Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

1997. Január 14., Kedd 4 Ms Itt-Hon Tanítvány és mester Szabó Virág Miskolc (ÉM) - A Pécsi Sándor Gu­ruló Színház legutóbbi sikeres be­mutatója, A Dzsungel könyve után most újabb kemény fába vágta fej­széjét. A társulat egy része ezúttal Müller Péter Kígyó és kereszt cí­mű művének második részéből, a Keresztből írt drámát állította színre. A bemutatót január 13-án tartották a Vasas Művelődési Köz­pontban. A negyvenöt perces kamaradarab elő­adása során különös szerepcsere tör­tént. Mester és tanítványa - egy rö­vid időre - szerepet cserélt. A főszerep­lő Müller Pétert ugyanis a társulat ve­zetője, Szép László személyesítette meg, míg most helyette a rendező, Makranczi Zalán, a Herman Ottó Gim­názium IV. osztályos tanulója volt. A dráma másik két szerepét - Latinovits Zoltánt és Ruttkai Évát - Kriston Sza­bolcs és Recsó Ilona alakította. Makranczi Zalán így nyilatkozott a da­rabról:- A termet csak egy délutánra bé­reltük, hiszen az előadás ténylegesen a január utolsó hét végéjén tartandó balassagyarmati színjátszó verseny­re készült. Ez egy jubileumi találko­zó lesz, ahol az elmúlt évek legjobb­jai mérkőznek meg. Laci bácsi kitar­tásának (a színház ötven éve áll fenn) köszönhetően nekünk is címeztek meghívót, ami nem kis elismerés a Guruló Színházra nézve. - Tagfelvé­telt is hirdettetek...- Komoly válogatást szeretnénk tartani, hiszen nyárra ismét egy na­gyobb lélegzetű darab bemutatását tervezzük. Ehhez olyan emberek kel­lenek, akik tényleg megállják a he­lyüket a színpadon. Nyolctól huszon­három éves korig bárki jelentkezhet. A meghallgatás különösebb előzetes felkészülést nem igényel. Énekelni, verset mondani, talán táncolni kell majd. Számítani lehet szituációs gya­korlatokra is, amit mi adunk meg a helyszínen. Á felvételi február 4-én és 7-én 16 órától, illetve február 8-án 9 órától lesz a Vasas Művelődési Ház 52-es termében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Szép László tanítványaival Harc a Diósgyőri várnál 1596-ban A Diósgyőri vár négyszáz évvel ezelőtt Balázs József Diósgyőr (ÉM) - A törökök teijeszkedése miatt 1540-1547 közötti években megélénkült a várak erősítése. Ezen években építették a diósgyőri vár északnyugati tornya elé a be­járatot védő ágyúbástyát és szervezték meg négy szinten a tüzelőállásokat. Ä törökök Miskolc lakosságát fenyegeté­sekkel, termények és állatok küldésére utasították. Mint­hogy azt nem teljesítették, 1544. év augusztusában meg­torló sereggel érkeztek; rabol­tak, elhajtottak számtalan ál­latot és rabságba hurcoltak embereket. A diósgyőrieknek a vár biztosított védelmet. Ka­tonái más várak harcosaival részt vettek a törökök elleni küzdelemben; 1577-ben Vadna községnél, 1580 után Nádud­varnál, 1582-ben Ónod környé­kén, 1584-ben Dömsödnél, 1588-ban és 1592-ben Szikszó térségében. A későbbi években a török portyázók felderítést végeztek a Szinva völgyében. Keresték, megfigyelték várunk harcá­szati gyengeségeit, sebezhető­ségét annak ellenére, hogy a helybeliek zavarták szándé­kukat. Erőiket 1596-ban felvonul­tatták; tüzérségük megkerülve a huszárvár kőkerítését, annak nyugati részén, a mai Tölgy ut­ca vonalán lövegeiket a Vár­hegyre vontatták és két helyen foglaltak tüzelóállást, ahonnan betekinthették a vár területét. Lovasságuk a keleti kapu és a Szinva irányából szándékozott lekötni a várbelieket. Gyalog­ságuk pedig a hegyoldalon rejt­ve gyülekezett. A parancsnok­ság a Szinva-gát közelében, a terep akkor kiemelkedő részén - a Táncsics tér mellett - je­lölte meg harcálláspontját. Ké­szülődésük kezdetén a várbe­liek futár útján a miskolciak se­gítségét kérték. A törökök megkezdték a harcot, a tüzérség megnyitot­ta a tüzet. Találat érte a fel­sővár tornyát és a délkeleti to­rony alatti területet. A löve- gek tüze felgyújtotta a vár­árok hídjának kaputornyát, a huszárvár keleti főkapujának környékét és megrongált egy ház tetőzetét. A várbeliek vi­szonozták a tüzet a felső és al­sóvárból, valamint a kerítés lőréseiből a támadó lovasság felé. A miskolci segítség kellő időben megérkezett. A török lovasság menekülésre kény­szerült, a gyalogság rohama pedig elmaradt. A várat ugyan felgyújtották, de távozásra kényszerültek a helybeliek ki­tartó elszántsága következ­tében. A küzdelem akkori jelentő­ségét bizonyítja, hogy azt rajz­ban is megörökítették. Azono­sítva a rajzot búvárkodásaim­mal és a terep ismeretével, an­nak valódisága bizonyos. Á ké­pen látható patakot 1950-ben szüntették meg. A patak fölöt­ti hídon gyakran magam is jár­tam és használta a lakosság. A huszárvár kőkerítésének ke­let-nyugati irányú széles alap­fala pedig megtalálható a fel­szín alatt 70 centiméterre. A di­ósgyőriek számára sokáig em­lékezetes maradt az 1596-os esztendő. A magányosok sohasem magányosok... Miskolc (ÉM - Bil) - A Vörös­marty Művelődési Házban mű­ködő magányosok klubja igyek­szik színessé tenni minden va­sárnap délutántól estig tartó találkozásait. így volt ez nem­régiben is, amikor a Ference- ket köszöntötték, elsősorban kedves zenészüket, Kódor Fe­rencet, aki együttesével és ki­tűnő szaxofonjátékával táncra ingerli a megjelenteket. Hálá­ból — Pappné Ildikó humoros verssel, alkalmi költeménnyel köszöntötte a tagtársak nevé­ben: „Ferenc napján néked, sok-sok jót kívánunk/ ahová csak nézel, táncosokat lássunk./ Húzzad, húzzad, míg csak bír­ja táncos lábunk/ s hogy ha el­fáradunk, legfeljebb kapá­lunk...” Ez célzás volt a Ferenccel készült egyik interjúra, amikor is elmondta, zenészi tevékeny­sége mellett szívesen tölti sza­badidejét a nyéki hegyen talál­ható szőlőjében. A rigmushoz egy szépen feldíszített kapa is dukált, amelyet nagy nevetés közepette adtak át az ünnepek­nek. Emlékezetes volt a Mikulás estjük is, amelyet a felsózsolcai Szent István Általános Iskola tanulói tettek színessé. Decem­ber 22-én körülállták a csoda­szép karácsonyfát, gyertyákat gyújtottak, együtt énekeltek, hiszen a szenteste kinek-kinek családja körében telik majd. Mivel is zárhatnák a sikeres esztendőt, mint azzal, hogy kö­szönetét mondjanak a művelő­dési ház vezetőjének, Szabóné Nagy Júliának, a vezetőségnek, hogy ez az év is szép, sikeres, élményekben gazdag volt. A vi­dám óév-búcsúztatót december 31-én rendezték, finom vacso­rával, mulatsággal egybekötve. 1997. Január 14., Kedd Itt-Hon Ms 5 Ballagás után is együtt táncolnak Együtt a táncos kedvű csapat Alsózsolca (ÉM - SZA) - Az alsózsolcai Herman Ottó Ál­talános Iskolában évtizedek óta hagyomány, hogy a nyolcadikosok tánciskolába járnak. Az órákat Fügeezky- né Balogh Mária tartja, s mint kiderült a gyerekek annyira jól érezték magu­kat társaságában - és per­sze egymás között is -, hogy bár már középiskolások, de minden hétfőn visszajárnak ropni egy keveset.- Ez a 26 gyerek, akik most már mint középiskolások van­nak itt, másabbak, mint a töb­biek - mondja Fügeczkyné Ba­logh Mária tánctanár -, ugyan­is nekik igazán jól ment a tán­cok betanulása. Gyorsan és­odafigyelve tanulták meg a lé­péseket, s ennek meg is lett a gyümölcse. Év végére 10-12 táncot sajátítottak el kezdő, öt táncot pedig haladó szinten. Ezek között volt angol- és bécsi keringő, szamba, csacsacsa és még sorolhatnám. A tánctanár szavaiból kide­rül: talán az adta az indíttatást a gyerekeknek a folytatáshoz, hogy a kemény egy éves mun­ka után megszokták a színpa­dot, a közönséget, a tapsot, a siker ízét. Jelenleg mint önte­vékeny csoport működnek, de szeretnék, ha az önkormányzat támogatná tevékenységüket, így a most még klub szinten működő csoport a nagyközség tánccsoportjává is kinóhetné magát. A visszajárok közül Adrienn, aki a Berzeviczyben, és Péter, aki a Barossban koptatja szep­tember óta a padot, szintén nagy élvezettel beszélnek a hét­fő esti táncórákról. Egymás szavába vágva mesélik mennyi sok kellemes élmény fűződik a tánchoz.- Nyolcadikban, ha fellépés­re készültünk, már reggel hét órakor bejött az osztály csak azért, hogy gyakoroljunk. A nagyszünetben is rohantunk a tornaterembe, s délután még egy táncórát beiktattunk az órarendünkbe - emlékszik visz- sza Adrienn. Péter megfontoltan, kissé szégyellősen bevallja, mostani osztálytársai nem tudnak az ó hétfő esti programjáról, de nem azért, mert szégyelli elmonda­ni nekik, hanem azért, mert nem kérdezik. A „hogyan tovább” köztük is vitatéma. Tudják, a folytatás­hoz kevés a lelkesedés, az anyagiak is számítanak, így, ha az önkormányzat nem segít, ők magunk indulnak el szponzo­rokat keresni. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. André Fréna- ud gondolatának első része (zárt betűk: N, N, A, M, D). 11. Húsbolt része! 12. Rikoltozik. 13. ...-fajta. 14. Apát. 16. Szín­telen, szerves folyadék. 18. Fé­ken tart. 20. Éneklő szócska. 21. Nigériai város. 23. Megelé­gel. 24. Savanykás. 27. Messzire. 28. Üres kéz! 29. MTA elnök volt (István). 31. Lángoló. 34. Földforgató esz­köz. 35. Sövényt alkotó tüskés cseije. 39. Bocs határai! 40. Si­ne loco. 41. A hangosfilm egyik feltalálója. 43. Erdőben van! 44. Princípium. 46. Sír népiesen. 47. Heg az orcán. 49. Kihasad a gyümölcs. 52. Tisztító eszköz. 53. Amikorra. 55. Csodálkozik. 57. Sodor. Függőleges: 2. Nem ebben. 3. Egyik oldal. 4. Arany darab! 5. ízzel töltött sütemény. 6. Fiú angolul. 7. Gyors, mozgé­kony. 8. Repülő csészealj. 9. Szabolcsi helység. 10. Libano­ni autók jelzése. 11. A gondo­lat második, befejező része (zárt betűk: J, M, I, M, J). 15. Kést fen. 17. Gyorsan mozgat­ja. 19. Akácfa része! 22. Tanu­ló, régiesen. 25. Szemközti ol­dal. 26. Bűn vége! 28. Meteo­rológiai jelenség. 30. Angol he­lyeslés. 32. ...kakas: a franci­ák nemzeti jelképe. 33. Hullá­mos mintázatú szövet. 36. Rím határok! 37. Afrikai ké­rődző állat. 38. Formálódik. 39. Magyar szobrász (Ödön, 1873-1945). 42. Részben el­rág! 43. A Robinson Crusoe írója. 45. Költemény. 48. Üz­letelés. 50. Bruce ...; filmszí­nész. 51. Tessék! 54. Részben itt! 56. Fentről. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Vízkereszt, vagy amit akartok. _Itt-Hon-Konyha Ezúttal Szilvássy Lajosné nyugalma­zott tanárnő receptjeit ajánljuk olva­sóink szíves figyelmébe. Almás püspökkenyér Hozzávalók: 50 dkg alma, 20 dkg cukor, 20 dkg liszt, egy tojás, egy kevés mazsola, egy marék dió, egy sütőpor, fél citrom re­szelt héja, a forma kikenéséhez zsír és liszt. Az almát megtisztítva lereszeljük, a cukor­ral, a tojással meg a sütőporral alaposan kikeverjük. A reszelt citromhéjat és a liszt­tel összekevert mazsolát, meg a durvára vá­gott diót hozzáadjuk. Alaposan kizsírozott, kilisztezett özgerinc formába öntjük és a te­tejét megzsírozott alufóliával lefedjük. Sü­tőben megsütjük, majd deszkára borítva hűtjük ki, de csak másnap szeleteljük. Datolyás mámor Hozzávalók: egy doboz datolya, meggybe­főtt, csokoládéöntet. A datolyát megmossuk, langyos vízbe beáz­tatjuk. Az odalát óvatosan felhasítva, a magját kiszedjük. A mag helyére kimago­zott meggybefőttet teszünk és a datolyát összecsukjuk. Az előre elkészített csokolá­déöntetben megforgatjuk, majd megszik­kasztva másnap adjuk asztalra. Gyors pogácsa Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg zsír, egy evőkanál só, egy tojás, egy sütőpor és kb. két pohár tejföl. Az anyagokat összegyúrjuk, kétujjnyi vas­tagra nyújtjuk, tetejét recézzük, pogácsa- szaggatóval kiszaggatjuk, lehetőleg apró szaggatóval, tojássárgájával megkenjük és sütjük. Vaníliás kifli Hozzávalók: 30 dkg liszt, 15 dkg vaj, 10 dkg cukor, egy tojás, egy csomag sütőpor és egy vaníliás cukor. A hozzávalókat összegyúrjuk, vékonyra nyújtjuk, háromszögekre vágjuk, majd kif­lialakúra hajtogatjuk. Sütés után a meleg kifliket vaníliás porcukorban megforgatjuk. Olcsó linzer Hozzávalók: 50 dkg liszt, egy Rama marga­rin, egy egész tojás, 25 dkg cukor, egy sü­tőpor, egy rumaroma, egy kanál törött fa­héj, csipetnyi só és annyi tejfel, amennyi az összegyúráshoz szükséges. A tésztát összeállítjuk, felét kinyújtva zsí­rozott tepsibe tesszük, bármilyen lekvár­ral megkenjük, s a megmaradt tésztából ki­sodorva kisujjnyi vastag rácsokkal bebo­rítjuk. Sütés után vaníliás porcukorral meg­hintjük. Almatorta Hozzávalók: 16 dkg liszt, 10 dkg vaj vagy margarin, egy sütőpor, 6 dkg porcukor, két tojás sárgája és 60-70 dkg párolt alma. A lisztet a sütőporral, a porcukorral, a vaj­jal, a tojássárgájával összegyűljük. A tész­tát három részre osztjuk, az egyik részből készül az alsó lap, a másodikból az ol­dallap, s a harmadikból a tortaforma te­teje. A kisült alsó lapot és az oldalának szánt tésztát tortaformába tesszük meg­töltjük a párolt és levétól lecsurgatott al­mával. Erre kerül a harmadik fedőlap. Vil­lával ezt megszurkáljuk és középmeleg sü­tőben szép világosra sütjük. Sütés után va­níliás cukorral meghintjük. Csak másnap szeleteljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom