Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

LII. évfolyam, 219. szám 1996. szeptember 19., csütörtök Ara: 22,00 Ft BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA •-Y- *, -V . .• v,, tv’'-' * '*• M MfcSSSa»­Ali. :0 ■jjygWHi Pokol az Erdélyi utcában Az asszonyt valóságos mu­musként emlegetik. Senki­vel sem beszél, ha igen, csak azért, hogy megmond­ja a magáét. (4. oldal) Az aszúra idén sem lesz vevő A túlzott mennyiségű csa­padék a Hárslevelűben nem okozott kárt, de a Furmint egyes területeken rothadás­nak indult. (8. oldal) A szamócától az utolsó birsig Már csak néhány kései gyü­mölcs vár sorsára az emődi portán - hamarosan ezek is fagyasztóba, a kamra pol­cára kerülnek. (11. oldal) Félszivacstól a nagyvilágig Ahol van Internet az iskolában, ott sincs mindig „benzin" A Földes Gimnáziumban. Ismeretek táblán és Interneten. Fotó: Dobos K. Parlamenti vitanap a kormány 2 évéről Budapest (MTI) - Tegnap a parla­mentben „félidei”, politikai vitana­pot rendeztek a kormány két évé­ről. Horn Gyula 40 perces bevezető­jében leszögezte: a kormány két év­vel ezelőtt nehéz helyzetben vette át Magyarország irányítását, ugyanis komoly válságot örökölt elődjétől. Rámutatott: remény van arra, hogy 1997-ben már nem csök­ken a belső kereslet, a bérek és a nyugdíjak lépést tudnak majd tar­tani az inflációval. Az ellenzék so­raiból kritizálták a kabinet teljesít­ményét, elsősorban azért, mert mi­közben a kormányfő elégedett a tel­jesítménnyel, a társadalom egyre több rétege bizonytalannak érzi jö­vőjét. (Beszámolónk a 2. oldalon.) Megszűnik az edelényi kórház Edelény (ÉM) - Várhatóan január 1-től megszűnik az edelényi Koch Róbert Kórház. Errol tegnap értesültek a dolgo­zók, akik nek a fenntartó megyei önkormányzat elnöke, Gyárfás Ildikó jelentette be a hírt. Az utol­só szót ebben az ügyben a megyei közgyűlés mondja majd ki. A megyeháza hat kórházában 356 ágyat szüntetnek meg rre vonatkozó törvény érteliiicoen. Edelényben valószíní 'eg szak­rendelő' és szociális in tzmény kerül a kórház helyére. A dolgo­zókról megpróbálnák gondoskod­ni- (Részletek a 3. oldalon.) Miskolc (ÉM - DK) - Magyar Bá­lint művelődési és közoktatási miniszter azt szeretné, ha az 1997/98-as tanév végéig az ösz- szes középiskola, az ezredvég végére minden magyarországi iskola bekapcsolódnék a világ­méretű információs hálózatba, az Internetbe. Egyelőre azon­ban még van olyan kisiskola, ahol a számítógép is luxus. Sok­kal kevesebb iskolában van In­ternet-kapcsolódási lehetőség, mint ahol nincs. És ahol van, ott sem használhatják ki telje­sen, aminek oka az anyagiak­ban keresendő.- Nem tudom, hány általános isko­lában fog ilyet találni... Nálunk las­san krétagond lesz, épp’ most egy darab szivacsot vágtunk ketté, és két osztály kapta meg - kezdte kis­sé szomorkásán Nucz Istvánná, a miskolci Fazekas Úti Általános Is­kola igazgatója. - Van ugyan né­hány Commodore, de igazából két működő számítógépen dolgozunk: az egyiket a gazdasági iroda hasz­nálja, a másikon a gyerekek adata­it tartjuk nyilván. Tudjuk, a Nem­zeti alaptanterv tartalmazza az in­formatikaoktatást. Valamit tehát kezdenünk kell, de pillanatnyilag nincs pénzünk... Taktaharkányban szerencsésebb a helyzet, ott nemrégiben több mint másfél milliót fordítottak fejlesztés­re. A nagyobbik részt az önkor­mányzattól kapták. És ez nagy szó! Általános iskolai szinten sok intéz­mény irigyelné számítógéppark­jukat. De Internet még itt sincs.- Persze, hogy szeretnénk, de csak akkor, ha esetleg valamennyit valaki átvállalna a térítésből - mondja a szaktanár. - Most nem állunk túl jól anyagilag. Ha lenne egy kis pénzünk, először a meghi­básodott gépeket javíttatnánk meg, de méginkább 386-os gépeket sze­retnénk vásárolni. A középiskolákban valamivel jobb a helyzet , de ott sem ideális. (Folytatás a 10. oldalon) Termet kapott az egyetemi karalapító Kratochwill Ferenc emlékét immár az őt ábrázoló relief is őrzi Fotó: V.l. Miskolc (ÉM - FG) - Kratochwill Ferencről, a Miskolci Egyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karának alapítójáról, első dékánjáról, a jeles büntetőjogászról nevezték el az in­tézmény XX. előadóját. A terem be­járata mellett tegnap délelőtt fel­avatták a karalapító arcmását megörökítő reliefet, Máger Ágnes képzőművész alkotását. Kratochwill Ferenc egyetemi do­censt 1980. március 1-jei hatállyal nevezték ki miniszteri biztossá. Előkészítő-, szervezőmunkájának köszönhetően indulhatott meg a jo­gászképzés tizenöt évvel ezelőtt, 1981. szeptember 15-én - akkor még intézeti keretek között - a Miskolci Egyetemen. Kalas Tibor dékán, egyetemi tanár ünnepi kö­szöntőjében felelevenítette a kar rövid történetét. Majd pedig Far­kas Ákos tanszékvezető egyetemi docens a karalapító Kratochwill Ferencről beszélt. Az elismert szakember munkásságának ismer­tetése, szakmai sikereinek felidézése mellett beszélt szerénységéről, alá­zatáról. Mint mondta, Kratochwill Ferenc népszerűségét bizonyítja, hogy beceneve: Krató fogalom lett. Kratochwill Ferenc reliefjének felavatása után tudományos ta­nácskozás kezdődött a karalapító­ról elnevezett előadóban. Az Egye­temi Könyvtár földszintjén pedig a kar elmúlt 15 évét bemutató doku­mentumokból nyílt kiállítás. Oroszlány nem at,ná a központot foszlány (MTI) - A munkások, sa ur 3 szakszervezetek tiltákozá- zat' 3 o az or°szlányi önkormány- vénírf ■ 6nz* a Vértesi Erőmű Rész- lán\ Ü"SiasáS központjának Orosz- .'területéről Tatabányára tes<eií°.^helyezését. A képviselő­vel i i ül®sén a városatyák úgy vélekedtek, hogy az áthelyezés mi- lán Vt^*zélybe kerülhetnek Orosz- „Illesztési tervei. A VÉRT gyanis jelentős adót fizet az ön- j. manyzatnak. Félő továbbá, vof~, aZi oroszlányi erőmű műszaki vPj r 01 "-érében létszámleépítés kö­ezérf621^]3*3' ^z önkorniányzat kiílnr, r.0vi,^esep rendkívüli ülésén hívják a VÉRTnt' 6 témát’ S mCg' Kővár« <5V j T vezengazgatojat is. gátéin cl and°,r’ a VkRT vezérigaz- WtT,e m°n1ta: az önkormányzat vizsgáltai?11^ .ésszerűségét meg- gáltatja szakembereivel. Akik a munkaerőpiacot ellenőrzik rtiiniRí'tiMm Öt megye munkaerőpiaci ellenőre­inek részvételével kétnapos konfe­rencia kezdődött tegnap Lillafüre­den, a Palotaszállóban. A fórum­nak különleges aktualitást ad, hogy a parlament előtt van a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezet. Stadinger Csabától, a megyei mun­kaügyi központ igazgatóhelyettesé­től megtudtuk, ez a regionális szak­mai konzultáció egy sorozat har­madik része. Győrben és Békéscsa­bán már tanácskoztak a két régió munkaügyi központjainak hatósági munkával foglalkozó szakemberei. A miskolci fórumon szó lesz egye­bek mellett a munkaügyi perek ta­pasztalatairól, az ellenőrzési mód­szerekről. De a szakemberek kicse­rélik tapasztalataikat a munkaügyi szférában bekövetkező jogi válto­zásokról is. Fotó: Bujdos Tibor „Kommentár ígéret Dombrovszky Ádám Vajon milyen üzenete lehetett az állam­polgárok számára a szerdai parlamenti vitának? S vajon hányán kapcsolják még be a televíziójukat, rádiójukat, hogy az egymás mellett elbeszélő kormánypárto­kat és ellenzéket hallgassák? Az utóbbi kezdeményezésére tartottak tegnap politikai vitanapot, mely „A kor­mány kétévi munkájáról" szólt. Az egyik vitapartnertől megtudhattuk, milyen rém- séges is volt az Antall-Boros éra, az 1994 előtti négy esztendő. Hogy az 1994-es költségvetési hiány a GDP 9,4 százaléka volt, most 96-ban viszont már a 4 száza­lékot is tartani tudjuk. Hogy a fizetési mérleg hiánya a felére csökkent és elin­dult az eladósodás mérséklődése. A másik pedig - hogy most csak a gaz­daságnál maradjunk - elmondta, 1994- re megindult a gazdasági növekedés, és elérte a 3 százalékot. A Horn kormány ezt azonnal megállította, s ha minden jól megy, idén lesz esetleg 1 százalékos emelkedés. Az infláció pedig 1994-ben 18 százalékos volt. Ez tavaly 30-ra emel­kedett, s idén abban reménykedünk, hogy 23 százalék legyen. Még szerencse, hogy akadt azért egy kö­zös pont: azt Horn Gyula is elismerte, hogy az előző kormány által 1990-ben átvett örökség is nehéz volt. Azt már csak mi tesszük hozzá: olyannyira „nehéz", hogy minden mai bajunkra az nyomja rá a bélyegét. Gazdasági filozófiák varázsszavai röp­ködtek a levegőben, az egyik azt mond­ja, hogy 1994-ben egészségtelen és megalapozatlan volt a növekedés, a má­sik nevet ezen a kategórián és pont azt hangsúlyozza, hogy a mostani egyen­súly-javulás mögött a lakosság áldozat- vállalása áll egyedül, mert a gazdaság teljesítőképessége az semmiképp. A hallgató, a néző pedig reményvesztet­té válik. Amit az ellenzék mond az or­szág sorsáról, az kétségbeejtő. Prognózi­suk szerint e kormány ideje alatt csak nő a korrupció, az erkölcsi züllés, teljesen háttérbe szorul a tudomány, az oktatás. Az a család pedig, amelyik több gyerme­ket vállalt egyben a szegénység útját vá­lasztja... Horn Gyula azonban főleg az adósságteher és a reáljövedelem vonat­kozásában 1997-re, s főleg 1998-ra már reménytelibb esztendőket ígér. Ő mond­ta azt is, hogy semmiképpen sem lenne partner olyan intézkedésekben, amelyek egyoldalúan tovább rontanák a társada­lom döntő többségének helyzetét. Meg hogy megengedhetetlen, ha az átalakulás terhei továbbra is a bérből és fizetésből élőket terhelik. Kár, hogy ez utóbbiakat 1994-ben ígérte. Alija Izetbegovic (képünkön integet), a De­mokratikus Akciópárt jelöltje tölti be az első időszakban a boszniai unió elnökségének el­nöki tisztségét a szavazatok alapján. Fotó: AP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom