Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-29 / 279. szám
1996- November 29., Péntek_____ _______Gazdaság ..._..........................._________ ESZAK-Magyarország 5 K ét éve a gazdaság színpadán A döntéshozók egyre inkább odafigyelnek a kamara véleményére Megindult a térségben egy tudatos tervezési munka Fotó: Farkas Maya Hetvenkilenc patika magánkézben Miskolc (ÉM - ML) - A gyógyszertári privatizáció első fordulójában 79 patika kelt el. A „maradék” üzletekért - november 20-ig - a Libra Gyógyszer-kereskedelmi Rt.- nél dolgozó más gyógyszerészek is jelentkezhetnek. A gyógyszer-kereskedelem piacosítása megkívánja, hogy valamennyi patika, illetve az erre a célra használt önkormányzati helyiségek bérleti joga magánkézbe kerüljön. Bor- sod-Abaúj-Zemplén 582 millió forint összértékű gyógyszertár-va- gyonából 60 üzletet tulajdonló Libra Gyógyszer-kereskedelmi Rt., illetve további 42 önkormányzati patika magánosításának első, október 31-i határidővel lejárt fordulóján 90 üzletet ajánlottak fel megvételre az ott dolgozó gyógyszerészeknek, illetve írták ki számukra a pályázatot a bérleti jog megszerzésére. A beérkezett szakmai - vételi és bérleti - ajánlatok közül a megyei főgyógyszerész, a gyógyszerész kamara, valamint a megyei és települési önkormányzatok képviselőiből álló bírálóbizottság 79 patika magánkézbe adásához járult hozzá - értesültünk a Libra Rt. elnök-vezérigazgatójától. Révész Jánostól megtudtuk azt is, hogy a november 20-tól érvényes második tenderért- amelyben az eddig el nem kelt 11 mellett már az a 12 üzlet is szerepel, amelyek tulajdonviszonyai eddig rendezetlenek voltak - a Libra dolgozói indulhatnak. A pályázatok, illetve vételi ajánlatok elbírálása várhatóan még ebben az évben megtörténik. Az üzletek tulajdonba adása a tervek szerint ’97. március 31-ig lezajlik, így áprilisra valamennyi patika magánkézbe kerül. Amennyiben maradnának patikák, amelyekre december végéig nem akad jelentkező, tulajdonlásukra januárban - harmadik fordulóként- országos pályázatot írnak ki. Ezen pedig már bármely, a gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész indulhat. Egymilliárd a vállalkozásoknak Budapest (MTI) - A kis- és közép- vállalkozások fejlesztésére jövőre több mint egymiliiárd forintot kíván fordítani a kormányzat. A támogatás elsősorban a PHARE-források társfinanszírozására nyújt pénzügyi fedezetet - mondta T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkára, a Kis- és középvállalkozások fejlesztése Közép-Kelet-Eu- rópában című nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján. A GDP 50 százalékát és a munkahelyek 60 százalékát biztosító kis-és középvállalkozások gazdasági környezete az utóbbi két évben jelentősen szigorodott Magyarországon. T. Asztalos Ildikó hangsúlyozta, hogy a kormányzat ebben a helyzetben elsősorban a nemzetközi összehasonlításban is magas adó- és közterhek fokozatos mérséklésével kívánja támogatni a vállalkozásokat. Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - A kamara elkészült, ez az én fogalmaim szerint azt jelenti, hogy a köztestület intézményi struktúrája, rendszere európai módon kialakult, mintegy csomagként át lehet adni a vállalkozóknak - nyilatkozta lapunknak a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Bihall Tamást a kamara mai közgyűlése kapcsán arra kértük, vonja meg a vállalkozói önkormányzat tevékenységének kétéves mérlegét. □ A kamarának a megalakulást követően szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy a vállalkozók egy jelentős része nem tartja szükségesnek működését. Az utóbbi időszakban ez a szemlélet úgy tűnik, kezd háttérbe szorulni, viszont egyre több elvárást fogalmaz meg a tagság a kamarával szemben... • Talán a teljesíthetőnél is nagyobbak az elvárások. Gyakran olyan feladatok végrehajtását kérik számon tagjaink, amelyek nem is a kamara hatáskörébe tartoznak, hanem a kormányzati vagy az önkormányzati területre. Gondolok itt például bizonyos piacvédelmi jogszabályok betartására, meghozatalára vagy stratégiák kidolgozására. De természetesen vannak olyan követelmények is amelyeket igenis a kamarának kell teljesíteni. □ Melyek ezek konkrétan ? • Két részre bonthatók ezek a feladatok. Az egyik csoportot a hatósági funkciók ellátása, valamint a tagoknak nyújtandó szolgáltatások köre alkotja. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeket a köztestület már ma is megoldja. A másik csoportot azok az elvárások teszik ki, amelyeket a kamara szeretne teljesíteni, de törvényi hiányosságok miatt erre nem képes. Hogy csak néhányat említsek: mindannyiunk érdekében szeretnénk teljeskörű információval rendelkezni a gazdaság helyzetéről, de ez egyelőre nem lehetséges az adatszolgáltatásról szóló törvény rendezetlensége miatt. Vagy mondhatnám a fekete- gazdaság problémáját is, amely ellen a köztestület - jogosítványok hiányában - nem tud fellépni. De igen óvatosan és lassan adják át a minisztériumok azokat a jogköröket is, amelyek a kamarai osztályokat a törvény szerint megilletik. Összességében tehát kevés olyan határkor van ma a kamara kezében, amelyek segítségével egyértelműbb, tisztább helyzeteket teremthetne a gazdaság különböző szféráiban. □ Tapasztalatai szerint a döntéshozók mennyire veszik komolyan a kamarát? Milyen mértékben vonják be a vállalkozókat érintő jogszabályok előkészítésébe? • A két év mérlege ebből a szempontból nem túl pozitív. Nem vették szívesen, sőt az első időben tudomásul sem vették a kamara létét. Különösen vonatkozik ez a pénzügyi típusú előterjesztésekre, holott a törvény világosan kimondja, minden gazdasági kérdésben ki kell kérni a kamara véleményét. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyértelműen a kormány vagy a pénzügyminisztérium a hibás. Mint új szervezetnek - annak érdekében, hogy potenciális partnerként kezeljenek - bizonyítanunk kell. Elvárják a kamarától, hogy legyen gazdasági iránytű, hogy felvázolja, milyen kitörési pontok, milyen nemzetközi kereskedelempolitika mentén dolgozzon a vállalkozó. És nekünk ennek az elvárásnak meg kell tudni felelni. Úgy vélem egyébként, hogy a folyamatok azt mutatják, a törvénykezési, politikai lobbi és a különböző hatóságok egyre inkább odafigyelnek a köztestület véleményére. □ A követelmények taglalásakor említette a kamarai szolgáltatásokat Egyik ilyen szolgáltatása a megyei kereskedelmi és iparkamarának a különböző üzletember találkozók szervezése. Sokakban azonban visszatetszést keltenek ezek a rendezvények, megkérdőjelezik hasznukat, • Valóban, a kamara az év minden hónapjában szinte tucatnál is több nemzetközi programot szervezett. Bár nehéz megítélni, de becsléseim szerint ezer-kétezer között van azoknak a cégeknek a száma, amelyek közvetlen résztvevőként, illetve informális haszonélvezőként kapcsolódtak be ebbe a rendszerbe. Óriási hibának tartanám, ha általánossá válna az a szemlélet, hogy vajon megéri ez, lesz ennek haszna? Igenis lesz haszna. Nagy dolog, hogy ennyi külföldi ismerkedik meg a megye gazdaságával, az itteni lehetőségekkel. Ez az alapja annak, hogy a megye kapcsolatrendszere, információs bázisa kialakuljon. Ha tetszik, ha nem az Európai Unió tagjai leszünk, és tudomásul kell vennünk, hogy az unióban kötött pályái vannak a piaci működésnek. Ezekről egyszerűen nem lehet másként információkat szerezni, mint közvetlen csatornákon, kapcsolatokon keresztül. A másik, a mindenkit érintő keleti piacok ügye. Tapasztalnunk, látnunk kell, ha ezekre a területekre be tudunk törni, az a gazdaság jelentős élénkülését vonja maga után. Éppen ezen okok miatt a kamara 1997- ben, ha lehet még intenzívebben, még tudatosabban szervezi majd ezeket a fórumokat. □ Az interjú megjelenésekor tartja a kamara ÍV. küldöttgyűlését. Adódik a kérdés, hogyan néz ki a megye gazdasága a köztestület megítélése szerint? • Minden általunk ismert statisztika azt mutatja, hogy Borsod-Aba- új-Zemplén a megyék rangsorában az utolsók között szerepel. Sajnos a gazdaságkutatóval közösen készített idei felmérés azt tükrözi, hogy nő a szakadék a Dunántúl, Budapest és megyénk gazdasági teljesítménye között. Mi azt mondtuk, a 24. órában vagyunk, hogy ezt megállítsuk. És azért vannak a megál- líthatóságot erősítő pozitív jelek is. Ilyen'például a két vegyipari sikercég, az, hogy befejeződött a kohászati reorganizáció, hogy az energetikai ipar területén megjelent új tulajdonosok befektetéseikkel meghatározó szerepet tölthetnek be a gazdaságban. Ide tartozik, hogy az arányaiban teljesen visszaesett feldolgozó-gépipar a kis- és közepes magánvállalkozások megjelenésével kezd magára találni. Fontos elem az is, hogy elindult a térségben egy tudatos tervezési munka, amelyben a kamara komoly feladatot vállal magára. A Fejlesztési Tanácshoz beérkezett pályázatok azt mutatják, rengeteg ötlet, megvalósítandó elképzelés van, amely pozitív hatású lehet a gazdaság fejlődésére. Támogatást kér a tej ágazat Budapest (MTI) - Mintegy 5-7 milliárd forint támogatásra lenne szüksége a tejágazatnak alihoz, hogy a jövő évben talpon maradhasson. Ez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet a Tej Terméktanács vezetői tartottak csütörtökön az ágazat helyzetéről és kilátásairól. Csákvári László, az érdekegyeztető testület elnöke szerint nincs meg a politikai akarat , hogy a magyar tejgazdaság súlyának megfelelő szerepet kapjon az agráriumon belül. Hiányolta a nemzeti agrárprogramot, mondván, enélkül nem lehet megfelelő fejlődési pályára állítani a tejtermelést és feldolgozást. El kellene dönteni, hogy mennyi tejre van szükség hazánkban. A hazai fogyasztás jelenleg mintegy 1 milliárd litert tesz ki évente. Az ágazat ebben az évben hozzávetőlegesen 1,5 milliárd litert termel. Ez azonban messze elmarad a ’80-as évek végén termelt rekordmennyiségtől. Ekkor több mint 2,8 milliárd liter tejet termeltek hazánkban. Az akkori egy főre jutó éves 200 kilogramm körüli tejtermékfogyasztás mára 130 kilogramm körülire esett vissza. Jelenleg a statisztikai adatok szerint a tejelő tehénállomány 410 ezer körül van Magyarországon. Ez azonban a jövő évben akár 100 ezer állattal is csökkenhet, amennyiben az ágazat nem kap megfelelő támogatást. Ezért a tejpiacot megfelelő módon kellene szabályozni „Árfolyamok Kárpótlási jegy Tőzsde Index nov 28.: 3674,61 -2,32 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1996; nov- 28. Valuta ■ Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. angol font 267.62 272,98 270. .76 ausztrál dollár 129,03 131,59 130 ,50 belga frank* 506,56 516,86 510. ,80 ' dán korona 27.20 : 27,76 27 ,44 finn márka 34,69 35,39 35. ,06 francia frank 30,81 31,43 31 ,01 holland forint. 93.03 94,93 ; 93, ,84 ír font 268.31 273,67 271, .16 japán yen* 140,80 143,64 141 ,97 kanadai dollár 118.18 120,56 119. ,55 kuvaiti dinár 532.49 543,15 ' 539. ,32 nemet márka 104.37 106.49 105. ,29 norvég korona 24.88 25,38 25. ,16 " olasz líra** 105.38 107,50 106 ,30 osztrák schilling 14.83 15,13 r 14 ,96 portugál escudo* 103,29 105.39 104. .19 spanyol peseta* 123,93 126,45 125. .00 svájci frank 123,41 125,91 124. ,40 svéd korona 23,89 24,37 24, ,11 LTSA-dollár 169,38 162,56 161. ,31 ECU (Közös Piac): 201,18 205,26 203, .04 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzpiac: Az államkötvény m. Az államkötvények és diszkontkincstárjegyek elsősorban az intézményi befektetők (bankok, biztosítók, befektetési alapok, kereskedelmi és termelő vállalatok, stb.) megtakarításainak kívánnak befektetési lehetőséget biztosítani, azonban mindkét típusú értékpapírt megvásárolhatják magánszemélyek is. A fő különbség közöttük a futamidő: az államkötvények kibocsátáskor többéves futamidővel rendelkeznek, míg a diszkontkincstárjegyek éven belül járnak le. Az államkötvények rendelkeznek egy névleges kamattal, amely az alábbiakban meghatározott formában és gyakorisággal kifizetésre kerül, a befektetett tőke törlesztésére azonban mindig csak a lejáratkor egy összegben kerül sor. Az államkötvények kamatozási módja többféle lehet a magyar értékpapírpiacon, elsősorban fix es változó kamatozású kötvényeket különböztetünk meg. A fix kamatozású papírok kamatfizetési gyakoriságuk alapján tovább csoportosíthatók, vannak félévente és évente kamatot fizető, valamint úgynevezett tőkésítő államkötvények. Közös bennük, hogy a vásárlók pontosan tudják, mekkora hozamot fognak befektetésükkel elérni. A félévente történő kamatfizetés azért előnyös, mert hamarabb tudnak lekötött pénzük hozamával rendelkezni és azt például újra befektethetik. A tőkésítő kötvények ezt az újrabefektetést automatikusan elvégzik, ezért a befektetők a lejáratkor kamatos kamatot vehetnek át megtakarításuk gyümölcseként. Az államkötvények másik fő típusa a változó kamatozású kötvények csoportja. Ezen kötvények vásárlása azok számára javasolt, akik megtakarításaik hosszú távú lekötésekor bizonytalanok a kamatszint jövőbeli alakulását illetően. Azok a befektetők, akik megtakarításaikat rövid futamidejű papírokba helyezik, legjobb ha a jövőben diszkontkincstáijegy-hozamokhoz kötött kamatorzású kötvényt vásárolnak, mivel azok kamata 1-2 százalékkal magasabb az aktuális kincstáijegyhozamoknál. A legtöbb ember attól fél, hogy a befektetett pénze elveszti értékét. Számukra ideális az inflációhoz kötött kamatozású kötvények választása, mert a KSH által kimutatott tényleges fogyasztói árváltozásnál mindig magasabb kamatot fizet. Az államkötvények másodlagos forgalma igen élénk, köszönhetően a kockázat- mentességnek, a jó hozamnak és a széleskörű érdeklődésnek. Az 1996. januárjában életbe lépett devizatörvény megengedi a külföldiek számára az 1 évnél hosszabb futamidejű értékpapírok vásárlását, a külföldi befektetők figyelmének középpontjába állítva a magyar állam- kötvényeket. A belföldi kereskedelmi bankok, befektetési alapok is előszeretettel vásárolják a magyar állampapírokat, nemcsak a jó hozama miatt, hanem az egyre jelentősebb szerepet betöltő határidős ügyleteik lefedezésére is. A lakosság részére a brókercégek, a legnagyobb lakossági bankok kijelölt fiókjai és a Magyar Államkincstár hálózata folyamatosan nyújt vételi és eladási ajánlatot szinte valamennyi nyilvánosan kibocsátott magyar államkötvényre. Mindezeknek köszönhetően likvid másodpiac alakulhatott ki, így nem gond a lejárat előtt történő értékesítés. A befektetők nyugodtan vásárolhatnak hosszú lejáratú államkötvényeket is, hiszen befektetésüket a futamidő alatt bármikor mobilizálhatják. Meglepő módon a többéves hátralévő futamidejű kötvénnyel gyakran magasabb hozamot lehet elérni, mint rövid lejáratú papírokkal. Ez például akkor következhet be, ha hozamesés előtt bevásárolunk egy hosszú lejáratú, fix kamatozású államkötvényből, amelynek árfolyama (a hozam és az árfolyam között fennálló fordított arányossága miatt) jócskán felértékelődhet. (A TV. rész lapunk december 4-i számában olvasha tó!) Kevés települést Budapest (MTI) - A magyar- országi településeknek mindössze egyhatodán vettek igénybe szálláshelyeket a turisták az elmúlt évben. A turista vendégéjszakák 49 százalékát Budapesten és a Balaton környéki településeken regisztrálta a Központi Statisztikai Hivatal. Mindezt Hegymegi János, a Horwath Consulting ügyvezető igazgatója hangoztatta csütörtökön Budapesten, a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége által szervezett konferencián. érint a turizmus Elmondta: a statisztikai adatok azt mutatják, hogy napjainkban kevés számú hazai települést érint a turizmus. Hegymegi János úgy véli: az ország legnagyobb része bekapcsolható az idegenforgalom vérkeringésébe. De ehhez a helyi önkormányzatoknak tudatos felden'tő munkával meg kell keresniük a fejlesztési lehetőségeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy térségi összefogással közös pályázatokon jelentős turisztikai támogatásokat szerezhetnek az érintettek. Hirdetés =========================== OTP RÉSZLETRE VÁSÁROLHAT^ üzleteinkben számítógépet, telefaxot, nyomtatót, S | Néhány példa kínálatunkból: <?■§,* Számítógép: DX4-133/P75, 850 MB HDD f $ e 4 OOO FT HAVI TÖRLESZTÉSTŐL 5 £ * Fax: Sagem 140R s 1 500 FT HAVI TÖRLESZTÉSTŐL í j Nyomtató: HP Deskjet 600 | 0 j> 1 ÓSO FT HAVI TÖRLESZTÉSTŐL 8*1 Ha aiánlatunk fölkeltette érdeklődését, további Információért jx * forduljon a Delfin Számítástechnikái üzleteihez. 5 2 5 A CENTRUMBAN VAGYUNK! ^5
