Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

1996. November 12., Kedd 8 Ms Itt-Hon _Miskolci Portré A szaxofonos Miskolc (ÉM - BID - Kódor Ferenc gépipari technikumot végzett 1968-ban, s azóta a szakmájában dolgozik. Jelen­leg a Tízeshonvéd utcai lakásszövet­kezet műszaki csoportvezetője. A zene kisgyerek kora óta „kíséri” életét. Elsősként vette először a kezé­be a hegedűt, és tanult, gyakorolt raj­ta évekig otthon és a zeneiskolai órá­kon. A beat-korszak idején zenész tár­saihoz hasonlóan ő is megpróbálkozott más hangszerrel. Ekkoriban állt be a Kon-Tiki együttesbe, amelynek nem volt szaxofonosa. Azóta - immár 34 éve - e hangszer szerelmese. Olyannyira, hogy hitvallása szerint e nemes hang­szernek lelke is van, így nem elég ab­ba csupán belefujni. S hogy szeretik játékát és zenéjét, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy zenekarával - hívásra - rendszeresen és sokfelé fellép. Játszanak a Vasas Művelődési Központ Szamovár báljá­ban éppúgy, mint a Vörösmarty Mű­velődési Ház Magányosok klubjának rendezvényein. Ferenc példaképei kö­zött említi a Bergendy Szalonzenekart és az Old Boys együttest, mert hason­ló számokat, melódiákat játszanak, mint ők. Szabadidejében, ha teheti, horgász­ni megy. Kedvenc helye a tiszabábol- nai holtág és általában az élővíz min­denütt, de a sor élén, mint mondja, a Tisza áll, amely a legtöbbet jelenti a számára. S amikor éppen nem zenél, és nem horgászik, szőlőt művel a nyék- ládházi domboldalon lévő kis birtokán. Amikor a családjára terelem a szót, el­sőként feleségét említi.- Az érdemek zöme hitvesemé, mert bizony nem könnyű zenészfeleségnek lenni. Amikor éppen szüksége lenne a segítségemre, rendszerint nem vagyok otthon. Kénytelen elviselni az éjszaká­zásokat, a fellépő ruháimat rendben tartani... - szóval van munkája velem és velünk bőven. Kicsit sajnálom, hogy két, már felnőtt gyermekünk közül egyik sem lépett zenei pályára, pedig fiam pár éve elvégezte a zeneiskola klarinét szakát. De döntésüket tiszte­letben tartom. Megmutatni és megtanítani a szépet Miskolc (ÉM - BII) - A megye első kulturá­lis egyesületeként 1982-ben megalakult B.- A.-Z. Megyei Népművészeti Egyesület a me­gye településein működő szakkörök legki­válóbb hímzőit, szövőit, fafaragóit, faze­kasait, valamint a szakkörökhöz csatlako­zó egyéni alkotókat tömöríti. Előbb a Gárdonyi Géza Művelődési Házban te­vékenykedtek, vezetőjük az azóta elhunyd Már­ton Jánosné volt, aki nagy hozzáértéssel és sze­retettel fogta össze a népművészetet kedvelőket. 1990-től önálló jogi személyként működik a mintegy 160 tagot számláló lelkes társaság a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet egyesületi házában Kovács Istvánná elnök ve­zetésével. Ténykedésük szerteágazó. Kiemelten foglal­koznak a népi hagyományok kutatásával, to­vábbfejlesztésével, feldolgozásával és közvetíté­sével, de figyelemmel kísérik a megye és az or­szág etnikumainak ilyen jellegű kulturális örök­ségét is. Az egyesülethez csatlakozottak közül sokan a „Népművészet Mestere”, a „Népi Ipar­művész” és a „Népművészet Ifjú Mestere” cím birtokosai. A tagok a hímzések, a szőttesek, a fa- és csontfaragások és egyéb kézműves fogla­latosságok mellett különféle ajándéktárgyak ter­vezésére és kivitelezésére is vállalkoznak, mint Néhány mestermunka például évről évre visszatérően a ballagási ta­risznyák elkészítésére. Gyakorta mutatkoznak be különféle rendezvényeken, találkozókon. Kü­lönösen sikeres volt ezek sorában az idei sáros­pataki fafaragó konferencián és a Budai várban, a mesterségek ünnepén való részvételük. Szű- kebb pátriájukban ugyancsak szívesen állnak ki a közönség elé. A közelmúltban például a Cent­rum Aruház jubileuma alkalmából rendezett ün­nepi héten láthatta a vásárlóközönség munkái­kat egy kis kiállítás keretében. Sőt, szintén a je­les évforduló kapcsán tartottak a rendezők felkérésére élő mes­terségbemutatót. Decemberben a millecentenárium alkalmából szeretnének egy szép kiállítást rendezni az Avasi Gimnázium aulájában. Az egyesületi tagok között idősebbek es fiatalok egyaránt vannak. Am hogy ne csak e szervezeti keret szolgáljon első­sorban is az idősebbek mester­ségbeli tudásának és tapaszta­latainak az átadására, a nép­művészet elkötelezettjei a kívü­lállók tanítására, képzésre is gondolnak. Legutóbb, október 27-én indítottak egy alapfokú hímzőtanfolyamot a Széchenyi u. 35. sz. alatti helyiségükben. Munkában a szorgos kezek Fotók: Jármy Loretta Gyerekek honi rajzasztala Lóháton a vadonban Rajzolta: Szeleczki Xénia, a miskolci Komlóstetői Általános Iskola tanulója Í5 Sikeresen pályáztak járdaépítésre Öt harsányi utcában épült ki biztonságos gyalogjáró Harsány (ÉM) - Pályázati és önkormányzati pénzből épül ki rövidesen Harsány­ban az a két kilométeres járdaszakasz, amely első­sorban az oktatási intézmé­nyek biztonságosabb és könnyebb megközelítését szolgálja majd. Először márciusban nyújtotta be pályázatát a település önkor­mányzata a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium Útgazdálkodási és Koordinációs Bizottságához, ám ekkor pénz­ügyi fedezet híján elutasították az igényt. Júliusi próbálkozásu­kat azonban már siker koronáz­ta, így az elnyert 1 839 000 fo­rintból és az ennél nagyobb ön- kormányzati hozzájárulásból augusztusban megkezdődhettek a munkálatok a községben. Az öt utcát - Szabadság, Bartók Az óvoda és iskola utcájában már kész a járda Eddig jó ütemben halad az építés Fotók: jármy Loretta Béla, József Attila, Munkácsy Mihály, Dózsa György - érintő 4 131 000 forintos beruházás mostanra a vége felé közeledik, a tervek szerint még ebben a hó­napban elkészül a kétezredik, azaz az utolsó méter is. Ha az időjárás - miként eddig - ked­vező lesz, talán már a hónap kö­zepén átadhatja a teljes járda- szakaszt a kivitelező B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Köz­hasznú Társaság. A járdaépítés­ből az érintett utcák lakóinak többsége is kivette a részét, ter­mészetesen a saját porták előt­ti gyalogjárók mielőbbi lebetono- zása érdekében ragadva szerszá­mot. A két kilométeres szakasz nemcsak a gyalogos forgalmat könnyíti meg az említett utcák­ban, hanem a biztonságosabb közlekedést is szolgálja majd, hi­szen a gyermekintézmények körzetében épült ki - vagyis ahol a legnagyobb szükség volt rá. Három évtized a háló előtt (2.) (7. oldal) A Tartalomból Első aranylakodalom Ötven év után ismételten kimondta a boldogító igent Körösi Ferenc és Tóth Ilona, akik Mályi első, hivatalosan is újra összeadott idős házaspárja. (2. oldal) „Végletek laknak bennem” A Magyar Nemzet riportpályázatának nyertese egy miskolci gimnazista lett. Parázs Johanna, bár még alig múlt 17, mégis több pályázatot nyert már. Sok­oldalúságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy éppúgy vonzódik az újság­íráshoz, mint a színjátszáshoz, képző- művészethez, pantomimhez, zenéhez. (3. oldal) Pecsétgyűrű Alsózsolcáért Marosvári Dezső nyugdíjas művész­tanár a legelső alsózsolcai, aki a tele­pülésért végzett munkájáért elismerés­ben részesült. (4. oldal) Családias körben Huszonöt éves az idén az emődi öre­gek napközi otthona, amely jelenleg 18 idős, magányos embernek nyújt bizton­ságos, nyugodt életkörülményeket a hétköznapokon. (5. oldal) Népművészeti egyesület A megye első kulturális egyesületeként 1982-ben megalakult B.-A.-Z. Megyei Népművészeti Egyesület a megye te­lepülésein működő szakkörök legki­válóbb hímzőit, szövőit, fafaragóit, fa­zekasait, valamint a szakkörökhöz csatlakozó egyéni alkotókat tömöríti. (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom