Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-17 / 14. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997- Tanuár 17«, PÉNTEK Búcsú Magyar Andrástól Elment közülünk egy könyvtáros. Meghalt Magyar Bandi - értesítettek a régi kollégák. El lehet ezt hinni? Mindig vidám, erős, újrakezdeni képes, keménykötésű em­ber volt. A baktakéki születésű ifjú komolyan vette a tanulást, a munkát. Saját erejéből lett könyvtáros, majd könyvtárigazgató. Magyar András 1952-ben alapító munkatársa volt a megyei könyvtárnak, gyalogszerrel, majd motorbiciklivel járta a falusi könyvtára­kat. 1958-ban megszervezte az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének Megyei Könyv­tárát. Munkahelyeken, munkásszállásokon létesített fiókkönyvtárakat. 1960-ban hálózat­tá szervezte a megyében szétszórtan működő munkahelyi könyvtárakat, melyek előzmé­nyei a századfordulón létrejött munkásottho­nok könyvtárai voltak. Az SZMT Központi Könyvtárának 25 évig volt igazgatója. Fáradhatatlanul járta a megyét, keresve, ku- ' tatva az anyagi lehetőségeket. A pénzt adó gazdasági vezetők meggyőzésére a Sátoralja­újhelyi Asztalos Ktsz. könyvtárbútoraiból - az országban először - Miskolcon kiállítást rendezett. A kudarcokon jókedvvel tette túl magát. Számos szakmai elismerésben, kitün­tetésben részesült, tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökségének. A betű és a könyv szerelmese volt. A hagyo­mánytisztelet, a jó ügyek továbbadása lebe­gett előtte, amikor munkatársaival, barátaival elkezdte kutatni a megye munkáskönyvtárai­nak múltját. 1970-ben elindította a B.-A.-Z. megye és Miskolc munkáskönyvtárainak tör­ténete című füzetsorozatot, melyben ő írt meg Ormosbánya, Pereces, Diósgyőr olvasó­köreinek krónikáját. Kilenc füzete megjelent a sorozatnak, de a folytatás pénz hiányában megrekedt. 1985-ben nyugdíjba küldték. Csalódásaira, megfakult álmaira élete utolsó évtizedében az erdő csendje, a természetjárás, a madár­dal jelentett gyógyírt. De már nem tudta újra­kezdeni... Elment közülünk egy könyvtáros. Hernádi Istvánná Felföldi fotók Miskolc (ÉM) - A Felföldi Fotográfusok Szö­vetségének két tagja, Bánóczi László és Kiss István fotóiból nyílik kiállítás, január 20-án, hétfőn délután 5 órakor Miskolcon a Győri kapui 40. Számú Általános Iskola galériájá­ban (Herman Ottó u. 2.). A tárlatot Szath- máry-Király Ádám, a szövetség vezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Művészettörténet Miskolc (ÉM) - Művészettörténeti előadásso­rozat kezdődik január 30-án délután 5 órakor Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Házban. Végvári Lajos művészettörténésztől hallhatnak az érdeklődők többek között Giottóról, az Eyck testvérekről, Donatellóról, Boticelliről, Leonar- dóról, Michelangelóról. A hatrészes (kétheten­te, csütörtökönként tartandó) előadássorozatra bérletek igényelhetők az Ifjúsági és Szabadidő Házban (tel.: 411-747, 412-508), de természete­sen jegyek válthatók egyszeri alkalmakra is. Jöjj, kedvesem... Budapest (MTI) - Tolcsvay László Jöjj, ked­vesem... című műsorával lép a közönség elé február 8-án és 9-én a Madách Színházban. Az esten részletek hangzanak el többi kö­zött a Doctor Herz, az Isten pénze című nagy­sikerű musicalekből, valamint a Mária evan­géliuma című rockoperából. A szerző színpadi dalai mellett felcsendülnek az elmúlt negyed­század népszerű Tolcsvay-slágérei. A balettze­ne, illetőleg az oratorikus művek - Bábel, Ma­gyar Mise, Testamentum - alkotójaként is si­kert aratott művész hangversenyén ez alka­lomra írt szerzemények is szerepelnek. A kon­certen közreműködnek Tolcsvay László muzsi­kus barátai. Új IX. szimfónia Kassel (MTI) - Egy angol zenetörténész ku­tatásai nyomán új változatban jelentette meg Beethoven IX. szimfóniáját a kasseli Baeren- reiter Kiadó. Jonathan del Mar húsz különböző forrás fel­dolgozásával rekonstruálta a szimfóniát, köz­tük az eredeti partitúra egy nemrég felfedezett másolatán maga Beethoven által elvégzett javí­tások alapján - közölte a kiadó szóvivője. A most megjelent verzió kijavítja a korábbi kiadá­sokban található hibákat és az eddiginél „áttekinthetőbbé, artikuláltabbá és dinamiku- sabbá” teszi a IX. szimfóniát. A szóvivő végül közölte, hogy a szimfónia befejező tétele, az Örömóda változatlan maradt az új változatban. A fekete farkú mókus mássága Vasárnap: új bemutató a miskolci Csodamalom Bábszínházban A kis mókust a krokodilok sem ál­líthatják meg Korzsényi Tibor rendező beállít egy jelenetet Fotók: Farkas Maya oka van, de a legfontosabb az prak­tikus: így párhuzamosan tájelő­adást is tarthatnak a bábszínház tagjai. A miskolciak Fehérvártól Nyíregyházáig sokfelé megfordul­nak. Egyébként pedig a sokszerep- lő-alakítás nem jelenthet gondot, hiszen egy bábszínésznek a két ke­zéhez két „szája” is van - az egyik mindig hallgat -, egyszerre nyu­godtan játszhatnak két figurát, a darab folyamán pedig sokat.- Misi óvodástársa a második felvonás első jelenetében mint csör­gőkígyó jelenik meg - mond példát az igazgató. - Pontosan ez a szép­sége a szakmának, hogy nem kell éveket várni egy intrikusi szerepre, hanem egy darabon belül is lehet jó és rossz az ember. Ettől sokszínűvé válhat a színész, és élvezetes a munka. Az évadban eddig két bemutató­juk volt, a Lúdas Matyi és a Csoda- szarvas népe után következik most a Misi mókus. Ezután már csak fel­újítások lesznek. Régen játszott, nagysikerű műveket vesznek elő, mint a Hófehérke, a Csalavári Csa- lavér, a Jancsi és Juliska. De egyes daraboknak a tejjes bábanyagát is újra készítik. A Misi mókus bábjai egyébként az eredeti, Bródi Vera-tervek alap­ján készültek Budapesten, a díszle­tek viszont - szintén Bródi-tervek után - a miskolciak, Újvári Csaba, Zábráczky György, Oláh Tibor, Barnáné Juhász Ildikó munkáját dicsérik. Miskolc (ÉM - DK) - A mókus­csapat Misi nélkül éhen halt volna. De szerencsére a fekete farkú kis állat megtalálta az örökké termő fát... Tersánszky Józsi Jenő meséjét - Kardos György átiratában - negyven évig játszották a Budapest Báb­színházban. A vasárnap dél­előtt tíz órakor kezdődő bemu­tatón a miskolci Csodamalom Bábszínház közönsége is megis­merkedhet a - klasszikusnak számító, bábfilmként is feldol­gozott - történettel.- Gyakorlatilag a Budapest Báb­színház előadását rekontsruáljuk - kezdi Korzsényi Tibor, a miskolci bábszínház vezetője, aki a pesti in­tézmény elmúlt évi felszámolása­kor magával hozott néhány szöveg­könyvet.- Darabmentés - jegyzi meg. - Ráadásul ez egy klasszikusnak számító mű, már az én gyermek­koromban is „alapmese” volt. Báb­színházban 1957-ben mutatták be. Azóta gyerektömegek töprenghet­tek a tanulságán: mihez is vezet­het a hanyagság, nemtörődömség. Hiszen egy apró gyerekvétség az oka, hogy a mókusok majdnem éhen halnak, elrabolják a téli ele- ségüket. Szerencsére jön Misi, és sok-sok kalandot átélve ügyessége, furfangossága, rátermettsége ré­vén eljut Afrikába, az örökké ter­mő fához... De én fontosnak tartok egy másik tanulságot is. Ez a mó­kus más, mint a többiek, hiszen fekete a farka. Vagyis az átlagtól egy testi jel különbözteti meg, és ez itt a mesében a szellemi többle­tet is jelenti. Engem zavar, amikor nem veszünk tudomást a másság­ról - akár fogyatékosokról, akár zsenikről van szó. A mai rendszer­ben mintha a fogyatékosok nega­tív megkülönböztetést kapnának, a zsenik pedig többnyire beolvad­nak a „szürke mókusok” közé. Egy-egy Szász Marci megtalálása véletlen... A húsz-egynéhány szereplős da­rabot hatan játsszák. Ennek több Hétfő, a kommerszmentes nap Akár három art-istának is vetítenek a barcikai Békében Kazincbarcika (ÉM - SZN) - A művészfilm, vagy akár úgy is fogalmazhatunk: a nem „kom­mersz amerikai” ma már nem kelendő. Ahogyan a könyváru­dából is csak a bestseller fogy, úgy a magyar mozikban szinte kizárólag a tengerentúli cellu­loid saláta a menő. De vajon melyik mozi engedheti meg ma­gának, hogy egy „értékesebb” filmét három érdeklődőnek ve­títsen le, amikor maga a „film­színház” is csak a nagyobb tele­pülések - többnyire vesztesé­ges - kiváltsága? Nos, a kazinc­barcikai Béke - a Nemzeti Kul­turális Alap pályázatán nyert százezer forintnak köszönhető­en - hétfőnként fittyet hány ar­ra, hogy hányán ülnek a néző­téren. A filmmúzeumi bérletsorozat leg­utóbbi fekete-fehér feliratos krimi­je, a Gázláng ezen a hétfőn negatív rekordot döntött. A jegyet váltók száma nem érte el az ötöt. Lőw Fe- rencnének, a mozi vezetőjének azonban arcizma sem rándul, mind­össze egyetlen megjegyzése van: pedig jó film volt. Igaz, nem szere­pelt benne Stallone vagy Sharon Stone, nemigen reklámozták agyon profi módon kiválogatva az öt leg­látványosabb jelenetet, sőt, műértő magazinok kritikái sem jelezték: feltétlenül nézd meg! Ez a film ugyanis - Amerikában, de - még a század első felében készült. Felmerült az igény, hogy a rend­szeres látogatók közül néhányan igényesebb és európai filmeket is szeretnének látni. Nagyon elvont alkotásokat persze nem érdemes hozni, mert bár Budapesten, vagy a nagyobb városokban több art-mozi is működőképes, Kazincbarcika még csak tanulja a polgári értéke­ket, itt nincs főiskolai, egyetemi di­ákság, ami másutt a téma iránti tö­meges érdeklődést jelentheti. Ám ha volna is néhány kíváncsi, errefe­lé jobban meggondolják az embe­rek, hogy mire adják ki a pénzüket. A Nemzeti Kulturális Alap pályá­zatának révén azonban sikerült fi­nanszírozni a sikerfilm-klub és a filmmúzeum előadásait - magya­rázza Lőw Ferencné. Öt-öt előadásról van szó, s bár mindkét sorozatot bérletesre ter­vezték, egyértelműen a sikerfil­meknek volt nagyobb a sikerük Barcikán is: száz bérlet fogyott. Eb­ben amerikai opuszok is vannak, de alapvetően oscarosok, vagy más díjnyertes alkotások, esetleg olyan klasszikusok, mint Á skarlát betű. A Schindler listája például, ha min­den évben vetítik, akkor minden évben pótszékes teltházat jelent - mondják: megmozgatja a várost, de adott esetben még Chaplin is mozi­ba vonzza az embereket. Érdekes módon a filmmúzeumot, amely egyébként hosszú évek óta életké­pes, most nem sikerült bérletezni, ennek ellenére olyan hétfői nap még nem akadt, amikor az érdeklő­dés teljes hiányában elmaradt vol­na az előadás. A támogatás nélkül persze kép­telenség még az itteni, könnyedebb art-mozit is megvalósítani. Az al­kalmi érdektelenséget pedig tavaly például egyértelműen annak tulaj­donították, hogy a még augusztus­ban kiválogatott filmek szinte egy­től egyig a vetítés előtt szerepeltek valamelyik televíziós csatorna soro­zatában. A gusztusbeli egybeesés mellett ennek okozója lehet az is, hogy a Magyar Filmintézet reper­toárja igencsak véges. A legtöbb ré­gi, nagy sikerfilm vetítési joga le­járt, újravásárolni nem olcsó mu­latság. Ezért aztán mindenki a meglévő skálán mozog. Az országban számos art-pró- bálkozás létezik: francia napok, já­tékfilmszemlés alkotások, magyar filmhét és így tovább. Mások is kér­nek és kapnak támogatást, de a fő­városon kívül régi filmmel nem so­kan foglalkoznak, ezért is tetszett az ötlet a Flamexnek. Ez pedig egyértelmű biztatás a barcikaiak- nak, hogy a hagyományt ne adják fel. Februárban ugyan vége a sze­zonális sorozatoknak, de hamaro­san összeállítják a következő prog­ramot. Három öt, vagy tízemberes film is lesz? Belefér ez is. Egyvala­mi ugyanis tagadhatatlan, legyen bár szó a legújabb ami-sztoriról, vagy a régi kedvencről, esetleg kü­lönc művészkedésről: szerencsére még mindig, még a videó világában is érdemes moziba menni... Jézus élete Miskolc (ÉM) - A Bibliaiskolák Közössége által támogatott Jézus élete és tanításai című sorozat kö­vetkező előadása a Miskolci Akadé­miai Bizottság székházában ma, pénteken este 6 órakor kezdődik. Reisinger János irodalomtörténész Jézus kihallgatásáról tart előadást. A tokaji művelődési központban pe­dig január 18-tól 22-ig öt napon át este 6 órától az alapimádságról, a Miatyánkról beszél az irodalomtör­ténész. KÉSZ-előadás Miskolc (ÉM) - Keresztény csa­lád- és életvédelem címmel Job­bágy Gábor egyetemi tanár tart előadást a Keresztény Értelmiségi­ek Szövetsége miskolci csoportjá­nak következő, január 20-án, hét­főn délután 5 órától a Szent Anna- templom melletti Kolping-házban rendezendő összejövetelén. Beregi képek Sárospatak (ÉM) - Kádas Katalin festő és grafikus, a Bereg Alkotó­egyesület elnöke munkáiból nyílik kiállítás Sárospatakon A Művelő­dés Háza galériájában január 20- án, hétfőn este 6 órakor. A képeket Finta Éva költő ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. Iskolai tárlat Sajószentpéter (ÉM) - Alvári Dó­ra képzőművészeti alkotásaiból nyílik kiállítás a sajószentpéteri 2. Sz. Általános Iskolában (Kálvin tér 7.) ma, pénteken délután fél 4-kor. A tárlat február 7-ig látogatható. Üvegbútorok Miskolc (ÉM) - Lantos Gyula ipar­művész réz-üveg, illetve króm-üveg bútorai láthatók Miskolcon, a Kép­csarnok Rt. Szőnyi István termében (Széchenyi u. 21.) február 28-ig. ír kocsmazene Kazincbarcika, Miskolc (ÉM) - A M.É.Z. együttes játszik ír kocs­mazenét január 18-án, szombaton délután 4 órától a Kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ­ban, este 7 órától pedig a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban (Mis­kolc, Győri kapu 27.). Az est vendé­ge Németh Gábor hegedűs. Szögedi kiállítás S aj ószöged (ÉM) - Tanyi Józsefné amatőr festő alkotásaiból nyílik ki­állításjanuár 20-án, hétfőn délután fél 4-kor. A tárlatot Vaszilkó Tibor- né, az általános iskola igazgatóhe­lyettese ajánlja az érdeklődők fi­gyelmébe. A sajószögedi művelődé­si ház ezzel a kiállítással egy soro­zatot indít el, melynek keretében bemutatkozási lehetőséget adnak a helyi alkotóknak. Lemezbörze Miskolc (ÉM) - Régi és új leme­zek, kazetták, CD-k cseréjére, adás-vételére nyílik lehetőség a ja­nuár 18-án, szombaton délután 2 és este 7 óra között az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Miskolc, Győri kapu 27.) rendezendő lemezbörzén. Diák-Rock-Parádé Miskolc (ÉM) - Iskolai zenekarok jelentkezését várják az Ady Endre Művelődési Házban február 1-jén, szombaton délután 4 órától a Diák- Rock-Parádé címmel rendezendő ta­lálkozóra. Erre az alkalomra alakult vagy már meglévő együttesek ne­vezhetnek maximum 20 perces pro­dukcióval, ezer forint nevezési díj el­lenében. Á legjobb zenekar díja 10 ezer forint. A helyezéseket közön­ségszavazat dönti el. Minden pro­dukcióról hang- és filmfelvétel ké­szül. A rendezvény elsődleges célja a használható minőségű, hang- és vi­deo demo elkészítése. Érdeklődni és jelentkezni az Ady Endre Művelődé­si Házban a 379-823-as telefonszá­mon Farkas Bálintnál lehet. Neve­zési határidő: január 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom