Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

2 B Itt-Hon 1996. December 10., Kedd Nekünk Írták Karácsony ünnepe December 25-én eredetileg a téli nap­fordulót, a mítoszok szerint a napis­ten születését ünnepelték a különböző ókori népek. 354 óta a keresztény egy­ház erre a napra helyezte Jézus szüle­tésének évfordulóját, s négy vasárna­pon keresztül készülünk arra, hogy lel­kűnkben is megszülessen ezen a napon a Megváltó. A hagyományos vallásos ünnep mellett a béke és a szeretet ün­nepe karácsony, amikor a rokonok és barátok ennek jegyében megajándékoz­zák egymást. A karácsony ünnepléséhez számos ré­gi népszokás kapcsolódik, melyekben ősi pogány elemek keverednek keresz­tény hagyományokkal. Legelterjedtebb ezek közül a feldíszített fenyőfa. A karácsonyfa állításának szokása, mely a 17. században már általánosan elterjedt Németországban, s a 19. 'szá­zad eleje óta ismeretes Magyarorszá­gon. Európában a 11. század óta tu­dunk a különféle karácsonyi játékok­ról, melyekben ó- és újtestamentumi történeteket jelenítettek még. Magyaror­szágon hagyománnyá lett a Jézus szü­letéséről szóló mondókákkal vagy ki­sebb jelenetekkel házról házra járó gyermekek betlehemes játéka. Az utób­bi időben kezd újból visszatérni mint szép hagyomány. Egyes országokban - így nálunk is - a karácsony másod- napja is ünnep. Ne feledkezzünk meg a karácsonyi ajátidékvásárlási lázban azokról sem, akik nem rokonaink, családtagjaink, de egyedül élnek, betegek, elesettek. Hi­szen minden jóérzésű ember szívében ott él a szeretet vágya, s ez nem az aján­dék árától és nagyságától függ, hanem attól, hogy szeretettel gondolnak ránk. Makán Ferencné Kazincbarcika Az ünnep díszeit otthon is elkészíthet­jük Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Kovács Judit A borsodi melléklet címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-611/208 mellék „Ez a négy év az ifjúságé...!” Dubicsány (ÉM - LM) - Az 1990-ben megválasztott kép­viselő-testület azt ígérte, hogy a következő négy év az ifjúságé lesz. Törekednek választási programjuk telje­sítésére, de ez bizonyára nem sikerül mindenki teljes megelégedésére. Azt viszont tudomásul kell venni Dubi- csányban is, hogy csak ad­dig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér. * • A koratéli délutánon fiatal anyukák hintáztaiják gyerme­küket a polgármesteri hivatal előtti kis játszótéren. A kicsik boldogok, önfeledten kacagnak, de az anyukákat gondok is nyo­masztják. Merthogy kevés a pénz, minden drágul, csak a ki­csik számára nélkülözhetetlen pelenkára is mennyit kell köl­teni! És akkor még hol van a bébiétel, a gyógyszer? Csak egy kicsiny, olcsóbb cipőcske is négyezer forintba kerül, és a baba, bizony hamar kinövi. Kicsi falu ez - mondják -, de nagy a megtartó ereje. Tiszta, egészséges a levegője, közel van Barcika, ami még napjainkban is munkahelyet biztosít. Igaz, szük­ség lenne már pormentes útra és járdákra, merthogy nagy a sár. Azt már a település polgár- mesterétől, Csikász Zoltántól tudjuk meg, hogy Dubicsányban 334-en élnek. A munkaképes férfiak korábban többnyire a bá­nyában dolgoztak, jelenleg a vadnai Grafol Kft. és a Borsod- Chem biztosít számukra mun­kát. Tizenkét munkanélkülit tartanak nyilván, őket közhasz­nú munkában foglalkoztatják. Közreműködésükkel fákat, virá­gokat ültettek, parkosítottak, árkot tisztítottak az év során.- Mivel büszkélkedhet Du­bicsány? - kérdeztük a polgár- mestert.- Megtartó erejével, azzal, hogy a lakosság szereti a közsé­get, mert jó a közlekedés és vannak a közelben munkahe­lyet jelentő üzemek. Jó lenne, ha a lakosság jobban kihasz­nálná a természet által adott lehetőségeket. A gyógynövé­nyek, vagy például a makk gyűjtése jövedelemkiegészítő le­hetne. Ezek ugyan apró, de ér­tékes lehetőségek, mint aho­gyan ezt elődeink példája és napjainkban egy helyi, gyógy­növényeket termelő vállalkozó eredményes tevékenysége is bi­zonyítja. A kisebb területeken való gazdálkodás segítése érde­kében vásároltunk egy erőgé­pet. Az önkormányzat félmil­lió forinttal, az érdekelt tagok pedig - szám szerint nyolcán - 20-tól 40 ezer forintig terje­dő összeggel járultak hozzá a beszerzéséhez. Ezzel végezzük a szántást, a fuvarozást, szóval biztosítjuk a gazdálkodás gépi feltételeit.- Közeleg a tél, lassan be­szorulnak az emberek a háza­ikba. Milyen kikapcsolódási le­hetőséget tudnak biztosítani számukra?- Büszkék vagyunk a falu­A génjeiben hordozza I Járdánháza (ÉM - NZ) - Agrármérnökként I diplomázott, volt falugazda és jegyző, je- I lenleg kistermelő. Édesapja „örökségét”, I a gazdálkodás szeretetét viszi tovább csa­ládi vállalkozásban Bárdos Béla, aki a te­lepülés alpolgármestere is egyben. Bizonyára nem a munkát kereső magyarok megnyugtatására szoktak utalni az amerikai munkaerőpiac ama sajátosságára, miszerint ott nem ritkaság a munkahely-, sőt a szak­maváltoztatás sem. Egy életút során akár nyolc-tíz alkalommal is előfordul. Ez jutott eszem­be, amikor Járdánházán egy már nem kezdő, de még nagyon is fiatal agrárszakember, Bár­dos Béla eddigi életútjával ismerkedtem., • Paraszt családban születtem 1958-ban. Édes­apám a ’61-ben megalakult helyi szövetkezet elnöke volt egészen 1968-ig. Innen ment nyug­díjba. Azt hiszem, a génjeimben hordozom a mezőgazdaság szeretetét. A putnoki mezőgaz­dasági szakközépiskolában érettségiztem, majd ’83-ban a Debreceni Agrártudományi Egyete­men szereztem diplomát - eleveníti fel a pá­lyára kerülést Bárdos Béla. □ Hol másütt helyezkedett volna el ’83-ban, mint a termelőszövetkezetben? • Igen, itt kezdtem a szomszédos Arlóban, az­tán a Hegyhátra, Csokvaományba kerültem. Újra Arló következett, miután ez a Hódos-völ­gyi szövetkezet a nagybarcai részévé lett, ide kerületvezetónek hívtak vissza. Itt dolgoztam a szövetkezet felszámolásáig. Bárdos Béla agrármérnökként gazdálkodik □ A térségben a legtöbb szövetkezet megszűnt, a földek magánkézbe kerültek avagy kisebb kft.-k alakultak. é A völgyben nagyon lerombolódott a mező­gazdálkodás. Úgy ítéltem meg a helyzetet, hogy családi vállalkozásba kezdek az édesapám ha­lála után rám maradt gazdaságban. 1996. December 10., Kedd Itt-Hon B 7 Lovaskocsin jártak focizni A labdarúgás szerelmese megírta a Nagycsécsi Sportegyesület hatvanéves történetét Nagycsécs (ÉM - TM) - Nagycsécsi lakásán ke­restem fel a hetvenhatodik évében járó Ju­hász Jánost, aki a Nagycsécsi Sportegyesület fennállásának 60. évfordulója alkalmából megírta az egyesület sporttörténetét 1936- tól napjainkig. A labdarúgás szerelmese sze­retettel emlékszik vissza a község sportéleté­nek örömteli pillanataira. Juhász János 1921-ben született Nagycsécsen. Már ötéves korában szerelmese lett a labdarúgás­nak. Általános iskolai tanulmányai alatt nemcsak a labdarúgásban, hanem az atlétikában is szép eredményeket ért el: 100-200 méteres síkfutás­ban, távolugrásban is több aranyérmet szerzett. Még nem volt 15 éves, mikor leigazolták a helyi labdarúgócsapatba. Érettségi után Nagycsécsen, a községházán gyakornok lett, 1945-től Hejóke- resztúr, 1949-től Nemesbikk jegyzője, 1957-től pe­dig Sajószögeden VB-titkár.- Az életem örömét - a családom után - a sport adja még ma is - indokolja a visszaemlékezés megszületését. - Három fiam van, mindhárman futballisták voltak, ők is itt, Nagycsécsen kezdték rugdosni a labdát. Fiatal koromtól kezdve szív­ügyem a sport, ma már ugyan csak az ehhez kap­csolódó papírmunkát végzem felkérésre, de ezt is nagyon szívesen csinálom. A szülőfalum szerete- te és a sport múltja késztetett arra, hogy a 60 év eredményeit, csalódásait papíron örökítsem meg az utókor számára. A községben 1920 tavaszán kezdett kialakul­ni a helyi sportélet Forró Sándor segédjegyzó szer­vezésével, aki maga is remek labdarúgó volt. Ju­hász János szívesen emlékszik vissza arra az idő­juhász János szereti a múltat. Jó és rossz pillanataival együtt. re, amikor maguknak kellett megvenni a sport- felszerelést, és azt saját kezűleg mosták ki. Lo­vaskocsin jártak a vidéki mérkőzésekre, majd ké­sőbb, a tehetősebbek kerékpárral közlekedtek. De a futball iránti szeretetükból adódóan ez nem megterhelés, sokkal inkább öröm volt számukra.- Nagyon jó labdarúgócsapatunk volt - emlék­szik vissza, s sorolja az 1937-1942 közötti csapat összeállítását. - Kapus: Kapás József, a három hátvéd: Gulyás Lukács, Rákóczi Dezső, Gulyás Imre, a két fedezet: Ordos László és Varga János. A csatársor pedig: Csizmadia János, Ordos József, Leskó János, Juhász János, Rákóczi Balázs (Lo­pota) alkotta. Sok esetben játszott még Értelmes László, Értelmes Gyula és Csonka Barna is. Ez a csapat 1940-ig együtt maradt, ekkor Kapás Jó­zsef, Rákóczi Dezső, majd a következő évben Les­kó János is katonai szolgálatra vonult be, 1942- ben Juhász János is. így a csapat újakkal egészült ki. Kiss János, Gon­dol Mihály, R. Kákóczki Bertalan, Zavarkó János. Ez a csapat játszott még 1944 tavaszán is. Dé ősszel már nem, mert a szovjet csapatok köze­ledte miatt szünetelt a labdarúgás. A második világháború után, 1945. április 1-jén ismét megalakult a sportegyesületet egy szakosztállyal, a labdarúgással, amelynek szellemi irányítója ki más lehetett, mint Ju­hász János.- A rendőrőrs tagjaiból, a harctér­ről hazatért volt labdarúgókból vala­mint a fiatalabb korosztályból - a már arra érett fiatalokból - tevődött össze a csapat. 1945 áprilisában Me- zőcsáton is megalakult a Járási Sportszövetség, és kiírta a „Mezítlábas” járási bajnokságot, me­lyen mi is részt vettünk. A bajnok­ság befejezése után járási válogatot­tat hoztak létre, amelybe Nagycsécs- ről Juhász János, Leskó János, Ka­pás József, Kákóczki Balázs (Lopota) került be. A mérkőzést a miskolci já­rási válogatottal játszottuk, öt kettőre nyertünk. A gólokat Juhász (2), Leskó (1), Lopota (1) és Baj­nok Bertalan (1) rúgták. Büszkék voltunk arra is, hogy a háború utáni években nekünk már meg­adatott, hogy egy 5 tonnás tehergépkocsin szállí­tott bennünket, amelyet Störh Attila vásárolt. Ilyen a járásban senkinek sem volt. Juhász János a labdarúgás mellett ellátta a sportelnöki feladatokat is, erről 1968-ban, 25 év után végleg lemondott munkahelyi kötele­zettségei miatt. De soha nem szakadt el a sporttól. Önvédelem - szakosztályban Mezőcsát (ÉM - TM) - Régóta működnek már a városban kara- tésok, de mindeddig szakosztály nélkül. Most aztán megelégelték a sehová nem tartozást, és Mészáros István valamint Bodnár János ma­gyar bajnokok szervezése eredmé­nyeként 38 fővel létrehozták a Me- zőcsáti Sportegyesület Önvédelmi Szakosztályát. Azzal az eltökélt szándékkal, hogy gyarapítsák a sportolók számát, és a karatésok is öregbíthessék a város jó hírét. Több mint két hete már, hogy a vá­ros forgalmas, előkelő helyein öles és díszes plakátok tették közhírré: most aztán igazán létrehozzák az önvédelmi szakosztályt. Ugyanis már régóta tevékenykednek Mező- csáton a karatésok, az úgynevezett fuu-contach tagok, de hivatalosan nem tartoztak sehová. Ezt a tart­hatatlan állapotot elégelte meg, il­letve az egyre szaporodó érdeklő­dők kívánságának tett eleget Mé­száros István, kétszeres és Bodnár János, egyszeres magyar bajnok. Buzgalmuk eredményeként no­vember 21-én a Kiss József Gim­názium és Közgazdasági Szakkö­zépiskola tornatermében 38 fő részvételével megalakították a Me- zőcsáti Sportegyesület Önvédelmi Szakosztályát. Reményeik szerint ez a létszám csak növekedhet, elér­heti akár a száz főt is, hiszen ta­pasztalataik bizonyítják, hogy a város fiatalsága nagyon szereti az önvédelmi sportot. A szakosztály elnökének egyhangúlag Mészáros Istvánt, titkárának Bodnár Jánost választották. A vezetőség tagja lett Halász Barnabás is, aki ugyancsak régi karatés. Mészáros István meg­választása után lapunknak nyilat­kozva elmondta: az együk legfonto­sabb feladatnak az utánpótlás egy­másra épülő nevelését tartja. En­nek első lépéseként azonnal bein­dítják tanfolyamaikat. Terveik megvalósításához a középiskola biztosítja a feltételeket. Juhász Sándor igazgató készséggel állt melléjük, térítés ellenében a szak­osztály rendelkezésére bocsátja a tornatermet. A szakosztály arra tö­rekszik, hogy saját erőből tudja fenntartani és működtetni magát. Már jövőre egy egésznapos bemu­tató megrendezését tervezik. Mun­kájuk megismertetése érdekében, de a tagtoborzás szándékával is. Terveik között szerepel továbbá, hogy minél több magyar válogatott kerüljön ki a mezőcsáti önvédel­mi szakosztályból. Azaz a karaté­sok is szeretnék sportsikereikkel öregbíteni a város hímevét. karácsom^ és újévi | jóláVÁIISág-akciÓ I taptmUWi K 1 jj Felhívjuk tisztelt magán- és közületi hirdetőink figyelmét, hogy i§ az Itt-Honban kedvező áron'1/8-as méretben helyet biztosítunk I ItATÁCSOUVjí és Újévi jólóvÁMSÁg&íktlAlc II Az ajánlatunkkal egyező nagyságban megjelenő hirdetések ára ; mmfcössze 2>OOFt. jg NE HAGYJA Ki a lehetőséget, kívánjon Kellemes Karácsonyt jj és Boldog Új Évet szeretteinek, ismerőseinek, üzleti partnereinek, ügyfeleinek On is az Itt-Honban! Decemberi megjelenési napok: li P XII.17., XII.31. | 853 íéj:

Next

/
Oldalképek
Tartalom