Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-25 / 47. szám
Itt-Hón 4 „ , Interjú Buzafalvi Győző Encs, Abaújvár, Kéked, Zsujta, Pányok (ÉMj - A Zempléni Tájvédelmi Körzet (ZTK) ötletét még 1992-ben fogalmazta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ön- kormányzat. A kidolgozás lassan halad, az elgondolás csak tavaly került újra a közgyűlés elé. A tervek között az szerepel, hogy Zemplén és Abaúj térségében 39 település természeti környezetét nyilvánítanák védetté. Szűkebb pátriánk lakosságát leginkább érinti a tájvédelmi körzet, ugyanis a 39 községből 21 abaúji. mmmmmmmmwmmmmmmmmmmmmismsmm Az elmúlt időszakban a Hemád-menti polgár- mestereket tájékoztatták a Zempléni Tájvédelmi Körzet létrehozásának gyakorlati megvalósulásáról, amely többeknek nem nyerte el a tetszését. Zabó Tamást, az Abaúji Szövetség elnökét, az encsi önkormányzat főtanácsosát arról faggattuk: egy civil egyesület vezetőjeként hogyan látja a ZTK életképességének esélyeit. Ismerethiány okozza az ellenállást Tájvédelmi körzet a civil szféra szemével • Személy szerint nagy örömmel fogadtam a Zempléni Tájvédelmi Körzet létesítésének a hírét, hiszen olyan térségeket fog össze - Zemplént és Abaújt -, ahol óriási a munkanélküliség - mondja Zabó Tamás. - Az ötlet jószándékú, előrevivő, tudományos megalapozottságú, maximálisan elősegíti a megvalósulási lehetőséget is. Az azonban aggaszt, hogy több önkormányzat nem jelzett vissza, és e fontos témát nem is vitte a helyi képviselő-testület elé. Ennek indokát abban látom, hogy az érintett települések vezetői nincsenek megfelelő kontaktusban a lakossággal és a helyi vállalkozókkal. A ZTK akkor fog megvalósulni, ha az ötletet képesek lesznek az itt élők aprópénzre váltani. Ha az Abaújban lakók is magukénak fogják majd érezni, és azt gondolják: a tájvédelmi körzet előnyt és nem hátrányt hoz számukra! Pár esztendővel ezelőtt To- kaj-Hegyalja mellett a Hemád-parti területeket is megkíséreltük nemzeti parkká nyilváníttatni, ám akkor is néhány falu vezetése nem állt mellénk régiónkban. Féltek attól, hogy a mező- gazdasági termelést, az építkezést majd feltételekhez kötik számukra. Ugyanazok a kritériumok érvényesek építészeti szempontból a tájvédelmi körzetre, mint a nemzeti parkra. Mégis idegenkedett és félt az újtól a polgármesterek egy része. Az elképzelés pedig igen jó, hiszen lehetővé teszi a tájvédelem feltárását és az idegenforgalom fejlesztését, sőt beruházások elkezdését. Az ellenzői viszont úgy vélik: a leendő körzet hátráltatni fogja az itteniek megélhetését, jóllehet, én úgy látom, létrejötte elősegíthetné a fellendülést. A tudományosan megalapozott elvek érvényesítése mindenképpen a területen lévő vállalkozók és önkormányzatok prosperitásához járulna hozzá. Határozott meggyőződésem: ezt a mentőövet nem idegenkedéssel kellene fogadni a térségben élőknek. □A megyei önkormányzat több mint három esztendeje foglalkozik az üggyel. Nemrégiben is csak másfél millió forintotd) szavazott meg a terv további kidolgozására. Egyesek azt állítják: e gyönyörű táj védelmében a huszonnegyedik órához érkeztünk. Nem tartja-e ön túl lassúnak ezt az ütemet? • Minden, ami az ember tudatán keresztül formálódik, az igen hosszú és lassú folyamat. Ebben a kérdésben a különféle szervezeteknek, de a sajtónak is komoly szerepet kellene vállalnia. Zabó Tamás □ Kicsit érthetetlen ez az ellenállás. Tokaj- Hegyaljának és Abaújnak közös érdeke lenne ugyanis az összefogás... • A korábbi időszakban megpróbáltuk a vállalkozókat meggyőzni arról, hogy az idegenforgalomban egymásra épülő programokat szervezzenek. Akik „menő” vállalkozók, azok úgy fogalmaztak: e nélkül is megvan az üzleti körük, akkor meg miért alkalmazkodjanak másokhoz? Ez a szemlélet szintén tudati problémára vezethető vissza. Sajnos Abaúj-Hegyalján igen kevesen ébredtek rá arra, hogy ha együtt készítenek közös programot, akkor huzamosabb ideig itt maradnak az idetévedt turisták, és ez mindenkinek többletbevételt hozna. Ez a példa is jól érzékelteti a Zempléni Tájvédelmi Körzet úgynevezett „rákfenéjét”. □ Az ötlet pedig jó, megvalósítható... • Egy kékedi, zsujtai, pányoki kistérségi tanácskozáson hangzott el: a térség mezőgazdasági vállalkozói félnek attól, hogy az egyetlen megmaradt megélhetési forrásukat is elveszítik azzal, hogy a tájvédelmi körzet a Hemád partját olyan széles sávban minősíti védetté, hogy nem marad föld a gazdálkodásra. Ha azt nézzük, hogy mi van leírva az előterjesztésben, egyértelműen kiderül: az abban megfogalmazottak nem vonatkoznak az ott élőkre. TeIit-Hon Riport 5 hát olyasmit kifogásolnak az Abaújvár környékiek, ami nem is érinti őket. Az én megfogalmazásomban azonban ez a felvetés azt jelenti: nem tudják az önkormányzatok vezetői, hogy miként érintené a saját térségüket a tájvédelmi körzet megvalósítása. Velük ellentétben én úgy gondolom, hogy egész Abaúj - így az egyéni mezőgazdasági vállalkozók - érdeke is a tájvédelmi körzet létrehozása. De ezt jelenleg csak következetes, aprólékos munkával lehet elfogadtatni az érintettekkel. A Zabó Tamással készült interjút végighallgatta Vadász István, a térség országgyűlési képviselője is, aki a következőket fűzte hozzá az elmondottakhoz: - A tájvédelmi körzettel kapcsolatosan még sok minden nem tisztázódott az önkormányzati vezetők, de az emberek fejében sem. A kérdésben számos érdekütközés és előítélet is lehet. Nem látják tisztán ma még ennek a tervnek a várható hasznát. Azt, hogy ezt a páratlan természeti értéket szervezett körülmények között védhetjük és építhetjük tovább. Mert ez egy igen kiváló ötlet. Mivel azonban az itt élők ezt elég nehézkesen fogadják, szeretném a közeljövőben Abaújba invitálni a területfejlesztési és környezetvédelmi minisztert, Baja Ferencet. A gázlánggyűjtó Torgyán József ünnepi beszédében elsősorban a vidék helyzetével foglalkozott A megérkezési pillanatai Az FKGP elnöke az autogramkérők gyűrűjében mérföldkő a halmajiak életében Fontos A térséghez tartozó 11 településen kezdődik meg a gázszolgáltatásiad majd a láng február végén vagy március elején. Tóth József és jelenlévő baktakéki, csobádi, deteki, hemádkércsi, kázsmárki, kis- kinizsi, léhi, nagykinizsi, rásonysápberencsi és szentistvánbaksai polgármestertársa kedves gesztusként egy bronzból készült, működőképes gázöngyújtót vehetett át Czike Gábortól, a Zemplén-Abaúj Közműfejlesztő és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójától. A köszöntő után Torgyán József, az FKGP elnöke 45 perces ünnepi szónoklatában elmondta, hogy európaivá lehet tenni egy települést, ha a közműellátás - amelynek szimbóluma a gázlánggyújtás - után az élet- körülményeket is javítja a kormány. Hiszen ez a fejlesztés csak akkor ér valamit, ha a használatához is megteremtik az itt élők számára az anyagi feltételeket, mivel a Halmaj környékén lakóknak is gondot okozhat majd a gázszámlák kifizetése. A kisgazda pártelnök ezután részletesen taglalta az ország helyzetét. Kijelentette, hogy a fények Budapestre összpontosulnak, s ez elfogadhatatlan, mert ez nem demokrácia és nem Európa. A tanyákon lakók nem tudnak kijutni a betoncsíkokra, járműveik elsüllyednek az iszonyú sárban. A cél persze a főváros lezüllesztése lehet, hanem a vidék felemelkedése. Ott kezdődik majd Európa, ahol világosan felismerhető lesz az ország négyötödét kitevő vidék megbecsülése. A helyi egyházak lelkipásztorai - Petra- sevits Dénes görögkatolikus esperes, Kocsis János római katolikus plébános és Barna Sándor református lelkész - a gázfáklya meggyújtását követően megszentelték a gázfáklyát, a beruházást. Halm^j (ÉM - BGY) - Fontos mérföldkő Halmai és térsége lakói számára a gázberuházás befejezése. A gesztorságukhoz tartozó 13 község közül 12-ben már elkészült a gázvezeték, de Felsődobszán is megvalósul még az idén. A gázfáklyát - szimbolikusan - Hahnajon a millecente- náriumi főtéren Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke gyújtotta meg. A 3-as számú főútvonal halmaji leágazásánál lévő benzinkútnál Osztroha Bertalan, az FKGP megyei elnöke és Lipusz Lóránt helyi önkormányzati képviselő fogadta szép számú publikum jelenlétében a zöld Volvótól kiszálló kisgazdák frontemberét, a párt elnökét, Torgyán Józsefet, aki fogadását követően kíséretével elindult az ünnepi ceremónia helyszínén felállított tribünhöz. Tóth József, Halmaj polgármestere köszöntőjében fontos mérföldkőnek nevezte a beruházás megvalósítását, mivel jelentősége szinte felbecsülhetetlen gazdasági, műszaki és szellemi szempontból egyaránt. Az átadási ünnepség egyben csattanós válasz a kétkedőknek. A megvalósulás természetesen nem jöhetett volna létre a lakosság aktív résztvétele és az önkormányzati vezetők fáradozása nélkül. A 4,3 milliárd forintos projekt letéteményesei közül 82 abaúji és zempléni településen folyik és fejeződik majd be a gázberuházás. Halmaj térségében egyelőre a Hernád túloldalán lévő települések lakói várnak még a gázra, de Szentistvánbaksán, Nagykinizsen és Hernádkércsen is meggyulA szentelés. Nagy érdeklődéssel fogadták a beszédet Fotók: Végh Csaba A szeretet „követe” Boldogkőváralja (ÉM - KSL) - Hornyák János- né 1960-ban látta meg a napvilágot Sajószentpé- teren, de a születésen kívül semmi nem köti ehhez a településhez. Az általános iskolai tanulmányok után Miskolcon, a Herman Ottó Gimnáziumban érettségizett, majd a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát tanítói szakon. Férje ugyanebben az időpontban végzett teológiát a Hittudományi Főiskolán, Nyíregyházán. A fiatal görög katolikus lelkészt Boldogkőváraljára helyezték. Mária, a feleség követte férjét. Talán a sors keze alakította életét. Egyáltalán nem tartja szokatlan dolognak, hogy egy vallás szolgájának a hitvese, frotán, ahol gyermekéveit töltötte megszokta ezt a fajta környezetet, a talán kissé zárkózottabb életet, hiszen édesapja is lelkész, és hogy a hasonlóság tökéletes legyen: édesanyja pedagógus. Boldogkőváralján hamar beilleszkedett új környezetébe, a helyi általános iskolában vállalt állást. Két gyermeke van: János tizenkettő, Rita négyéves. Imádja az apró emberkéket és nemcsak a sajátjait, de a tanítványit is. Természetesen tiszteli embertársait, - mint mondja - csak akkor nyerhetjük el mások szeretetét, megbecsülését, ha őket mi is a szeretet útján közelítjük meg.
