Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

1996. Július 2., Kedd 6 Ms Itt-Hon Megjelenik minden héten csütörtökön. Legújabb szolgáltatásunk: Telefonos találkahely! Csak egy telefon, és lehet, hogy megtalálja az. igazit, egy életre, vagy csak néhány kellemes órára... Keresse az újságárusoknál és a boltokban! \ Új kártyaelfogadó \ hetyek a miskolci t á|§| % \ régióban FIZETŐI FRISS Élelmiszer. Felső­zsolca, Szent István u. 13. 1000 forint felett 5 százalék BLÖKI Állateledel és Felszere­lés. Felsőzsolca, Szent István u. 69. 500 Ft vásárlás felett 5 százalék ALSÓZSOLCA ELIT-butik. Alsózsolca, Kossuth u. 52. T.: 46/406-822. Férfi-női divatáru, kosztümök és szoknyák, nadrágok, blúzok, pólók stb. árából HARSÁNY Vasas Gézáné, Háztartási és Ve­gyesiparcikk Bolt. Harsány, Kos­suth u. 8. 1000 Ft felett 2 százalék 5 százalék Virágbolt. Alsózsolca, Kassai u. 2. T.: 46/406-797. 2000 Ft vásárlás felett MÁLYI TUS KFT. ABC, Mályi, Botond u. 1. T.: 46/319-950. 1500 Ft felett 4 százalék 3 százalék BÜKKARANYOS Flangyabolt. Bükkaranyos, Dó­zsa Gy. u. 13. 500 Ft felett 2 százalék FELSŐZSOLCA Dani István, Esküvői szolgáltatá­sok. Felsőzsolca, Kodály u. 15. T.: 46/383-910. Lakodalmi szol­gáltatásokból 10 százalék MISKOLC City Taxi. Miskolc. T.: 46/303- 303, 46/311-11 1. 1000 Ft feletti utazásnál 10 százalék Ha valaki az Észak- Magyarországbó! kivágott City Taxi-s szelvényt átadja további 100 Ft Utánpótlás-történet Salamon József (balra) hárít a győri csatár elől (1978. DVTK-Rába ETO 2-0) Fotó: ÉM-repro Síké Gábor Miskolc (ÉM) - A 70-es és 80-as években nagy­szerű utánpótlás-nevelés folyt a diósgyőri lab­darúgók háza táján, ám fokozatosan romlott a helyzet és egyre kevesebb tehetséges focista tűnt fel. E folyamat megállítására jött létre a közelmúltban az „Alapítvány a Diósgyőri Lab­darúgó Utánpótlásért” amely azt szeretné, ha egyre több saját nevelésű s főleg nagyon ügyes gyerek húzná fel magára a piros-fehér mezt. A hetvenes évek vége felé „aranyidőket” élt a diósgyőri foci. Az együttes kétszer is elhódí­totta a Magyar Népköztársasági Kupát, bronz­érmet szerzett a bajnokságban, a DVTK-ra épült az olimpiai válogatott, s egymást követ­ték a nemzetközi kupasikerek (Besiktas, Ra­pid Wien, Dundee United). S abban a csapat­ban, amely mindezt elérte, nem egy sajátne­velésű labdarúgó szerepelt: az együttes vezér- egyénisége, a legendás középhátvéd Salamon József, a bombaerős lövéseiről és veszélyes fe­jeseiről ismert Oláh Ferenc, a szélvészgyors s csupaszív balszélső Fekete László vagy a kö­zéppályás létére rengeteg gólt szerző Tatár György. Közben kicsit megkopott a DVTK fé­nye, de volt egy nagyszerű ificsapat, amely pél­dául emlékezetes mérkőzésen - a „nagyok” ta­lálkozója előtt - több ezer tomboló néző örö­mére 2-1-re legyőzte a ferencvárosi fiatalokat. Tehetséges játékosok alkották ezt a gárdát (Te- odoro II, Gróf, Szlifka, Czél, Sváb és Soltész), akik közül többen szóhoz jutottak a felnőtt csa­patban is. A 80-as évek közepére teljesen visszazuhant a diósgyőri foci, a csapat ’84-ben kiesett a bajnokságból, pedig voltak ügyes fia­talok (Lippai, Kiss I., Takács), de rutintalan­ságuk miatt még nem lehettek húzóerők. Következett a „hét szűk esztendő”, amely so­rán a szurkolók igazán hozzászokhattak az NB II. légköréhez. A szakvezetés pedig úgy látta, elérkezett az idő az alapos vérátömlesztéshez, s 1985-88 között sóira kaptak szereplési lehe­tőséget a fiatalok (Farkas J., Danes, Hanyecz, Molnár I., Tóth M. Kuttor, Császári). Az utób­bi másfél évtizedet alapul véve ez volt az a ge­neráció, amely a legtöbb olyan játékost adta a DVTK-nak, akik több-kevesebb sikerrel, de vi­szonylag sokszor szóhoz jutottak az „egyben”. Palicskó-mester idején és a két NB I-es év alatt mindössze az MVSC-től visszaigazolt Vitelki Zol­tán az egyetlen saját nevelésű lab­darúgó, aki gyökeret tudott verni a piros-fehéreknél. Oláh Ferenc a szükségben újra bátran nyúlt az ifistákhoz, de Vámosi Csabát kivé­ve (régen bontogatta szárnyait ilyen tehetséges labdarúgó Diósgyőrben), azóta mindannyian alacsonyabb osztályban folytatják... S a jelen? Kevés a labda, a me­zek siralmasak, s elkelne még egy füves pálya. Ezen munkálkodik az alapítvány. Labdákat már sikerült vásárolni, most jó minőségű mezek beszerzése a cél, s ha minden sike­rül elkészülhet az új füves edzőpá­lya. Eredmények pedig most is van­nak (az ifi II. harmadik, a serdülő I. első helyen végzett). S tehetségekben sem szűkölködnek. Igaz Barnát elvitte az MTK, de most itt az újabb csatártehetség, Dávid Zol­tán (58 gólt szerzett) és kétjátékos (Sarlai, Tóth D.) már szóhoz jutott az első csapanál is. Di­ósgyőrben tehát bizakodnak s remélik, minél több olyan fiatalt sikerül nevelni, aki tud küz­deni a piros-fehér színekért s ügyességét nem máshol, hanem nevelő klubjában kamatoztat­ja. Remélhetően az NB I-ben. 1996. Július 2., Kedd Itt-Hon Ms 3 Kérdéses belterületi határok Miskolc (ÉM) - A belterüle­ti határ(oka)t szabályozó önkormányzati rendelet fe­lülvizsgálatára készül a mis­kolci polgármesteri hivatal. Az áttekintést az tette szüksé­gessé, hogy a városban napja­inkban a belterület jogi hatá­ra nem minden szakaszon álla­pítható meg egyértelműen, holott egészen más rendelkezé­sek vonatkoznak mind a belte­rületi, jpind a külterületi épít­kezésekre. Az anomáliák felol­dása érdekében azokon a helye­ken, ahol rendezetlenek jelen­leg a viszonyok e kérdésben, il­letve ahol a ma még külterület­ként nyilvántartott övezetek­ben lakóházak épültek fel az el­múlt években, a rendelet - 1988-tól hatályos általános ren­dezési terv - egynémely pont­jának módosítására van szük­ség. Am hogy az ezzel kapcso­latos előterjesztés a közgyűlés elé kerüljön, arra még jó egy évet várni kell, miután körül­belül ennyi időre van szükség az ominózus helyeken elvég­zendő geodéziai és műszaki jel­legű (előkészítő) munkákra. Hogy végül is hol húzzák meg az inkriminált szakaszokon a határt, abban a már említett előkészületek tapasztalatai lesznek mérvadóak. A hivatal előzetes tájékozó­dás alapján (ezek között van­nak lakossági és képviselői kez­A tizenhárom terület egyike deményezés alapján javasolt te­rületek is) 13 helyen látja indo­koltnak a felülvizsgálatot, töb­bek között azért, mert a város­nak is érdeke, ha növekedik belterületi ingatlanainak a szá­ma. Ezek a következőek: Kom- lóstető - Csermőkei úti beépí­tett terület; Előhegy utca, Eré­nyé nyugat felőli vége, nyuga­ti oldal; Miskolctapolcán a Ben­cések útja vége, északi oldal; A miskolctapolcai út és a Gyer­mekváros közötti területrész; a Közdomb és a Napsugár utcák, valamint a Sellő és az Árok ut­ca által kijelölt területsáv; a Pesti út keleti oldalán, az út Fotó: Bujdos Tibor mellett lévő területsáv; a kom- lóstetői „Nyíijes” elnevezésű te­rület; a hejőcsabai Tallér utca észak-keleti oldala; a József At­tila utca felsőzsolcai bevezető szakaszának mindkét oldala; a Repülőtéri út északi oldala; a komlóstetői Hengerész utcát és a Batthyány sort összekötő névtelen utca mindkét oldala; Pereces beépített területrészei; valamint Ruzsinszőlő beépített helyei. Az áttekintés alapján elkészített, Miskolc belterületi határát megállapító rendelet- tervezetet várhatóan 1997 jú­niusában tárgyalja meg a gré­mium. M int arról hírt ad­tunk: május 28-tól június 26-ig vizsga­munkáikkal mutatkozhattak be mindazok a szakiskolák, amelyek elfogadták a me­gyei kereskedelmi és ipar­kamara által felkínált bemu­tatkozási lehetőséget a mis­kolci Bigatton cukrászdá­ban. A végzős hallgatók szebbnél szebb produktu­mait sokan tekintették meg a kiállítás időszaka alatt (köztük több gazdálkodó szervezet), így remélhetőleg elérte célját a rendezők azon törekvése, hogy az el­helyezkedés előtt álló fiata­lokra irányítsák a szakma fi­gyelmét. A kiállítás június 26-án zárult az ÉRÁK be­mutatójával. _Heti Jegyzet Díszpolgárok Brackó István Száztíz évvel ezelőtt választotta dísz­polgárrá Kossuth Lajost Miskolc. Ez a tény több volt, mint főhajtás a monoki születésű, bujdosásra kényszerülő for­radalmár emléke előtt. Ugyanis, az 1879-es úgynevezett hontalansági tör­vény okán a függetlenségi törekvések első embere megfosztva magyarságá­tól, hontalanná vált volna. Tiltakozás volt ez a nemes gesztus a közgyűlés ré­széről, s az akkor már Turinban élő Kossuth neve megörökíttetett a város „Arany-könyvé"-ben. „Miskolc város társadalma, választott mindenkori képviselő-testülete a dísz­polgári kitüntető cím adományozásá­val, eddigi története során 42 alkalom­mal élt. Az 1886-1996 között eltelt időszak, társadalom és politikatörténe­ti szempontból több korszakot (és ter­mészetesen sokkal több politikai érát) fog át." Az idézet a tudós - kutató - publicista Dobrossy István könyvéből való, amely immár harmadik kötete a Miskolc írásban és képben című város­történeti monográfiának. Az érdekes, sok képpel illusztrált mű május 1 l-én, a város ünnepén került közforgalomba és elsőként azok vehették kézbe, akik a színházban rendezett díszközgyűlé­sen kitüntetést kaptak. (Csak zárójel­ben jegyzem meg, hogy az idén a köz­gyűlés nem választott díszpolgárt.) Hosszú és érdekes a névsor Kossuth Lajostól Repka Attiláig. A kronológia szerint e megtisztelő címet kapta: Mu- siczky Lucián (1890), dr. lókai Mór (1893), József főherceg (1893), dr. We- kerle Sándor (1894), gróf Andrássy Gyula (1907), dr. Kun Bertalan, dr. Lé- vay József, dr. Horváth Lajos (1910), gróf Apponyi Albert (1922) és gróf Bethlen István (1927). 1973-ban egy­szerre többen vehették át a címet do­kumentáló okiratot: Zselonykin Fjodor Pavlovics, Harmati Sándor, dr. Sályi István, Frank Miklós, Molinári Kosztá- né, Hornyák Imre, Valkó Márton és dr. Földesi József. 1977-ben többek között Cseterki Lajos, egy évvel később Simon Sándor, 1984-ben Feledy Gyula neve került be a városért maradandót alko­tók emlékkönyvébe. Tavaly Terplán Zénó és (posztumusz) Lenkey Zoltán részesült ebben az elismerésben. A 110 esztendő alatt természetesen vál­toztak a kritériumok is. Ennek tudható be, hogy három korábbi díszpolgárt tö­röltek a listáról, majd újra visszavették őket. Jelesen: Habsburg József, And­rássy Gyula és Bethlen István. Évente két személy választható az ér­demdús polgárok közé. Nincs könnyű dolga a kilenc tagú kuratóriumnak, hi­szen ebben a se szép, se csúnya, haj­dan jobb napokat látott városban so­kan vannak, akik nemcsak Miskolcon, hanem Miskolcért is élnek. Az ÉRÁK zárta a kiállítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom