Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-23 / 95. szám
8 Ms ItT'Hon 1996. Április 23., Kedd _Miskolci Portré Kis Kovács József Miskolc (ÉM - H.D.) - „Postás bácsi” - csaknem mindenki így szólítja a miskolci 1. sz. postahivatal kézbesítőjét, Kis Kovács Józsefet. A „bácsi” inkább a vele szembeni közvetlenségre, bizalomra, mintsem a korára utaló elnevezés, hiszen alig 40 évesen még szinte fiatalembernek számít. Ráadásul mosolygós, örökké vidámságot sugárzó „civil” arca egész küllemét még fiatalosabbá varázsolja. Tősgyökeres miskolci. Miskolc-Szir- mán született és azóta is ott él. Huszonkét évvel ezelőtt lépett a Kazinczy utcai nagyposta kötelékébe, ahol jelenleg is dolgozik kézbesítőként. Nős, felesége a Semmelweis kórházban segédápolónő. Két kiskorú gyermekük van. József szakmunkástanuló, Renáta általános iskolás. Sportkedvelő, szabad idejében elsősorban e szenvedélyének hódol, különösképpen is a focinak. Elégedett embernek tartja magát, mert önként vállalt munkájában örömét leli. Szereti ügyfeleit, s úgy véli, őt is kedvelik mindazok, akiket gyakorta küldeménnyel, levéllel felkeres. Azt tartja: az ember azt kapja cserébe, amit maga is nyújt. Sokat jelent számára az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat, amit a munkája iránti megbecsülésnek tulajdonít. Kézbesítő körzetéhez 22 utca tartozik, amely mintegy 850 házat jelent. Naponta 1800- 2000 levelet és 40-50 pénzküldeményt továbbít a címzettekhez. No, nem egyszerre, miután ezt a jelentős mennyiségű kikézbesíteni valót előreszállítás- sal helyezik el a lerakodóhelyeken. így is egy-egy fordulónál átlagosan 18-20 kilogrammot nyom a táskája. S ami munkakörével kapcsolatosan egyáltalán nem mellékes: sem kutya, sem „haszonleső” nem támadt még rá, s reméli ezután is elkerülik a kellemetlenkedők és a kellemetlenségek. Szándéka szerint nyugdíjazásáig szeretne felelősségteljes beosztásában maradni, s azt a továbbiakban is közmegelégedésre, becsülettel végezni. Kis Kovács József az a postás, akinek nem kell kétszer csengetnie, mert már az elsőnél is örömmel nyílnak ki előtte az ajtók. Ápolóképzéssel kezdődött... Miskolc (ÉM - E.Gy.) - A Fe- renczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola 1957-ben Egészségügyi Szakiskola elnevezéssel kezdte el működését a Megyei Kórház területén található egyik épületben Szakács Ferencné vezetésével. Addig nem volt iskolarendszerben szervezett egészségügyi szakképzés régiónkban. Az iskolának kezdettől fogva feladata volt az egészségügyi szakdolgozók képzése Miskolc és a megye egészségügyi, valamint szociális intézményei számára. Feladata ellátásában különösen az első években fontos szerepet játszott - és játszik ma is - a felnőttek munka melletti képzése, ugyanis az említett években nem volt könnyű az akkori nagylétszámú szakképzetlen egészségügyi dolgozók oktatása. Kezdetben nappali tagozaton általános ápoló, gyermekápoló, csecsemő- és gyermekgondozó, valamint rendelőintézeti asszisztensi szakokon, bentlakásos formában folyt a képzés. A hatvanas évek elején az egészségügyi ellátás fejlődése laboratóriumi asszisztens, szülésznő, védőnő és gyógytornász szakok indítását tette szükségessé, amelyeken a képzési idő - az általános iskola elvégzése illetve az érettségi után - másfél-három évig tartott. 1975- ben beindult a 14-17 éves korosztályú fiatalok képzése is az általános ápoló és asszisztensi szakon. Ez idő tájt ugyanakkor a felnőttoktatás köre szélesedett szakosított tagozatokkal és olyan képzési formákkal, mint például gyógyszertári, röntgenasszisztensi, mentőápolói és szociális gondozói, amelyeknek országosan nem volt nappali tagozata. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején struktúraváltás következett be az egészségügyi szakképzésben is. Az új kihívásoknak megfelelően - a legkorszerűbb igények kielégítésére törekedve - tovább bővült az intézmény képzési profilja, a nappali tagozaton és a felnőtt oktatásban egyaránt. 1993-ban 4 éves szakközépiskolai képzés indult be általános ápoló és általános asszisztensi szakon. ’94-ben pedig érettségire épülő ápolónőképzés kezdődött. Az 1996/97- es tanévben ugyancsak érettségivel rendelkezők számára egy osztályban szülésznő képzés indul, míg a Phare világbanki program keretében egy humán szakmacsoport. A szakközépiskola és szakiskola 1994-ben vette fel Ferenczi Sándor nevét. Az egészségügyi szakiskola Az intézményben jelenleg 1240- en tanulnak, 33 osztályban. Ebből a nappali tagozaton 15 tanulócsoportban 546-an. A felnőtt szakmai, levelező tagozaton, az átképző szakokon 18 osztályban 694-en vesznek részt az oktatásban. A 42 fős tantestület színvonalas oktatónevelő munkát végez. Rajtuk kívül 103-an - többnyire orvosok - óraadóként is tanítanak, ugyancsak színvonalasan. 1991 óta Zsúdel Lászlóné az igazgató. A középiskola szoros munkakapcsolatot tart Miskolc és megyénk kórházaival, szociális intézményeivel, amelyek mint gyakorló területek segítik a szakképzést. Említésre méltó az is, hogy a tanulók és a tanárok számára egyaránt hagyománnyá váltak az olyan események, mint például a kórházi ballagások, diákönkormányza- ti- és sportnapok, osztálykirándulások és az egészségnevelési hét. A tanulók külföldön szakmai gyakorlaton is részt vesznek. Fotó: Vajda János Gyerekek honi rajzasztala Kalóczkai Katalin rajza (Szabó Lőrinc Ált. Iskola, Miskolc) Kirándult a család AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE •1996. április 23. • IV. évf. 17. szám A telefon egyre kevésbé hiánycikk Adatok a városkörnyéki települések telefonellátottságáról Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - B.O.) - A régebbi telefontulajdonosok közül ki ne emlékezne arra az időszakra, amikor hosszú hónapokig, sőt évekig kellett várni arra, hogy végre megcsörrenjen a lakásban a telefon. Azóta nagyot fordult a világ, bár kérvényezők, sorbanállók még most is vannak. Ugyanakkor olyan települések is, ahol szinte senki sincs várakozó listán, s ahol a szolgáltató bármikor kész az újként jelentkező igényt teljesíteni. Ilyen település például Alsó- zsolca, Felsőzsolca és Arnót, ahol éppen a kedvező feltételek megléte miatt a Matáv ügynöki hálózatán keresztül kínálja a lehetőséget. De mi a helyzet más városkörnyéki településeken? - kérdeztük Kiss Lászlótól, a Miskolci Távközlési Centrum vezetőjétől.- Legelőször is nézzük a számokat. Ernődön 25,5 százalékos a (lakás(telefonellátottság és 282 a várakozók száma. Nyékládházán 45,7 százalék, és további 280 az igénylő, Mályi- ban 58,6 százalék, 141 igénylő, Kistokaj 59,4 százalék, 9 igénylő. Alsózsolcán 41,7, Fel- sőzsolcán 58,7, Arnóton 59,2 százalék kérvényezők jelenleg nincsenek. Kisgyőrben talán a legkedvezőtlenebb az ellátottság, ahol az otthonok mindössze 0,3 százalékában van távbeszélő és 193-an várnak bekötésre, míg Bükkaranyoson 102-en, s ahol ez idáig a lakások 8,8 százalékában biztosítottuk ezt a szolgáltatást. Harsányban a tavalyi önerős fejlesztésnek tulajdoníthatóan 20,9 százalékos lett az ellátottság, de szükség van további bővítésre, miután 115-en kérvényeznek vonalat. Szirmabese- nyőn az otthonok 56 százalékában van készülék és 68-an várnak bekötési-e.- Meglehetősen nagyok az aránytalanságok az említett települések vonatkozásában. MiKonténerközpontok Felsőzsolcán re számíthatnak a vonalra várók?- Kisgyőrben már tavaly kiépült a hálózat, jelenleg a szerződéskötéseknél tartunk. Egykét héten belül tehát hozzákezdhetünk a bekötésekhez. Bükkaranyoson májusban, Ernődön május, illetve júniusban teljesítjük terveink szerint az igényeket. Harsányban telefonközpontot kell bővíteni, ám itt is minden bizonnyal még ebben az évben vonalhoz juttathatjuk a lakosokat. Egyébként a kisgyőriek és a bükkaranyo- siak az emődi központból „élnek”, amely 1994-ben épült meg, s amelyet mostanában bővítettünk 1752 kapacitásúra. Eljöhet az az idő, amikor például Kisgyőr is helyi központtal rendelkezik majd, miként például Alsó- és Felsőzsolca, de említhetném Mályit, Nyékládházát, Szirmabesenyőt is. Az utóbbi településen ugyancsak bővítésre készülünk ezres kapacitású konténerközpont letelepítésével, így az igényeket a III. negyedévben teljesíthetjük. Ahol egyébként megtörténnek majd ezek a beruházások, ott a várakozási idő is minimálisra rövidül. Nem említettem még Kistokajt, ahol májusban, Nyékládházán szeptemberben, míg Mályiban a IV. negyedévben kötjük be az új vonalakat. Mocsolyás jelenleg Sályon keresztül kapcsolódik össze a „külvilággal”, ezért e térségben több milliós beruházásra készül a Matáv, melynek révén Kisgyőr felől csatlakozna a távbeszélőhálózatba a település még ebben az évben. Ezt a változást a közigazgatási hovatartozás tette szükségessé, melyet a Matáv támogatott. _A Tartalomból A Föld napja Tömeges munkaakcióra imitálja az altalános és középiskolásokat a Környezet- és Természetvédő Nevelők Egyesülete és a Miskolci Öko-Kör április 27-én, szombaton, a Föld napjának méltó köszöntése kapcsán. (2. oldal) Segélyek, támogatások Április 1-jével új, egységesített rendeletben szabályozza a szociális ellátási formákat a miskolci önkormányzat. A segélyekről és a támogatási formákról kérdeztük a szociális osztály vezetőjét, Jirkovszkyné Szép Máriát. (3. oldal) Történelmi tükör Miskolc történelmének, de az egész honfoglaláskori magyar történelemnek a kutatója sem kerülheti meg egykönnyen Anonymus leírásait. Abban a két - háromszáz esztendőben ugyanis, amelyet legrészletesebben és legösszefüggőbben mégiscsak Gestajából követhetünk nyomon, sokkal több és fontosabb dolog történt a Kárpát-medencének ezen a tájékán, mint amennyit emlegetni szoktak. (4. oldal) Harsányi versmondó Barczi Lajosné lepődött csak meg igazán, amikor a Független Alkotók Országos Szövetsége által meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségén az ő verseit, és elbeszéléseit is említésre méltónak találták. (5. oldal)
