Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-24 / 46. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997» Február 24»« Hétfő _Tárlat Mozgó modellek Kazincbarcika (ÉM) - Hamar Ferenc Mozgó modellek című kiállítása látható Kazincbarcikán a Ságvári Endre Gimnázium Gimi-Galéri- ájában (Kazincbarcika, Jószerencsét u. 2.). A három éve működő iskolai galéria számos változatos témájú bemutatónak adott otthont. Voltak gyűjteményes kiállítások, amelyeken fotókat, levelezőlapokat, diákok iskolai munkáit tekinthették meg az érdeklődők, más tárlatokon amatőr festők, fafaragók, szobrászok alkotásait csodálhatták meg a látogatók. Több alkalommal rendeztek úgynevezett gépi bemutatót, amelyeken a méretarányosan kicsinyített modellek tanulmányozására nyílt lehetőség - derül ki Dús István lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójából. Hamar Ferenc működő modelljeiből összeállított kiállítás március 7-ig látogatható. Esti koncert Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar ad koncertet a Népszerű Zenei Estek keretében ma, hétfőn este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban. Vezényel Karolos Tri- kolidis, közreműködik Davidov Szergej. A műsorban Bach-, Hummel- és Schubert-mű- vek hangzanak el. Pedagógustársaság Miskolc (ÉM - NYZ) - A Magyar Pedagógiai Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tagozata február 25-én, kedden délután 3 órától a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátói Szakközépiskolában tartja tisztújító és küldöttválasztó közgyűlését. A négy- évenként esedékes közgyűlés előtt a tagozat munkájáról, terveiről Földy Ferenc elnököt kérdeztük. • 1967-ben újjáalakult a Magyar Pedagógiai Társaság, 1969-ben pedig megalakult a megyei tagozat. A társaság rendezvényeket szervez, a maga sajátos eszközeivel, társadalmi úton igyekszik a pedagógia vívmányait eljuttatni óvodapedagógusoldioz, alsós, felsős és gimnáziumi tanárokhoz. □ Melyek ezek a sajátos eszközök? 0 Regionális előadásokon az aktuális problémák bemutatását tarjuk fontosnak. Azért regionálisak, mert úgy éreztük, hogy a tagok, az érdeklődő tanárok, de akár diákok vagy szülők is, jobban részt tudnak így venni ezeken a beszélgetéseken. Nemrégen Sátoraljaújhelyen Az érettségi és felvételi pszichés légköre címmel szóltam, és jó érzés volt látni az érdeklődést, felelni a szülők, diákok kérdéseire, észrevételeire. □ Hány előadást szerveznek évente az egyes körzetekben? • Minden körzetben egy-két előadást tudunk tartani, ennek pénzügyi okai is vannak. Alapítványi támogatásokkal, szponzorokkal, ön- kormányzatok segítségével sikerül a lebonyolítás. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusok kreatívak legyenek, lehessenek, hiszen a Nemzeti alaptantervet (NAT) mindenképpen kreatív módon kell majd alkalmazniuk. Számtalan lélektani előadást szerveztünk már, a pedagógus önismerete, a tanuló ismerete, a tanuló önismerete, a NAT pszichológiai kérdései szerepeltek a témáink között. Es egyre nagyobb a jelentősége, hogy a beilleszkedési zavarokkal küszködő gyerekkel is foglalkozzunk, hiszen napjainkban egyre több ilyen gondoktól szenvedő gyerek van. □ Az elmúlt ciklus eseményei közül melyeket emelné ki? • Például Velkey László, Mészáros István, Köpeczi Béla előadásait. Kiadtunk egy könyvet „Az 1000 éves a magyar iskola” című sorozat keretén belül Szikszón Abaúji Pedagógusok címmel. □ És miket terveznek a következő ciklusra? • A tervezést az elnökség végzi, így tehát a választás előtt nem tudok konkrétumokat mondani. Ezen a közgyűlésen amellett, hogy elnököt, alelnököt, titkárt és pénztárost választunk, azt a hat-hét ember is megválasztjuk, akik majd részt vesznek a Magyar Pedagógiai Társaság elnökségének és választmányának április 26-i újraválasztásán. Az ötödik - dalban elbeszélve A Mária evangéliuma bemutatója a miskolci színházban Seres Ildikó, Vikidál Gyula és egy kis angyal a sok közül Fotó: Végh Csaba Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A Biblia újra és újra lefordítható. De ha más szavakkal mondjuk is, a történetek akkor sem változnak. A négy evangélista - némi eltéréssel - ugyanarról beszél. És az ötödik - a Mária evangéliuma - sem lehet más, mit a Bibliából ismert négy könyv ,jó híre”. Csupán a nézőpont változik. Változna - ha Müller Péter szövegkönyve szerint - nem János apostol (aki a hagyomány szerint a János evangéliumának szerzője is) mesélné újra az alaptörténetet. A Mária evangéliuma című rockopera Müller Péter Sziámi rendezésében ugyanaz, és mégis más, mint az ismert bibliai evangéliumok, illetve az ezek alapján készült színpadi feldolgozások. A hagyomány, a bibliai személyek ismertsége, a történet hitelessége, a vallásos emberek érzékenysége, a Jézus Krisztus szupersztár mértéke, és még elképzelhető néhány ok, ami miatt merész vállalkozásnak mondható az „ötödik” evangélium megzenésítése, színpadra állítása. Nem szárnyalhat szabadon a művész fantáziája. Úgy kell újat alkotnia szövegkönyvírónak, dalszöveg- írónak, zenésznek, rendezőnek, tervezőnek, hogy a lassan két évezred óta kijelölt és elfogadott határokon belül maradva eleget tegyen a ma egyik legnépszerűbb, legpopulári- sabb műfaj követelményeinek, ha tetszik: szórakoztasson, és közben ne sértse meg a Biblia szentségét. Tolcsvay László rendkívül változatos zenei alapokra épít. Kifejezi mindazt a sokszínűséget, melyet ez a történet hordoz - kezdve Heródes ördögi tervétől, gonosz gyilkosságától az angyalok égi tisztaságáig. Hatalmas zenei költeménnyé teljesedik a kemény, rockos hangzás, a zsoltárok szelídsége, a liturgikus énekek egyszerű tisztasága, a szimfonikus művek monumentalitása. A (fél) play back technika biztosítja a tökéletes hangzást, viszont időnként úgy tűnik, korlátozza is a színpadi játék lehetőségeit. Itt minden mozdulat, minden levegővétel kiszámított. Hiába tapsolna a közönség, egy pillanatnyi megállás sincs. A zene diktálja a ritmust. Új tétel, új helyzet - haladjunk tovább! Mintha egy könyvben új fejezet kezdődne, mintha egy filmben kiírnák: néhány évvel később. Szerencsére ismerjük a történetet, rekonstruálni tudjuk az eseményeket. így alig tűnik fel, hogy Jézus halálát nem helyezték el Mária életének történetében. Persze, ezzel kezdődik az előadás. A kereszt tövében mondja ki János: „...nem az Úr a legnagyobb misztérium, nem az ő igéje a legnagyobb titok: Az anya szíve az, ami megismerhe- tetlen.” Ekkor kezdi el János Mária élettörténetének felidézését, látja, látjuk az ifjú lányt, a küldetését vállaló asszonyt, a Betlehemből menekülő családot, és így tovább Mária haláláig és mennybemeneteléig. De a lineáris történetmesélés közben már nem jelöltetik meg az a pillanat, amikor meghal Jézus. A visszaemlékezés jelenéhez képest múlt lesz a jövő idő is. A Miskolci Nemzeti Színház korszerűsített színpada számtalan technikai bravúrra adna lehetőséget. Ehhez képest Götz Béla (m. v.) rendkívül egyszerűnek ható díszleteket tervezett. Apróbb módosításokkal mindvégig ugyanaz a háttér, mégis határozottan elkülönülnek a helyszínek. Sőt, a valóságos bibliai tájakat keresztezik a misztikus végállomások - a pokol és a menny - közötti utak. Mélybe hullanak a gonosz besúgók, magasba emelkedik Mária. Végvári Zsófia (főiskolai hallgató), az előadás jelmeztervezője tiszteletben tartotta a bibliai személyek ábrázolásának attribútumait, bizonyos esetekben a képes Bibliák szereplői elevenednek meg a színen, viszont, ahol lehetett, oldotta a merev hagyományokat. Az egyik ilyen merészebb megoldás a három király „megkoronázása”, s ami talán a legkifejezőbb - ebben persze jelentős szerepe lehet Majoros István koreográfusnak is -, az az egyiptomi szín szereplőinek felöltöztetése, az egyiptomi kultúra másságának megjelenítése. (Hagyományos viseletűk ellenére is mesterkéltnek tűnnek az angyalok. Ezt a hatást leginkább az az operettes trükk váltja ki, amikor az angyali üdvözlet magasztos muzsikája után a harsonákból görög- tüzek lobbannak.) A szereplők kiválasztása egyrészt tradicionálisnak mondható. Az egyik szereposztás szerint Jézus Sasvári Sándor (m.v.), aki a Rockszínház Jézus Krisztus szupersztárjaként, a Madách Színház Mária evangéliumának Jézusaként már bizonyított. János szerepét a Madách Színházban a most szintén Miskolcon vendégeskedő Vikidál Gyula énekelte, és a Madáchban volt először Mária Hűvösvölgyi Ildikó. Mondhatnánk: ez a sztárszereposztás. Viszont az sem csalódik, aki nem ezt a „hármast” látja, illetve nem mindegyiküket látja ugyanabban az előadásban. Tóth Sándor (m.v.) megjelenésének, hangjának, színészi játékának köszönhetően ugyancsak hihető Jézust alakít. A színlapon szerepel Laklóth Aladár (m.v.) is, de őt egyelőre nem láthattuk ebben a szerepben. Ugyanígy Vekerle Andrea sem lépett még Máriaként színpadra. Seres Ildikó Máriája valóban drámai hős, a legapróbb mozdulatokban, aggódó pillantásaiban, el- révedő tekintetében is ott van az anyaság gyönyörűsége és fájdalma. Földi László hatalmas szenvedéllyel éli meg János szerepét. Lázadó tanítvány ő, aki visszafojtja érzelmeit, de mindig ott vibrál benne az indulat, haragszik a Máriát ért méltatlanságok miatt. (A műfaj - a rockopera - persze inkább a rockénekesé, de a szerep a színészé is.) Bár csak egy-egy jelenet, de jutalomjáték jut a Heródest alakító Szegedi Dezsőnek, a másik szerep- osztásban Hevér Gábornak, és a besúgó-párosnak, Vida Péternek és Molnár Sándor Tamásnak. Dicséretet érdemelnek az előadás gyermekszereplői is, különösen a megszólalók, a kis Jézust alakító Gazdus Huba, Papp Máté, Pálmai Zsolt, akik darabbeli édesanyjukkal közösen ajándékoznak meg bennünket az előadás egyik legszebb jelenetével, akikkel újra mondhatjuk a legszebb szavakat: anya, apa, kenyér, szeretet, élet... Alkotó pedagógusok Ózd (ÉM) - Alkotó pedagógusok címmel nyílik kiállítás ma, hétfőn délután 4 órakor Ozdon az Általános Művelődési Központ galériájában. A 18 művésztanár munkáiból összeállított tárlatot Gábor Mihály nyugdíjas tanár ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Ä műsorban közreműködik Bikki Zsuzsanna, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola 4./A osztályos tanulója és az Erkel Ferenc Zeneiskola tanárai. Mondható versek Miskolc (ÉM) - Szabó Bogár Imre Németh László-díjas pedagógus, költő Mond(d!)ható versek című, a közelmúltban megjelent kötetét mutatja be Cseh Károly költő a Kelet Irodalmi és Társművészeti Alkotóközösség rendezvényén február 25-én, kedden délután fél 6-tól a Kós-házban (Miskolc, Görgey u. 32.). A verseket Szabados Ambrus előadóművész mondja. Barokk muzsika Miskolc (ÉM) - A Miskolci Barokk Együttes ad hangversenyt ma, hétfőn este 6 órától a miskolci Zenepalotában (Bartók tér 1.). Műsorukban Handel- és Bach-művek szerepelnek. Az együttes tagjai: Mojzes Andrea (ének), Barba Péter (fuvola), Csermely Zsuzsa (csembaló) és G. Barna Katalin (gordonka). Diákjogok Miskolc (ÉM) - Diákjogok a közoktatási törvényben címmel megjelent a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a budapesti Állampolgári Tanulmányok Központ közös kiadványa. 1996-ban az Országgyűlés jelentős mértékben módosította a közoktatásról szóló 1993-as törvényt. A törvénymódosítás egyik eleme volt a diákok jogainak szélesítése, a diákönkormányzatok jogosítványainak pontosítása, a diákjogok érvényesülésének elősegítése. A jogok kiszélesítése azonban önmagában kevés. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a diákok, illetve a diákokkal foglalkozók megismeijék a diákok számára biztosított jogokat, és az ezek érvényesítését segítő intézményeket. Ezt a célt szolgálja a Bíró Endre, Koltai Péter, Papp György szerkesztésében napvilágot látott Diákjogok a közoktatási törvényben című kiadvány. A könyv a közoktatási törvényben meghatározott diákjogokat ismerteti, és - ahol szükséges - magyarázza azokat, illetve mintákat ad a leggyakrabban előforduló, bonyolultabb eljárásokra. Azonban nem helyettesíti a diákokra, diákjogokra vonatkozó jogforrásokat, inkább kiegészíti és értelmezi azokat. A vonatkozó szabályozásokat nem a törvény által alkalmazott sorrendben és csoportosításban közli, hanem a felhasználó számára logikus, áttekinthető módon. A munka alapvetően kézikönyv, a diákjoggal kapcsolatos konkrét kérdésekre igyekszik választ adni. Tánc a táncról Fotók: Dobos Klára Fontos, hogy a táncban apró kis üzenetek legyenek elrejtve. Lehet, hogy összességében nem is érti a néző, mit akar a táncos mondani, de az apró mozzanatok megragadhatnak benne... Erről is beszélt Angelus Iván, a Budapest Tánciskola- Szakközépiskola vezetője, aki tanítványaival - Hód Adrienn és Bakó Tamás táncosokkal - szerette volna megismertetni az érdeklődőket a tánc lényegével az elmúlt szombaton a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. De az előadás lényege az volt, hogy tánccal szóltak a táncról...
