Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-21 / 272. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban "zi_ 1996. November 21., Csütörtök d „Parlamenti Mozaik • A Magyar Köztársaság Alkotmányának sza­bályozási elveiről szóló országgyűlési határo­zati javaslat általános vitájában Gál Zoltán házelnök reálisnak nevezte az a határidőt, amely szerint az alkotmányügyi bizottságnak 1997. március 1-ig kell benyújtani az Or­szággyűlésnek az új alkotmányról szóló, az el­fogadott szabályozási elveknek megfelelő tar­talommal előkészített indítványt. Karakterisz­tikusabban jelenik meg az állam és a társada­lom viszonya. Az állam megnevezéséről szóló rész kiegészült az állam szociális jellegére tör­ténő utalással. A koncepció tartalmazza a szo­ciális partnerek közötti szervezett együttmű­ködés elvét és a társadalmi, gazdasági és szo­ciális érdekegyeztetés szükségességét. Az SZDSZ-frakció támogatja a koncepciót. • Torgyán József (FKGP) szerint viszont a je­lenlegi alkotmánykoncepció egy „szarvashi­bák tömkelegét” felmutató dokumentum. Népszavazást tartanak szükségesnek a kon­cepcionális elemekről és a normaszövegről. A koncepciót nem támogatják. Varga László (KDNP) értetlenségét fejez ki, mert a kor­mány sürgősen akar alkotmányozni. • Hiszek az új alkotmány szükségességében és elfogadásának reális lehetőségében - mondta Kutrucz Katalin (MDNP). A koncep­ció - amelynek egészét elfogadhatónak tartja - szerinte nem hibátlan, de be kell látni, hogy a konszenzuskényszerben nem érvényesülhet mindenki akarata. Gáspár Miklós (KDNP) szerint a társadalmi és politikai helyzet nem alkalmas az új alkotmány megalkotására és elfogadására. Csépe Béla (KDNP) azt javasol­ta, hogy az Országgyűlés hívja meg konzultá­cióra azokat a társadalmi szervezeteket, ame­lyek eljuttatták véleményüket a parlament­hez az alkotmánykoncepcióval kapcsolatban. • A privatizációs törvény módosítását célzó, három SZDSZ-es képviselő által benyújtott törvényjavaslat általános vitájában Torgyán József (FKGP) átfogó kritikáját adta a priva­tizáció gyakorlatának. Csépe Béla (KDNP) el­mondta: pártja nem ért egyet azzal, hogy ha­táridőhöz kössék a privatizációt. Bauer Ta­más (SZDSZ) az általános vitát lezárva remé­nyét fejezi ki, hogy az Országgyűlés támogat­ni fogja a törvényjavaslatot, s annak elfogadá­sa javíthatja majd a privatizáció átláthatósá­gát, és ezzel annak társadalmi megítélését is. / ESZAKmagyarország Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341-888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341 -817,411 -276. Telefax: 341 -817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411-425, Telefon: 341-611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvány­on vagy átutalással az Inform Siúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díj 1996. december 1 -jétől egy hónapra 549 forint, negyedévre 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 22,00 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és,nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel:06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! Zaire: nézeteltérés és menekültek Mintegy százezer hutu menekült tart a kelet-zaire-i térségből Ruandába Ottawa (MTI) - Csütörtökről péntekre halasztották a Zaire keleti részébe küldendő nem­zetközi haderő felállításáról tervezett stuttgarti találkozót - jelentette be a kanadai külügy­minisztérium. Eközben válto­zatlanul ellentmondó vélemé­nyek látnak napvilágot a kelet- afrikai válságövezetben szük­séges beavatkozás jellegéről. Az Európai Unió továbbra is szük­ségesnek tartja, hogy a nemzetközi közösség katonai erőt telepítsen Zaire-ba a közép-afrikai menekült­válság rendezésének érdekében - jelentette ki szerdai sajtóértekezle­tén Joao de Deus Pinheiro, az Európai Bizottság afrikai ügyekkel foglalkozó felelőse. Viszont Jean Chrétien, a nemzetközi kötelék irá­nyítását elvállaló Kanada minisz­terelnöke kedden megerősítette, hogy Ottawa megítélése szerint nincs többé szükség katonai be­avatkozásra, a Ruandába hazatért menekültek megsegítésére huma­nitárius segély is elegendő. Clinton amerikai elnök az ausztráliai Can­berrában tartott sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok még nem hozott végleges döntést a katonai erő küldéséről. Washington ennek egyre kevésbé látja valószínűségét, mivel a hely­színen folyamatosan javul a hely­zet. Clinton kijelentette: nagyon elégedett azzal, hogy a menekültek Horn Varsóban: integráció, kisebbség Varsó (MTI) - Az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdéseiben Len­gyelország és Magyarország között komoly véleményegyeztetési folya­mat alakult ki - jelentette ki szer­dán Varsóban Horn Gyula minisz­terelnök, leszögezve, az integrációt illetően a lengyelek nézetei állnak legközelebb a magyar állásponthoz. A magyar kormányfő találkozott Józef Glemp lengyel katolikus egy­házfővel, akit tájékoztatott a ma­gyar történelmi egyházak és az ál­lam viszonyáról, a Szentszék és a katolikus püspöki kar, illetve a kor­mány között megkezdődött tárgya­lásokról. Felmerült az igény, mi­képpen lehetne támogatni a Ma­gyarországon élő lengyel, illetve a lengyelországi magyar kisebbséget és azok szervezeteit. Horn Gyula hangsúlyozta, e kérdésben a kölcsö­nösségi elv jelenthet megoldást. ilyen nagy számban szabadon ha­zatérhetnek Ruandába, de aggasz­tónak nevezte a Zaire-ban változat­lanul meglévő „humanitárius gon­dokat”. Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának (UNCHR) szóvivője szerdán Nairobiban bírálta a ruan- dai kormányt és a vele szövetséges tuszi-felkelőket, mert több százezer hutu menekültet fosztanak meg a humanitárius segélytől. Peter Kess­ler UNCHR-szóvivő szerint a kelet­Belgrád (MTI) - Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnöke szerdán átadta a belgrádi amerikai nagykövetség ügyvezetőjének, Richard Milesnak a szerbiai helyhatósági választások vasárnapi, második fordulójában leadott szavazatokat összesítő ere­deti nisi szavazási jegyzékeket, s arra kérte az amerikai vezetést, hogy haladéktalanul küldjön jogi szakértőket a Szerbiában kialakult helyzet, s az állítólagos komoly vá­lasztási csalások elemzésére. Az „Együtt” ellenzéki koalíció­ban részt vevő SPO által kiadott közlemény szerint az amerikai dip­lomatának átadott dokumentu­mokból egyértelműen kiderül, hogy az Együtt 41 helyet szerzett meg a hetven fős városi képviselő testü­letben. ,A Nisben történteken kívül zaire-i Gomától délre még mindig mintegy 700 ezer hutu menekült tartózkodik, annak ellenére, hogy sokan már hazatértek Ruandába. Ezekhez a menekültekhez egy hó­napja nem jutott el semmiféle se­gély, mivel a vidéket ellenőrző tu­szik nem engedik oda a segélyszer­vezetek munkásait. Ruanda kül­ügyminisztere kedden azt állította, hogy Zaire-ban nem maradt több ruandai menekült, s így a külföldi beavatkozás szükségtelenné vált. bizonyítani tudjuk azt is, hogy Slo­bodan Milosevic szerb elnök más városokban, például Belgrádban, Kraljevóban, Uzicében, Jagodiná- ban, Pirotban, Pancevóban is elra­bolja az ellenzék győzelmét” - idéz­te a közlemény Draskovicot, aki az Egyesült Államokon kívül az Euró­pai Uniótól is segítséget kért a vá­lasztási csalások felderítéséhez. Az „Együtt” választási stábja ál­tal kiadott közlemény szerint Szer­biában egyre válságosabbra fordul a helyzet, s az ország a beláthatat­lan következményekkel járó békét­lenség küszöbén áll. A folyamatosan zajló tünteté­sekkel kapcsolatban megjegyzik a közleményben: „Értesüléseink sze­rint a szerbiai belügyminisztérium újabb rohamrendőri egységeket ve­zényelt Nisbe.” Gyermekkínzás London (MTI) - Megdöbbentő gyermekkínzási eseteket tár fel az a 35 oldalas jelentés, amelyet az Amnesty International nevű, lon­doni székhelyű nemzetközi jogvédő szervezet adott ki szerdán a kisko­rúakkal szemben alkalmazott tö­rökországi hatósági bánásmódról. A helyszíni tapasztalatokra alapu­ló összefoglaló szerint a török rend­őrség apróbb vétségekért 10-12 éves gyerekeket tart börtönben íté­let nélkül, ráadásul embertelen kínzásoknak veti alá őket. A brit fővárosban kiadott jelentés - amely londoni források szerint már­is kiváltotta a török kormány hiva­talos tiltakozását - megállapítja: a török hatóságok igen sok gyereket tartanak középkori körülmények közepette rács mögött, s a fegyinté­zetek személyzete igen gyakran raj­tuk éli ki szadista és egyéb beteges hajlamait. Beszámolók sorjáznak „vizsgálati fogságban” meghalt, il­letve eltűnt kisgyermekekről. „Röviden • NEW YORK - Az Afganisztán­ban szemben álló felek álláspontja az ENSZ közvetítő tevékenysége folytán némileg közeledett egymás­hoz, és megvan a politikai akarat a megkezdett párbeszéd folytatására. • ZÁGRÁB - Horvátország wa­shingtoni nagykövete cáfolta, hogy Franjo Tudjman elnöknek rákja lenne, vagy a hét elején megoperál­ták volna az, államfőt. • BELGRAD - Az Adria partjai közelében cirkáló amerikai szállító­hajó, az American Condor kapitá­nya engedélyt kapott Washington­tól arra, hogy megkezdje a boszniai muszlim-horvát föderációnak szánt, mintegy 100 millió dollár ér­tékű fegyverzet kirakodását. • BELGRAD - A szabadkai vá­lasztási bizottság elutasította a Vajdasági Magyar Szövetség által benyújtott négy óvást. • BRÜSSZEL - A NATO tagor­szágok nagykövetei szerdán sem jutottak döntésre a leendő újabb boszniai katonai misszió (az SFOR) majdani időtartamáról. • PEKING - Warren Christopher amerikai külügyminiszter szerdai pekingi tárgyalásain az emberi jo­gok tiszteletben tartását, a bebör­tönzött Vang Tan kínai ellenzéki ügyét és a tibeti helyzetet vitatta meg a kínai vezetőkkel. Szerbia segítséget kért Littecki Kraus Ilona, temesvári magyar-zsidó grafikus __________________________ emlékei & v A melyből kiderül, hogy van Nagybánya mellett egy kilenc kilométer hosszú falu, amelyben sem­mi sincs, csak kő, meg gyerek. Itt a cseresznyefa augusztusban virágzik, a kerti növényeket pedig kertestől szokták ellopni. A szegénység viszont olcsóvá teszi a modeilt, a gyerekek meg zsíros kukoricakenyeret esznek. De kiderül az is, mi­lyen színűre kell festeni egy várost. Ha tavaszodni kezdett, ez nálunk az útrakelést je­lentette. Kapnikbánya volt egyik nyári állomá­sunk. Herskovits doktor, vagy ahogy a betegei, is­merősei hívták: Náci, volt felsőbányái orvos várt bennünket szekérrel a felsőbányái állomáson, mert akkor Kapnikra sem vonat, sem autóbusz nem vitt még. A fiatal orvos nagy örömmel foga­dott bennünket, örült, hogy új emberekkel lehet együtt, nem csak azokkal, akikkel szinte össze­zárva élt a szűk kapniki völgyben. A község maga egyetlen utca, mellette dübö­rögve rohanó patakkal. Ahol egy kis hely maradt, a hegyek és a patak medre közt, oda házat építet­tek. Egy ház, azután sokáig semmi. Ez volt Kapnik kilenc kilométeren át. Öreg háziasszonyunk, aki nem volt kapniki és aki már negyven éve vágyott el innen, végignézett az egyetlen hosszú utcán és azt mondta: „Itt nincs más csak kő, víz, megy gyerek". Milyen igaza volt. Kő volt mindenütt bő­ven. Nagy tömbök hevertek az út mentén, sőt az úton is. A házak előtti kis padok is kőből voltak, mint ahogy a házak lépcsői is. Gyerek tényleg volt bőven. A gyerekek és szü­leik egyaránt csenevészek, golyvások. A legki­sebb gyereknek is mintha csak egy kis labdát rej­tegettek volna el a torkában, úgy dudorodott ki a nyaka. Koravének voltak mind. Elképzelhetetle­nül embertelen körülmények között éltek. Fő táp­lálékuk a málékenyér. Egyszer egy szomszéd gye­rek, négy éves, boldogan hencegve mutatta: „nézd néni, zsíros máié". Nagy csemegének szá­mított a málékenyérre kent papírvékony zsírréteg. Aliol ritka madár a veréb A bányatársaság orvosa - Náci -, fogcsikorgat­va küzdött a rosszul felszerelt rendelőjében a be­tegségekkel. Aszpirin, chinin, hashajtó voltak az általánosan használt gyógyszerek. Fontos az volt, hogy minél kevesebbe kerüljön. A tüdővésznek komoly konkurense volt itt, a vészes vérszegény­ség. Az orvos naphosszat járta a hegyeket betege­it látogatni. Este amikor hazatért, sokáig szavát sem lehetett hallani a különben jókedélyű ember­nek. Egy darabig hallgatott, azután kitört és tehe­tetlenségében öklével verte a fejét. Tágas kert vagy udvar ismeretlen volt ezen a helyen. Az időjárás zord, a szűk völgybe csak néha lopakodott be a napfény. Későn lett reggel és korán esteledett még nyáron is. A cseresznye csak au­gusztusban virágzott és ritka madár volt a veréb. Ha kiléptem lakásunk ajtaján, házunk falától alig két méterre magas sziklafal emelkedett, majdhogy bele nem ütöttem az orromat. A mere­dek, magas sziklás hegyeken az okkerszínű talaj­ban hősi küzdelemmel kapaszkodott meg egy- egy nyírfa. Fehér törzsük, fátyolszerű, gyér levél- zetük felnyúlt a kék égbe. Gyökereik a levegőben lógtak, vagy karomszerűen kapaszkodtak a kevés talajban. Akkoriban illusztráltam Tompa Lászlónak az „Erdélyi Helikon" kiadásában megjelent verseskö­tetét, és elképzelni sem tudtam, hogy „Magányos fa" című versének illusztrációja más legyen, mint egy ilyen magányos nyírfa. Később levelet kap­tam Tompa Lászlótól, hogy a rajz teljesen meg­egyezett azzal a tájjal, amelynek nyomán a vers megszületett. Ólyan kerteket sem láttam sehol, mint itt vol­tak. A sziklás talajt egy-egy bányász két-három négyzetméternyi területen kiegyengette, valahon­nan az erdőből földet hordott rá, míg olyan vas­tag réteget kapott, amelyben a növények gyökerei valahogy megkapaszkodhattak. Rendszerint krumplit ültettek ebbe a földbe, mert más nem igen termett meg benne. Előfordult, hogy egy nagy zápor elmosta az egész kertet, vagy valaki éjszaka ellopta a kertet terméssel együtt. Nagy kincs volt az ilyen pici kis kert, ezért virágnak Iga­zán nem jutott benne hely. Néhány bányászasz- szony rossz, lyukas, pléhbögrében ápolgatott né­hány tő muskátlit, ez volt minden virág a faluban. Littecki mégis szeretett itt lenni, mert sehol ilyen könnyen nem talált kedvére való modelleket, mint itt. A nagy szegénység modellbőséget ered­ményezett. Hogy csak csendben ül valaki egy széken és még pénzt is kap érte, az hihetetlen volt errefelé az emberek előtt. * Másik nyáron a művészkíváncsiság Segesvárra vitt bennünket. Összes nyári állomáshelyünk kö­zül ez volt a leginkább nekem való. Elragadó és bájos várost ismertem meg Segesvárban, ahova szívesen mentem mindig vissza. A legszíveseb­ben ott is laktam volna. A szép régi város, a sok színes házzal, mint egy játékbolt kirakata. A kis cukrászda elé kirakott székekről meg nem unható látvány a főtér, ahol kétemeletes házak vannak, összesen három ablakkal. Egy a földszinten, egy az első emelten, egy a másodikon. A színes há­zak összehangolt'színei annak köszönhetők, hogy ha valaki újra akarja festeni a házát megkérdezi a „Farbenarchitect"-et (színépítész), hogy milyen színűre festesse. Ezt a szokást sokszáz éve őrzik és betartják. Nehéz volt nekem ilyen helyek után vissza­térni Szatmárra, mert az ember mindig azt hiszi, hogy ott, ahol átmenetileg tartózkodik, sokkal boldogabb lenne. (Folytatjuk) Lejegyezte: Gyöngyösi Gábor □

Next

/
Oldalképek
Tartalom