Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-23 / 95. szám
4 Z Itt-Hon 1996. Április 23., Kedd ZTV Műsora 9.00 Műsorismertetés 9.05 Regionális híradó Debrecen 9.20 Regionális magazin Debrecen 10.05 Szórakoztató összeállítás 17.55 Műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.15 Vágás nélkül.. 18.30 Gazdasági kórkép 19.00 Hír7 - aktuális hírműsor 19.15 „11-es” - közéleti vitaműsor 19.30 Falukutatók - Bodnár Lajos inteijú 19.40 Mese 20.00 Deutsche Welle (magyar változata) 20.30 Tiszta Amerika (magyar szatíra) Április 25. (csütörtök) 9.00 Műsorismertetés 9.05 A szerdai adás ismétlése 17.55 Műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.15 Regionális magazin Debrecen 19.00 Szórakoztató összeállítás Április 26. (péntek) 9.00 Műsorismertetés 9.05 Regionális híradó Debrecen 9.20 Regionális magazin Debrecen 10.05 Szórakoztató összeállítás 17.25 Műsorismertetés 17.30 Regionális híradó Debrecen 18.00 Sport-riport 18.30 Parlamenti figyelő 19.00 Hír7 - aktuális hírműsor 19.15 Mese 19.30 Pop-box 20.00 Esti csevegés 20.30 Közápor (angol film) 22.00 Hír7 - aktuális hírműsor ism. 22.15 Éjszakai film Április 27. (szombat) 9.00 Műsorismertetés 9.05 A pénteki adás ismétlése 18.00 Szórakoztató összeállítás 21.00 Éjszakai film Április 29. (hétfő) 9.00 Szórakoztató összeállítás 12.00 Képújság 17.55 Műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.15 Szlovák nemzetiségi műsor 18.30 Egyházi idő 18.45 „Ötszemközt” 19.00 Hir7 - aktuális hírműsor - Lapszemle 19.20 Mese 20.00 A Perényi Iskola örökösei - stúdióbeszélgetés 20.30 Félénk vagyok, de hódítani akarok (francia film) 22.00 Hír7 - aktuális hírműsor ism. Április 30. (kedd) 9.00 Műsorismertetés 9.05 A hétfői adás ismétlése 17.55 Műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.15 Regionális magazin Debrecen 18.00 Szórakoztató összeállítás A Zemplén Televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja! ZTV-beharangozó A Zemplén Televízió április 23- án (kedden) délelőtt 9 órától ismétli meg a hétfői szerkesztett programot, melyben a regionális híradót követően „Határon túli műsor”-t láthatnak a nézők, melyet kollégánk Kárpátalján készített. Ugyancsak megismételjük a „Fogadóóra” című programunkat is, melyet Laczkó Károly, Sátoraljaújhely polgármestere tartott. Ä hírműsor után ismét jelentkezik az „Aktuális” című műsorunk, benne az elmúlt időszak aktuális témájával. Szerdán, április 24-én egy hosszabb összeállítást láthatnak, mely a miskolci Utazás ’96 kiállításon készült, s a téma természetesen az 1996-os idegenforgalom várható alakulása. A „Gazdasági kórkép” vendége lesz az ÉMÁSZ Rt., s amint azt már megszokhattuk a vállalat történetén túlmenően megismerhetjük a jelent és a most már részvénytársaságként működő cég jövőjét is. „11- es” közéleti vitaműsorunkat a Bodnár Lajos falukutatóval készült kisfilmünk követi. A pénteki adásnapon a „Sport-riport” című műsorunkban - terveink szerint - visszatérünk a Sátoraljaújhely- Sárospatak rangadóra is. A „Parlamenti figyelő” vendégeivel az elmúlt napok aktuális témáit beszéljük meg. A könnyűzene kedvelőinek pedig ismét jelentkezik a Pop-box, mely után az „Esti csevegés” című műsorunk tekinthető meg. Minden programunkhoz szerkesztőtársai nevében is jó szórakozást kíván e sorok írója: Vukovich László Döntőben az újhelyi „Közgáz” diákjai A sátoraljaújhelyi Közgazdasági Szakközépiskola sikercsapata Fotó: Bódisz Attila Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - A sátoraljaújhelyi Közgazdasági Szakközépiskola négy tanulója különböző tantárgyak versenyében bejutott az országos döntőbe. Vajon milyen pluszmunkát, illetve elismerést jelent a tanulók és pedagógusaik számára a versenyzés? Erről kérdeztük a diákokat, akik közül Buczilla Renáta gyorsírásból, Varga Andrea és Bacsa Ildikó statisztikából, míg Takács Angéla statisztika és könyvvitel tantárgyakból vállalta a megmérettetést, valamint felkészítő tanáraikat: Csatlósné Mester Erzsébetet (könyvvitel), Matiszné Hankó Ilonát (statisztika) és Czinkéné Szerdi Évát (gyorsírás). Beszélgetésünk során kiderült, hogy az eredményes versenyzéshez eléggé sok pluszmunkát kell végezniük a tanulóknak. A felkészülés során számtalan - a korábbi versenyeken szereplő - példákat oldanak meg. Ezek fajsúlyosabb és nagyobb nehézségi fokkal bíró feladatok, mint amelyet egy átlagos dolgozatnál meg kell oldani. A felkészülés alaposságát igazolja, hogy szinte minden éven tud döntős diákot produkálni az iskola. A jelenlegi eredményeket ugyan még nem tudják - hiszen az írásbeli feladatok értékelése május elejére várható -, de a már biztos ötven közé jutás is óriási siker, hiszen négyszázan indultak a versenyen és az országban több mint háromezren tanulják ezeket a tantárgyakat. Az ellenfelek jórészt megyei jogú városok iskolái, akiknek jóval nagyobb a beiskolázási körzetük az újhelyinél, szélesebb a válogatási lehetőségük is, ám ez nem látszott meg a verseny során. A versenyszellemű diákok haszna a megmérettetésből főleg az, hogy - mivel szakirányban készülnek továbbtanulni - gyakorlatot szereznek a felvételire. A pedagógusok szerint a régi díjazási rendszer méltányosabb volt a diákok számára, ugyanis akkor az országos döntő első tíz helyezettje felvételi mentességet élvezett. Mára ez megszűnt, így a fiatalok nincsenek igazán motiválva a versenyzésre. Ezt valamelyest az iskola próbálja kompenzálni, hiszen eredménytől függően a tanulók pénz- és éremjutalomban részesülnek nem is beszélve az „ötösesőről”. Egyébként a statisztikák szerint akik korábban versenyen vettek részt, azokat nagyobb arányban veszik fel főiskolára, egyetemre. A pedagógusok számára jó érzés, ha kiváló eredményt elérő tanítványai vannak, ám a közalkalmazotti bérben nincs ez a pluszmunka megfelelően honorálva, de számukra nem is igazán ez a fontos. Mint mondjak: legnehezebb a versenyzésre megfelelő diákok megtalálása. Sajnos a versenyek súlya - érzésük szerint - egyre csökken, de bíznak benne: nemcsak a tantárgyra, a versenyre nevelik a fiatalokat, hanem arra, hogy az életben mindig megállják a helyüket. 1996. Április 23., Kedd Itt-Hon Z 5 Nekünk Írták „Elsodort falvak” megyénkben „Megyénkben két községet sodort el az élet. No, nem úgy, mint Szabó Dezső faluját! Mintegy 40-50 évvel ezelőtt megszűnt két kis faluról van szó. Csaknem nyomtalanul eltűnt mindkettő, új térképeken nincsenek feltüntetve. Az egyik falu Derenk. Az 1930-ban 439 lelkes község megyénk északi, tornai részén, a szlovák határ közelében feküdt. Részben lengyel származású lakóit azért telepítették szét, mivel Horthy Miklós kormányzó vadászterületén volt, lakói zavarták volna a medvére vadászó előkelőségeket. Nagyobbrészt Ernőd mellé, Istvánmajorba telepítették őket. Ma is vannak lengyel kapcsolataik. A másik eltűnt falunak három neve is volt. 1910-ig Bod- rogsárának, azután Sárának, végül Ósárának hívták, amíg létezett. Nagyon régi, Árpád- kori település volt. A Bodrog jobb partján feküdt, gyakori áradások mosták. Nevét valószínűleg sáros talajától kapta. Lakói főleg halászattal foglalkoztak. Címerében csonka evezőt tart egy kéz. 1925- ben 146 lakosa, 21 lakóépülete volt. Többségében református vallású magyarok lakták. Volt egytanerős református iskolája és kis temploma, melyben 50-60-an fértek be. Utolsó nagyobb árvizük 1914 karácsonyán és 1931 húsvétjén pusztított. A húsvétinél a templomban 35 centiméteres víz állt, pedig Isten háza egy kiemelkedésen épült. 1935-ig használták. Falukutatók 1936 novemberében így írták le a templom állapotát: „Most már nagyon erős a pusztulás. Zsindelyes teteje és gerendái korhadnak, a fal több helyen beomlott. A szószék még elég jó állapotban van. Bíborpirosas színű posztóval van leterítve, ez is több helyen be van szakadva. Felirata: Vegyetek Szentleiket. Készítette Sárai özvegy Ungvári Mihály né, 1908. A szószék fából van, nem magas, két lépcső vezet fel rá”. A templomocs- kát 1940-ben bontották le. Az árvizek miatt a húszas évek vége felé megkezdték a falu áttelepítését mintegy két kilométerrel távolabbra, 15 méterrel magasabbra, árvízmentes helyre. Az áttelepülés a negyvenes, ötvenes években folytatódott. Az új lakótelepet kezdetben Ujsárának, jelenleg Sárának nevezik, része Sárazsadánynak. A Zsadány- ban levő községházától mintegy egy kilométerre fekszik. 1940-ben százhetvenketten lakták. Az utolsó három család: Szabó Andrásék, Halász Istvánék és Smajda Jánosék az ötvenes évek végén hagyták ott az ófalut. 1995 nyarán az ófalu helyén jártam. Már csak a kertekből megmaradt gyümölcsfák jelzik, hogy ott valamikor falu létezett.” Petik Rezső Sátoraljaújhely Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Alice Hoff- mantól idézünk. A gondolat első része (zárt betűk: H, A, N, V). 11. Régi térfogategység. 12. Rovarevő énekesmadár 13. Ilyenformán 14. Fekhely 15. Mezei rágcsáló 16. Ellenben 17. Putnok centruma! 18. Baszk szeparatista szervezet 19. Régtől fogva 22. Téli sportot űző 24. Világtalan. 25. Éűszerez 26. Keresztül tüzel 27. Sántítva jár 29. A gondolat harmadik, befejező része 34 Európai ország 35. Kíméletlenül sértő 37. Emésztőnedv 39. Nyomni kezd! 40 Otestamentumi alak 41. Mérges gomba 43. Zsolozsma 44. Gomb szélek! 45. Strázsa 46. Zeusz egyik kedvese 48. Lentebbre 49. Heves megyei település 51. Televízió 52. Szigorú parancs 53. Fiatal ökör Függőleges: 1. Kolostor, birtokaival együtt 2. Csekély fűtőértékű barnaszén 3. Foghús 4. Locomotív... 5. Abba az irányba 6. Nigériai gépkocsi jelzése 7. Zala megyei helység 8. Magyarország röv. 9. Ruhát tisztít 10. Szög fele! 15. Páholó 16. Fán fiatal hajtás 18. Hivatalosan előterjeszt 20. Feszít 21. Eszem-iszom 23. Eszme 24. Káprázat 27. Metán tartalmú gáz 28. A milligram ezredrésze 30. Szarkaláb 31. Csupasz 32. Hadi repülőgép fajta 33. Szülő 36. A vállrésszel egybeszabott ujjú bő kabát jelzője 37. A gondolat második része (zárt betűk: Y, T, N, I) 38. Állkendő 40. Az a távolabbi 42. Fonásban van! 43. Megjelenésre felszólít 47. Női név 48. Japán alagút 50. Némán őröl! 51. Szolmizációs hang 52. Járunk rajta. _Itt-Hon-Konyha Őzragu Hozzávalók: 80 dkg őzcomb, 7 dkg vaj, 2 dkg liszt, 2 dl tej, 20 dkg gomba, 50 dkg zöldborsó, 1 adag leveles tészta, só, őrölt bors, kevés cukor. A kis kockákra vágott húst öt deka vajban sóval és borssal megpároljuk. Amikor már egészen puha, a megtisztított zöldborsót beletesszük, és ha ez is megpuhult, a karikákra vágott gombát is. Együtt még további öt percig pároljuk. A maradék vajból, a lisztből és a tejből be- samelt készítünk, és besűrítjük vele a ragut. A leveles tésztával kibélelünk egy kerek tortaformát, a sütőben aranysárgára sütjük, és ebben tálaljuk a kész ragut. Ha nincs kedvünk a tésztasütéshez, a ragut tálra öntjük és pirított kenyérszeletekkel körülrakva kínáljuk. Szarvasgerinc olaszosan Hozzávalók: 1 kg gerinc, 2 evőkanál olaj, 3 dkg vaj, 4 dl fehérbor, 1 csomó leveszöldség, 15 dkg gomba, 20 dkg spagetti, 1 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, só, kevés ecet, cukor. A megforrósított olajban megpirítjuk a húst és a karikákra vágott zöldséget, és a bor felével felengedve fedő alatt puhára pároljuk. Zsírjára sütjük, a liszttel meghintjük, a maradék borral (esetleg egy kevés vízzel is) felengedjük, ecettel ízesítjük, és alaposan összeforraljuk. A mártást szitán áttörjük és tejfólözzük. Közben egy másik edényben a vajban megpároljuk a karikákra vágott gombát, egy harmadikban pedig sós vízben kifőzzük a spagettit. A tál aljára terítjük a spagettit, a mártással leöntjük, a párolt gombát rászórjuk, és a tetejére fektetjük a felszeletelt húst. A sütőben végül átmelegítjük. Gombás töltött fácán Hozzávalók: 1 nagy fácán, 2 evőkanál olaj, 1 zsemle, tej az áztatáshoz, 1 kis- kanál reszelt vöröshagyma, 10 dkg gomba, 1 tojás, 15 dkg füstölt szalonna, só, őrölt bors, gombamártás. Egy kiskanál olajban megpirítjuk a hagymát, megpároljuk benne a gombát, és összegyúrjuk a tejbe áztatott, kifacsart, összemorzsolt zsemlével, a tojással, sóval és borssal. Ezzel a töltelékkel megtöltjük a fácán belsejét, a nyílást összetűzzük, a mellét, combját szalonnával megtűzdeljük, és a maradék olajban megpároljuk. Végül a levéből kivéve felszeleteljük, a levéből elkészítjük a gombamártást, a felszeletelt fácánra öntjük, és rizzsel körítjük. Mi otthonában is II 1 * JÓL \Ji y vagyunk CsoSch
