Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-30 / 280. szám
November 30., Szombat ÉM-riport ÉM-hétvége III „Minden jóban van valami rossz” A galgóciak - ha lesz - a magukénak vallják a dubicsányi bányát A felszín fölött fejlődik, épül a falu, de a bánya körül csend van ■ Fotó: Bujdos Tibor Ebben a faluban szinte minden ember bányász, munkára lenne szükségük. Nem magam miatt mondom, engem a fiaim sorsa érdekel Igaz, ha beindid a bánya, mindenféle emberek jönnek-mennek majd. Nagy lesz a zaj, a forgalom, de ha ezt az utat leaszfaltozzák, még mindig inkább a teherautókat és buszokat viseljük el, mint most a port, amit nyelünk. Szabó Nóra Aü AES Corporation a Tiszai Erőmű Rt. és a Borsodi Energetikai Kft. mellett az „ezekhez tartozó” bányákat is megvásárolta, ez is egyike volt az előregyártott hazai privatizációs csomagoknak. Az integrációban így Lyukóbánya és a nem művelt dubicsányi akna is az amerikai tulajdonosé lett. Utóbbit a sajó- galgóci emberek - nem véletlenül - a magukénak vallják, s nem kétséges: ilyen vagy olyan fenntartásokkal, de szeretnék, ha végre megnyílna. Igaz, ennek egyelőre semmiféle jele nem tapasztalható. Egy nemrégiben tartott barcikai munkáltatói fórumon röppent fel a hír - azóta sem nyert megerősítést, hiszen a tulajdonos egyáltalán nem említi terveiben a dubicsányi bányát hogy miközben dupla végkielégítéssel az AES a lyukói bánya létszám- csökkentését szeretné elérni, állítólag ’98- ban indítani készül a dubicsányi termelést. A sajógalgóci Rákóczi úton többen új házat építenek, innen úgy nyolcszáz méterre, a dombok között húzódó köves út végén nyitva a bányatelep bejáratának sorompója. A kiszolgáló épületek egyikén nagy betűkkel Dubicsány felirat, egyébiránt délután három körül minden kihaltnak tűnik. Az éppen nem dolgozó alkalmazottak egyikétől Sajógalgócon tudjuk meg, huszonhatan munkálkodnak itt az állagmegóváson, hogy egyszer majd be lehessen indítani a beruházást. Vajon ki mennyire szeretné, hogy a bánya valóban szenet termeljen, s hogy az ipari beruházás megpezsdítse, felhangosítsa a kis község mindennapjait? Vajon valóban dubicsányi, vagy inkább galgóci bánya ez?- Természetesen galgóci! - vágja rá egy nyugdíjas bányász, aki építkezni segít a fiának. - Nézze, műúton, salakos úton csak innen közelíthető meg a bánya, ezek itt a galgóci hegyek. Természetesen szeretnénk, hogy beinduljon végre. Ebben a faluban szinte minden ember bányász, munkára lenne szükségük. Nem magam miatt mondom, engem a fiaim sorsa érdekel. Igaz, ha beindul a bánya, mindenféle emberek jönnek-mennek majd. Nagy lesz a zaj, a forgalom, de ha ezt az utat leaszfaltozzák, még mindig inkább a teherautókat és buszokat viseljük el, mint most a port, amit nyélünk. Nem félünk a szállítástól, láthatja, mind a két fiam ide építkezett az ut mellé. Megjegyzem, az erdészet gépkocsijai most is járnak, kitiltani nem lehet a forgalmat. Ha más bányászfalvaknak jó ez - vagy inkább jó volt? akkor mi is együtt tudunk élni vele. Itt mindenki szeretné a bányát, talán csak a városból jöttek nem, akik mindig számolgatnak. Mi munkát szeretnénk, fellendülést. A bányász fia maga is a bányában dolgozik, de egyáltalán nem hallott a bánya beindításáról. Szeretné ő, hogyne szeretné a beruházást, de a dolgozók erről semmit sem tudnak. Még jele sincs a dolognak, márpedig egy bánya beindítása nem megy csak úgy egyik napról a másikra - ingatja a fejét tamáskodó mosollyal. Ivánfi Jenő egyike a Barcikáról kiköltö- zötteknek, akit feleségével együtt vonzott a hegyek között megbúvó kis falu bája, csöndje. A megyegyúlés tagja egyébként is évek óta közéleti személyiség, a hagyományos galgóci kulturális események egyik fő szervezője, a falu baráti körének elnöke.- Kétségtelenül foglalkoztatja a közvéleményt a bánya kérdése. Jó lenne a beindítása már csak az iparűzési adó miatt is. Igaz, ma sem tisztázott, hogy Galgóc vagy Dubicsány területén van, illetve lenne a vállalkozás, én annak a híve volnék, hogy a települések kompromisszumos megoldást találjanak. Sokan tartanak attól, hogy megjelennek bizonyos lumpen elemek is a nyitással, hogy óriási lesz a forgalom, amit a mi útjaink nem bírnának el, s szerintem a Rákóczi út lakóinak is nagyon hangos volna a szénszállító csillék vagy szalagok zaja a közvetlen közelben. ígéret van arra, hogy a teherszállítás és a buszközlekedés nem erre, hanem a kiépítendő - dubicsányi sorompó felé vezető - úton történne. A német bányáknál szerzett tapasztalataim alapján abban is biztos vagyok, hogy a tulajdonos tenne róla: valóban kizárólag a dolgos, jó munkaerő maradjon itt alkalmazásban. Mégis számtalan dolog tisztázandó még ebben a kérdésben, ezért mi azt sem bánnánk, sőt, felvállalnánk a szervezést, ha egy a témával foglalkozó lakossági fórumon, vagy falugyűlésen tájékoztatná a tulajdonos az embereket a terveiről. Na és természetesen - mint sajógalgóci polgár - egy átfogó környezeti hatástanulmányhoz is ragaszkodnék mielőtt beindulna az üzem. Az út mellett fiatalasszonyok csoportja, kettejük előtt babakocsi. Ok is kétkednek: nem iesz itt semmi. Egyikük leszögezi, sokan nem is akarják; nem lenne jó a zaj, a por, a nagy teherjárművek forgalma. Másikuk ellenvéleményen van: a férjé is ott dolgozik, kell a munkahely, a fellendülés, szóval ő támogatná az ügyet. Aztán megegyeznek: minden jóban van valami rossz. Vagy fordítva?- Tudja, fogalmam sincs, miféle szerep jut nekem ebben az egész bányaügyben - sajnálkozik a polgármester, Bartus József, aki eddig igazán példásan menedzselte a falu dolgait. - Az bizonyos, hogy aki kitalálta: ez a bánya dubicsányi, az nem tudta, mit csinál. Hiszen a bejárata a falu végétől 500 méterre van. Magától értetődik, hogy ha termelés lesz, igényt tartunk az iparűzési adóra, csakúgy, mint minden helyi vállalkozás esetében. Á lakosság körében a munkahelyek miatt nagyon sokan szeretnék, ha megvalósulna a nyitás, én a magam részéről, hivatalosan nem értesültem arról, hogy a közeljövőben tervei lennének vele a tulajdonosnak. Csak baráti beszélgetések utalnak homályosan valamire, mert én is a lyukói bányavezetö ismerőseimtől tudom, hogy' majd külön szolgálati utat építenének, amely elkerüli a falut. Ettől persze itt még fellendülne a forgalom, ami önmagában nem baj. Inkább attól tartok, s ez már falugyűlésen is felvetődött, hogy senki nem viselné el a meddő szennyét és bűzét, ha azt a mi völgyünkben raknák le. Aztán meg féltjük a Sajót is, mert végre már kezd tisztulni a vize. Egyszóval alapos környezeti hatástanulmányt fogunk kérni, mielőtt itt bármi beindulna. * A Tiszai Erőmű Rt. amerikai tulajdonosa az AES Corporation egyelőre a lyukói bányaüzem nyereségessé tétele érdekében tesz intézkedéseket. Ennek része a létszám csökkentése, és a szervezet racionalizálása. Szándékaik szerint a Borsodi Energetikai lift. és a bánya közötti viszony átalakul, a részvénytársaság a jövőben ezeket két külön üzletágként kezeli majd, amelyek kereskedelmi kapcsolatban állnak egymással. Az erőmű - a tervek szerint - legfontosabb vevője lesz a bányának, ám hosszú távon a piaci versenyhelyzetet itt is érvényesíteni kívánják, vagyis az erőmű csak a megfelelő minőségű és elfogadható árú szenet fogja megvásárolni Lyukútól. A dubicsányi (galgóci) bánya beindításáról csak ezen folyamatok beindítása után dönt az új tulajdonos. Európa Ház az európai hazában Budapest (ISB - T.G.) - A Nyugat már kevésbé érdeklődik a kelet-európai kapcsolatok iránt, oda a néhány évvel ezelőtt tapasztalt nyitottság és fogékonyság. Nehezedtek az állampolgári kezdeményezések feltételei is, jóllehet a civil szférában egyre több szervezet tevékenykedik ezekért a célokért. Mindezt Barabás Miklós, születőben lévő demokrácia friss hajtásaként 1990-ben a magyar fővárosban létrejött Európa Ház nevű alapítvány és egyesület igazgatója állapította meg, amikor lapunk munkatársának kérdésére számba vette a szervezet eddigi eredményeit. Mint elmondta, a szimbolikus nevű, állampolgári kezdeményezésre megalakult egyesület a közelebbi és távolabbi kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, ahhoz kívántak közvetlen, személyre szóló ismeretek révén hozzájárulni, hogy az Európai Közösség polgárai jobban megértsék a Kelet-Európábán végbemenő folyamatokat. Úgy tapasztalják azonban, hogy az 1989-90-es eufóriát követően jelentősen mérséklődött az érdeklődés, ma már jóval nehezebb partneri kapcsolatokat létesíteni a nyugati szervezetekkel. Az igazgató szerint ennek egyik oka térségünk hátrányos gazdasági helyzete, ami azt is megnehezíti, hogy legalább szellemileg azonos tárgyalási pozícióból kezdeményezhessük a kapcsolatokat. Az Európa Ház pedig éppen a kiegyensúlyozottság és a kölcsönös előnyök alapján kívánja hálózatát bővíteni. Rendkívül fontosnak tartják a civil szféra újjászületését, a társadalom önszerveződő képességének fejlesztését, az általuk képviselt,nyitottság és együttműködési szándék azonban - mint legutóbb az első hazai nonprofit expo szervezése során érzékelhették - nem ritkán gyanakvásba ütközik, a hazai szervezetek körében ma még erősebben érvényesül a különbségtétel igénye, mint a közös szálak keresése. Az Európa Háznak Magyarország minden megyéjében és kontinensünk minden országában vannak tagjai, illetve partnerei. Utóbbiak között olyan neveket találni, mint az Egyetemi Hálózat (Madrid), a Barátságerók Nemzetközi Szervezete (Atlanta), az Európai Alapítványi Központ (Brüsszel), az Európai Régiók Közgyűlése (Strass- bourg), Károly herceg alapítványa (London). Az elmúlt hat év alatt számtalan program jelezte aktivitásukat, így többek között nemzetközi ifjúsági találkozót szerveztek a debreceni Református Kollégiumban, fiatal szakembereket és vállalkozókat utaztattak tanulmányútra Nagy-Bri- tanniába, hagyományőrző táborokat, szakmai fórumokat, nemzetközi tanácskozásokat, könyvbemutatókat rendezték, ösztöndíjakkal segítették fiatal művészek‘együttrttu-~ ködését. Működésük költségeit nagyobb részben pályázatok útján teremtik elő. Egy színházjegy áráért bárki beléphet az Európa Házba - vajh európai uniós tagságunk elé se gördülne nagyobb akadály. Rajz a fiatal magyar és angol művészek közreműködésével készült Törékeny kontinens című kétnyelvű kötetből Levelek lemezen Budapest (MTI) - A Kossuth Könyvkiadó három új, az idegen nyelvek használatát segítő CD-ROM lemezt jelentetett meg. A Külkereskedelmi levelezés hat nyelven című lemez az üzleti élet bármely területén alkalmazható. A felhasználó 34 levéltípusból választva a hat nyelv (magyar, angol, német, francia, orosz, spanyol) bármelyikén összeállíthatja levelét a program által felajánlott két-három mondatos „panelszövegekból”. A megszólítások, hivatkozások és búcsúformulák az adott nyelv nemzeti kultúrájának megfelelően jelenik meg. A szövegeket a Külkereskedelmi Főiskola tanárai állították össze. A bemutatón elhangzott, hogy hasonló jellegű kiadvány jelenleg nincs a nemzetközi piacon. Az Angol-magyar menedzserszótár az üzleti életben leggyakoribb angol nyelvű üzleti és számítástechnikai kifejezések, az Internet használatához nélkülözhetetlen fogalmak magyar jelentését és helyes angol kiejtését mutatja be. Kétezer szócikket és másfél órás hanganyagot tartalmaz. A Multigrammatika című lemez öt világnyelv (angol, német, francia, spanyol, olasz) belső összefüggéseit és nyelvtani szerkezetét ismerteti. A program segítségével mód nyílik a leggyakoribb nyelvi jelenségek összehasonlítására.
