Észak-Magyarország, 1996. december (52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

1996. December 10- Kedd Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 □ Antall Józsefre emlékeznek Miskolc, Kazincbarcika (ÉM) - Szentmisével emlékeznek Antall Jó­zsef volt miniszterelnökre halálá­nak harmadik évfordulóján decem­ber 12-én délután 6 órakor a sajóka- zinci római katolikus templomban, ahova az MDF Kazincbarcikai szer­vezete várja Antall József tisztelőit. A miskolci szervezet ugyanebben az időben a miskolci minorita temp­lomban tail megemlékezést. Tisztújítás a nagyothallóknál Miskolc (ÉM - NYI) - A hétvégén tisztújító küldöttértekezletet tar­tott az 1640 borsodi siketet és hal­lássérültet képviselő Siketek és Hallássérültek Országos Szövetsé­gének Megyei Szervezete. A legna­gyobb létszámú hazai szervezet te­vékenységét Pázmándi János meg­bízott megyei titkár ismertette, majd a jelenlévő 45, a megye min­den részéből érkezett küldött meg­választotta az új tisztségviselőket. A 9 tagú megyei elnökség tagjai kö­zül az SHOSZ megyei titkára ismét Pázmándi János lett, aki 1969-től, elnöke pedig Boskó Dezső, aki 1962-től tölti be ezt a tisztet. Mai és holnapi események... • A KÖZBIZTONSÁG LESZ NAPIRENDEN Mezőkeresztesen, ahol ma délután egy órától testüle­ti üléssel egybekötött közmeghall­gatást tartanak a polgármesteri hi­vatal tanácskozótermében. • SZÖLLŐSIISTVÁNNÉ, a PSZ főtitkára tart előadást a Pedagógus Szakszervezete B.-A.-Z. Megyei Szövetsége ma délelőtt 10 órától kezdődő kibővített alapszervezeti titkári tanácsülésén, a Szakszerve­zetek Székháza - Miskolc, Mind­szent tér - 4. emeletén, „Regionális küldöttértekezlet előtt” címmel. • BÁLINT GAZDA, azaz Bálint György, az SZDSZ Agrártagozatá­nak elnöke tart szerdán lakossági fórumot délután 5 órától a putnoki Tóth Ede Művelődési Házban. A rendezvényen - melynek témája: az agrárgazdaság kilátásai 1997- ben - Matyi László országgyűlési képviselő is jelen lesz. Osztják a héten az útalapot Borsod-Abaúj-Zemplénből 28 település pályázott a támogatásra Miskolc (ÉM - SZA) - A héten dönt róla a tárcaközi bizottság, hogy mely önkormányzatok kapnak pénzt helyi utak építé­sére az Útalaptól. A Közlekedési Minisztérium főtaná­csosa, Gál Mária érdeklődésünkre elmondta, a törvény szerint az Útalapból azoknak a települések­nek adható támogatás, amelyek az országos közúthoz csatlakozó - azt tehermentesítő - utat, főúthálózat melletti járdát, illetve kerékpárutat kívánnak építeni. E pályázattal 1993 óta élhetnek a helyhatóságok, s Borsod-Abaúj-Zemplénből mindig több önkormányzat jelentkezik, mint az ország más területeiről. En­nek értelmében itt az elmúlt három év alatt az Útalap támogatásával 139 településen, egymilliárd forint értékben épültek utak, kerékpár­utak és járdák. A szakember sze­rint az arány érthető is, hiszen míg megyénkben 355 település van, ad­dig például Hajdú-Biharban 82, Csongrádban pedig mindössze 59. Ahhoz, hogy a tárcaközi bizott­ság kedvezően bírálja el az igénye­ket, az önkormányzatoknak először is mindenképpen rendelkezniük kell a beruházáshoz szükséges Sífelvonók, hétköznapi kedvezménnyel Bánkúton december 1-jétől két sí­felvonó működik, de hogy mikor lehet majd igénybe venni az ösz- szes többit, az leginkább az időjá­rástól függ. Mint azt Tavassi Viktor sportközpontvezető érdeklődé­sünkre elmondta, bár az előző hét­végén több százan voltak fenn, a felvonók kihasználtsága most még igen csekélynek mondható. Amíg hamarabb sötétedik, addig hétköz­nap délelőtt 9-től délután 4 óráig lehet a felvonókat igénybe venni. (Szerdán és a szbmbatón este fél 9- ig lehetvillanyfénynél síelni;)- Hogy elkerüljék a hétvégi tumul­tust, hétköznapra kedvezményt ad­nak a sífelvonó árából. A bánkúti síklubban a 15 fő feletti diákcso­portok idén is féláron kölcsönöz­hetnek sífelszerelést. Fotó: B.T. A gesztelyi új híd is részben útalapos pénzekből épül Fotó: Puskái Tibor anyagi forrás legalább 20 százalé­kával, melyet vagy a lakosságtól, vagy más helyről - például a Terü­letfejlesztési Tanácstól - szerzett pénzből kell megtoldaniuk. így te­hát az építés költségeinek felét - amely összeg általában 1 és 15 mil­lió forint között mozog - önállóan állja a település, másik felét pedig az állam teremti elő. Gál Mária szavaiból kiderült: 232 pályázat sorsában születik döntés szerdán. Ha mindenkinek adni akarnának, 2 és fél milliárd forintra lenne szükség, holott az er­re a feladatra fordítható fél éves keret mindössze 250 millió forint. Borsod-Abaúj-Zemplénből 28 - zömében kis település - adta be pá­lyázatát önkormányzati közút és híd építésére. A jelentkezők között akad olyan, aki korábban már ha­sonló célra kapott állami támoga­tást. Ez azonban nem mérvadó szempont a pályázatok elbírálása során. Csendes Don: „beszélni” kezdenek a katonai temetők Balogh Attila Miskolc (ÉM) - Élménybeszá­molót tartottak a napokban Miskolcon a Doni Bajtársi Szö­vetség és a „Don-menti ma­gyar honvédsírok gondozásá­ra” Alapítvány tagjai. Az ala­pítvány évek óta oroszországi utakat szervez a második vi­lágháborúban arrafelé harcolt 2. magyar hadsereg emlékhe­lyeinek, az elesettek temetői­nek, tömegsírjainak megtalá­lása, feltárása végett. A kezde­ményezés, az ötlet Márta Ti­bor, egy 35 éves fiatalember - „civilben” matematika-fizika tanár - nevéhez fűződik. • Valamikor 1989 táján érlelő­dött meg bennem a gondolat, hogy fel kellene kutatnom a hábo­rúban a doni fronton elesett, ak­kor mindössze 26 éves nagybá­tyám sírját, de legalábbis azt a helyet, ahol élete utolsó napjait- heteit töltötte. Meghirdettem több újságban is - inkább a me­gyei sajtóban, az országos lapok jobbára nem hozták le a felhívá­somat -, hogy zarándokutat szer­vezek. Végül is 41-en jelentkez­tek. hozzátartozók, rokonok, akik mindaddig nem tudták, mi tör­tént a szeretteikkel. Egy utazási iroda révén eljutottunk a Szovjet­unióba, 1990 júniusában, Kijevig vonattal, onnan repülővel tovább. □ Hogy fogadták ott a magyar csoportot? • Borzasztó furcsán néztek ránk, bár már láttak magyarokat koráb­ban: egy közeli főiskolára jártak magyar diákok. A következő utat aztán már máshogy szerveztük, kértünk egy buszt a honvédségtől, így csak a benzint meg az egyéb költségeket kellett állnunk. Tíz napig voltunk kint, több mint negyvenen, és örömmel állapíthat­tuk meg a végén, hogy mindenki eljutott oda, ahova szeretett volna. Egy hölgy például az 1943-ban a frontról vissza nem tért vőlegénye emlékét kutatta - azóta sem ment férjhez, ötven éven át -, és végül meg is találta azt a helyet, azt az épületet, amelyik a fiú által akko­riban küldött fényképen látszik. Ugyanaz az iskola, ugyanolyan ál­lapotban, a homlokzatán egy he­lyen ugyanaz a tégla hiányzik még ma is... Hihetetlen volt. Éljött egy tüdőrákos öreg ember is, szinte ki­szökött a kórházból, azért, hogy az általa 1943-ban eltemetett bajtár­sai után kutasson. □ Hogyan született meg mindezek után az alapítvány? • Már hazafelé tartva, valahol Ukrajnában érlelődött meg mind­nyájunkban a gondolat: ezt nem szabad ennyiben hagyni. Létre­hoztuk hát a „Don-menti magyar honvédsírok gondozására” elneve­zésű alapítványt, ötfős kuratóri­ummal az élén, amiben egyaránt helyet foglalnak elhunytak hozzá­tartozói, csakúgy, mint történész. □ Mi adja az alapítvány tevékeny­ségének alapját? • Nos, igazán van mit tenni ezen a területen. Több, mint fél évszá­zada mintegy 120 ezer hősi halált halt magyar honvéd, munkaszol­gálatos és hadifogoly nyugszik ott a földben, kétezer kilométerre a hazától, a Don folyó mentén. Mel­lettük az akkori szövetségesek katonáinak holttestei, tízezrével. Csakhogy: a német állam 120 millió márkával segíti a hadisír- gondozó népi szövetséget - akik egyébként minket is, ha nem is anyagilag, de szakmailag próbál­nak támogatni -, vagy az olaszok megtehetik, hogy hazaszállítják a megtalált és kiásott maradványo­kat. Mi ehhez képest a „mez­ítlábas diplomácia” útját követ­jük: rágógumit adunk az orosz gyerekeknek, hogy a szüleik ba­rátságosan segítsenek nekünk. Ha találunk valamit, annyit tehe­tünk, hogy egy keresztet állítunk fel, istentiszteletet tartunk, elbú­csúzunk a halottaktól. Ehhez ké­pest volt, ahol a mi fakeresztünk mellé az olasz szervezet helikop­terrel hozatott egy hatalmas grá­nittömböt, az elesettek neveit pe­dig márványba vésték... □ Milyen eredményeket értek el mégis az elmúlt években tett útja­ik során? • Négy „zarándokutat” tettünk és húsz temetőt azonosítottunk be, katonai temetőket és tömegsíro­kat. Találtunk például egy helyet, amit a környékbeliek ma is Ma­gyar-völgynek hívnak... Vagy egy tömegsírt, ahol orosz nyelvű em­léktábla látható, a magyar és szovjet katonákra egyként utalva. Aztán 1994-ben a külügyminisz­térium felkérésére mi temettet- tünk el 143 magyar hősi halottat Galíciában. Immár komoly kap­csolatunk van az orosz és az uk­rán pravoszláv egyházzal. Ok már csak azért is segítenek min­ket, akárcsak mindenhol a hely­beliek is, mert az egykori szovje­teknél máig sincs lehetőség rá, hogy a más országokban elesett katonáig emlékét felkutat­hassák... □ Mi a továbblépés iránya? 9 Az alapítvány révén számítógé­pes adatfeldolgozás és valamiféle keresőszolgálat létrehozását ter­vezzük, így megnyugtató informá­ciókat adhatnánk azoknak a hoz­zátartozóknak, akik még ma is, ötvenegy évvel a háború vége után, odaveszett féijüket, édesap­jukat, testvérüket gyászolják. Jö­vőre is szeretnénk egy utat, újabb öt temetőt feltárni, légifényképe­zéssel, valamint Göncz Árpád tá­mogatásával egy kápolnát felállí­tani. A helye már meg is van, az orosz egyház ajándékba adta a telket. Én magam már eredmény­nyel jártam, megleltem négy év keresés után azt az embert, aki a nagybátyámat annak idején elte­mette - azaz csak hóval tudta be­fedni a holttestét -, és a faluvégi árokpartot, ahol mindez történt. De amíg élek, bírom erővel és az ottani politikai helyzet is lehetővé teszi, csinálom tovább. Emlékkereszt a 2. magyar hadseregért _ Notesz Gyertyák lobognak Brackó István Az adventi koszorún december első napján lobbant föl az első gyertya. Az­tán, ahogy sorjáznak a vasárnapok, kará­csonyig mind a négy lángrakap, világít és melegít. Szemnek szép, szívnek ked­ves a látvány. Várunk, készülődünk, re­ménykedünk. A szabály régi, a bit örök, a körülmények változóak. Az apró lán­gocska emlékezésre, meditációra csábít: kortól, korszaktól függetlenül, de bocsá­natos módon nagyon is földhözragadt szárnyalással. A 12 esztendeig regnáló, s a XI. század­ban élő VII. Gergely pápa nevéhez kö­tődik az Advent ünnepköre. A rituálé ugyanúgy történt, mint most. A Szent Andráshoz legközelebb eső első vasár­nap a kezdet. Ám a vallástörténészek magyarázata nem mindig esett egybe, s a másfajta filozófia talaján új egyházak és szekták jöttek létre. (A baptisták, ad­ventisták, jehovisták tudnának mesélni erről.) A mostani, világi ember is tiszteli, őrzi, ápolja a hagyományt, de a négy gyertya láttán másra (is) gondol. A szent rekvizítumok, a faggyú és fenyőillat együttes áhítatának csendes perceiben szentségtörő gondolatai támadnak. Nem tudom magam átadni a várakozás felhőt­lenül örömteli, bizsergető izgalmának, mert félek. Istenkáromlással fölérő dör­gedelmek hangzanak el, bombák és ké­zigránátok robbannak Mária országá­ban, nyílt utcán és fényes nappal embert ölnek és értéket rabolnak, az esti séta veszélyes a nyugdíjasok és a kutyasétál­tató gyermekek számára, soha nem volt ilyen nagy keletje a biztonsági záraknak, a legálisan és feketén beszerezhető ön­védelmi fegyvereknek. Sokan, s egyre többen lesznek azok, akiknek „nem jut kapanyél", akik fölött nincs tető, akiknek „bajszán nem billeg morzsa", akik csak a nyugdíjat hozó postásnak, s nem a pénzbeszedőnek nyitnak ajtót, akiknek „repedt kályháján macska ül".. ___ ,, N em akarom én profanizálni, s főképp aktuálpolitizálni a bibliai szöveget De az ember nem tud kibújni a bőréből. A friss sebek is fájnak az üszkösödé végtagokon. A sommás életérzés szerint: a XX. század végére beteg lett a világ. Van Internet, le- gó, műfű és műhó, Mars-rakéta és színját­szós óvszer... De most még „tükör által, homályosan" látunk mindent. Pál apostol a hitre, a reményre és a szeretetre figyel­meztetett a Könyvek Könyvében... A ret­tentő sötétséget vajon riaszthatják-e a sor­ra gyúló adventi gyertyák?! Újabb kirándulások előfizetőinkkel Miskolc (ÉM - NYI) - A közeljövőben is több kedvezményes utazásra indulhat­nak lapunk előfizetői és hozzátartozóik. Ezekre az illetékes utazási irodáknál máris lehet jelentkezni az utolsó előfize­tési szelvénnyel. Az IBUSZ miskolci irodája Advent Bécsben címmel egy napos kirándulást rendez de­cember 14-én az osztrák fővárosba. Város­nézés, vásárlás, a Szent Péter templomban a híres jászol-kiállítás megtekintése. Az út ára előfizetőinknek kedvezménnyel 3500 fo­rint. Ugyancsak a miskolci IBUSZ iroda de­cember 29-én, vasárnap autóbuszt indít a fővárosi Operett Színház délután fél 3-kor kezdődő Elisabeth című musicaljének elő­adására. A műsorban fellép: Sasvári Sán­dor, Lux Ádám, Hámori Ildikó, Sáfár Móni­ka, Marik Péter. Részvételi díj előfizetőink­nek és hozzátartozóiknak kedvezménnyel 3000 forint, amiben a buszos utazás, a belé­pőjegy és egy pohár, a büfében elfogyasztha­tó ital ára szerepel. S még mindig az IBUSZ-nál maradva: nagyon hangulatosnak ígérkező hazai szilveszteri bálra is invitál­ják előfizetőinket. A csoport december 31-én 8 órakor indul a Búza térről. Délelőtti horto­bágyi programjukban szerepel kocsikázás, forraltbor kóstolás, a csárdában egyórás folklór műsor, majd ebéd. Délután érkeznek Szolnokra, a Pelikán Szállóba. Itt az étte­remben este 8 órától svédasztalos vacsora, majd több teremben zene, tánc hajnalig, az újesztendő köszöntése. Az újév első napján a reggelit követően indulnak vissza Miskolc­ra. A szilveszteri út ára előfizetőinknek ked­vezménnyel 13 900 forint. Jelentkezések: IBUSZ Rt. miskolci iroda, Széchenyi u. 18. T.: 46/324-411.

Next

/
Oldalképek
Tartalom