Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

1997. Január 14-, Kedd 6 A Itt-Hon Végre megérkezett a gáz Abaújba is Encs, Halmaj, Meszes, Szalon­na, Martonyi (ÉM - BGY) - Az elmúlt évek legjelentősebb, de egyben legvitatottabb beruhá­zásának számított térségünk­ben - de főleg Abaújban - a gázprogram megvalósítása. Ügy tűnik, az új esztendő vég­re meghozta a fordulatot az ügyben, azaz a várva várt gáz­aláhelyezést. Az ellenzők, a gáncsoskodók és a rémhírteijesztők szándéka ellené­re - ha megkésve is - az utóbbi év­tizedek legnagyobb szabású inf- rastrukturális beruházása végéhez érkezett Abaújban is - mondotta Gulyás Zoltán, Encs polgármeste­re. Január első napjaitól immár a lakosság igénybe veheti a gázszol­gáltatást Abaúj központjában, En- csen. Környezetvédelmi és gazda­sági előnyei mindenképpen érzé­kelhető lesz majd a jövőben. Sok nehézséggel kellett persze megküz­deni, amig eljutott a beruházás je­lenlegi állapotáig. A kivitelezés csúszásának több oka volt, így az önkormányzatok fizetőképességé­nek a rendszertelensége és elhú­zódása, ami érthető a régió elma­radottsága, s szűkös anyagi fórrá sai miatt. Egyben azonban nem le­het vita, hogy Abaúj-Toma jelen­tős részén gázhálózat van. A három tókömyéki településen - Szalonnán, Mártonjában és Me­szesen - még az elmúlt év végén fellobbant a gázláng. Szalonnán a gázberuházás 44 millió forintba került. Az önkormányzat főleg a lakossági hozzájárulásokból és a saját költségvetéséből finanszíroz­ta a kiadásokat. Sikerült 5 millió forint kamatmentes kölcsönhöz is hozzájutni, amelyet ez évben kell elkezdeni törleszteni. Az ezer lel­kes községben 130 család kérte a 60 ezer forintos befizetést és 70 család az, amely csak a gázcson­kért fizetett hozzájárulást. Ennek mértéke személyenként 15 ezer fo­rint volt. Ha ráakamak majd csat­lakozni a rendszerre, természete­sen nekik is ki kell egészíteniük a befizetésüket 60 ezerre. Meszesen is elkészült a vezeték- rendszer, a faluban 95 csonkot te­lepítettek és 35 lakásban fütenek gázzal. A gázberuházás 70 száza­lékát a helyi önkormányzat és a lakosság állta, 30 százalékot pedig az állam. Encs térségében az Abaúj Gáz Kft. az első dátum szerint, tavaly Halmajon január 8-án nyomatták tele gázzal a rendszert a ZAB Kft. encsi üzemegységének dolgozói, előtte természetesen kilevegőztet­ték azt Fotó: Knyizsák Ferenc október 15-re vállalta az átadást, ám ez késett a Hemád alatti gáz­csőfektetés elhúzódása miatt. A kö­vetkező határidő december 15-e lett, sajnos ekkor is hiába várták az abaújiak a gázt. Január elején Encs vasútállomásától a 3-as fő­közlekedési út felé eső részen vég­re megkezdődött a lakások bekap­csolása a gázszolgáltatásba. Mol­nár László, a ZAB Kft. encsi üzem­egységének helyettes vezetője ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy elő­ször az üzemükhöz tartozó terüle­tek közül Rátkán és Golopon volt gázláng-gyújtás. Encsen néhány lakásban már az óév utolsó nap­jaiban gázzal füthettek. A gibárti településrészen január második hetében megkezdték a munkálato­kat. Encs teljes egészében bekap­csolódhatott január 8-án a gázszol­gáltatásba, településrészei - Gi- bárt, Fügöd és Abaújdevecser - azonban csak ezt követően élvez­heti a gázbekötés előnyeit. Halma­jon január 8-án megtörtént a gáz­aláhelyezés, január 11-ig pedig a bekapcsolások is rendben lezajlot­tak. Ezután Baktakék és Novajid- rány következik a sorban. A mun­kálatokat nehezíti az, hogy több la­kásban ott van ugyan a komplett felszerelés a gázfűtésre való átál­láshoz, ám hiányoznak a műszaki engedélyek. Enélkül természete­sen nem végezhetik el a gázalá­helyezést. Forrói fejlesztési tervek, elképzelések Minden iskolás gyerek ingyentízórait kap január 1-jétől Forró (ÉM — BGY) - A működő­képesség megőrzését tartják a legfontosabbnak a forrói szená­torok. Az önkormányzat képvise­lő-testületének legutóbbi ülésén megtárgyalták a község 1997. évi költségvetési koncepcióját és egy sor intézkedést hoztak a túlélés érdekében. Szükségesnek tartják a forró képviselő-testület tagjai a saját bevételek növelését, ezen belül a szolgáltatási díjtételek, a bérleti díjak, a fűtési árak felülvizsgá­latát és az infláció mértékével, illetve az energia-áremelés mér­tékével történő emelését. Szor­galmazzák a heljd adóalapok fo­lyamatos felülvizsgálatát és el­lenőrzését is. A kiadási oldalon a bér és a bérjellegű kiadások 1996-os szintentartását, ahol le­hetséges csökkentését tartják in­dokoltnak. Ezt a nyugdíjazások esetén álláshelyek megszünteté­sével, az intézményi feladatok át­világításával és ehhez kapcsoló­dóan a személyi feltételek vizs­gálatával és racionalizálásával kívánják elérni - tudtuk meg So­mogyi József alpolgármestertől. A forró polgármesteri hivatal célkitűzései között szerepel a szo­ciális kiadások áttekintése, a ter­mészetbeni juttatások erősítése és a „krízissegély” megszünteté­se. Fejlesztési és felújítási tenni­való is jócskán akad majd az új esztendőben. A régi söröző he­lyén és a Patak utcán útépítést végeznek. Fontosnak tartják a szenátorok a helyi intézmények gázbekötését, a „kisóvoda” bőví­tését, valamint a Selymes-féle épület és az Olajütő tetőszerke­zetének felújítását. A forrói képviselő-testület tu­domásul vette Gottfried József polgármester lemondását, aki egészségügyi okokra hivatkoz­va múlt év november 30-án meg­vált tisztségétől. A választási bi­zottság elfogadta döntését és megkezdte az időközi választás­sal kapcsolatos előkészítő mun­kákat. Somogyi József alpolgármes­ter ismertette a kábeltévé-háló­zat kiépítésének akadályait. A forrói villanyoszlopok elörege­dett állapota miatt ugyanis nem lehetséges a vezetékek rákötése az oszlopokra, ezért szükséges a Fő úton néhány oszlop cseréje, amelyet az önkormányzat költ­ségére végez el az ÉMÁSZ, és ezért késik a kábeltévé-hálózat megvalósítása. Szociális ellátási ügyekben is döntöttek a forrói képviselők: január 1-jétől min­den iskolás gyerek ingyentízóra­it kap, ezzel is csökkentve a csa­ládok napi kiadásait. Augusztus­ban iskolakezdési támogatást nyújtott a képviselő-testület a közép-, felsőfokú- és szakmun­kásképző intézményben tanuló gyerekeknek. Az általános isko­lások ingyen tankönyvet, füzet- csomagot és tanszert kaptak. A forrói önkormányzat természe­tesen támogatta a jelentősebb óvodai és iskolai rendezvényeket (gyermeknap, táborozás, miku­lás) is. Az 55 évesnél idősebb nőknek és a 60 évet betöltött fér­fiaknak pedig a szeretet ünne­pén élelmiszer-csomaggal ked­veskedtek. A rászoruló családok részére összesen 150 ezer forint értékű élelmiszer-utalványt vá­sárolt az önkormányzat. De tá­mogatásban részesülnek a szak­munkásképzőkben, a gimnáziu­mokban, a főiskolákra és az egyetemekre járó forrói diákok, jövedelemhelyzetüktől függően differenciáltan. Ezek a támoga­tások - mondotta befejezésül So­mogyi József alpolgármester - másfél millió forintot tesznek ki, amelyet a képviselő-testület az intézményei költségvetésének célszerű átcsoportosításával tu­dott megtakarítani. AKCIÓ csak január 31-lg! Szikszón, a Postahivatallal szemben lévő TURKÁLÓBAN MINDEN DARAB 50-100-150-200 Ft-ért megvásárolható! NÉZZEN BE, ÉRDEMES! | Nyitva: keddtől péntekig 9-1 fi óráig .szombaton 8-12 óráig 1997. Január 14., Kedd Itt-Hon A 3 A fotelból könnyű gólt rúgni! A terhek, a korlátozások mindannyiunknak fájnak... Gulyás Zoltán: „A hibás lépéseket illik kihangsúlyozni, az ered­mények pedig természetesek..." Buzafalvi Győző Encs (ÉM) - Megyénk egyik legkisebb városa, Encs ma­gán viseli még a valamiko­ri falusias jellegét is. A tele­pülés mai vezetése azt tűz­te ki célul, hogy minél előbb megfeleljenek - minden te­kintetben - a kisvárosi lét elvárásainak. Erről beszél­gettünk Gulyás Zoltán pol­gármesterrel. □ Hogyan vonná meg a mérle­get polgármestersége két eszten­dejéről, mivel elégedett mara­déktalanul és mi az, ahol a jö­vőben is akad tennivaló bőven? • A mai magyar viszonyok kö­zött közéleti tisztséget vállalni hálátlan és nehéz feladat. A rendszerváltás óta még csak 6 év telt el, így tapasztalom, hogy még alakul és még sokáig ala­kulni fog az önkormányzatiság és a polgármester helyzete, megítélése a jövőben. Az orszá­gos gondok árnyékként befolyá­solják a települések mindenna­pi munkáját, elképzeléseit. Ma már az is elégedettségre ad okot, hogy az ellátandó felada­tokat és az intézmények műkö­désének feltételeit biztosítani tudjuk. Emberi és talán heljd sajátosság is, hogy a tévedése­ket, hibás lépéseket illik ki­hangsúlyozni, az eredmények pedig természetesek, amit már említeni sem kell. Az elégedett­ség (talán) megnyugvást jelent, ha egy kitűzött célt magam mö­gött tudhatok. A kis elismerés­nek nagyon tudok örülni és má­sok sikereinek is. A gázberuhá­zás lassan végéhez érkezik. Jó érzés a 4,6 milliárdos, sok buk­tatóval, nehézséggel járó, de a térség életében fontos infra­struktúra befejezése. Állandó tennivaló a térség és városunk zártságát, elmaradottságát ol­dani, felzárkózni, hogy hozzánk is közelítsen a jövő. □ Milyen akadályokkal találko­zott munkája során? • Az ország legtöbb települése - hozzánk hasonlóan - az év­ről évre szűkülő állami juttatá­sok függvényében tervezik költ­ségvetésüket. A hálátlan és népszerűtlen döntések elsősor­ban az elvonások, korlátozások, takarékossági intézkedésekben jelentek meg. Intézményeink nehezen vették tudomásul a le­építéseket, amit az önkormány­zatnak kellett érvényre juttat­nia. Encs a megye egyik legki­sebb városa, így magán viseli még a valamikori falusias jel­legét is. Természetesen fontos nekünk, hogy minden tekintet­ben megfeleljünk a kisváros el­várásainak. Gyakran a lakosok „Pató Pál” hozzáállása, szemlé­lete komoly keréktörője a kor­szerűbbé, fejlettebbé válásnak. Nehéz megértetni a lakosság­gal, hogy a jelenleg kialakult - egyre rosszabbodó - gazdasá­gi helyzet mindannyiunkat érinti, a terhek, a korlátozások mindannjdunknak fájnak. □ Miként értékelné az encsi kép­viselő-testülettel való együtt gondolkozást? • Úgy gondolom az elmúlt két év alatt megismertük egymást, néha már tudjuk egymás gon­dolatait is. Örülök, hogy min­den képviselő komoly felelőssé­get érez a város sorsa iránt. A csoport és egyéni érdekek al­kalmanként előtérbe helyeződ­nek, ami félreértésre adhat okot. Munkánk hatékonyabb lenne, ha a probléma-felvetések és kérdések tisztázása a bizott­sági ülésekre és a polgármeste­ri hivatal szakapparátusával történő egyeztetésékre korláto­zódna. Általában a közösen gondolkodás hozza meg az eredményeket. □ Az 1996-os költségvetés elég­gé hatalmas hiánnyal indult, minek köszönhető ennek nagy­mérvű csökkentése? • Részben a forráshiányra be­nyújtott pályázatunk sikeres volt, másrészt megszorító intéz­kedések kényszerében létszám- és költségtakarékos intézkedé­seket hoztunk. Ezek természe­tesen kedvezőtlenül érintették intézményeinket. Az 1996-os év nehéz volt mindenki számára. □ Mik a reális kilátások az idei esztendőre? Megítélése szerint miben kell előre lépni ahhoz, hogy a városlakók jobban ma­gukénak érezhessék lakóhe­lyüket? • Önkormányzati szinten biz­tosan nem fognak jelentkezni fellendülés jelei. Erre még ezen a szinten várakozni kell. Az ál­lam által juttatott költségvetés 13 százalékos növekedést ered­ményez, ami az infláció mérté­kétől jelentősen elmarad. Elő­re nem láthatóak az év eleji energiahordozók és élelmisze­rek emelkedésének hatásai és további mértéke. Minden tele­pülésen fontos hangulati és gazdasági tényező a munkahe­lyek léte. Az erőfeszítések és az adódó lehetőségek maximális kihasználása ellenére kevés eredményt értünk el a város iparának leépülése óta. Az or­szág keleti régiójában való el­helyezkedésünk sajnos a tőke városunkba jövetelére, ipari vagy mezőgazdasági fejleszté­sekre kedvezőtlenül hat. Nyo­masztóan hat a város regiszt­rált 26 százalékos munkanél­külisége, ami sajnálatosan az értelmiség és képzett munka­erő elvándorlását nagymérték­ben érinti. Heti Jegyzet Kirajzás Brackó István Bár még messze a tavasz, alszanak a méhek, úgy hogy ez a dolgozat nem egy mézédes meditáció. Arról a migrá­ciós folyamatról van szó, amely csak több év során mérhető föl igazán, s amely különösen a rendszerváltás óta gyorsult föl. Némi túlzással azt is mondhatnánk, új népvándorlás kezdő­dött, s ez a demográfiai folyamat kü­lönleges jegyeket is fölmutat. Az erőszakos iparosítás miatt agyonprefe­rált nagyvárosok népessége csökkent, s most nem elsősorban a természetes halan­dóság és a születések számának negatív szaldójára gondolok, hanem az újmódi ki­rajzásra. A „csúcsrajáratáskor"Miskolc la­kóinak száma 220 ezer volt. Most alig több 194 ezernél. Csökkent a megyeszék­helyeltartó és megtartó képessége. Az ipar leépült, a bejárók otthon ülnek, s nem épült állami lakás. Kezdetben a tehetőseb­bek és a nyugodt körülményekre vágyó ur­bánusok lepték el a környékbeli települé­seket. A kétZsolca, Onga, Szikszó, Mályi, Nyék sok városit csábított el, akikből ingá­zók lettek. Sajószöged népessége csak­nem megduplázódott, Hejce, Mogyoros- ka, Szögliget már nemcsak a hétvégi ház és a hétvégi időtöltés miatt felkapott. Észa­ki példa, hogy Felsődobszán Miskolcon praktizáló orvos és külföldre szállító vál­lalkozó telepedett le. A két „mesterséges" város Kazincbarcika és Tiszaújváros - há­la a vegyipar reneszánszának - ellátja, el­tartja lakóit, s infrastrukturális fejlesztésre is több jut, mint máshol. A beruházások öngerjesztő hatása külö­nösképpen érinti a népvándorlást. A ki­rajzás irányát módosíthatja és meghatá­rozhatja egy-egy nagy, elfoglaltságot, pénzt és biztonságot adó program. így például a bükkábrányi erőmű megépíté­se, amely avatás előtt és után is biztos üz­letet kínál a borsodiaknak. (Kell egy cso­mó kéz a lignitet rejtő Csincse lebontá­sára és újjáépítésére is, természetesen akkor, ha ehhez a település lakói áldá­sukat adják. S ez nemcsak az élőkre vo­natkozik, hiszen a temetőt is arrébb kell vinni vagy 10 kilométerrel.) Vonatkozik az előbbi megállapítás az M3-as autópá­lyával kapcsolatos áldásos következmé­nyekre is. Kell a lapátos ember, a gépke­zelő, a parkosító, a vendéglátós és a ben­zinkutas. Az ilyen nagy vállalkozások át­rendezhetik a demográfiai térképet, s csak remélhető, hogy legalább a megye északi részén nem jutnak az apró tele­pülések Cyűrűfű, Szanticska vagy Gö- mörszőlős sorsára. Bár az első kettőt ta­lán megmenti a vészharang kongásának országos visszhangja, s Gömörszőlőst sem kell törölni a térképről az ökológu­sok által kidolgozott ön fenntartó mecha­nizmusok kiépülése miatt... Az tény, hogy az ország népessége fogy. Abaúj és a megyeszékhely lélekszáma csökken, de-sez ad némi vigaszt - nem elsősor­ban a szaporodási ráta mérséklődése, hanem a kirajzás miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom