Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
6 A Itt-Hon 1996. Október 1., Kedd Az Észak-Magyarország előfizetői kártyarendszere Lapunk előfizetői jogosultak az Észak-Magyarország névre szóló vevőkártyájának használatára. Önök, tisztelt előíizetó'k, a lapunkban folyamatosan közölt üzletekben, __——\ cégeknél a kártya felmutatása ellenében 7\ 2-20% ÁRENGEDMÉNNYEL u,s* \ VÁSÁROLHATNÁK. Kiadónk és szerkesztőségünk ezzel kíván hozzájárulni előfizetőink kiadásainak csökkentéséhez, a megélhetés terheinek mérsékléséhez. Az ÉM-előfizetői kártyát természetesen megkapják új előfizetőink is. Kérjük tisztelt előfizetőinket, ha bármi problémájuk van a vevőkártyákbl kapcsolatban, hívják a (46) 411 -276-os ielefonszámof munkaidőjén, reggel 8-tól délután 4 óráig. Sí 1 „Bodókő" Élelmiszer-, és vegyesüzlet Boldogkőváralja, Vámkerék út 2. 5% „Csülök" Húsbolt, Boldokőváralja, Kossuth út 51. 2% Park Élelmiszerbolt, Szikszó, Kassai út 15. tel./íax: 396-855 3% Mini-Diszkont. Hemádszurdok, Rákóczi u. 40. 1000 Ft vásárlás felett 2% TURUL-MIX Csemege. Aszaló, Kossuth u. 92. 1000 Ft feletti vásárlásnál 2% Autókereskedés, autóalkatrész Németh István Autósbolt, Encs, Petőfi u. 3. tel.: 46/385-411 Kétezer forint vásárlás felett 5% Videotéka „Popey" Videotéka, Abaújszántó, Béke út 2. A videokazetták kölcsönzési díjából Vevőkártya előfizetőinknek Vendéglátás Gáz-, és központifütés szerelés Park Étterem, Szikszó, Kassai út 15. tel /fax: 46/396-850 5% Szkibó Bt. Gáz- és vízszerelvények boltja. Csobád, Petőfi u.l/B. 10 000 Ft feletti vásárlásnál 2% Tapéta Ajándék, virágára Pusztai Lászlódé festék és tapétaboltja, Encs, Radnóti út 17. tel: 46/385-120 5% Ajándék-virág-koszorú-sírcsokor. Méra, Fő út 25. 5% Háztartásigéjp-szerviz 1000 Ft feletti vásárlásnál LEHELLUX Szerviz. Zavodni Ferenc, Encs, Május 1. u. 1. sz. T7fax: 46/385-202. Javításra és alkatrészekre Virágüzlet. Forró, Szent Imre tér 12. 1000 Ft feletti vásárlásnál 2% 5% Rövidáru, ruházat 10% Allateledel és kellékek „Dobi" Állateledel- és kellékszaküzlet, Abaújszántó, Béke út 2. Csak az állateledelekre 5% Lakásfelszerelés Szibó Bt. Lakásfelszerelési cikkek boltja. Divatáru-szaküzlet. Hidasnémeti, Pesti u.11. Gyermekruházati cikkek: 2000 feletti vásárlásnál 5% Csobád, Petőfi U.1/B. T.: 06-60/351-239. 1000 Ft vásárlás felett 2% Kötöttáru: 2000 Ft feletti vásárlásnál 5% Szkibó Bt. Redőny-reluxa bolt. Csobád, Petőfi U.1/B.10 000 Ft feletti vásárlásnál 10% Női ruha: 5000 Ft feletti vásárlásnál 10% ' ____________________________________________:__________________ . : A szülőföld varázsa, az abaúji tájak szeretete a gyermeki szívekben gyökeredzik, s csak a koporsóval hull alá a fold mélyébe. E szeretet együtt nő, fejlődik az emberi életkorral, s talán a 20-25 éves ifjú érzésvilága értékeli legtartalmasabban a kis tér és tágasabb horizont: a falu, a járás, a megye természeti szépségeit, emberi alkotásait, a kultúra sokféle megnyilvánulásait. Nagyon jól emlékszem a szántói „aranyifjúságra” a harmincas évek első felében: virágzott, élt, barátkozott, összetartozási érzése magasan felülmúlta minden szervezett egyesület vagy együttes kereteit. Kis csoport volt ez, amelynek tagjai együtt sportoltak, teniszeztek, vízipólóztak, esténként közösen szórakoztak a lányos házaknál, a kultúrházban biliárdoztak vagy sörözés közben cigányzenét hallgattak. Az „aranyifjúság” vezéregyénisége volt Telegdi Imre, akkori joghallgató, akitől sokszor hallottam: „Abaújszántót a megyében ki kellene emelni. Nagyszabású rendezvényt fogunk létrehozni, hogy ide csődüljön a főváros népe, s Abaúj falvainak nagy múltú művészeti produkcióiban gyönyörködjön, megkóstolja kiváló borainkat, henteseink lacipecsenyéjét.” Telegdi Imre ma már 80 éves, Füzérradvány nyugalmazott református lelkésze, aki korát meghazudtolva most is kalauzolja a hegyközi kirándulókat, tudományosan ismerteti a füzéri Károlyi-kastély történelmi múltját. Értékes gondolata kivitelezésére az aranyifjúság tagjaiban - mint rendezőkben - egyértelmű támogatásra talált. Mint az Abaúji Napok Rendezőbizottsága minden előkészítésben, kivitelezésben élen jártunk. Az Abaúji Napok (1936.június 28-29.) rendezvénye nagy Nekünk írták Abaúji Napok Szántón pártfogoltságot élvezett a megye főispánja, Patay Sámuel szántói földbirtokos jóvoltából. Intézkedésére a megye járásainak főszolgabírói, az akkori megyeszékhely (Szikszó) illetékes megyei tisztviselői gombnyomásra intézkedtek a járások felé. Abaúj megye főispánja, s a szomszéd községben élő Bárczay János földművelési államtitkár (Abaújkér földbirtokosa) minden segítséget megadott a terv kivitelezésére. Diadalkapu és lovasbandérium fogadta a filléresgyors budapesti vendégeit, Abaúj falvainak népét és a nagy számú szereplőgárdát. Már a reggeli órákban utcáinkon látható volt a Hernád völgye, a Cserehát stb. színes, pompás népviseletekben öltözött fiatalsága, tánccsoportjai, egyenruhás énekkarai, akik a fogadó lovas bandériummal, valamint a vendégekkel együtt a hősök szobrához vonultak. Itt fogadta a megye vezetősége a pesti vendégeket. Ismertető beszédben hangzott el Abaújszántó termelési értékeinek propagálása: a földművelés, a szőlőművelés, a borászat, a pincegazdaságok, melyek külföldre szállítják a híres szántói borokat. De élénk az ipari élet is: híres a kézműipar, a csizmadia-mesterség, a fazekasipar, a kőbánya stb. A kert alatt, a pincesor előtt la- cipecsenyés sátrak sorakoztak, illatukkal ingerelték a pesti vendégeket, de nyitva volt valamennyi kis és nagy pince is. Aki kényelmesen akart ebédelni, felkereste a nyitva tartó 8-10 vendéglő egyikét, s azoknak kerthelyiségeit, ahol cigányzenekar szórakoztatta a vendégeket. Délután a piactéren gyülekezett a nép. Bornemissza Géza ipari és kereskedelmi minisztert a főispán fogadta. A község népes és illusztris ipartestülete, Telegdi István ipartestületi elnökkel az élen, a színpadon volt. A miniszter a szántói ipar jövőbeli kibontakozásáról s terveiről beszélt. Külön kiemelte á híres szántói csizmadia-kézműipart. Ezután kezdődött a kultúrműsor, melynek szakmai szervezője volt a megyei szabadművelődési felügyelő, Komoróczi Béla. Az 50 tagú vegyeskarom lelkesen énekelte Bárdos Lajos híres népdalfeldolgozásait. A három órán át tartó színes műsor Abaúj népművészeti kultúrájának legjavát nyújtotta. A műsor annyira lekötötte a piactér ezer főnél is több érdeklődő közönségét, hogy zárásig senki nem mozdult. Másnap délelőtt istentiszteletek voltak a négy templomban, délután pedig a technikumban termelési kiállítás nyílt, melyet 1936-ra újonnan építettek Bárczay János földművelési államtitkár közbenjárására. Szép napok voltak a 60 év előtti Abaúji Napok. Azért gondolok vissza erre a híres rendezvényre, mert az abaúji polgár, aki a múlt értékeit megbecsüli bizalommal tekinthet szülőföldje, kis hazája jövőjének fel- emelkedése felé. Bakonyi Béla, Abaújszántó 1996, Október 1., Kedd ..'.................. z Itt-Hon -------—z_---------------------- z A 3 T öbb pénz jut majd vissza A régió polgármesterei és jegyzői konzultációja Kékeden Az OTP-tanácskozás résztvevői megtekintették a kékedi Melczer-kastélyt is Fotó: Buzafalvi Győző Kéked (ÉM - BGY) - Az Országos Takarékpénztár Rt. kedves gesztusként minden esztendőben vendégül látja a megye polgármestereit és jegyzőit egy szakmai tanácskozásra és konzultációra. Az idén sem maradt el a randevú, most két település közül is választhattak az érintettek: Mályiban és Kékeden találkozhattak a fórum résztvevői. Mintegy hatvanan voksoltak a szlovák határ közelében lévő abaúji Kékedre, ahol a Térkép Alapítvány üdülőjében szeptember 18-án tartották meg a továbbképző összejövetelt. Többek között például részt vett Abaújból a konzultáción Becse Csaba, Hidasnémeti polgár- mestere, Kucsma István, Gönc jegyzője, Nagy József, az encsi önkormányzat gazdasági vezetője. A jelképes házigazda, a kékedi önkormányzat nevében Hunkár Gyöngyi polgármester nyitotta meg a rendezvényt. A helyhatóságok vezetői nevében köszöntve az OTP Rt. jelen lévő - önkormányzatokkal foglalkozó - szakembereinek, így So- ós Józsefnének és Sárvári Ká- rolynak a munkáját. A Pénzügyminisztériumból Szelényi György vázolta a tárca jövő évi költségvetési előirányzatait és az önkormányzatok állami finanszírozási tervezeteit. Szó esett a szociálpolitika és a közoktatás normatíváiról és a cél, illetve a címzett támogatás lehetséges mértékéről. A résztvevők valamennyien örültek annak a hímek, hogy a tervek szerint jövőre a jövedelempótló támogatások 75 százalékát igényelhetik vissza az önkormányzatok. (Eddig ez csak ötven százalékos volt.) Bevezetnék a szociálpolitikán belül a gyermekvédelmi támogatást. A közoktatásban a Pénzügyminisztérium továbbra is az iskolatársulásokat favorizálja. Ha két, vagy több önkormányzat társulás formájában látja el az óvodai és iskoláztatási alapfeladatait, akkor abban az esetben különféle plusz- juttatásban részesülhetnek. Emeli a normatívát az, ha bejárók a gyermekek és az is, ha a település lakossága nem haladja meg a háromezer főt. Szelényi György a Pénzügyminisztérium képviseletében azt is hangsúlyozta, hogy a jövő évi büdzsében kiemelt szerepet kap a közoktatás fejlesztése. Főleg a számítógépes rendszert és oktatást kívánják felfuttatni. A tervek szerint a személyi jövedelemadóból is több kerülhet majd vissza 1997-ben az önkormányzatok kasszájába. Kusztosné Nyitrai Edit a Belügyminisztérium képviseletében az elmúlt esztendők cél- és címzett támogatásainak fel- használásáról beszélt. Földrajzilag és népesség alapján is elemezte az anyagi eszközök „célba érésének” hatékonyságát. A Belügyminisztérium főosztály- vezetője kijelentette: a tárca egyre több szerepet akar átadni a megyei fejlesztési tanácsoknak. Fontos, hogy e tanácsok helyben döntsenek a tennivalókról a beérkezett pályázatok alapján, aminek a fedezetét az állam biztosítja. A kékedi program a Melczer-kastély megtekintésével zárult, ahová Hunkár Gyöngyi polgármester invitálta a résztvevőket. Újabb krumplimizéria várható Varas és vetőmag nagyságú az étkezési burgonya is Detek, Alsóvadász, Gönc, Felsődobsza (ÉM - BGY) - A Hernád völgyében mindig is jól „fizetett” a krumpli. A folyóparti talaj nedvessége és a magas aranykoro- nájú földek meghízlalták a burgonyát. Nagyon sok család ezért kiegészítő jövedelemként foglalkozik burgo- nyatermesztéssel. Vannak, akik hektárakat kapálnak nyaranként. Az idén azonban úgy tűnik, hogy gyenge termés várható. Az ültetés utáni időszakban szárazság és meleg volt. Nem tudott a gumó megkapaszkodni. Az idei „özönvizes” augusztus és szeptember pedig megrohasztja a krumplit is. A vizes, sáros földön nehéz az ásás. A minőség is silány, sok kívánnivalót hagy maga után. Apró, fonnyadt gubicsok kerülnek elő a föld mélyéből. így aztán az ültetnivalót sem kell elválasztani az étkezési burgonyától. A Szárazvölgy falvaiban, mint például Deteken, vagy a csereháti Alsóvadászon a tavalyi termésnek csak a fele várható. Száz négyszögöles parcellán az előző évi 17 zsák krumplival szemben most öt zsák háromnegyed az eredmény. Ezt az idézte elő, hogy ültetés után kötéskor nem esett elegendő eső. De még a Hernád völgyében - ahol a páratartalom miatt mindig elegendő krumpli termett - is panaszkodnak az idén a gazdák. Hemádkércsen, Felsődobszán is jóval kevesebb a burgonya, akárcsak Vizsolyban és Novajidrány- ban. Szinte mindenütt varras és vetőmag nagyságú az étkezési krumpli is. Gönc környékén a homokos kötött talaj kedvező a burgonyának, most azonban ezen a vidéken is kisebb a krumpli a vártnál. Két évvel ezelőtt ja- nuárban-februárban valóságos krumplimizéria volt. Még a bűvös száz forintot is meghaladta a kilónkénti ára. A kecsegtető nyereség reményében ezután aki csak tehette: burgonyát vetett. Ez a krumplizás meg is látszott a piaci árakon. Kilencvenöt telén tartotta magát a 35-40 forintos ár. Most is innen indul a télire való burgonya. Mivel a mennyiség az abaúji portákon is csak a fele a tavalyinak, így aztán nem nehéz megjósolni az újabb piaci árrobbanást. _Hett Jegyzet Mindenki diófája Brackó-István A fa a lepusztult játszótér közepén, kőhajításnyira áll a kisváros tömbházaitól. Nagyon öreg már. Legkésőbb hajt levelet, s hamarabb véti le őszi lombruháját, minta többi, mesterségesen és tudományosan telepített földlabdás társa. A fentiekből kitűnik, hogy értekezésem tárgya az az egyetlen dolog, ami a régi, daliás időkből maradt itt, a panelházak övezte tenyérnyi szigeten. A környékbeliek becsülik az öreg katonát. Különösen ilyentájt, a dióverés idején. Délelőtt a nyugdíjasok molyolnak a vizes fűben zsákmányra lesve, s az elmúlt napok kiadós záporai sem szegték kedvét a mezgerélőknek, akik esernyő alatt, nejlonkabátban vadásztak a termésre. Délután a gyerekeké a terep. Táskájukat letéve hangos csatakiáltással jelzik, ha valaki talált egy csonthéjast, s nagyobb dicsőség ez, mint a kin- dertojásból elővarázsolt, összerakott műanyagelefánt. A bátrabbak felmásznak a vastag törzsön, így remélve nagyobb sikert, az óvatosabbak egy hosz- szú bottal veregetik az ágakat. Apropó, a bot... Azt is nehezen értem, honnan került ide ez a jó három méteres dióverő, de az már végképp meglepő, hogy a hosszúra nyúlt szüret ideje alatt a mindenki fája alól nem tűnik el a karó. Kézről kézre jár, s demokratikus alapon mindenki annyit használja, s annyi szemet szed, amennyire ügyességéből és idejéből futja. A játszóteret egyébként a vandálok rongálják, a park füvén motorosok vágnak ösvényt, a sötétet oszlató lámpákat szétcsúzlizzák, de a bot és a fa sérthetetlen, háborítatlan, szinte örök mementója annak, hogy így is lehet... Mielőtt elöntene az ódái ihletettség közlöm, hogy a kisvárosi szmogban nevelkedett diómatuzsálem már régen fűrész alá érett, s nem férne be a híres, puccos csereháti diófasorba, de láttam már ennél szebb példányokat is a kertműveléséről híres Göncön. Apropó diófasorok: Az elmúlt években jócskán meggyérültek. Kivágták, elrabolták vagy potom áron megvették gyorsan gazdagodni vágyó emberek. A mindenki diófája egyszeri, különös, megbecsült élő emlékműve a tájnak. Egyszerre a figyelmeztetés tilalomfája és az összefogás leveles kopjafája. A két világháborút és néhány rendszer- váltást átélte, s megúszta a hetvenes évek euforisztikus panel építkezéseinek buldózereit is. Mikor és hogyan született! Maradjon ez örök titok. Mafla varjú pottyantotta el a csőréből vagy még a millennium idején egy gondos abaúji polgár ültette a kert végébe? Mindegy. Ez már kideríthetetlen és nem is érdekes. De én mármost, ősszel a termését és levelét vesztett fát lesem, remélve, hogy tavasszal újra zöldül, árnyékot, diót adva kicsinek és nagynak.
