Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

1997. Január 14., Kedd 6 Ms Itt-Hon Az EM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-888 mellék nkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal apcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Miskolci mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 1200 — TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hotl---------­/ A Z ESZAK-MAGmRORSZÁG BAN Lapok jönnek, lapok mennek... Miskolc, Városház tér 5. Tel./Fax: 354-094 ...de az Új Hírnök 1997-ben már a 9. évét tapossa! Kártyaelfogadó helyek a miskolci régióban BÜKKARANYOS Hangyabolt, Dózsa Gy. u. 13. 500 Ft felett 2% BÜKKSZENTKERESZT Lipták Ferenc, Rákóczi u. 31. T: 46/390-353. Redőny, relu­xa, szúnyogháló, szalagfüg- j göny, napellenző árából 20% EMŐD Ádámcsó Vas és Műszaki Áru­ház, Kossuth u. 11/7. T: 06-60-351-680. Az üzlet kiírása szerint változóan 2-5% Modul Kft., Geleji u. 52. T: 46/476-564. Burkolókra, speciális nyílászárókra, külön­böző építőanyagokra változó­an 2-8% Virágbolt, Arany J. u. 11. 1500 Ft felett 2% MINl-Market, Kossuth u. 101. T.: 46/476-696. FELSŐZSOLCA Dani István, esküvői szolgálta­tások. Kodály u. 15. T.: 46/383-910. Lakodalmi szol­gáltatásokból 10% Fazekas József vállalkozó, Sa- jóhús mintabolt. Állomás u. 11. T: 46/383-922. A teljes árukészletre 2% „Hegemon" Kandalló Stúdió, Tóth Zoltán vállalkozó. Bartók Béla 69. T: 46/383-221. A munkadíjból 5% HARSÁNY Vasas Gézáné, Háztartási és vegyesiparcikk bolt. Kossuth u. 8. 1000 Ft felett 2% MÁLYI TUS KFT. ABC, Botond u.1. T.: 46/319-950. 1500 Ft felett 3% SAJÓKERESZTÚR Kuncsaft Kft., Építkezők Boltja, Sajókeresztúr (BEM). A teljes termékválasztékra 2% Sajó Diszkont Áruház, Sajóke­resztúr (BEM) Mindenre 2% SZIRMABESENYŐ Tóth Lajos vállakozó, bontott autóalkatrészek árából 5% Brezsnyák Zoltán vállalkozó, Arany János u. 76. T: 46/ 317- 273. Konvektorok és gáztűzhe­lyek javítása 5%; vízmelegítők és cirkókazánok javítása és karbantartása 10% Hudiczius Ferenc vállakozó, gyertyaöntő. Alkotmány u. 8. T: 46/317-916. Gyertyaöntés­nél 1000 Ft felett 5% „Klára" Divat és rövidáru ke­reskedés, Széchenyi u. 2/c (butiksor), cipővásárlásnál 1500 Ft felett 5 %, 3000 Ft felett 10% 1997. Január 14-, Kedd Itt-Hon Új utakon a honismereti mozgalom Beszélgetés Lénárt Béla egyesületi vezetővel Miskolc (ÉM - Bil) - A men­talitás, hozzáállás megvál­toztatása és a kiapadófél­ben lévő anyagi támogatás újbóli biztosítása a legfon­tosabb feladat. Nemcsak ezek a lényegbevágó szavak hangzottak el többek kö­zött, amikor Lénárt Bélával, a B.-A.-Z. Megyei Honisme­reti Egyesület vezetőjével beszélgetünk a múltról, je­lenről és a jövőről. • Kezdjük a múlttal: 1990-ben a honismereti mozgalom is kor­szakváltáshoz érkezett a rend­szerváltással egy időben. A tár­sadalmi változások új helyzetet teremtettek. Az ideológiai egyoldalúság megszüntetése, a hagyományok feltárásának, ér­tékelésének szabadsága új színt, gazdagabb lehetőségeket eredményezett a mozgalomban. Előtérbe került a nemzettudat, a nemzeti értékek ápolása, kö­zösségeink bekapcsolódása a helyi közéleti, önkormányzati munkába. Az azelőtt, a Haza­fias Népfront által kezdemé­nyezett és támogatott honisme­reti mozgalom megújulásért ki­áltott. Két lehetőség merült fel: azonnal létrehozni a honisme­reti egyesületet, vagy a másik: továbbra is honismereti bizott­ság címén működni. Kár lett volna □ Az előbbi mellett döntöttek, helyesen, hiszen a Honismereti Egyesületi Bizottság munkájá­ról Nagy Károly, a bizottság el­nöke olyan szépen vázolta be­számolójában ötéves munkájuk eddig elért eredményeit, tettek, és nem is keveset. Kár lett vol­na ha ez a biztató folyamat megszakad. A Megyei Honisme­reti Bizottság lemondott, de megalakult az egyesület, amint szavaiból kicsendül hasonló ne­mes célkitűzéssel, de az anyagi támogatások elapadása miatt jelenleg még folyik az egyesület szervezése, a régi tagok megtar­tása, újak toborzása. 9 Egyesületünk célja tovább­ra is az, hogy miként tudnánk az új körülmények között to­vább folytatni a megyei honis­mereti mozgalmat, amely sok szép eredményt tudhat magá­énak. Említhetem közülük a honismereti mozgalomban te­vékenykedő lokálpatrióták, egyéni kutatók, szakkörvezetők munkájának összehangolását, segítését éppúgy, mint az Ist- vánffy Gyula honismereti pá­lyázatokat, a Szülőföldünk cí­mű megyei honismereti perio­dika folyamatos megjelenteté­Lénárt Béla sét. Nem dicsekvésként mon­dom, de ez az egyetlen olyan megyei kiadvány, amely a leg­több segítséget nyújtja a megye oktatási intézményeinek, peda­gógusoknak, tanulóknak, ér­deklődőknek egyaránt. □ Mégis valami „hiba van a kréta körül”? 9 Az anyagi támogatások meg­csappanása a fő probléma. Ed­dig támogatásunkat a megyei önkormányzat vállalta fel, fi­nanszírozta pályázati kiírása­inkat a Herman Ottó Múzeum­mal közösen. Szép eredménye­ket értünk el, de az ő finanszí­rozásuk is elapadóban van. Tu­dom, manapság divat - és va­lóban így van - hivatkozni a szűkös anyagiakra, de egyesü­letünk további létét, tervezett céljainkat egy meghatározott színvonalon tartanunk kellene. □ Miképp lehetne bevonni a fia­talokat és a pedagógusokat az egyesület munkáját elősegítendő? Megismerni múltunkat • Már annak idején is politika­ilag semleges „mozgalom” vol­tunk, hiszen sok lelkész és nyugdíjas pedagógus segítette munkánkat, folytattak honis­mereti tevékenységet. Ez a ge­neráció lassan megöregszik, visszavonul a honismereti munkáktól, a fiatalok és a fia­tal pedagógusok nagyrésze mással vannak elfoglalva. Iga­zából talán nem is nagyon ér­dekli őket saját településük tör­ténete, múltja. Azért nem va­gyok ennyire pesszimista, hi­szen itt Miskolcon, a Zrínyi Ilo­na Gimnáziumban, néhány ál­talános iskolában komolyan ve­szik a „megismerni múltunkat és továbbadni jelentőségüket” című mottónkat. Mezőkövesden is működik sikerrel egy honis­mereti szakkör, munkánkat tá­mogatja a Sátoraljaújhelyi Ka­zinczy Társaság és a Megyei Pedagógiai Társaság is. Lakó­helyemen, Szirmabesenyőn, szűkebb pátriámban többek kö­zött én is kutattam falunk tör­ténetét, nagyon szép helytörté­neti és iskolatörténeti kiállítást rendeztek az ottani kollégák, mint ahogy a Zrínyi Gimnázi­um is büszkélkedhet hasonló jellegű, óriása anyagot felölelő kiállítással. Honismeret az oktatásban □ A jövőt illetően, pozitív érte­lemben változik-e a helyzet, az Ön véleménye szerint? • Bízunk benne, hogy igen, hiszen egyesületünk tovább­ra is összefogja a megyében működő honismereti csopor­tokat, szakköröket, szerveze­teket, iránymutatást tudunk nekik adni munkájukhoz, szervezünk majd tudományos konferenciákat, továbbképzé­seket. Nagyon fontosnak tart­juk azt, hogy a Nemzeti Alap­tanterv előírta a honismeret, a helyiismeret oktatását, en­nek megfelelően szükséges lesz az általános és középis­kolák tanárainak, tanulóinak bizonyos tananyagot, tan­könyveket biztosítanunk az elkövetkezendő évek folya­mán. Ezáltal bizonyára egye­sületünk munkája is kiszéle­sedik és mind nagyobb tábort tudhatunk majd munkánk mögött. Ms 3 Heti Jegyzet Kirajzás Brackó István Bár még messze a tavasz, alszanak a méhek, úgy hogy ez a dolgozat nem egy mézédes meditáció. Arról a migrá­ciós folyamatról van szó, amely csak több év során mérhető föl igazán, s amely különösen a rendszerváltás óta gyorsult föl. Némi túlzással azt is mondhatnánk, új népvándorlás kezdő­dött, s ez a demográfiai folyamat kü­lönleges jegyeket is fölmutat. Az erőszakos iparosítás miatt agyon­preferált nagyvárosok népessége csök­kent, s most nem elsősorban a termé­szetes halandóság és a születések szá­mának negatív szaldójára gondolok, hanem az újmódi kirajzásra. A „csúcs- rajáratáskor" Miskolc lakóinak száma 220 ezer volt. Most alig több 7 94 ezer­nél. Csökkent a megyeszékhely eltartó •és megtartó képessége. Az ipar leépült, a bejárók otthon ülnek, s nem épült ál­lami lakás. Kezdetben a tehetősebbek és a nyugodt körülményekre vágyó ur­bánusok lepték el a környékbeli tele­püléseket. A két Zsolca, Onga, Szírma­besenyő, Mályi, Nyék sok városit csá­bított el, akikből ingázók lettek. Sajó- szöged népessége csaknem megduplá­zódott, Kistokaj, Ároktő már nemcsak a hétvégi ház és a hétvégi időtöltés mi­att felkapott. Északi példa, hogy a Her- nád-parti Felsődobszán Miskolcon praktizáló orvos és külföldre szállító vállalkozó telepedett le. A két „mester­séges" város Kazincbarcika és Tiszaúj- város - hála a vegyipar reneszánszának - ellátja, eltartja lakóit, s infrastrukturá­lis fejlesztésre is több jut, mint máshol. A beruházások öngerjesztő hatása kü­lönösképpen érinti a népvándorlást. A kirajzás irányát módosíthatja és meg­határozhatja egy-egy nagy, elfoglaltsá­got, pénzt és biztonságot adó program, így például a bükkábrányi erőmű meg­építése, amely avatás előtt és után is biztos üzletet kínál a borsodiaknak. (Kell egy csomó kéz a lignitet rejtő Csinosé lebontására és újjáépítésére is, természetesen akkor, ha ehhez a tele­pülés lakói áldásukat adják. S ez nem­csak az élőkre vonatkozik, hiszen a te­metőt is arrébb kell vinni vagy 10 kilo­méterrel.) Vonatkozik az előbbi meg­állapítás az M3-as autópályával kap­csolatos áldásos következményekre is. Kell a lapátos ember, a gépkezelő, a parkosító, a vendéglátós és a benzin­kutas. Az ilyen nagy vállalkozások át­rendezhetik a demográfiai térképet, s csak remélhető, hogy legalább a me­gye déli-részén nem jutnak az apró te­lepülések Gyűrűfű, Szanticska vagy Gömörszőlős sorsára. Bár az első ket­tőt talán megmenti a vészharang kon- gásának országos visszhangja, s Gö- mörszőlőst sem kell törölni a térképről az ökológusok által kidolgozott ön­fenntartó mechanizmusok kiépülése miatt... Az tény, hogy az ország népes­sége fogy. Megyénk és a megyeszék­hely lélekszáma csökken, de - s ez ad némi vigaszt - nem elsősorban a sza­porodási ráta mérséklődése, hanem a kirajzás miatt. Miskolc ősi iskolája, 1899-től múzeum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom