Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-28 / 23. szám

1997. Január 28., Kedd Itt-Hon Az ezredfordulóra és a 670. Kecskeméti Sándor Okváth Dezsőné Ládi Balázs Sajószöged (ÉM - NZ) - Az év elején, mint minden önkor­mányzat, a sajószögedi is mér­leget készít az elmúlt évről és latolgatja: mit folytat, mi újba kezd az új évben. A múlt és a jelen eredményeiről, gondjai­ról és jövőbeli elképzeléseiről beszélgettünk Ládi Balázs pol­gármesterrel, Kecskeméti Sán­dor önkormányzati képviselő­vel, a hely ABC boltvezetőjével és Okváth Dezsőné tanárnővel, aki képviselőként a szociális bizottság elnöke. 4 B .............. J Hogyan értékeli az önkormány­zat 1996. évi gazdálkodását? - tet­tük fel a kérdést Ládi Balázsnak. • Gazdálkodásunk stratégiája a „talpon maradás”, a működés szin- tentartása, a mérsékelt fejlesztés, a hitelfelvétel nélküli gazdálkodás és a fennálló hiteltartozás törlesztésé­nek maradéktalan teljesítése volt, melyet sikeresen hajtottunk végre. Örülök annak, hogy valamennyi in­tézményünket színvonal-csökkenés nélkül tudtuk üzemeltetni. Gazda­godtunk a gázhálózattal, támogat­tuk a különböző civil szerveződése­ket, a mind hírnevesebb ifjúsági fú­vószenekarunkat, a sportegyesüle­tet, a görög katolikus templom fel­újítását. Parkosítottuk a temető előtti teret és építettünk közel ezer méter hosszú járdát az önkormány­zat vállalkozásán belül, közhasznú munkaerő foglalkoztatásával. Jó ér­zéssel gondolok vissza azokra a köz­ség társadalmi életét formáló ren­dezvényekre, amelyek tudtak egy kis vidámságot, örömet, szórakozást nyújtani ebben az elanyagiasodott világunkban. E rendezvények a mil- lecentenárium jegyében zajlottak. □ Önök is foglalkoztatnak közhasz­nú munkásokat - kérdeztük Ok­váth Dezsőné képviselő asszonytól, a szociális bizottság elnökétől -, hi­szen a településre nem jellemző a munkanélküliség és a szociális vi­szonyok is kedvezőek? • Sajnos nem egészen így van. Községünkben is mind több a munkanélküli, és a Tiszai Erőmű Rt. privatizációja miatt az évben számuk várhatóan jóval 10 száza­lék fölött lesz. A tulajdonosváltás következtében ugyanis közel 60-70 sajószögedi munkavállaló marad munka nélkül, növelve ezzel a szo­ciális terheket. Sajnos településün­kön sem kedvezőek a szociális vi­Adományokat osztanak és naponta ebédet A Boeselager-ház felépültével egész teleppé fejlődött a szeretetszolgálat regionális központja Miskolc (ÉM - NZ) - A déli harangszóra jönnek az első csoportok. Ki frissen bo- rotváltan, ki amúgy borostásan érkezik. Nagyrészt idősebb férfiak, asszonyokat, fiatalokat elvétve látni. Ok azok a hajlék­talanok, munka nélkül maradt szegény emberek, akik kénytelenek elfogadni a Máltai Szeretetszolgálat ebédjét a diós­győri regionális központban. A múlt év­ben a Boeselager-ház megépültével egy egész teleppé fejlődött a Diósgyőr-Majlát eleji régi iskolaépületben működő sze­retetszolgálat.- Önkéntes külföldi és hazai adományokból, önkéntes segítők közreműködésével tartjuk fenn a szolgálatot. Segít Miskolc város ön- kormányzata, hasonlóképpen a borsodi váro­sok, községek is támogatják a helyi tagcsopor­tokat. Az egy-két alkalmazott a szakszerűsé­get és a folyamatosságot hivatott biztosítani- tájékoztat Szekeres Gábor regionális tit­kár. Az egyik férfi segítő éppen bútordarabo­kat cipel, jó állapotban lévő televíziók, háztar­tási eszközök is érkeznek. Legutóbb tizenegy széntüzelésű kályhát küldtek Németország­ból. A leggyakrabban ruhaneműt hoznak a ka­mionok a pesti központi raktárból, avagy egye­nesen külföldről. Élelmiszer is érkezik. Példá­ul hetente kétszer osztanak tejet. A gyerme- lyi tésztagyár negyedévente küld nagyobb mennyiségű tésztát. Azelőtt kenyeret is kap­tak, most az szünetel. Szaloncukor is volt, igaz már az ünnepek után, nyilván a maradványt adták át a cégek, de így is szívesen fogadták a segítségre várók. Rendszeres a ruhaosztás, de a mindennapi ebéd jelenti a legnagyobb tá­mogatást. A modern konyhában háromszáz adag ételt főznek naponta. 1997. Január 28., Kedd ItT'Hon B 5 születésnapra készülnék szonyok. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1996-ban a 150 milliós költ­ségvetés közel 10 százalékát fordí­tottuk a különböző, 18 féle szociá­lis támogatásra. □ Volt-e mit tenni az ünnepi kosár­ba, milyen a kereskedelmi ellátás, az üzlethálózat a településen? - Kérdésünkre Kecskeméti Sándor képviselő, a helyi ABC vezetője vá­laszolt. • Kereskedelmi egységünk mint Áfész-üzlet a hagyományos formá­ban üzemel, a PRO-COOP lánchá­lózaton belül, mely közismert mér­sékelt árairól és széles termékská­lájáról. Állíthatom, hogy nemcsak az ünnepek előtt, de általában sincs áruhiány. Az viszont érzékelhető, hogy a vásárlóerő egyre gyengébb. □ Milyen a kapcsolat a tiszaújvá- rosi önkormányzattal? Vannak-e és melyek ezek érezhető előnyei a vá­ros közelségének? • Személy szerint a tiszaújvárosi székhellyel megalakult és 18 tele­pülést összefogó kistérségi terület- fejlesztési társulástól várok igazán koncepciózus térségi fejlesztést. No nem azért, mert hogy én vagyok a társaság elnöke, hanem azért, mert a várható fejlesztés éppen egy rendkívül tőkeerős és dinami­kusan fejlődő fiatal városra épül - mondja Ládi Balázs. □ Akkor tehát a kölcsönös egymás­ra utaltság alapján kialakul az együtt gondolkodás, az együttmű­ködés. De adott-e mindez a helyi képviselő-testületben ? • Amióta megalakultak a helyi ön- kormányzatok, immár több mint hat éve, tagja vagyok a helyi kép­viselő-testületnek. Ha nem volna meg a testületen belül az egymás iránti tisztelet és megbecsülés és az együtt gondolkodás, a település fejlesztésnek érdekében, akkor már régen lemondtam volna man­dátumomról - állítja Kecskeméti Sándor. □ Ezek szerint a gondok, az el­adósodás ellenére mégis csak van­nak fejlesztési elképzelések. Van- nak-e realitásai a megvalósulás­nak? • Fejlesztési elképzeléseink az ez­redfordulóig érnek, melyet a képvi­selő-testület első „olvasatra” már megvitatott Jóváhagyását attól tet­te függővé, hogy a községben meg­valósul-e a tervezett 100 megawat­tos tartalék erőmű építése a Ma­gyar Villamos Művek Rt. beruhá­zásában - mondja a polgármester.- Ez megteremti a lehetőségét a tervezett szennyvízhálózat kiépí­tésének, majd pedig azt követően az utcaképek végleges kialakításá­nak Ezek eredményeként megújul­hat a település arculata. Mindez azért is kötelez bennünket, mert a település ez évben ünnepli 670. év­fordulóját és történetére a kisebb- nagyobb megtorpanások ellenére mindig a fejlődés volt a jellemző. Szekeres Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat re­gionális titkára Fotó: Farkas Maya Két étkező van, külön az utcáról betérők­nek, a hajléktalanoknak, ők száz körüljárnak ebédelni, a másik teremben étkeznek az ápo­lók és a Boeselager-ház ápolási részlegében helyet kapott lábadozó betegek.- Ők már nem szorulnak kórházi kezelés­re, de otthon nincs aki ellássa őket. Amolyan rehabilitációs intézmény ez hatvan ember szá­mára. - magyarázza Gavallémé Rivnyák Má­ria ápolási igazgató. - Kórházak és háziorvo­sok utalhatnak ide betegeket. Hatvan napra van szerződésünk a társadalombiztosítással, ezen kívül a betegek napi négyszáz forint térítési díjat fizetnek, és ők gondoskodnak a gyógyszerekről. Ez lényegében tehermentesíti az érin­tett krónikus osztályokat és olcsóbb az államnak. Gavallérné készségesen megmu­tatja a kétágyas, többségében kü­lön zuhanyozóval, WC-vel ellátott szobákat. Ä szokásosnál korszerűb­bek az ágyak, amit ágyasztalos éj­jeliszekrények egészítenek ki. Min­den szobában van kábeltelevízió, de saját készüléket is behozhatnak a betegek. A fürdőszobában betegeme­lő szolgálja a jobb ápolást. Mindez egy magasabb szintű komfortot biz­tosít az itt ápoltaknak.- Tavaly sikerült bővíteni a haj­léktalanok szállását 25-ről 35 férő­helyre. Diósgyőrön kívül Mezőköves­den működik még ilyen, az 25 férő­helyes. - tájékoztat Szekeres Gábor. Mind Miskolcon, mind Borsodban jellemzője a szeretetszolgálatí tevé­kenységnek, hogy közel száz száza­lékban önkéntes segítők, többségükben nyug­díjas asszonyok látják el a munkát. A tagcso­portokat pedig zömmel orvosok, lelkészek ve­zetik társadalmi tisztségben. Diósgyőrben 62- en segítenek önzetlenül, köztük Papp Vilmos- né, Éva néni, aki megalakulása, 1990 óta dol­gozik a szervezetben. 75 évét meghazudtolva szorgoskodik az irodában, az adományosztás­nál, mikor mire van szükség. Pedagógus hi­vatását nyugdíjasként sem adja fel, csak mos­tanság felnőttekkel foglalkozik. Beszélgetünk a rászorultakról, kik és miért, önhibájukból, vagy azon kívül kerülnek nehéz helyzetbe? Igaz vannak köztük önsorsrontók, akik hamar a pohár után nyúlnak.- Talán nem lehet azt önhibának nevezni, ha valakinek a lába alól kicsúszik a talaj, mert munkanélkülivé válik és elkeseredésében, vagy időtöltésből rászokik az italra. Aztán, ha valaki mondjuk már negyven fölött van „le­csúszik”, nehéz újra visszaküzdenie magát. Egyszerűen nem talál munkát, a jövedelem- pótló támogatásból pedig nehéz megélni. - állítja Papp Vilmosné. A szépszámú önkéntes segítők között van Solcz Pálné, aki regisztrálja az érkező kérése­ket, Kormos Zoltánná pedig az irodában segít. Sorolhatnám tovább az önzetlen önkéntesek listáját, hál’Istennek sokan vannak. Külön szívügyüknek tekintik a rászoruló családok megsegítését. Létrehoztak egy nap­közi otthont is 23 diák részére, akik itt kap­nak ebédet, és itt tanulnak délután pedagó­gusi segítséggel. Olyanra is van példa, hogy német gyerekek gyűjtöttek ajándékokat a ma­gyaroknak. Érkeztek cipők, biciklik. A csoma­gok átadását fotózták, és ezt visszaküldték a magyar gyerekek köszönetével, hadd lássák hová, kikhez kerültek ajándékaik. A diósgyőri központ a Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Heves megyei régiót fogja össze. Össze­sen 21 tagcsoportja van a településeken. A leg­nagyobb a miskolci, a legtöbb pedig a borso­di részen van - jelenleg nyolc csoport. Ezek kisugárzó hatása tovább teljed a városokon, a nagyobb településeken kívülre is. Ahol vál­lalják e szeretetszolgálatí munkát és kapnak segítséget, helyet az önkormányzattól, a vál­lalkozóktól, sokat átvállalhatnak a helyi szo­ciális terhekből. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak nyolc tagcsoportja működik Borsodban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom