Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-12 / 213. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság izzz: 1996« Szeptember 12.« Csütörtök Egyezség a részvényfelosztásról Szolnok (MTI) - Egyezségre jutottak az olasz többségi tulajdonban lévő Tiszántúli Gázszolgáltató (Tigáz) Rt. ellátási területén lévő önkormányzatok a településeket megille­tő részvények felosztási módjáról. Mint Her- bály Imre a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés alelnöke az MTI tudósítójának el­mondta: a gázszolgáltató privatizálása során el nem adott, a városokat és a községeket ille­tő részvénycsomag esetében két variáció kö­zött lehetett választani; az értékpapírokat a települések lakosságának, vagy a nettó „gáz- vagyonnak” arányában osszák-e fel? Az előbbi esetben a nagyobb lélekszámú települések jártak volna jobban, az utóbbiban pedig azok, amelyek komoly összeget áldoztak a gázháló­zat fejlesztésére. A hét megye 263 érintett helyi önkor­mányzatából 165 a nettó vagyon-arányos fel­osztásra szavazott. Ennek ismeretében azzal a kérdéssel fordultak a Tigáz Rt.-hez: az 1995. augusztus 31-én készített listájuk sze­rint, az ide vonatkozó törvény hatályba lépé­séig a gázellátásba bekapcsolt települések között a nettó vagyon alapján ossza fel a 6,8 milliárd forint értékű vagyonrészt. Az erről szóló dokumentumot előbb a megyei önkor­mányzatok kapják meg, ezt követően a helyi önkormányzatok írják alá a megállapodást, amit aztán a részvénycsomagot őrző APV Rt.-hez juttatnak el. A feltehetően jól elad­ható értékpapíroknak ezután lesznek gazdái a települések. Építészek millecentenáriuma Építőipari szakkiállítással kezdődött Miskol­con a Tudomány és Technika Házában a Magyar Építéstudományi Egyesület millecen- tenáriumi rendezvénysorozata. Az egyhetes program részeként ma ünnepi ülést tartanak amelyen részt vesz többek között Baráth Ete­le, az országgyűlés környezetvédelmi bizott­ságának elnöke, Hegyháti József, az IKM he­lyettes államtitkára valamint Scharle Péter, a KHVM helyettes államtitkára. Fotó: Végh Csaba „Árfolyamok Kárpótlási jegy mmmmmmmmmm Tőzsde »17'' ' ' '' "^'KÍ7A-: Index júl. 15.: 3183,74 8,75 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. július 15. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 241,90 246,66 244,10 Ausztrál dollár I 124,20 126,65 125,66 Belga frank* 499,62 509,64 503,53 Dán korona 26,69 27,23 . 26,91 ' Finnmarka 34,01 34,69 34,26 Francia frank 30,15 30,75 30,397 Holland forint 91,86 93,70 92,56 ír font 250,30 255,24 i 252,30 ' Japán yen: 141,48 144,30 142,36 Kanadái dollár 113,34 115,56 114,48 ' Kuvaiti dinár 517,89 528,09 523,50 Német márka 102,94 105,00 103,73 Norvég korona Olasz líra’’* 23.98 24,46 24,18 102,24 104,26 103,01 Osztrák schilling 14,63 14,93 14,75 Portugál escudo* 100,55 102,55 101,34 : Spanyol peseta* 122,04 124,46 122,97 Svájci frank 125,88 128,40 126,88 Svéd korona 23,09 23,55 13,26 OSA-doJlár 155,42 158,48 : 157,05 i ECU (Közös Piac) 194,61 198,49 196,49 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység X Elektromos ablakemelő Körkörös oldalsó iitközésvédelem Pollenszűrő Az ipar júliusi teljesítménye Budapest (MTI) - Az ipari terme­lés nagysága júliusban 11,7 száza­lékkal haladta meg az előző hóna­pit, míg 1992 azonos időszakánál 29,5 százalékkal volt magasabb. A tavalyi júliusi adatokhoz képest a termelés volumene 8,3 százalék­kal volt idén magasabb. Az ágaza­tok közül a bányászat júliusi pro­duktuma 16,6 százalékkal, a villa­mosenergia-, gáz-, hő- és vízellátá­sé pedig 8,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A feldolgozóipar fontosabb ágazatainak termelése az előző év júliusához képest növe­kedett A költségvetés helyzete Budapest (MTI) - A központi költ­ségvetés augusztus végi - privati­zációs és egyszeri bevételek nélkü­li, úgynevezett GFS-szerkezetű - hiánya 121 milliárd forintot ért el. Ez 1237 milliárd forint bevétel és 1358 milliárd forint kiadás egyen­legeként alakult ki. Ezt László Csaba, a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkára, a tárca szóvi­vője jelentette be a PM szokásos heti sajtótájékoztatóján, szerdán. A szóvivő elmondta: az első nyolc hó­nap adatai alapján várhatóan ked­vezőbb lesz a központi költségvetés pozíciója, mint azt előzetesen vár­ták. Augusztusban egyébként a hi­ány mintegy 19 milliárd forinttal emelkedett. Csak stratégiai készletek maradtak Nagyobb vetésterületen kevesebb, de jó minőségű gabona termett Ahol van raktározási lehetőség,, még várnak az eladással Miskolc (ÉM - GSL) - Az idén átlagosan 11 százalékkal nőtt a szemestakarmányok vetésterü­lete megyénkben. A búzáé en­nél is nagyobb arányban emel­kedett, ám a vártnál alacso­nyabb termésátlagok miatt ke­vesebbet takaríthattak be. Mi­vel az ország más megyéiben még ennél is gyengébb volt a termés, jó árat kaptak gaboná­jukért a borsodi gazdák. Az idén annak ellenére, hogy me­gyénkben 123 ezer hektárról taka­rítottak be gabonát, süni a vetéste­rület 11 százalékos emelkedését je­lentette - sőt a búzáé még ennél is nagyobb arányban, 20 százalékkal növekedett-, mégis 7 százalékkal kevesebb kenyérnekvaló került a hombárokba az elmúlt évihez ké­pest - tudtuk meg Szabadfalvi Lászlótól a megyei agrárkamara titkárhelyettesétől. Mint mondta a vetésterület gya­rapodása két okra vezethető vissza: egyfelől a mezőgazdák más haszon- Hirdetés_____________________________ növényekhez képest jobb értékesí­tési pozíciókat jósoltak a búzának, így a burgonya vagy árpa helyére is kenyérgabona került, illetve a ko­rábbi parlagterületek megművelé­sekor is ezt a kalászost részesítet­ték előnyben. A kevesebb termés viszont egyértelműen a kedvezőt­len időjárásnak tudható be. A rosszkor jött csapadék miatt a sze­mek nem „híztak” elég nagyra, be­szorultak a kalászba, így sok ment veszendőbe. A termésátlagok azt mutatják, hogy az idén 3,2 tonna búza ter­mett hektáronként, összességé­ben 261 ezer tonna búzát takarí­tottak be az idei aratáskor me­gyénkben. Országos viszonylatban ez jónak mondható - értékelte a végered­ményt Szabadfalvi László - mivel, máshol még ennél is gyengébbek voltak az átlagok. Nem volt ritka például, hogy dunántúli felvásárlók isTnegjelentek a megyében, sok he­lyen már,a földeken felvásárolták a termést. így a kisebb termelők nem Fotó: Farkas Maya éltek a közraktározási törvény biz­tosította lehetőségekkel, de mint alternatíva - a szakember szerint - segített a kedvezőbb árak kialku­dásában. A takarmánybúza mázsá­jáért 2000-2400 forintot lehetett kapni, az étkezési búza ára 2300-2700 közt mozgott, az őszi ár­páért pedig 2300-2700 forintot fi­zettek a felvásárlók.- Eladatlan gabonáról nincs tudomásunk - folytatta - csupán stratégiai készletekről van infor­mációnk, amelyek értékesítésé­vel a magasabb árak reményé­ben még várnak a nagyobb ter­mesztők. Az értékesítés irányairól Sza­badfalvi László elmondta; a kister­melők esetében a belföldi eladás volt jellemző. A gazdaságok pedig többnyire a külkereskedelmi cégek közreműködését vették igénybe, az export lebonyolítása, a partnerke­resés érdekében. Egyébként a me­gye gabona termésének egy része hagyományosan a Független Álla­mok piacaira kerül. Az uj Toyota Carina E extra felszerelései alapáron: Elektromos fóny szóróit Ilit ás Központi zár Állítható magasságú szervokormány Dupla légzsák Biztonságiöv-f eszít ö Kiegészítő féklámpa Ulésinagasság - állítás Légkondicionáló ADAC •NIPPON MOTORS KFT 3527 Miskolc, Besenyői u. 8. Tel.: 06-46-313-258 3 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA TOYOTA Bízhat a jelben Az üzemanyag is drágulhat Budapest (MTI) - Januártól nem kizárt, hogy literenként mintegy 10 forinttal drágul a benzin, amennyiben a tervezett mértékben emelkedik az üzemanyagok árában lévő fogyasztási adó és útalap mér­téke. Az MTI értesülése szerint a Pénz­ügyminisztérium azt tervezi, hogy jövőre a várható 18 százalékos in­flációnál kisebb mértékben, átlago­san mintegy 15 százalékkal emel­kedjen az üzemanyagok fogyasztási adója. Ezt oly módon kívánják megvalósítani, hogy valamelyest csökkenjen az ólmozott és az ólmo­zatlan üzemanyagokban lévő adó­mennyiség különbsége. Jelenleg az ólommentes benzin árát 41,30, az ólmozottét pedig 47,60 forint fo­gyasztási adó terheli. Ez az előbbi esetében mintegy 48, az utóbbinál pedig 54-55 forintra emelkedhet. A motorbenzin árában lévő útalap­hozzájárulás pedig várhatóan mint­egy 2 forinttal növekszik a jelenlegi 12,10 forintos szintről. Ezenkívül 2 forint környezetvédelmi díjat is magában foglal a benzin ára. Ez utóbbi megváltoztatása még bi­zonytalan. A kormány a tervek szerint a jövő héten tárgyal a fogyasztási adótör­vény módosításáról, és ha rábólint a Pénzügyminisztérium előterjesz­tésére akkor - parlamenti jóváha­gyás esetén - összességében mint­egy 10 forintos áremelés várható jövőre. Ugyanis a 6-7 forintos adó­emelést és az útalap mintegy 2 fo­rintos növelését még 25 százalékos áfa is terheli. Élelmiszerek csomagolása Budapest (MTI) - Magyarorszá­gon az élelmiszergyártók évente mintegy 3-5 milliárd forintot fordí­tanak az élelmiszerek csomagolá­sára. Ez az összeg az áru értékének általában 10-15 százaléka. Ezt mondta el Cserháti László, a Köz­ponti Élelmiszeripari Kutatóinté­zet (KÉKI) gazdasági főigazgató­helyettese az MTI-nek abból az al­kalomból, hogy szerdán háromna­pos konferencia kezdődött Buda­pesten az élelmiszer-csomagolásról. Az eszmecserét, amelyen 20 ország 170 szakembere vesz részt, a Köz­ponti Élelmiszeripari Kutatóinté­zet a nemzetközi élettudományi in­tézet, az ILSI Europe, valamint az Elméleti és Analitikai Kémikusok Nemzetközi Szövetsége (IUPAC) rendezi. A budapesti szimpóziumon a kormányzati, egészségügyi, nép­jóléti szervezetek, valamint a tudo­mányos élet és az ipar képviselői megvitatják a táplálkozással és az élelmiszerbiztonsággal, valamint a közegészségüggyel összefüggő problémákat. ^ m \/ 1/

Next

/
Oldalképek
Tartalom