Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-24 / 46. szám
1997» Február 24», Hétfő Vállalkozás ESZAK-Magyarország 7 □ Állat és gép meghálálja a gondoskodást Legyen hétköznap vagy szenteste, az állattartó nem pihenhet Már csak kisebb fejlesztésekre kell pénzt fordítani Fotó: Cál Péter Profit az ÉM vállalkozói oldala Brit tőkebevonás Miskolc (ÉM) - ,A brit tőkebevonás lehetőségei Északkelet-Magyaror- szágon” címmel konferenciát rendeznek február 25-én 10 órától Miskolcon, a Városházán. A programra a város és a Magyar Fejlesztési és Befektetési Rt. (IÍDH) között ez év január 31-én létrejött együttműködés részeként kerül sor. Az együttműködés a megyeszékhely gazdasági életének fejlesztését tűzte ki céljául, és mint a példa mutatja, nem csak formális kapcsolattartásról van szó. A konferencián az ITDH regionális igazgatója Sibelka György tájékoztatja a résztvevőket az ITDH befektetésszervező szerepéről. A londoni magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője, Hámori Jenő főtanácsos a brit-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről ad bemutatást „Ipartner”-telefon Budapest (ÉM) - Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) közvetlen telefon- szolgálatot indít a lakosság gazdasági életben résztvevő, illetve a gazdaság iránt érdeklődő tagjainak szakszerű és rendszeres tájékoztatása érdekében. A telefonok heti 3 alkalommal (kedd, szerda, csütörtök) működnek, 14-16 óra között. A telefonszámok: 06/1-269-3703 (17 óráig üzenetrögzítő); 111-9669; 131-4375. Az IKIM szakértői váiják hívásaikat az alábbi témakörökben: Február 25.: Mit kell tudni az ipari parkok fejlesztési célprogramról? (az ipari park cím elnyerésének jogi, Bzakmai és támogatási feltételei.) Február 26.: Milyen űj szabályozás lesz a belkereskedelemben? (Vásárokról és piacokról szóló rendelet módosítása, üzletek működtetésének feltételei, élelmiszer-forgalmazásról szóló rendelet.) Február 27.: Milyen támogatást nyújt az IKIM a kis- és középvállalkozásoknak? (Pályázati feltételek, támogatási formák és források.) Szomolya (ÉM - CSKA) - A szo- molyai Bene Zoltán és családja több mint tíz éve foglalkozik állattartással, s kisebb-nagyobb nehézségekkel ugyan - de ebből élnek. Mi a titka annak, hogy ilyen hosszú idő után sem adják fel ezt, a mindennapos kemény munkával járó tevékenységet? Talán az, hogy ez az, amit igazán szeretnek csinálni, s állattal, géppel emberként bánik a tulajdonos. Bene Zoltán és felesége tizenkét éve került vissza Szomolyára - ahol tulajdonképpen származnak -, s azóta szarvasmarhát tenyésztenek, ebből tartják fenn családjukat. Ami nem is olyan könnyű, hiszen jelen pillanatban is harminc tehenük, két bikájuk, s tizenhét növendék állatuk van. Ézeket gondozni kell hétköznap, ünnepnap.- Természetesen kora hajnalban kelünk - mondja Bene Zoltán - nyáron négy, télen öt óra körül. Kitakarítjuk az istállót, megfejünk - napi 250-300 liter tejet adunk le -, de mire mindezzel végzünk, már kilenc óra is elmúlik. Nyáron kihajtjuk a csordát a legelőre, de télen bent maradnak az állatok az istállóban. Hát persze, mindez nem olyan könnyű, mint ahogy így elmondom, hiszen legyen hétfő, vagy akár szenteste - ezt, végig kell csinálni. Hogy mindig ezzel akartunk- e foglalkozni? Szeretjük az állatokat - én agrononíus voltam, feleségem is főiskolát végzett, de így a magunk urai vagyunk. Tudjuk, hogy magunknak dolgozunk, s ez fontos. Alkalmazottunk nincs, inkább csak nyáron veszünk fel csordást, aki lant van a legelőn a szarvasmarhákkal. Persze minket is, mint minden vállalkozót, nyomaszt az adó, és a társadalombiztosítás. Most éppen az utóbbival van gondunk, mert múlt évben, minden hónapban tisztességesen befizettem a havi járulékot, és mégis hiányt hoztak ki nekem. Nem tudom megérteni, hogyha egyszer úgy gondolták, hogy hátralékom van, akkor már miért nem szóltak márciusban, vagy júniusban hogy el vagyok maradva? Mert akkor rögtön befizettük volna, de most nem értem a dolgot, főképp, mert szerintem nincs elmaradásunk. Talán abban van szerencsénk, hogy most már befektetnünk nem nagyon kell. Megépítettük az istállót, megvásároltuk a gépeket, traktorokat, s most már csak kisebb fejlesztésekre kell pénzt fordítanunk. Mint az állattartó szavaiból kiderül, huszonöt hektár földet bérelnek, ahol lucernát termesztenek, mert kell a takarmány. Persze tápot így is kell vásárolniuk, csakhogy míg annak mázsáját múlt év januárjában ezerhatszáz forintért vették, decemberben már három- ezer-hatszázba került, s közben a tej átvételi ára nem változott. Szoktak eladni kisborjút, igaz, maguknak is tartanak meg - most is minden tehenük vemhes. Ilyen még nem is volt! - mondja a gazda. Mindemellett, a vágóhídra is szállítanak. Oda én már nem megyek el - feleli - mikor arra kérdezek rá, hogy nem sajnálja-e az állatait, hiszen mindegyiknek neve van, s szinte emberként társalog velük, de ugyanígy bánik a gépekkel is. Meghálálják azok - mondja -, ha jól bánunk velük, s odafigyelünk rájuk. Mikor a család Szomolyára került, nem volt tehén a faluban - tudjuk még meg. Utána, példájukat követve sokan belevágtak, de mára már csak három állattartó maradt a községben. Bene Zoltán maga működteti a tejcsarnokot is vállalkozásban, ahonnan Egerbe szállítják a leadott „fehér nedűt”. Gyermekeik még tanulnak, s egyelőre nem tudják, hogy folytatják-e majd szüleik munkáját - habár apjuk ezt nem szeretné. Megkérdeztük a vállalkozót: A gazdasági törvényekről, a törvénykezésről Előkészítetlen jogszabályok Szerintem a vállalkozásoknak csak bizonyos körét segítik a jelenlegi gazdasági törvények. Akik most kezdik-elsősorban a kisvállalkozásokra gondolok azok nagyon nehéz helyzetben vannak. Ezt bizonyítja, hogy a kezdő vállalkozásoknak a nagyrésze tönkremegy. Ha sikerül is elindulniuk, egyetlen rossz döntés az üzlet végét jeienti. Erre pedig megvan minden esély, hiszen hiányoznak a kezdő vállalkozások növekedésének a feltételei, például a banki hitelezés jelenlegi gyakorlata mellett egyszerűen nem mernek kölcsönt felvenni - jelentette ki Veres József ügyvezető. - A parlamenti munkáról pedig általában az a véleményem, hogy nem érezhető, hogy felelősség- teljes törvényhozási, döntéshozói munka folyna. A rendszeres |)ótkölt- ségvetések, a gyakori törvénymódosítások csak arról győzik meg az állampolgárokat, hogy kapkodva, előkészítetlenül fogadják el a jogszabályokat. Itt van például a kórházi leépítés, aminek végül nem lett semmi értelme vagy a tb-törvény, amit máris módosítani akarnak. Azt hiszem: egyszer túl bőkezű, máskor pedig túl szűkmarkú a parlament. Szerintem több pénzt és időt kellene áldozni a törvényjavaslatok hatástanulmányainak elvégzésére, mert amíg nem lesz így, többet vesztenek a réven, mint amennyit nyernek a vámon. Kiskapukat keresnek- A gazdasági törvények már nyugat-európai színvonalúak, csakhogy éppen a piacgazdasági körülmények nem alakultak még ki Magyarországon. Véleményem szerint nem a valós helyzethez idomulnak jogszabályok, hanem egy elképzelt, sok esetben járatlan irányt céloznak meg a törvényalkotók - mondja Nagy Lajos autószerelő. - Ráadásul követhetetlen, és ami még rosszabb, kiszámíthatatlan a vállalkozókra vonatkozó paragrafusok élettartama. Semmi jDorcikám nem kívánná vissza a vad kommunizmus idejét, de a tervszerűségnek van egyfajta biztonságot adó ereje. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még nem jelentett gondot, hogy előre kiszámítsam, mit hoz a következő 12 hónap. Tudtam, mennyi a bevételem, mennyi a várható kiadásom és mennyi közteher vár rám. Lépésről lépésre lehetett fejleszteni. Manapság sajnos azt sem lehet megsac- colni, hogy mit hoz a holnap. Nyilvánvaló, hogy ebben, az egyre nagyobb terhet a vállalkozókra testáló jogszabályi kuszaságban mindenki a „kiskapuk" megkeresésére törekszik. Valahogy mindenki túl szeretné élni az átalakulás éveit. A kis halak azonban így is elbuknak, sokan pedig a kilátástalanság miatt adják fel. Én közel húsz éve élem a maszekok életét autószerelőként, ezért már nem tudnék más formában dolgozni. Igyekszem koncentrálni erőforrásaimat és előre menekülni a megmaradásért... Lassú és nehézkes- Lassúnak, nehézkesnek és kiszámíthatatlannak tartom a jogalkotást.- kezdi kissé borúlátóan Lakárdy Ibolya, a több éve magánosításra váró szerencsi Habselyem üzem igazgatónője. - Különösen rossz feltételek várnak a privatizálás előtt állókra. Ráadásul beláthatatlan következménnyel járhat számukra a már elviselhetetlenné váló energiaár, valamint szállítási költség is. Ezért manapság csak a monopol helyzetben lévők maradhatnak talpon, vagy azok, akik a fekete gazdaságban szerzett tőkét tudhatják maguk mögött. Sajnos a jelenlegi szabályozás nem kedvez a tőkeszegény vagy nagyon kis nyereséggel dolgozó vállalatoknak, vállalkozóknak. A közterhek elviszik a megtermelt bevételt. A könnyűipar, ezen belül is a konfekció ágazat pedig már most is többnyire bérmunkából szeretné eltartani magát valahogy. Az állandóan változó gazdasági törvények miatt azonban veszélybe kerülnek a hosszú évtizedek alatt kialakított nyugati kapcsolatok is. A nekünk munkát adó holland partnereinket nem érdekli, hogy Magyar- országon bármikor megváltoztathatják a működésünket alapjaiban meghatározó szabályokat, a ránk rótt pénzügyi terhek nagyságát. Ők nem kötnek biankó szerződést, amit időről, időre át lehetne alakítani az éppen aktuális paragrafusoknak megfelelően. Év elején kell megállapodnunk az árban. De ha időközben a törvényalkotók váratlanul ismét rántanak egyet a gyeplőn, akkor bizony bárki váratlanul kitörheti a nyakát. Határidőnapló Február 28. Fogyasztasiadő-előleg befizetése Útalap-előleg befizetése Társaságiadó-előleg befizetése Környezetvédelmi termékdíjelőleg befizetése „Kamarai Hírek KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • A Megyei Nyugdíjbiztosítási Pénztár március 5-én, 10 órai kezdettel, a kamara székházának IV. emeleti tanácstermében (Miskolc, Szentpáli u. 1.) ingyenes előadást tart az 1997-ben bevezetésre kerülő nyugdíjrendelkezések változásairól és a ’96-os év ellenőrzési tapasztalatairól. Az előadásokat követően konzultációra kerül sor. További információt Horánszky Árpád ad a 46/328- 539-es telefonszámon. • A Leonardo da Vinci Koordinációs Tanács pályázatot hirdet az Európai Unió Leonardo da Vinci szakképzési akcióprogramjába történő bekapcsolódásra. A program az Európai Unió tagállamai és a társult országok szakképzésének fejlesztését szolgálja. A pályázat minden esetben legalább három EU-beli és egy magyar intézmény együttműködésében kezdeményezhető. A pályázatokra azon intézmények jelentkezhetnek, amelyek szakképzéssel foglalkoznak. A pályázat benyújtható kísérleti projektekre, csereprogramokra és kutatási projektekre. Leadási határidő 1997. március 18. A pályázattal kapcsolatos jelentkezési lap, részletes információ, útmutató és pályázati dosszié a következő címen igényelhető: Nemzeti Szakképzési Intézet, Magyar Leonardo Iroda, 1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6. Tel.: 1/210-1065. • A Baross Gábor Alapítvány a kanadai kormány támogatásával pályázatot hirdet a kanadai Acadia Egyetem öthetes, május 23- án kezdődő menedzserképző kurzusára. Részvételi feltételek: felsőfokú végzettség, jó angol nyelvtudás, vállalkozói tapasztalat vagy felsővezetői gyakorlat, illetve elképzelés kanadai üzleti kapcsolatok fejlesztéséről. A program első három hetében intenzív szakmai és nyelvi képzés folyik az Acadia Egyetemen, majd a résztvevőket tapasztalatszerzés céljából egy-egy hasonló profilú kanadai cégnél helyezik el. Jelentkezési határidő március 10. Részletes tájékoztatást Gergely László ügyvezetőigazgató ad a 06/1- 175-6764 vagy a 214-1813 telefonszámokon. • Németország egyik legjelentősebb, 3000 tagvállalat szakmai érdekeit képviselő szervezete, a VDMA (Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége) információs szolgáltatást nyújt tagvállalatai részére, melyben külföldi cégek kooperációs lehetőségeit, elképzeléseit adja közre. A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége évek óta kapcsolatban áll a VDMA-val. A magyar gépipari cégek kooperációs lehetőségeit, a B.-A.-Z. megyei Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi kapcsolatok osztályán (Miskolc, Szentpáli u. 1.) hozzáférhető német nyelvű forma- nyomtatványok kitöltésével, a VDMA kiadványában ingyenesen megjelentetik. Elsősorban öntvény-, forgácsolt és forgácsolás nélküli alkatrész- és acélszerkezet-gyártó, valamint szerelő-szolgáltató cégek jelentkezését várják február 28-ig. • Az első Mérnökbál a Budapesti Műszaki Egyetem központi épületének aulájában kerül megrendezésre március 1-jén. A bál fővédnöke Bíró Péter akadémikus, a BME rektora. Védnökei között van Kiss Péter munkaügyi miniszter és Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. További információ és meghívó igényelhető: BME Diákközpont, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. I. 51. Tel.: 06/1-463-2521, fax.: 06/1-46-3836. INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS
