Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-16 / 89. szám
6 A Itt-Hon 1996. Április 16., Kedd JUHÁSZ ÉVÁNAK Miskolc, Bokányi D, út 34. szám alá születésnapod alkalmából nagyon sok szeretettel köszönt: 1 édesapád és nagymamád. É V J P. KARDOS JÓZSEFNÉ Litka 49. születésnapja alkalmából sok örömet, boldogságot és hosszú életet kívánunk szeretettel: férje, lánya, fia és menye. A Körzeti „A” osztály tavaszi sorsolása 22. forduló, április 21. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Rásonysápberencs-Szalaszend, Kiskinizs-Léh, Abaújkér-Felsődobsza, Korlát-Csobád, Felsővadász-Homrogd, Ináncs-Vilmány, Méra-Büttös, Novajidrány (szabadnapos). 23. forduló, április 28. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Csobád-Felsővadász, Felsődobsza-Korlát, Léh-Abaújkér, Szalaszend-Kiskinizs, Büttös-Rásonysápberencs, Vilmány-Méra, Novajidrány-Ináncs, Homrogd (szabadnapos). 24. forduló, május 1. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Abaújkér-Szalaszend, Korlát-Léh, Felsővadász-Felsődobsza, Homrogd-Csobád, Méra-Novajidrány, Rásonysápberencs-Vilmány, Kiskinizs-Büttös, Ináncs (szabadnapos). 25. forduló, május 5. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Felsődobsza-Homrogd, Léh-Felsővadász, Szalaszend-Korlát, Büttös-Abaújkér, Vilmány-Kiskinizs, Novajidrány-Rásonysápberencs, Ináncs-Méra, Csobád (szabadnapos). 26. forduló, május 12. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Felsővadász-Szalaszend, Homrogd-Léh, Csobád-Felsődobsza, Rásonysápberencs-Ináncs, Kiskinizs-Novajidrány, Abaújkér-Vilmány, Korlát-Büttös, Méra (szabadnapos). 27. forduló, május 19. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Léh-Csobád, Szalaszend-Homrogd, Büttös-Felsővadász, Vilmány-Korlát, Novajidrány-Abaújkér, Ináncs-Kiskinizs, Méra-Rásonysápberencs, Felsődobsza (szabadnapos). 28. forduló, május 26. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Csobád-Szalaszend, Felsődobsza-Léh, Kiskinizs-Méra, Abaújkér-Novajidrány, Felsővadász-Vilmány, Homrogd-Büttös, Rásonysápberencs (szabadnapos). 29. forduló, június 2. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Szalaszend-Felsődobsza, Büttös-Csobád, Vilmány-Homrogd, Novajidrány-Felsővadász, Ináncs-Korlát, Méra-Abaújkér, Rásonysápberencs-Kiskinizs, Léh (szabadnapos). 30. forduló, június 9. Ifi: 14 óra; felnőtt: 16 óra Léh-Szalaszend, Abaújkér-Rásonysápberencs, Korlát-Méra, Felsővadász-Ináncs, Homrogd-Novajidrány, Csobád-Vilmány, Büttös-Felsődobsza, Kiskinizs (szabadnapos). Abaúji Millecentenáriumi Műhely Encs (ÉM) - Kérési Tibor, az Encsi Közművelődési Intézmények igazgatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ebben az esztendőben immár a huszadik alkalommal rendezhetnek országos amatőr képzőművészeti alkotótábort. Az idei elnevezése Abaúji Millecentenáriumi Műhely lesz. A „Vendégségben Magyarországon” országos millecentenáriumi rendezvénysorozatba illeszkedik bele a július 1. és 13. között megtartandó nagyszabású encsi alkotótábor. A képzőművészeti tábor legfőbb célja, hogy felfedezze és bemutassa a történelem és a művészet kapcsolatát. Az encsi rendezők igyekeznek hozzájárulni a honfoglalás 1100. évfordulójának méltó megünnepléséhez. Mégpedig a résztvevő képzőművészek sokszínű nyelvezetének, kifejezés- módjának a segítségével. Abaúj történelmi helyekben, emlékekben oly gazdag vidéke erre kiváló lehetőséget teremt. A történelem és a képzőművészet kapcsolata ősi és örök. Ennek bemutatására nyílik most alkalom a nyáron. Mezey István grafikusművész lesz a képző- művészeti tábor szakmai vezetője. Kovács Ferenc grafikus társaságában ő irányítja majd a grafikai és a festő szekció munkáját is. A fotósok tanítómestere Mat- kócsik András operatőr, a keramikusoké Vincze Ildikó keramikus művész, a szobrászoké pedig Kovács Tamás szobrászművész. A jelentkezőket április 30-ig várják az Abaúji Millecentenáriumi Műhelybe. Részletes felvilágosítással szolgálnak az érdeklődőknek az Encsi Közművelődési Intézmények 46/385-025- ös telefonszámán - mondotta befejezésül Kérési Tibor igazgató. 1996. Április 16., Kedd Itt-Hon A 3 Szikszói kisiskolások tehetséggondozása kiállítása Fedor János szikszói rajztanár Szikszó (ÉM- DS) - A szikszói Szepsi Csombor Márton Grimnázium, Szakképző és Általános Iskola alsó tagozatában évek óta nagy figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra. A helyi művelődési ház művészeti alapiskolaként is működik, lehetőséget adva az első, második és harmadik évfolyamokon a néptánc, s minden zeneszerető gyermeknek a zene- és hangszeroktatásra. A városi és iskolai könyvtár dolgozói szeretettel, hozzáértéssel segítik a gyerekeket az olvasóvá válásban. Az ügyes kezűek nagy napjának számított a Katalin-napi kirakodóvásár, ahol saját készítésű portékáikat árulták „ország-világnak”. Az érdeklődő tanulók matematika, rajz, színjátszó, zenés gimnasztika és tömegsport foglalkozásokon vesznek részt délutánonként. Minden évfolyamon tanulmányi verseny folyik matematikából, anyanyelvből, rajzból. A feladatokat havonta oldják meg a tanulók, jeligét választva maguknak. Éredményt a tanévzárón hirdetnek. A jutalmazáshoz az iskolai alapítvány ad segítséget. A legszebb rajzokat kiállításon mutatják be. A Hírláncban meghirdetett versenyekre - bár ezek már pénzesek - szép számban akad jelentkező. Élményszerzésre bőven nyílik lehetőség akár osztálykiránduláson Szanticskán, vagy Miskolcon a Csodamalom Bábszínház egy-egy darabjának megtekintésén, de a Nemzeti Színház előadásait is látogatják. Ennek érdekében adott helyt Szikszó az alsósok körzeti, megyei sportversenyének. Á 2/b-ben iskolaotthonos oktatás folyik. A tanulók lelkesedését mutatja, hogy a 24 gyerekből tizenketten járnak néptáncra, nyolcán rajzszakkörre, tizennégyen zeneiskolások és öten furulyázni tanulnak. Szabadidejüket úgy csoportosítják, hogy időben el tudjanak jutni a művelődési ház foglalkozásaira. Az ott tanultakat beépítik az órai munkába, s az osztályműsorokat színesítik vele. Az ünnepélyeken nyert intellektuális és emocionális gazdagodás erőteljesen formálja a tanulók jellemét. Nem sztárok nevelése a cél, hanem az egyénben rejlő képességek kibontakoztatása. A tanulmányi versenyeken az említett osztályból matematikából tizenheten, nyelvtanból tizenketten birkóznak meg a feladatokkal. Erről az évfoFotó: Knyizsák Ferenc lyamról a legtöbben. Az eredményük: jó. Rajzból a témától függően adnak be pályamunkákat. Készülnek más iskolákkal való vetélkedésre: Encsen nyelvtanból, matematikából, környezetvédelemből, Kázs- márkon pedig mesemondásból. A Magyar Nyelv Hete nem klasszikus értelemben vett ünnep: az anyanyelv tisztaságának védelmére nem lehet elég egy-egy előadás, találkozó, de akár egy egyhetes rendezvény- sorozat sem. Célja: az, hogy a magyar nyelvet beszélőknek ösztönzést adjon arra, hogy minden nap, minden nyelvi megnyilatkozásunkban törekedjünk nyelvünk gazdagságának, szépségének felfedezésére, tudatos megőrzésére. Nagyon fontos a szép beszéd mellett az érthető, hangsúlyos, pontos olvasás. A 2/b. iskolaotthonos osztály versenyt hirdetett olvasásból a másodikosok számára. A versenyt az iskolai könyvtárban bonyolították le április 11-én. Mottója: „Aki szépen él emberül - szépen szól magyarul, aki nyelvével szépen él - szépen él emberül.” (Győri László) Ezt a versenyt szeretnék hagyománnyá tenni és kiterjeszteni később más évfolyamokra is. (Dobos Sándorné a szikszói iskolaszék elnöke) _Heti Jegyzet Turistaözöme dárda... Buzafalvi Győző A millecentenárium kapcsán megkapó reklámmal találkozunk nap mint nap a képernyőn: a vendégszeretetünk dollármilliókat hozhat az országnak. A kedves hang még arra is figyelmeztet: éljünk vele. Megyénkben a válságból való kiutat többen az idegenforgalom fellendítésében látják. A téma olyannyira elcsépelt, hogy azokon a kistelepüléseken élők - ahová már busz is csak reggel és este megy - egyszerűen csak legyintenek e szavak hallatán. A fent említett reklámmondat pedig egyenesen irritálja a kihalásra ítélt falvak lakóit. Mert ugye a képlet egyszerűf'a lenyűgöző táj, a csend, a friss ózondús levegő, a kakaskukorékolás, a kiépített infrastruktúra mellett megélénkül a falusi turizmus. A feltételek a kilencvenes évek közepére többé-kevésbé megvalósultak Abaúj, Zemplén tájain is. Mégis elmaradt a várt turistaözöri. Szűkebb pátriánkban olyan falucskát is ismerünk, amely ritka természeti adottságával felkerült a világörökség-listára. A világ számos országa mindent megadna azért, hogy területén ilyen látványosságban lehessen része az ott megforduló turistáknak. Errefelé valahogy nem tudunk élni a tálcán kínált alkalommal. Félő, hogy Aggtelek is hlollókő sorsára jut - amely szintén világörökség része - és csak átfutnak majd egy fél nap alatt a kíváncsiskodók a látnivalókon. Érdekes momentuma még az aggteleki problémának, hogy a faluban senki sem lelkesedik azért, hogy a világörökség része lett a barlangrendszer. Sőt, egyetlen falubelivel sem találkoztam, aki a jövőbeli megélhetését az idegenforgalomban keresné. Az a véleményük: ez az üzlet csak pár vállalkozót gazdagít majd. Az aggtelekiek egzisztenciális problémáját nem oldja meg. Miért virágzó ipar mégis a világ számos pontján a vidéki turizmus? Vélhetően a motívum a szemléletbeli különbségekben keresendő. Magyar példa is akad az ellenkezőjére, a Balaton-felvidék egyik kihalásra ítélt kis falujának esete. Kapolcson a nyolcvanas évek elejére már csak a nyugdíjasok és a munkanélküliek maradtak. Egy mindenre elszánt zenész, Márta István a fejébe vette, megfordítja a folyamatot. Kapolcs mára nemcsak az országban, de Európában is híres lett a kulturális napjairól, vendégszeretetéről, falusi vendégfogadásáról. Pedig nem tettek egyebet, mint a falusi turizmust összekapcsolták a kulturális programokkal. És ma Kapolcs lakossága is ebből él, a település fejlődik, virágzik. Azt azonban jó lenne látnunk, hogy a Márta Istvánok nem csak a Duna túloldalán élnek...
