Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-28 / 23. szám
1997. Január 28., Kedd 6 B Itt-Hön kötődnek, s arról hogy ne csak a szomorúság érzés töltse el az embereket a Himnusz hallatán, amelynek mondanivalója még ma is aktuális. Ezután a cserépfalui Körzeti Általános és Zeneiskola versmondói mondtak el verseket a matyóföldi írócsoport költeményeiből, miközben szintetizátoron játszottak a diákok. De joggal lehetnek büszkék a szülők és a cserépfalui emberek a zeneiskola énekkarára, citerásaira, furulyásaira és rézfuvósaira is. Ugyanis a szeptemberben beindult zeneoktatás eredményeként a diákok igen színvonalas zenedarabokat mutattak be a közönségnek, csakúgy mint tanáraik, Kovács Rita, Pon- csák Zsuzsa, és Daragó Károly kürtművész. A Matyófóldi Irócsoport tagjai viszont saját előadásukban is bemutattak néhány verset, így Cseh Károly, Laboda Kálmán, Papp János, Pázmándi László, Demjén István költők, és Dudás Sándor verseiből is olvastak fel. A rendezvény után valóban versekkel, és dalokkal átmelegedett szívvel térhettek haza a jelenlévők, s mindez a Ms község kultúra iránti szeretetét, tenni akarását bizonyítja. Cs. Kelemen Andrea Cserépfalu (EM> - Igen színvonalas rendezvény megtartására került sor a napokban Cserépfaluban, a magyar kultúra napja alkalmából, Versek Hóhullásban címmel. A jelenlévőknek a versek, dalok és zeneművek virtuóz összeállításának meghallgatásában volt részük. mmmmmmmmmmmmmmmtmzimt Ne a szomorúság töltse el az embereket a Himnusz hallatán! Szinte zsúfolásig megtelt a Hórvöl- gye Művelődési Ház azon az estén, ahol a gyerekektől kezdve a falu lakosságáig emlékeztek a kultúra napjára. Demjén István költő, festőművész köszöntötte a megjelenteket, s mint mondta, ebben a télben azért hoztak ide verseket, dalokat, hogy az melegítse a szíveket, hiszen a vers az egy csillag, ami fényt ad, s átölel, mint a meleg anyai szív. Ennek együtt kell örülni. Papp János, a meghívott Matyóföld Irócsoport vezetője a magyar kultúra jelentőségéről szólt. Kölcsey Himnusz című versének születéséről, mely minden magyar ember számára fontos. Mellette még beszélt azokról az író emberekről, akik Cserépfaluhoz 1. A citerások zenéjét is nagy taps követte 2. Papp János, a Matyóföld írócsoport vezetője a magyar kultúra jelentőségéről beszélt 3. Demjén István köszöntötte a résztvevőket 4. A zeneiskola furutyásai is felléptek Fotók: Cs. Kelemen Andrea Konyhára való KEVERT ITALOK KÉSZÍTÉSE Először is tegyük bele a szájjeget a keverőpohárba, illetve a rázókehelybe. Egy koktél készítéséhez három, két koktélhoz négy, négy koktélhoz pedig 6 kocka jeget számítsunk. Ezután készítsük a kezünk mellé a keveréshez szükséges anyagokat. Öntsük le az időközben a keverőedényben megmaradt jégvizet. Először a nehezebben keverendő anyagokat (tojást, cukrot, gyümölcsöt, gyümölcslevet), majd az alkohol tartalmú italokat mérjük a keverőedénybe. Ha keverópo- hárral dolgozunk, az alapanyagokat a keverőkanállal elegyítve, ha rázókehellyel, akkor az edényt fedelével lezárva, kézbe vesszük és az ital alkotóelemeit rázással keverjük össze. A rázókely- het egy vagy két kézzel fogva, egyenletesen rázzuk. Közben a shakert ne forgassuk! Tartsuk szem előtt, hogy az italkeverés nem zsonglőrmutatvány! Az egyes italok elkészítéséhez szükséges keverési időt célszerű betartani, mivel a szájjég minősége, tömörsége, az olvadás mértéke befolyásolja a készítendő kevert ital minőségét. Egy koktél esetén 8, kettő esetén 1D, hat esetén 12 másodpercig keverjük, illetve rázzuk ösz- sze a jégkockákkal az italt. A tojással készített kevert italoknál a rázási idő 16-18 másodperc. Egy koktélban 0,8 cl jégvíznél több nem kerülhet! Ha keverőpohárral dolgozunk, az összekevert, lehűtött italokat beépített vagy a lapos szűrő segítségével szűrhetjük át a pohárba. Rázókehely esetében a saját szűrőrészén keresztül öntsük át az italt a pohárba. Végül a száraz italokat oli- vabogyóval, citromhéjjal, vagy citromkarikával, míg az édes italokat cseresznyeszemmel, narancsszelettel vagy egyéb gyümölcsökkel díszítjük. NARANCS FAGYLALT Hozzávalók: 1/2 1 víz, 13 dkg kristálycukor 1 dl narancslé, 1 dl tejszín. A vizet a kristálycukoral felforraljuk. A kihűlt szirupba beleöntjük az átszűrt na- rancslevet, beleöntjük a fagylaltgépbe, és keveréssel jegesre hűtjük. A tejszínből kemény habot verünk és a krémbe vegyítjük. Addig keverjük, míg teljesen megfagy. CITROM FAGYLALT Hozzávalók: 1/21 víz, 20 dkg kristálycukor, 2 db citrom leve és héja. 1/4 1 vízbe beletesszük a cukrot meg a citrom héját és szirupot főzünk. Amikor kihűlt, beleöntjük a citromlevet és 1/4 liter vizet. Megszűrjük és fagylaltgépbe keverjük, míg megfagy. MÁLNÁS FAGYLALTPOHÁR Hozzávalók: 1 adag málnafagylalt, 2 kanál málnaszörp, kompót, tejszínhab, málna. Talpas pohárba egy adag málnafagylaltot teszünk, ráöntjük a jól behütött málnaszörpöt, kirakjuk kevert kompóttal, és díszítjük tejszínhabbal és málnaszemekkel. 1997. Január 28., Kedd: Itt-Hon B 3 Osztályidegenből lett díszpolgár Várallyay Józsefné meghatottan mutatja a díszpolgári oklevelet Hejőpapi (ÉM - FL) - Két idős hölgyet köszöntött a közelmúltban ünnepi testületi ülésen a község önkormányzati képviselő-testüle- te. Ozv. Bús Jánosnét húsz éven keresztül végzett lelki- ismeretes könyvtárosi munkájáért elismerő oklevélben részesítették, Várallyay Józsefeié nyugalmazott pedagógusnak pedig díszpolgári címet adományoztak. A két kitüntetettel beszélgettünk életükről, munkájukról. □ Bús Jánosné 1976-tól volt a község tiszteletdíjas könyvtárosa. • Falusi asszony vagyok, aki szeret olvasni. Talán ezért is kértek meg annak idején erre a munkára. Kezdetben még volt pénz könyvbeszerzésre, aztán fogyott, mint ahogy kevesebb lett az olvasó is. Egy fiam van, három unokám és egy dédunokám is. Időközben volt két töréses balesetem, úgyhogy ezentúl csak a családnak élek. □ Várallyay Józsefné pedig osztályidegenből lett díszpolgár. • Édesapám a Horthy hadsereg ezredese volt és én nem tagadtam meg soha. Férjem ugyancsak a Horthy érában volt miniszteri segédtitkár. Hivatalát a németek Mtelepítették 1944. november 12-én Szombathelyre, majd onnan Ausztriába. Mi is vele tartottunk, aztán 1947. május 1-jén léptem át ismét a magyar határt. Férjem ígérte, hogy követ majd bennünket, de nem ez történt. Kiment Argentínába, ott halt meg az elmúlt év végén. Maradtam három gyerekkel Egerben, aztán onnan jöttem Hejőpapira 1953-ban. Beosztott pedagógus, majd igazgatóhelyettes voltam 1974. január 1-jéig. □ Azt mondják, szeptember első napjaiban messze elkerüli az iskolát. • Igen! Ha bemegyek a faluba, ilyenkor inkább a másik, a hosszabb utat választom, érzelmi okok miatt. A szívem majd megszakad a csengőszó hallatán. Szeretem a gyerekeket. Most már nyugdíjas vagyok, három gyerekkel, négy unokával - nagymama. Jól érzem magam. Az „más káposzta”, hogy még most, ennyi év után is hiányzik az iskola, hiányzanak a gyerekek. Pedig hányszor és mennyire felbosszantottak. Eljárok az idősek klubjába, ahol nemcsak a velem egykorúakkal, hanem köztük már egykori tanítványaimmal is találkozom. Szórakozunk, együtt kesergünk, együvé tartozunk. Én is hejőpapi vagyok! Talán ezért fogadtak díszpolgárnak! £ Az okmányon ez áll: „Hejőpapi önkormányzati képviselő-testü- lete Várallyay Józsefné tanítónőt díszpolgárává fogadja az általános iskolában végzett több évtizedes oktató-nevelő munka elismeréseként és a település közművelődési tevékenységében Mfejtett Mmagasló munkájáért.”-4 Fotók: Farkas Maya _Heti Jegyzet Téli fohász Brackó István Alighanem megbukna, ha népszavazás döntene a januárról. Fura ez a tél, s nemcsak a sok és változatos csapadék miatt van tele az emberek hócipője... A tájon piszkosszürke köd ül, napokig nem látni a Napot. A szánkósok, lécesek kedvtelve siklanak a Bükkben, de elég a háza kapuján kilépni annak, aki csúszni akar. A kurtító egészség- ügyi ellátás időszakában igazán meteorológia kiszúrás ez a lábtöréses, náthás, köhögős időjárás. Január végét mutatja a naptár, s a csízió szerint mézgásodnak, élednek, tavaszra készülnek a t'ák. Azok a fák, amelyek ágát jégteher töri. A városi embert jégbuckák keserítik, a falusit a páncélosra fagyott hómező alatt vegetáló magok és növények. Az autós akaratlanul is rodeózik, s a jól lejárt 3-as kivételével szinte minden borsodi út meglepetéssel szolgálhat. Késnek a vonatok és az autóbuszok, Miskolcon a kupacba gyűjtött, ólomszürke égi áldás lapátos tisztítókra, vagy egy kis enyheségre vágyik. Történjen már valami! A kertészkedőknek, szőlősgazdáknak bizsereg a tenyere. A hejőmenti gazdaság gyümölcsöseiben, a Pingyom keleti lankáin már metszeni kellene. Van hozzá kurázsi, van hozzá olló. Nagy kérdés, hogy mit hoz a február.. Ki- pendül-e az idő, vagy visszatér a fagy: a nyéki lékhorgászok örömére és a ge- leji, mezőkeresztesi állattartók bánatára. Fogy a drága takarmány, a birkák és a marhák - fölös kilóiktól megszabadulva - a tartalékot élik föl. Egy közeli kikelet megkönnyítené a gazdák és a jószágok dolgát. Az átlagosnál gorombább tél fölzabálta a fűtőanyagot is. Több olaj, gáz, villamosenergia, fa, szén kell. Elhíresült, hogy a nagy hidegben a kiporciózott ábrányi lignit is összefagyott. így aztán maradt felhasználatlanul, vagy kétszer kellett „kibányászni". Ilyen ez a tél. Az ablakon jégvirág, a Tiszán a felmentő hajó, a jégmadár. A beállt, vagy zajló folyón most csak a tápéi komp üzemképes. A fürge Szinva bezzeg nem fagy be. Bár ez aligha csak a gyorsaságnak tudható be. A minden gyári készítménynél jobb fagyálló, a józsef Attilát ódára ihlető patakot szennyező sokféle anyag miatt... A képernyőre újból visszakerült Aigner Szilárd (két, inkriminált reklám-kávé között) állítja, hogy előbb-utóbb vége lesz a zúzos, dideregtető télnek, s jön a rügyfakasztó, melengető, kislibát terelő tavasz. Ő csak tudja. Papírja van arról, hogyérthozzá, hogy szakképzett időjós. 5 különben is, ezen a tájon évszázadok óta ez a módi: nap napol, hónap hónapot, évszak évszakot követ. Özv. Bús Jánosné a dédunokával Versek és dalok a kultúra napján
