Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-12 / 213. szám

1996. Szeptember 12,« Csütörtök Kultúra ÉSZAK-Magyarország 9 Városházi esték Miskolc (ÉM) - Városházi esték címmel új komolyzenei koncertso­rozat indul Miskolcon, a Kulturális Menedzser Iroda szervezésében. Az első előadás ma este fél 6-től lesz a Városháza udvarán, rossz idő ese­tén a Városháza dísztermében. A Miskolci Szimfonikus Zenekar elő­adásában - Kovács László vezény­letével - Erkel-, Kodály- és Liszt­művek csendülnek fel. Az első hangversenyen Kobold Tamás, Miskolc polgármestere köszönti a résztvevőket, s bizonyára elmondja, hogy hagyományt szeretnének te­remteni. Havonta egy alkalommal várnák a zenerajongókat az „új” helyszínen. Szeptemberben 24-én is terveznek hangversenyt, amikor a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola fiívószenekara ját­szik Sereg János vezényletével. A koncertek látogatása ingyenes. Művészeti iskola Szikszó (ÉM) - Zenés-kórus-szín- ház elnevezéssel színitanodát nyit a szikszói Petőfi Sándor Művelődé­si Központ, Könyvtár és Művészeti Iskola. Az új tagozatra a színművé­szet iránt érdeklődő fiatalok (14-től 20 éves korig) jelentkezését váiják. Bővebb felvilágosítást Szegediné Szabó Krisztinától kérhetnek az ér­deklődők a helyszínen, vagy a 334- 578-as szikszói telefonszámon. Tárlat a Signalban Miskolc (ÉM) - Brungelné Kál­mán Mária kerámiáiból és Demjén István festményeiből nyílik kiállí­tás szeptember 13-án, pénteken délután 4 órától a Signal Galériá­ban (Miskolc, Széchenyi u. 70.). A tárlatot Hegyi Imre közíró ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A meg­nyitó résztvevői között kisorsolják a művészek egy-egy munkáját. A kiállítás október 11-ig látogatható. Acélváros, Ózd Miskolc (ÉM) - Benkő Imre fotó­művész alkotásaiból nyílik kiállítás Acélváros, Ózd, 1987-1995” cím­mel szeptember 13-án Miskolcon, az Ifjúsági és Szabadidő Ház fotó­galériájában. A tárlat október 10-ig látogatható. «Helyes” szemerések Miskolc (ÉM - Hl) - Úgy tűnik, Megoldódott azon diákok elhelyezé­sének kérdése, akik - mint arról szeptember 10-i lapszámunkban beszámoltunk - szakmunkásvizs­gájuk után a Szemere Középiskolá­ban engedély nélkül beindított, két- eves, érettségit adó nappali képzé- "en folytatták tanulmányaikat, ímsz diákot az Eötvös Középiskola pgadott - tájékoztatta lapunkat , °íTai Jánosné, az Eötvös Középis- Kola igazgatója, míg a perecesi ebreczeni Márton Középiskola forgatójától kapott információ sze- nt 53-an az ő intézményükben ta­buinak tovább. Igazgató - Amerika után Angliából Beszélgetés a Fényi Gyula jezsuita gimnázium új vezetőjével Miskolc (ÉM - DK) ~ Meséli, mi­óta itt van, nincs egy perc sza­badideje sem. Ha nem foglalják le pillanatnyi sürgős teendők, hát lapozza a régebbi dosszié­kat, tájékozódik a szokásokróL Mert az ember egy új helyen be akar állni a „sorba”, folytatni akarja, ami volt. Pláne, ha úgy érzi, ami volt, az jó. És Ne- messzeghy Ervin, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázi­um új igazgatója dicséri elődje, Horváth Tibor atya munkáját. • Óriási erővel és lelkesedéssel dolgozott Horváth Tibor, aki a nyá­ron visszament Kanadába. A két év alatt megteremtette az iskola alap­jait. Az általa kialakított tanári karról is nagyon jók a benyomása­im. Ugyan órákra még nem tudtam bemenni, de nemsokára erre is sor kerül. Az azért jobb lenne, ha töb­ben lehetnénk jezsuiták. Most né­gyen vagyunk, és így mindenki na­gyon erősen igénybe van véve. Re­mélem, sikerül majd fiatal jezsuitá­kat idehozni. Nagy öröm, hogy az idén szép számmal jelentkeztek no- víciusok. □ Jelenleg a gimnáziumban hány diákjuk van? • Van már első, második és harma­dik évfolyamunk -, összesen 217 di­ák. Az első évfolyam felel meg az ötödikes általánosnak, hiszen nyolc- osztályos gimnázium vagyunk. A fejkvótás támogatási rendszer még nem túl előnyös nekünk. Ebben elég nagy hátrányban vagyunk, mert ugye egy fölépüló iskola sokkal ke­vesebb gyermeklétszámot tud fel­mutatni, mint egy régebben műkö­dő. Öt öt évig még várni kell, hogy teljesen kifejlett iskola legyünk, ak­kor 560-600 tanuló lesz itt. □ Ha támogatást kapnak, akkor gondolom, az új közoktatási törvény is ugyanúgy kötelező az egyházi is­kolákra nézve is, mint a többire?! • Természetesen. A törvényt még nem tudtam részletesen áttanul­mányozni. Az egyházi iskolák a maguk programja és célkitűzései szerint bizonyos szabadságot él­veznek, mint minden más iskola ezen a téren. Amit lehet, már meg­próbáltunk figyelembe venni. Ki­véve az órarenddel kapcsolatos dolgokat, azt csak jövőre tudjuk beilleszteni. A törvény úgyis ’98- ban lép életbe. □ Nemcsak létszámban, de épület­ben is elég gyorsan gyarapodnak... • Most indult be például a kony­hánk, a gyerekek már az étter­münkben ebédelnek. Ezen kívül az iskolához kapcsolódik egy új kollé­gium, ezt a jezsuiták építették fői, elég súlyos anyagi áldozatok árán. A régi igazgatói lakást most lány­kollégiumnak használjuk. Eddig azt a pár lányt, aki kollégiumot szeretett volna, családoknál helyez­tük el. □ Ön volt a jezsuiták tartományfő­nöke, mikor épülni kezdett az is­kola. Jelenleg is betölti ezt a fel­adatot? Páter Nemesszeghy Ervin • Nem. Mi hat év után váltjuk a tartományfönököket. Az én pro- vinciálisi mandátumom idén ápri­lis 22-én lejárt. És a jezsuitáknál úgy van, hogy nem tartunk meg semmiféle régi címet, újra „közka­tonák” leszünk. Az új provinciális disponál. Én jobban szerettem vol­na lelkipásztori munkára menni, de az új elöljáró, Ádám János más feladatot szánt nekem. Most itt kell megállnom a helyem. Egyéb­ként még ebben a hónapban jön látogatóba az új provinciális, aki felső hatósága a gimnáziumnak, hiszen azt a jezsuiták működtetik. De tulajdonosa és fenntartója az érsekség. □ Önnek van pedagógiai miiltja? • Igen. Magyarországon matemati­ka-fizika tanári diplomát szerez­tem 1956-ban. Akkor kezdtem taní­tani, de kitört a forradalom. Kül­földre mentem. Angliában befejez­tem a teológiát, ’59-ben szenteltek fel. Egy ideig Oxfordban kutató­munkát végeztem fizikából. Majd tanítani kezdtem a jezsuiták főis­koláján logikát és természetbölcse- letet. 1970-ben Londonba költöztünk, ahol egyetemi intézmény lettünk. ’78-ban az elöl­járóm átküldött Kanadába, ott kel­lett noviciátust létesítenünk. Ma­gyarországra ’90-ben tértem visz- sza... Az azonban tény, hogy ilyen fiatalokkal még nem foglalkoztam. De nagyon szeretem a gyerekeket, ez az iskola csodálatos új világot je­lent számomra. Fontosnak tartom, hogy ne csak elméletileg, intellek­tuálisan képezzük őket, hanem ne­veljük is. Hiszem azt, hogy minden gyermekben vannak olyan képes­ségek, ahol ő tehetségnek számít. Azt meg kell találni. De sokkal fon­tosabb, hogy erkölcsi nívót és tar­tást adjunk a gyermekeknek, segít­sük, hogy a keresztény értékek be­épüljenek a lelkűkbe. El kell ér­nünk, hogy ne csak a jó anyagi kö­rülményeket tartsák érték­nek, hanem az egész közös­ség, a magyar nemzet fontos legyen számukra... □ Ez általában a jezsuita szemlélet? Tibor atya is so­kat beszélt erről... • Igen. Szent Ignác számá­ra a tanítás eszköz volt afe­lé, hogy a tanuló értékes, boldog tagja legyen a társa­dalomnak és az egyháznak. Ez a kettő összefon'. □ Ön mit fog tanítani? • Úgy volt, hogy fizikát ta­nítok, de egyelőre csak igazgató leszek, és esetleg helyettesítek, ha kell, fizi­kából, angolból vagy hit­tanból. □ A kutatások után nem nagy „visszalépés” a táblára felírni a kisgyerekeknek az alaptételeket? • Nem. Természetesen más hozzáállás kell ehhez. Egy jó pedagógus mindig beleéli magát a hallgatóság lelkivi­lágába és úgy beszél, hogy azt föl tudják dolgozni. Egy tanár munkája legalább olyan fontos, mint egy kutatóé, csak persze más. Ez számomra új feladat, aminek megvan a maga kihívása, érdekes­sége. Mi jezsuiták oda megyünk, ahová küldenek, ott próbáljuk tu­dásunk legjavát adni... □ Odafigyelt az iskola működésére az elmúlt két évben? • Igen, többször jöttem ide látoga­tóba, bementem az órákra, talál­koztam a tanári karral, és az első évben a felvételi bizottságnak is tagja voltam. Seregély érsekkel pe­dig sok problémát átbeszéltünk. □ Szeretne valamit változtatni, ki­egészíteni az előző igazgató munká­jához képest? • Több kapcsolatot szeretnék más iskolákkal, katolikus és nem katoli­kusokkal egyaránt. Nemcsak itte­ni, hanem külföldi testvériskolákra is gondolok. Jó lenne, ha legalább a tehetséges tanulóink kimehetné­nek nyelveket tanulni. Ezek a kap­csolatok bizonyos anyagi előnyök­kel is járhatnak. □ Egy igazgatónak anyagiasnak kell lennie? • Nem, ha így értette, rosszul fo­galmaztam. De sajnos sok minden anyagiakon múlik. Csak egy példa: a fizikai szertárunk elég üres. Fel­szerelése nem könnyű és nem ol­csó... Az anyagiakkal is jól kell tud­ni gazdálkodni, meg kell teremteni az iskolának a szükséges anyagi alapot... És még egy apró változta­tás: szeretnék szorosabb kapcsola­tot kialakítani a szülőkkel. Hor­váth Tibor atya rengeteget dolgo­zott, de olyan sok probléma merült fel az induláskor, hogy nem nagyon maradt ideje családokat látogatni. Pedig tudjuk, hogy elsődleges hatá­sa a nevelésben a családnak van. Az iskola csak másodlagos. Vagyis akkor lehet igazán jó eredményt elérni, ha a szülők és az iskola együtt tudnak dolgozni. ^igényváltozások Miskolc (ÉM) - Az Országos Köz- ?jfMtási Szolgáltató Iroda (OKSZI) Jékoztatása szerint a Varga Ta- as Országos Matematikai Ver- . ay első fordulójának időpontja a nl7i - ’ Közlöny 24. szám 1341. al u!?n közűitektől eltérően az 1 a?f jk szcr>nt változik: Az isko- va °r^ a versenyanyagát titkosá­ban lSk°*ankant egy-egy példány- 30-' 3 ,peclaKógi:ü intézetek október 7 ■'*£.es tőlük az iskolák november j f. kapják meg. Az I. iskolai for­rt,ősember 11-én délután 2 és 4 kát k°zött lesz. A legjobb dolgozato- november 25-ig továbbítják a n-írJ?-61 Peőagógiai intézet által e giíZ0tt szakértőkhöz. Az Orszá- Középiskolai Tanulmányi Ver- e,“y Matematika I., II. kategória váü„°r., ójának időpontja szintén ■ Zo ,t- A matematika I.,II. kate- tása U aSbel? leiadatainak megíra- kola a Shnriáziumi és szakközépis- ú-á«afre • ^ vizsgaszabályzat elő- főn a fZennt november 11-én, hét- dolnr? Uía,n ^ érakor kezdődnek. A ad()H at<lk Javítása után a meg- zatnt Létszámhatárt elért dolgo- kezóo-'?szitői névsorának és jelent­Görömbölyi ősz, épület-visszaadással Görömböly (ÉM) - Görömbölyi ősz címmel háromnapos rendez­vénysorozatot tartanak Görömbö- lyön szeptember 13-14-15-én. Az ünnepélyes megnyitó az Általános Iskolában szeptember 13-án, pén­teken délután 3 órakor kezdődik. Köszöntőt mond Kobold Tamás, Miskolc polgármestere. Ezután ál­talános iskolások játékos ügyességi versenye következik, majd délután 4 órától ünnepélyes keretek között visszaadják a görömbölyi könyvtár épületét a római katolikus egyház­nak. Este 7 órától gazdabál záija a rendezvénysorozat első napját. A szombat délelőtt a sport jegyé­ben telik. A vállalkozók kispályás labdarúgó tornán és kerékpárver­senyen mérhetik össze ügyességü­ket. Délután 3 órától népzenei gála szórakoztatja az érdeklődőket a Közösségi és Művelődési Házban. Fellép a kazincbarcikai Garabonci­ás citeraegyüttes, a Kisgyőri és a Görömbölyi Népdalkor, a Szinva- völgyi Néptáncegyüttes, valamint Szanyi Borbála. Égyórás műsoruk után, délután 4 órától Játék hatá­rok nélkül címmel felnőtteknek rendeznek vetélkedőt a Közösségi és Művelődési Házban. Szeptember 15-én, vasárnap délután 1 órától pincesori vigasságokra várják a lá­togatókat. Lesz mazsoretfelvonu- lás, térzene, termelői borverseny, játszóház, kommandós bemutató, délután 3 órától pedig a Csodama­lom Bábszínház szórakozhatja az apróságokat. Este 8-tól a Miskolci Nemzeti Színház művészei adnak műsort, fél 10-től pedig tűzyáték zárja a rendezvénysorozatot Apropó «« Ördögi nyelvismeret Dobos Zsolt Domokos Pál Péter A moldvai magyarság című könyve - dokumentumokkal alátá­masztva -* vizsgálja egy százezres magyar népcsoport szerencsétlen történelmét, ma- gárahagyatottságát. Ők csángómagyar testvéreink, akikről a Magyar Néprajzi Le­xikonban (1977) ez olvasható: „a csángók a székelyektől különvált népcsoportok összefoglaló neve. A szó valószínűleg egy már elenyészett 'elvándorol, elszakad' je­lentésű ige származéka." Tudjuk róluk, hogy évszázadok során megőrizték katolikus vallásukat, nyelvü­ket viszont magyar papok és iskolák hiá­nyában jórészt feladták, köszönhetően annak a lelki terrornak is, hogy idegen papjaik a magyart „az ördög nyelvének" nyilvánították és használatát keményen üldözték. A Szentszék máig nem gon­doskodott önazonosságuk megőrzésének segítéséről. A pápalátogatás óta magyar püspöki tolmácsolásban az „okot" is tu­dom: „nem sikerült eddig a liturgia szö­vegét csángó nyelvre (?) lefordítani." Ke­zemben Kallós Zoltán gyönyörű moldvai balladákat is tartalmazó könyvével meg­állapíthatom, hogy én kitűnően értek csángóul, és jogosan tételezem fel, hogy ez fordítva is fennáll. Legfeljebb egy-egy betűt másképp ejtve, tájszólásban fognak énekelni és imádkozni. Amit viszont köl­csönösen nem értünk, az a legújabb „ok". Ha a magyar-magyar fordítás még pár évet késik, kár is hozzáfogni! Kiss Roóz-kerámiák Kiss Roóz Róna keramikusművész alkotásai­ból látható kiállítás Tiszalúcon, a Rendezvé­nyek Házában. A tárlat - a hét végéig - na­ponta délután 4-től este 8 óráig látogatható. Dráma születik egyik cikkünkből Miskolc (ÉM) - ,A dráma bennünk van. Mi magunk vagyunk a dráma”. Ha Luigi Piran­dello gondolatát vesszük figyelembe, akkor nincs is túl nehéz dolguk a Tehetségkutató Drámairó verseny résztvevőinek: Frenkó Zsoltnak, Kiss Józsefnek és R. Kárpáti Pé­ternek. A fiatalok vetélkedését - szeptember 13- án, pénteken - a III. Magyar Drámaíró Ver­seny részeként rendezik meg a Miskolci Nem­zeti Színházban. A drámaíró verseny ötlete 1993-ban pattant ki Siposhegyi Péter fejéből, aki ekkor még csak egyedül harcolt egyetlen ellenfelével, az idővel. Ó ugyanis arra vállal­kozott, hogy megdönti a drámaírás rekordide­jét, ami akkor 10 óra volt. A kísérlet sikerült: 7 óra két perc alatt született meg egy három- felvonásos, 15 szereplős dráma... A következő két évben már három-három alkotó próbálko­zott minél rövidebb idő alatt minél jobb mű­vet írni. A mostani program reggel fél 8-kor a té­masorsolással kezdődik: lapunk egyik cikkét kapják meg a versenyzők, aminek alapján 8 órakor elkezdik a munkát. Délután 1-ig alkot­hatnak, aztán már a próbák következnek. Es­te 7-kor pedig bemutatók. Ősbemutatók... A szakmai zsűri tagjaiként Békés Pált, Ge­ro Pétert, Görgey Gábort, Gyurkovics Tibort, Hegyi Árpád Jutocsát, Hernádi Gyulát, Hor­váth Pétert, Linka Ágnest és Vass Tibort kér­ték fel. A játékmester Siposhegyi Péter. Az érdeklődők a 7 órakor kezdődő előadás­ra 100 forintos egységáron vásárolhatnak je­gyeket a színház jegyirodájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom