Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-21 / 272. szám
1996« November 21«, Csütörtök : z Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 r Olajgate-bizottság: lemond-e az elnök? Budapest (MTI) - Az Országgyűlés olajvásárlásokkal és az orosz államadósság lebontásával foglalkozó bizottsága szerdai zárt ülésén Homoki János kisdazdapárti képviselő indítványára a bizottság tagjai - 7 igen szavazatta], egy tartózkodás mellett - lemondásra szólították fel Demeter Ervin (MDF) elnököt. Az okot abban jelölték meg, hogy a testület elnöke vasárnap a televízióban nyilatkozott a bizottság munkájáról. Tette azt annak ellenére, hogy korábban megállapodtak abban: a jegyzőkönyv elkészültéig nem hozzák nyilvánosságra a feltárt tényeket. Demeter Ervin úgy nyilatkozott, a televízióban magán- véleményét mondta el. Megfontolja, ragaszkodik-e az elnöki tisztséghez. Pedagógus-bértábla: új és garancia Kecskemét, Keszthely (MTI) - Az SZDSZ kidolgozott egy új pedagógus-bértáblázatot - mondta Horn Gábor, a párt oktatási szakértője szerdán Kecskeméten. Az indítvány lényeges eleme, hogy tíz százalékos helyi szintű differenciálást tesz lehetővé. Keszthelyi fórumán Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára hangsúlyozta: az ön- kormányzatok jelentős része nem tudja vállalni a béremelések rájuk jutó terhét, ezért az egyedüli garanciát a közalkalmazotti bértábla elfogadása jelenti majd. Maradnánk békefenntartók Budapest (MTI) - Magyarország a jövőben is részt kíván venni a boszniai békefenntartásban és az erről szóló szándéknyilatkozatot még ezen a héten átnyújtják a NATO tervezőcsoportjának. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter jelentette be szerdán az Országgyűlés Honvédelmi és Külügyi Bizottságának együttes ülésén. Az ehhez szükséges parlamenti felhatalmazásnak december 10. körül kellene megszületnie. Idegenforgalom sok szemszögből Tapolca a virágültetéstől a többmilliós beruházásig Parázs hangulatban zajlott a Tapolca és Miskolc idegenforgalmának fellendítése témájában szervezett Ötletbörze tegnap este a Barlangfürdő előcsarnokában. A téma iránt érdeklődők nemegyszer bekiabálva adták tudtára véleményüket a hivatalos szónoknak - aki egy óránál is tovább beszélt volna, ha hagyják és a vitát szervező képviselők is „megkapták a magukét". De az egyetértés csak eddig tartott, a társaság a vállalkozók és a „falusiak" pártjára szakadt. A felmerült ötletek is e határok közt .mozogtak: a virágültetéstől a 2 milliárdos beruházásokig. A felvetéseket Kobold Tamás polgármester, a Polgármesteri Hivatal érintett osztályvezetői, és a megjelent idegenforgalmi szakemberek érdeklődve hallgatták. Aszfaltvasalók „csúcstalálkozój a” Másfél órát állt, aki beszorult a harsányi út két kijárata közé Személyi sérülés nélkül úszta meg a találkozót tegnap este a Nyéklád- háza és Ernőd között összeütközött két kamion vezetője. A hat óra tájban óriási csattanással egymásba rohant aszfaltvasalók balesetének okozója - a résztvevők elmondása alapján - a Budapest irányából Miskolc felé közlekedő Volvo kamion volt. Ő ugyanis csak későn észlelte az előtte haladó kamiontárs féklámpáját, aki - mint később kiderült - az útpadkáról indulni szándékozó Zil teherautónak akart utat engedni. A figyelmetlen sofőr balra kapta a kormányt, és eme mozdulat révén telibe találta az Ernőd irányába szabályosan közlekedő TIR jelzésű, Rába kamiont. Az autómonstrumokban keletkezett anyagi káron túlmenően a hármas úton több mint másfél órát veszteglő jó néhány autós - akiket még nem sikerült Harsány felé elterelni - bosszúsága volt még igen jelentős. Fotók: Bujdos Tibor Több kórház számíthat konszolidációra Az államtitkár szerint a valóban rászorulók megkapják a pénzt Miskolc (ÉM - KJ) - A Népjóléti Minisztérium kiterjeszti a kórházkonszolidáció lehetőségét azokra az egészségügyi intézményekre is, amelyeknek a szállítókkal szemben fennálló tartozása ez év szeptember 30- áig meghaladja az intézmény éves költségvetésének 5 százalékát. (Folytatás az 1. oldalról.) Az eredeti konszolidációs pénzre azok a kórházak nyújthatták be igényüket, amelyek adósságállománya 1995. december 31-éig meghaladta a költségvetésük 5 százalékát. A 4 milliárdra megemelt összegre már azok az intézmények is számíthatnak, amelyek tartozása ez év szeptember 30-áig haladta meg ugyanezt az arányt. Utánajártunk, a kitolt határidő érint-e újabb intézményeket a megyében a korábban pályázatot benyújtott Semmelweis, Diósgyőri, illetve sátoraljaújhelyi kórházak mellett. Széni Etelkától, a megyeháza humánszolgáltatási osztályának vezetőjétől megtudtuk, a megyei önkormányzat fenntartása alá tartozó hat kórháznak (szikszói, mezőkövesdi reuma, izsófalvai, edelényi, megyei, Szent Ferenc) nincs és nem is volt tartozása. Juhász Barnabás, a miskolci önkormányzat egészségügyi tanácsosa elmondta, a megyeszékhely két kórházánál (Semmelweis és Diósgyőri) változatlanul fennáll az adósság, de a pályázat benyújtása óta — a válságmenedzselési program segítségével - lényegesen lefaragtak ezekből az összegekből. Az 1996. szeptember 30-ai adatok szerint a Semmelweisnek 96, a Diósgyőrinek pedig 95 millió tartozása van a szolgáltatókkal szemben. A Kazincbarcikai Városi Kórházat nem érinti az adósságrendezés - tudtuk meg Trencsényi Erzsébet orvosigazgatótól, aki elmondta: szigorú gazdálkodással mindig el tudták érni, hogy fizetőképesek maradjanak. Véleménye egyébként, hogy ezt más kórház is meg tudta volna valósítani, ha nem vállal olyan feladatokat, fejlesztéseket, amelyeket az egészségbiztosító nem finanszíroz. A Mezőkövesdi Kórháznak sem volt soha adóssága - hallottuk Halmai Ferencné gazdasági igazgatótól. Egyelőre az ózdi kórháznak sincs, de amennyiben a finanszírozási rendszer nem változik meg a jövő évben, az intézmény is „feltarthatja a kezét”, mert már most is borotvaélen táncolnak - jelentette ki Tóth István igazgató. A sátoraljaújhelyi kórház igazgatója, Kosztura László kijelentette: az eredetileg kért és jóvá is hagyott 128 millió forintos konszolidációs pénz teljes összegét valószínűleg nem kapja meg a kórház, tekintve, hogy időközben az adósságállományt felhalmozó, s így a konszolidációra számító kórházak száma megnövekedett. Úgyhogy a rendezéssel valószínűleg „nem lesznek kinn a vízből” annak ellenére sem, hogy időközben 35 százalékkel csökkentették tartozásukat. A beszállítók, szolgáltatók bizalma egyre fogy, naponta kapnak felszólításokat különböző közüzemi szolgáltatóktól, hogy kikapcsolják az áramot, elzárják a vizet, ha nem fizetnek. p * Mivel a társadalombiztosítás pótköltségvetését még nem fogadta el a parlament, fennállt a veszély, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem folyósítja a kórházaknak a decemberre járó finanszírozást. A törvényhozás keddi döntése végül is megoldotta ezt a gondot, de azért kíváncsiak voltunk arra, hogyan érintette volna a kórházakat a havi „apanázs” elmaradása. Természetesen az eleve adóssággal rendelkező kórházakat érintette volna a legérzékenyebben, miután semmiféle tartalékuk nincs, s a fenntartó ön- kormányzatok sem tudnának segíteni nehéz anyagi helyzetük miatt - hallottuk. Lyócsa János, a Diósgyőri Kórház igazgatója érdeklődésünkre szemléletesen annyit mondott: olyan lenne ez, mintha egy autót úgy kellene, működtetni, hogy nem kap üzemanyagot. Tehát teljesen lehetetlen helyzetbe kerültek volna, még bért sem tudtak volna fizetni. A sátoraljaújhelyi igazgató is ugyanezt erősítette meg, havi költségük 60 millió forint, amelynek elmaradása miatt bezárhatnak az intézmény kapuját. A kórház igazgatója szerint egyébként a szerdára ígért utalás a magyar zsírórendszer „legjobb működése” mellett is legalább 3-4 napot vesz igénybe. A mezőkövesdi kórház ugyan még valamennyi tartalékkal is rendelkezik, de a december havi finanszírozás elmaradása náluk is fennakadásokat okozott volna. Elsősorban a gyógyszerellátásban, hiszen nem rendelkeznek raktáron annyi készlettel, amely- lyel átvészelhették volna ezt az időszakot. A 13. havi bérek kifizetése is veszélybe kerülhetett volna. Ozdon szinte már teljesen felélték a tartalékokat, mindössze egy hónapig tudnák tartani magukat. A megkérdezett intézmények közül a kazincbarcikai kórház igazgatója nyilatkozott úgy, hogy rendelkeznek annyi tartalékkal, amellyel elkerülhették volna a fennakadásokat a működésben. Gyógyszerosztás. Pénzosztás nélkül könnyen abbamaradna. Fotó: F.M. Pro urbe-díj Urban Györgynek Sárospatak (ÉM - BSZA) - Rendkívüli testületi ülést tartott tegnap délután a sárospataki önkormányzat. Pro urbe-díjjal tüntették ki Urbán György-’ festőművészt, akinek a városért folytatott tevékenységét Jánosdeák Gábor polgármester méltatta. A festőművész megköszönte az elismerést, majd hozzátette: művésztársaival együtt a továbbiakban is azon igyekszik, hogy' kulturális téren Patak egyre gazdagabb legyen. Ennek érdekében jövőre újabb térplasztikával bővítik a Bodrog-parti szoborcsoportot. A tervek szerint a nemrég átadott Szent Erzsébet úti Vivaldi szobor mellé jövő nyáron felállítják Bartók és Bach portréját is. Ürbán György a kitüntetéssel járó pénzjutalmat felajánlotta a már régóta tervezett kandeláberek elkészítésére. Energiaár-emelés: nem publikus javaslat Budapest (MTI) - Kialakult az egyeztetett álláspont szerda estére a villamosenergia-ár- emelés konkrét mértékéről, amely csütörtökön kerül a kormány elé - mondta el Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. A kormány számára készített előteijesztésről Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Kari Imre kormánymegbízott, Szabó Imre, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója, Fazakas Szabolcs és Hegyháti József, az IKIM államtitkára tárgyalt a Pénzügyminisztériumban a külföldi befektetőkkel folytatott délutáni egyeztetés után. Fazakas Szabolcs a tényleges emelést a kormány döntéséig nem kívánta nyilvánosságra hozni. Az egyik külföldi befektető képviselője úgy fogalmazott: nem tud nyilatkozni arról, hogy elégedett-e a találkozó eredményeivel, mivel nem kaptak elegendő információt. Villamosipar: aggódik a szakszervezet Budapest (MTI) - Újra kellene értékelni a villamos-energiaipar sikertörténetként számon tartott privatizációját. A parlamentét ugyanis megtévesztették, hiszen a magánosítást nem azon elvek alapján hajtották végre, amelyeket a privatizációs törvényben rögzítettek - jelentette ki Gál Rezső, a Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. A szakszervezetek attól tartanak: a hálózatfejlesztés elmaradása az áramellátás csődjét hozhatja. Amennyiben pedig a szükséges fejlesztéseket a befektetők nem tőkeemelésből, hanem hitelből vagy amortizációs forrásból fedezik, ez az energiaár további drágulását okozhatja. Gál Rezső elmondta azt is, hogy a kormány és a befektetők között az október 1-jén elhalasztott energiaár-emelés miatt vita alakult ki. A kormány ígéretének nem teljesítésére a befektetők a bérek és a foglalkoztatás kilátásba helyezett korlátozásával reagáltak. A szak- szervezetek viszont úgy vélik, hogy a munka- vállalóknak tett ígéreteket be kell tartani, és ennek következményeit a villamosenergia árában is érvényesíteni kell. Ellenkező esetben az ágazatban sztrájkokra lehet számítani. Az áremelés nem léphető meg szociális ellen- tételezés nélkül. Ennek forrása az áremelésből származó többlet áfa-bevétel lehet. Egészségügy: jövőre 6 ezerrel kevesebben Siófok (MTI) - ígéretek helyett garanciákat kér a kormányzattól az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete - jelentette ki Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke szerdán Siófokon. Az alapszervezetek tanácsának ülésén mintegy félezren vettek részt, hogy meghallgassák az elnök beszámolóját a kormánnyal kötött hároméves megállapodásban ez évre előírtak végreb ajtósáról. Az EDDSZ elnöke egyebek mellett elmondta: ma nem lát biztosítékot arra, hogy az ágazatban dolgozók reálkeresetét szinten lehessen tartani. Éppen ezért felfüggesztették a költségvetési tárgyalásokon való részvételüket, és nem írták alá előzetesen a jövő évi bérmegállapodást sem. A kormánnyal kötött hároméves megállapodásban jövőre az egészség- ügyi dolgozók 17 százalékos béremelése szerepel, ám erre a szakszervezet elnöke mellett az ülésen résztvevő Cser Ágnes, az OEP főigazgatója sem lát garanciát, A főigazgató ismeretei szerint a jövő évi tervezetben 6000 egészségügyi dolgozó elbocsátása szerepel, miáltal 10 milliárd forint költségmegtakarítást remél a kormányzat. A végkielégítésekre 3,5 milliárd forintot különítenek el. Ezt László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára is megerősítette.
