Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

6 ÉSZAK-Magyarország

Kultúra

U1JI11

.....111 ■*-1

996, November 29Péntek

Kutyadal, sördal, sztrapacska...

A Miskolci Páholy évadnyitó partija - a derék katonával

Svejk (Kuna Károly) megállíthatatlanul mesél... Fotó: Dobos Klára

Miskolc (ÉM) - Selmeczi- Horváth-Béres: Svejk vagyok című musicaljét láthatja a Miskolci Nemzeti Színház Páholybérlő közönsége november 30- án, szombaton este 7 órától. Az előadás után kezdődik az évad első partija, a színház támogatóinak részvételével.

Most is különleges programokkal várják a szervezők a szórakozni vágyó színházbarátokat. A parti címe: Kutyadal, sördal, csehdal... Ebből következően a színház kamarakórusa is ilyen témákról énekel. De ez még csak a „szokványos” program. Sokkal kevésbé az a szépség- verseny. Merthogy nem nők, hanem söröskorsók, kriglik, kupák versengenek.

Nem feledkeznek meg a rendezők az Andrásokról, hiszen a parti éppen az ő névnapjukon lesz. Garantáltan meglepetésben lesz részük. A hurka, kolbász nem tartozik a meglepetések közé, hiszen mindenki tudja, hogy az András- nap a disznóölések kezdete. Az ételről-italról egyébként a Juno Trade kft. gondoskodik: lesz knéd- li, sztrapacska, és folyik majd a sör - ha nem is svihovi vagy velHonismeret, életmód

Izsófalva (ÉM) - A honismeret és életmód program helyi tantervét érintő műhelykurzust rendeznek a Borsodi Kooperatív Módszertani Műhelyek november 30-án, szombaton délelőtt 9 órától az izsófalvai Izsó Miklós Általános Iskolában. A szakmai program helyi célkitűzéseit Csontos Jánosné, az izsófalvai Izsó Miklós Általános Iskola igazgatója, a helyi Izsó Műhely programvezetője ismerteti. A helyi tanterv és a program kapcsolatáról Trencsényi László, az OKI igazgatója beszél. A rendezvény vendége többek között Horn Gábor országgyűlési képviselő, a Soros Alapítvány Szakkuratóriumának ügyvezető elnöke.

kopopoveci - minden mennyiségben.

Az estére berendeztek egy „bűnbarlangot” is, ahol lesz kártyaasztal, biliárdbajnokság, jósnő.

És ahogy azt már megszoktuk, nyílik kiállítás is: Sinkovits Ede

Miskolc (ÉM) - Gyermekkönyvheti programokkal várják a fiatalokat december 2-7. között a Dayka Gábor, a József Attila, a Petőfi Sándor fiók- könyvtárak gyermekkönyvtárában, illetve a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban, ahol Megyei könyvtári hetet is rendeznek december 2. és 9. között. A megnyitót december 2-án, délelőtt 10 órakor tartják, megyénk kulturális tablóját Csáki Imre, a Megyei Önkormányzat Humánszolgáltatási Főosztályának vezetője mutatja be. Másnap Intemet-nap lesz 10-től 1 óráig. December 4-én délelőtt 11-től a Felsőmagyarország Kiadó Gyermekkönyvheti versesköteteit mutatják be a gyermekkönyvképzőművészeti főiskolai hallgató tárlatát Veres Sándor festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe.

A színház kizárólagos támogatója, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. elvállalta ennek az estnek a szponzorszerepét is.

tárban. December 5-én délelőtt 10 órától a Bíbor Kiadó tart könyvbemutatót. Tizenegy órakor nyílik egy kiállítás: a Miskolci Galéria Alkotóházában készült grafikákból összeállított anyagot Bán András művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Miklós napján rendhagyó „01vasó-Könyvtár”-i nap lesz, ekkor sok meglepetéssel várják a látogatókat. A gyerekek a Gyermek- könyvtárban a Mikulással is találkozhatnak. December 9-én délelőtt 10 órakor szakmai tanácskozás kezdődik az előkészületben lévő könyvtári törvényről, délután 4 órától a Felsőmagyarország Kiadó újdonságaival ismerkedhetünk.

Nagy László-versek

Miskolc (ÉM) - A Nagy László Kör Nagy László-versmondóversenyt rendez, melyre a határainkon túl élőket is várják. A versmondók öt Nagy László-verssel indulhatnak a versenyen, a „Város címere” és a „Szerelmem, csonttörő élet” című költemények mindenki számára kötelezőek. Jelentkezni lehét 1996. december 20-ig. Bővebb felvilágosítás kérhető a 46/389-161-es telefonszá- mon, és a Fiatal Művészek Klubjában (Budapest, VI. kér. Andrássy u. 112. 1062. telefon: 1-318-858). A verseny zsűrijének tagjai: Pápai Erika, Dévai Nagy Kamilla, Konrád György és Bella István.

A Nagy Madár

Szerencs (ÉM) - Leslie L. Lawrence (Lőrincz L. László) A Nagy Madár című új könyvét mutatja be és dedikálja november 30-án, szombaton délelőtt 10 órától az Abaúj antikvárium és régiségboltban (Szerencs, Rákóczi u. 82.).

Szász és Szászné

Tiszaújváros (ÉM) - Szász Endre Munkácsy-díjas festő- és grafikus- művész, valamint Szászné Hajdú Katalin festőművész munkáiból nyílik kiállítás a tiszaújvárosi Derko- vits Művelődési Központ Városi Kiállítótermében ma délután 5 órakor.

Nagybőgőtanárok

Miskolc (ÉM) - Zeneiskolai nagybőgőtanárok I. szakmai továbbképzését rendezi a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola ma, pénteken délelőtt 10 órától. A továbbképzés helye: Miskolc, Kiss tábornok u. 57., a zeneiskola hangversenyterme.

Festmény, kerámia

Miskolc (ÉM) - Zsignár István festőművész és Aklan Éva keramikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 5 órakor az Ady Endre Művelődési Házban. A tárlatot Veczán Pál evangélikus lelkész nyitja meg.

Littecki Kraus Ilona, temesvári magyar-zsidó grafikus __________________________________ emlékei

Gyermek- és megyei könyvhét

Független iskolákról

Lillafüred (ÉM - Hl) - A közoktatási törvény módosítása után az egyházi, valamint az alapítványi és magániskolákat érintő változásokról tartottak tegnap előadást a Lillafüreden Kényszerpálya vagy modernizáció? címmel megrendezett országos pedagógiai konferencián.

A közoktatási törvény módosítása az egyházi iskolákat közvetlenül csupán a finanszírozás kérdésében és a lelkiismereti és vallásszabadság értelmezése tekintetében érinti - foglalta össze előadásában Korzenszky Richárd a Tihanyi Bencés Apátság házfőnöke. Attól a pillanattól kezdve, amikor az önkormányzatok iskolafenntartó szerepbe kerültek, az egyházi közoktatási intézmények fenntartása bizonytalanná vált, s állandó alku következménye yolt a költségvetési törvényben megjelenő kiegészítő támogatás. E kiegészítő támogatás a legutolsó törvénymódosítás nyomán a jogszabály alapján is bizonytalanná válik: ,A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő támogatást adhat.” Az egyházi közoktatásban dolgozó pedagógusok bérezése azonban a törvénymódosítás szerint megegyezik a közalkalmazotti jogviszonyban állók bérezésével. De mi a garancia arra, hogy a fenntartó egyház rendelkezik a szükséges pénzügyi háttérrel, ha a kiegészítő támogatás csak „adható”?

A törvénymódosítás előtt az egyházi iskola elvileg törvényellenesen járt el, amikor az intézménybe való felvétel kapcsán a gyermeket, a szülőt, vagy a pedagógust vallásáról kérdezte. A módosított törvény szerint ha az intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fent, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezettként is működhet. Tehát a felvétel feltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását.

Az alapítványi és magániskolákkal kapcsolatban Várhegyi György az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke többek között elmondta, az 1993-as közoktatási törvényben a helyi önkormányzatok oktatási feladatellátási kötelezettségük miatt kapták meg a közoktatási megállapodások megkötésének jogát. A törvény azonban konfliktusos helyzetet teremtett azzal, hogy indoklás nélküli döntési joggal ruházta fel azokat a testületeket, amelyek egyrészt az önkormányzati iskolák versenytársának tekinthetik a független iskolákat, másrészt nem képesek tíz évre előre szerződésben vállalni a törvényben előírt, kiegészítő anyagi támogatást. A fentiek miatt a helyi önkormányzatok többsége nem kötött az alapítványi és magániskolákkal közoktatási megállapodást, így azok nem kaphattak központi állami támogatást. A törvény 1996-os módosítása a problémákat úgy oldotta meg, hogy kimondta: az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére az éves költség- vetési törvényben mégállapított mértékű támogatást nyújt, amelynek összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény állami, illetve helyi önkormányzati feladatokat lát el. A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás tanulók számára ingyenes. Ha közoktatási megállapodás nélkül végzi a magánintézmény szolgáltatását, akkor a szülőktől fizetési hozzájárulást kérhet. A törvény új szabályozása ellenére fennmaradtak az alapítványi és magániskolák finanszírozásával kapcsolatos gondok. A magániskolák anyagi helyzete tehát attól függ, hogy a közpénzeken kívül milyen egyéb forrásokhoz jutnak.

Családi délután

Miskolc (ÉM) - Játékbemutatóval és játszóházzal egybekötött családi délutánra várják az érdeklődőket szombaton délután 1 órától este 8-ig az Ifjúsági és Szabadidő Házba. A műsorban közreműködik a Karaván Paraván Bábcsoport és a Blue Grass Band. A rendezvényt gyermektáncház színesíti, a zenét a Sajó együttes szolgáltatja. Jegyek a DUM-DUM Discben és a házban vásárolhatók.

Lévays tudnivalók

Miskolc (ÉM) - A Miskolci Lévay József Református Gimnázium ettől a tanévtől kezdve a Kálvin J. u. 2. szám alatti iskolaépületben működik, de postacímük változatlan: 3501 Miskolc, Pfi: 343. A régi-új épülettel új telefonvonalakat is kaptak: 412-961 (fax is); 349-462; 349-605; 345-921. A gimnáziumban négy- és hat évfolyamos képzés folyik. Az érdeklődő tanulók számára december 5-én és 6-án reggel fél 9-től nyílt napot tartanak, december 6-án délután 4 órától tájékoztató szülői értekezlet lesz az iskola dísztermében. Az előfelvételik december 14-én reggel 8 órakor kezdődnek. Jelentkezési határidő december 10. Jelentkezési lapot az iskola titkárságán lehet kérni.

Amelyből megtudjuk, kik azok az Aladárok. A művészeti élet Pesten a háború alatt sem szünetelt. Erdély egy része visszakerült, de a barátság elveszett. A rádió pótételekből pótrecepteket ajánl. Zilahy Lajos villáját lebombázták, napirenden vannak a légiriadók. Melyik országban van Szolnok?

Nyár volt, 1940. augusztus vége. Littecki nem tudott betelni a festéssel, indítványozta menjünk Lekencére dolgozni. Még mindig nem akartuk tudomásul venni, hogy a háború a fejünk felett lóg. Úgy gondoltuk a falusi környezetben egészen elfelejtjük. Nem így volt. Oda is betört a rádión át.

*

Szatmárt visszacsatolták Magyarországhoz. Horthy admirális szeptember 5-én uniformisban, fehér lovon vonult be a városba. Sokan nagyon rövid idő múlva felvették a zsinóros ruhát, arany- rojtos, széles csokrú nyakkendőt kötöttek, és beiratkoztak a Petőfi Társaságba, vagy ha kereskedő volt az illető, a Baross Szövetségbe, és máris jó magyarnak képzelték magukat. A magyarság józanabb része dermedten figyelte, mi lesz ebből? Csak az számított valakinek, akinek előneve volt.

Az „anyaországbeliek" lenézték az erdélyieket. Beültek a legjobb hiyatalokba. Feltűntek a színen az „Aladárok", akik nem dolgoztak, csak nemesi előnevüket adták el jó pénzért. Közben a harctereken folyt a vér, azzal az üres jelszóval: „Győzni fogunk, mert győznünk kell".

*

A világháború ismét a nyakunkon volt. Az első világháború a harctereken zajlott. A polgári lakosság az újságokból, képeslapokból szerzett tudomást arról, mi a háború. Láttuk az elpusztult galíciai falvakat - de csak képeken. Sajnáltuk az ottani embereket szenvedéseikért és elképzeltük, milyen rettenetes is lehet az, de csak elképzeltük, nem éltük át.

Aggódtunk harctéren levő hozzátartozóinkért, rossz volt a hadikenyér, néha ehetetlen, kevés az ennivaló, cipőnk talpa bőr helyett fából készült, de otthonainkban voltunk. Most ebben a világháborúban úgyszólván egész Európa harctérré vált, Vagy bármely percben azzá válhatott. A városban alig maradt ember.

*

1944 március elején mi mégis Budapestre készülődtünk a Műcsarnok tavaszi tárlatának megnyitáJönnek az Aladárok, meg a németek

sára, ahol Littecki szerepelt néhány vászonnal. Én ezen a kiállításon már nem vehettem részt. Volt egy nagy születési hibám, zsidó származásom. Elutazásunk előtt rossz előérzet kínozott. Nem akartam utazni. Kértem, könyörögtem, veszekedtem, érveltem, nem használt semmi. Mint mindig, most is Littecki akarata győzött.

A Műcsarnokban Tasnády Nagy András kultuszminiszter nyitotta meg a kiállítást. Megállóit Littecki képei előtt, bemutattatta magának a művészt és két képét megvásárolta az állam részére. Az erdélyi piktúra friss volt a budapestiek előtt. Litteckinek különösen nagy sikert hozott ez a tárlat.

A pesti kiállítás alkalmával Littecki összetalálkozott régi kollégáival is, akikkel együtt járt az akadémiára. Nem találták meg a régi hangot, mert ott voltam én, a zsidó feleség. Littecki elkülönült tőlük, én meg úgy éreztem, útban vagyok. Rossz volt a szájam íze, nem örültem ennek a sikernek, sem a meglehetősen nagy összegnek, amit az állami vásárlás jelentett. Annyira rosszul éreztem magam ebben az egész légkörben, ami körülvett, hogy haza akartam menni, de Littecki nem engedett.

így éltem át Pesten az első légitámadást. Lakásunk légvonalban alig száz méterre volt Zilahy Lajos író villájától, amely találatot kapott. Ez volt az első lebombázott ház, amit életemben láttam. A szó szoros értelmében ketté vágta a bomba. Az egyik fele eltűnt, a megmaradt része pedig olyan lett, mint egy tátott szájú hulla, egy ház hullája.

*

Egyszerre minden olyan bizonytalan lett ebben a városban. A Váci utcai kirakatokban még úgy látszott, mintha minden rendben lenne. Ruhák, gyönyörű porcelánok, ékszerek halomban, de élelmiszer szűkén volt már mindenütt. Az egyik kirakat előtt embergyűrű. Mint jó vidékiek, mi is megállunk megnézni, mi van ott? A szenzáció, hogy egy elegáns büfében egy pincér nagy kenyeret - fehér kenyeret - szeletel a kirakatban. Mi ez? Attrakció vagy reklám? Minden esetre megbámulni való esemény.

Az ennivaló megszerzése már hősi küzdelem.

A családok egyik tagja állandó élelmiszercserkésző úton van. Ebédre soha nem ismert ételek kerülnek az asztalra. A rádió háztartási tanácsadója fantasztikus recepteket ajánl. A sajt héjából mit lehet készíteni. Fasírtot húson kívül mi-mindenből lehet csinálni és így tovább. Tejet csak a gyermekek kapnak már, ők is csak két decit naponta.

A mindennapi étkezés fő alkotó eleme a krumpli.

Ebédnél még arról beszélgetünk, hogy pár nappal tovább maradunk, mint ahogy eredetileg terveztük. De a gond, mint sűrű felhő, ült rajtunk.

A szakácsnő elment volt gazdáit látogatni. Egyszerre szólt a telefon. A szakácsnő telefonált. Jó lesz, ha nem megyünk ki az utcára - mondta - baj van. A németek védőőrizetbe vették Budapestet. Dermedten néztünk egymásra. Ez 1944. március 19-én volt.

*

A dermedtségből az rázott fel bennünket, hogy minden szirénajelzés nélkül nehézbombázók jelentek meg a város felett. Rohantunk az ablakhoz. Német gépek voltak. Ez meg mi? Ez is a védelemhez tartozik? Ott ültünk a szobában, riadt emberek, mi voltunk a „nép", akinek a sorsát intézték. Házigazdánk és Littecki felszedelőzködtek, elmentek megnézni, mi van kint? Mikor visszajöttek háziasszonyom éppen fektette le a kisfiát. Littecki megcsókolta, és azt mondta: „ezzel búcsúzunk is". Mindent hamar összecsomagoltunk, és 1 már indultunk is ki az állomásra. Nem volt időm megkérdezni, miért ez a gyors utazás.

Az utcán német katonaság vonult fel tankokkal, ágyúkkal. Ha nem lett volna olyan tragikus, nevetni lehetett volna rajta. Kiktől akarták megvédeni Budapestet? A járókelők minden esetre nem ünnepelték a németeket hálásan, amiért védőőrizetbe vették őket, s a várost.

Az állomáson csak igazolt vidékieknek adtak jegyet. A vonatban nyomasztó csend, nem beszélt senki senkivel, mindenki félt a másiktól. Szolnoknál sokáig állt a vonat. Légiriadó volt. Egyáltalán nem biztonságos hely légiriadó esetére. Ezen az állomáson óriási forgalmat bonyolítót- I tak le a harctérre induló csapatszállító- és onnan jövő kórházvonatok. Mindenütt német feliratok, nagy ritkán egy-egy magyar. Az egész úgy nézett ki, mintha Hitler birodalmában lennénk és nem a magyar Alföldön.

(Folytatjuk) Lejegyezte: Gyöngyösi Gábor