Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-17 / 90. szám

Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1996. Április 17. Zöld Oldal Zöld technológia - tiltott találmányok... Fülep Dániel Miskolc (ÉM) - Egely György a Miskolcon megrendezett kör­nyezet- és természetvédő moz­galmak országos találkozóján előadást tartott, a vákuumener­giáról. Mint hangsúlyozta, ez az energiaforrás a környezetet és a pénztárcánkat egyaránt kí­mélné, kimeríthetetlen, elterje­dését azonban minden erejével gátolja a kőolaj- és szénmono­póliumok által irányított gazda­sági és a tudományos vezetés... Egely György 1950-ben született Sátoraljaújhelyen. A természettu­dományok iránti vonzódása már az általános iskolában megmutatko­zott. Emellett ma is érdekli a törté­nelem, a közgazdaság, szívesen ol­vas novellákat. Szerencsen járt gimnáziumba, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. Közben beutazta Európát. Az egyetem után a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) munkatársa lett, az atom­energiával foglalkozott. Majd ösz­töndíjasként Amerikába utazott, s ez életét gyökeresen megváltoztat­ta. Egészen addig elkötelezettje volt az atomenergia-kutatásnak, mun­katársaihoz hasonlóan kiváló ener­giatermelési eljárásnak tartotta. Az Egely György, az ezredvégi eretnek? Egyesült Államokban azonban olyan információkhoz jutott, ame­lyek Magyarországon akkoriban igencsak komolytalannak számítot­tak. Megismerkedett a parajelensé- gekkel, a gömbvillám problémájá­val, itt olvasott először az energiát tisztán termelő találmányokról. A Brookhaven-i Nemzeti Laboratóri­um nagykönyvtárában rádöbbent, hogy atomkutató lévén kis csavar egy olyan gépezetben, mely az em­bereket gyakran félreinformálja. Rengeteg időt töltött olvasással, bár az addigi munkájának eredménye­képpen erős szkepticizmussal fo­gadta a szennyezésmentes energia- kicsatoló berendezésekről szóló írá­sokat. Mikor tüdőrákban meghalt egy barátja, akkor értette meg igazán, hogy az energetika közvetlenül vagy közvetve számtalan halálese­tért felelős, és ezt a folyamatot ő is segíti. Visszatérve az Egyesült Álla­mokból teljesen új gondolkodású emberként, szorongva lépett be a KFKI kapuján. Minden pénzét arra költötte, hogy kiutazhasson a Bri­tish Museum és a S.P.R. könyvtára­iba, és minden fellelhető anyagot elolvasson a parajelenségekről és a zöld energiaforrásról. A sokszáz át­tanulmányozott esetleírás után bib- energia-méréssel, gömbvillámkuta- tással kezdett aktívan foglalkozni. Felettesei e dolgokat ostobaságnak tartván megtiltották „tudóshoz mél­tatlan” tevékenységét. Egely termé­szetesen tovább folytatta a tényfel­táró és vizsgáló munkát, amiért ál­lásával fizetett. A KFKI-nál minden ajtó bezáródott, az ELTE-n dolgozó Szász András professzor azonban lehetővé tette Egely számára a pa­rajelenségekről, a környezet­szennyezés-mentes energiaforrás­ról szóló szemináriumok tartását. Természetesen ezt is betiltották, de végre összeállt egy tíz fős csoport, amelynek tagjai többek közt a kör­nyezetszennyezés-mentes energia- forrással foglalkoznak. Pénzt a ku­tatásaikra a hivatalos szervektől egyáltalán nem kapnak, a laborok­ban ilyen témában nem dolgozhat­nak. Á Szabadalmi Hivatal elnöke, Szarka Károly a televízióban a „Tiltott találmányok” című műsor­ban azt nyilatkozta, hogy amenv- nyiben valaki azzal a bejelentéssel fordul az intézményhez, hogy a vá- kuumenergiát. teljesen tisztán ki tudja csatolni egy már működő be­rendezéssel, azt mindenképpen el­utasítják. Az ilyen készülék - vallja - nem működhet, ezért meg sem né­zik. Egely György és társai megala­kították a Zöld Technológia Csopor­tot, s azóta együtt próbálkoznak át­törést kezdeményezni a jelenleg működő „fekete energetikában”. Pénz hiányában azonban ez nem megy, hiába is van már a kezükben olyan berendezés, amelyből a füst­mentesen kicsatolt vákuumenergia hozzáadásával a bevezetett energia 130 százaléka (!) nyerhető ki. Ezt még tovább lehetne fejleszteni, de ehhez körülbelül húszmillió forint­ra lenne szükség... Esovizgyujto A háztetőről az ereszen át általában a földre csorog az esővíz. Bár kisker­tekben előfordul, hogy összegyűjtik egy tárolóban, és locsoláshoz hasz­nálják az esővizet. Viszont a kiállí­táson bemutatott esővízgyűjtő be­rendezés, meg is szűri a vizet, s így a föld alá telepíthető tartályba már olyan tiszta folyadék kerül, ami nyugodtan használható mosáshoz, mosogatáshoz, mosdáshoz. Vannak olyan berendezések is, amelyek ivó­víztisztaságra szűrnek, ám itt az a gond, hogy ebben a vízben nincse­nek ásványi anyagok. Viszont pótlá­suk már különféle tablettákkal le­hetséges. Németországban, Fran­ciaországban már sok példa van ar­ra, hogy négyemeletes házak vízel­látását így oldják meg. Pince helyett a ház építésekor megfelelő ciszter­nát alakítanak ki. A vízhasználat 70 százalékát (WC-öblítés, mosdás stb...) ki tudja váltam az esővíz: Ez a megoldás egyrészt olcsóbb, más­részt környezetkímélő. Szippantás helyett... A Sanosil Hungária kft. csak környezetbarát termékeket gyárt és forgal­maz. Két tevékenységi körük van, a Sanosil élelmiszeripari fertőtlenítőszer és az ahhoz kapcsolódó technológiák, a másik terület pedig Sanosil biológi­ai termékek. A Sanosil szabadalmaztatott, többkomponensű fertőtlenítőszer. Oxidá­ciós szerként a hidrogénperoxid szolgál, amely ezüsttel és stabilizátorokkal komplex oldatot képez. Ä termék gyors és hosszú ideig tartó fertőtlenítő ha­tással rendelkezik a vírusok, baktériumok, algák, gombák ellen. Az alkal­mazott töménységben tökéletesen íztelen és szagtalan. Adagolt állapotban nincs toxikus hatása, nem rákkeltő és nem mutagén. Környezetbarátsága abban is megnyilvánul, hogy nem terheli a szennyvizet, hiszen alkalmazás­kor vízzé és oxigénné alakul át. Az ivóvíz a Sanosiles fertőtlenítés után csí­ramentes, íztelen és szagtalan. Az élelmiszeripari gépek, berendezések élelmiszerrel érintkező felületeinek fertőtlenítésére minden mellékhatás nélkül kiválóan alkalmas. Vezetékeket, szivattyúkat, üvegeket is teljesen szag- és üledékmentesen lehet Sanosillal fertőtleníteni. Ä biológiai termékeknél fontos, hogy nem tartalmaznak emberre vagy állatra nézve veszélyt jelentő csírákat, és biológiailag tökéletesen lebontha­tók. A Prolifoss nevű termék például speciális baktériumkultura, házi emésztőgödrök, oldómedencék kezelésére ajánlják. Az anyagokat elfolyó­sítja, az emésztőgödrök szippantását feleslegessé teszi. A Prolibac pedig nö­vényi és állati zsírok természetes úton való lebontását segíti elő. Használ­ható vágóhidak, húsüzemek, éttermek valamint szennyvíztisztítók zsíros iszapjának hatékony kezelésére. * / Nemrégiben rendezték meg a környezetvédő egyesületek találkozóját Miskolcon. Ennek, keretében — mert a városlakókat is szerették volna belevonni a programba — környezetbarát technológiákat mutattak be a Tudomány és Technika Háza előtt. Hogy> túl sokan nem látogattak ki, annak remélhetőleg a hideg idő volt az oka, nem pedig az érdektelenség. Mi most megpróbálunk, egy-két ott látott ötletet bemutatni. Aki többet szeretne ezekről tudni, az érdeklődhet az Ökológiai Intézet munkatársainál, ahol hozzájuthat a mostanában megjelent Környezetbarát technológiák adatbázisa című füzethez is. (Miskolc, Kossuth u. 15. TeL:46/352-010) 'niiiiiirr'iiriiii'riiin'iiiii'iii'i'iii'i m 11n ii—i i iniiiii imiiii mim iiiiiimiwwrn Faelgázosítás A faelgázosító fütőkazán lé­nyege, hogy nem égetjük el hagyományos módon a fát. A régi hagyományos ége­tésnél keletkezett gázokat kiengedték a kéménybe. Ennél a technológiánál a gázokat egy turbótárcsán keresztülfiíjjuk, itt össze­keveredik a levegővel, és az így keletkezett levegő-gáz elegyet elégetjük. Az elegy égésénél 1200 fok hőmér­sékletet is mértek már. En­nél az elégetési módnál fele annyi fa elégetésével tu­dunk annyi hőenergiát nyerni, mint egyébkent a hagyományos elégetés­nél - mondja a szakember. - Maga a kazán német anyagból magyar munkával készült, egy részét Ma­gyarországon, másik részét Német­országban adjuk el. □ Vagyis ha jól értem, kettős haszna is van ennek az eljárásnak környe­zetvédelmi szempontból. Kevesebb fa kell hozzá, és a melléktermékekből sokkal kevesebb kerül a levegőbe... • Sokkal kevesebb szennyeződés jut a levegőbe. A német szabvány szerint mérjük be, de a kaliforniai szabványt is messze kielégíti. □ Az egy komolyabb szabvány? • A világ legkeményebb szabványa. □ Mennyire elérhető ez a nem éppen gazdag magyar embereknek? Ter­mészetesen az árra gondolok. • Használják Magyarországon. A 25 kW-os kazán nettó ára 232 500 forint. □ Ez idővel bejön ? • Mondok egy „kézzelfogható” össze­hasonlítást: száz forintért tudok annyi meleget adni ebből a fagázból, mintha 800 forintot tüzelünk el olajból. □ Nagyobb helyeken is lehet alkal­mazni, vagy csak kisebb családi ház méretekben? • A kazán 15-50 kilowattig készül. Ha mondjuk két 50 kW-osat egy­más mellé teszünk, az már egy na­gyobb óvoda, vagy egy négylakásos társasház fűtéséhez is elég. □ Tehát ha elterjedne, ez nagyon praktikus lenne... • Elég szépen teljed Magyarorszá­gon. De van még egy érdekesség. Házasítjuk a kazánt napkollektor­ral. Tavaly készült el az első refe­renciamunkánk. Itt maga a napkol­lektor az elsődleges, tehát a napból nyert hőenergiát használjuk fel az épület fűtésére, és akkor amikor nincs a Napban hőenergia, befűthe- tünk a kazánba. □ így együtt viszont már tényleg nagy összeg lehet... • Hét év megtérülést számoltunk tavalyi áron, amikor is Nyíregyhá­zán egy 24 négyzetméteres kollek­torfelületnél februárban 830 kilo­wattóra energiáét vettünk le a Napból. Eqely Dobos Klára Szép lenne, ha igaz lenne. Még azt a hall­gatói megjegyzést sem tartom igazán jo­gosnak, hogy az emberiség még nem nőtt fel az ingyen-energiához, visszaélne ve­le, az őserdők helyén is autósztrádákat építene... De mégis nagyon gyanús az egész. Nem kételkedem a tudományos megalapozott­ságban, ahhoz- itt-ott- elég érthetetlenül beszélt Egely György. De az elővigyáza­tosságát túlzottnak tartom. Azt, hogy nem hozott semmi megmutatnivalót (persze nem vártam, hogy majd egy ilyen vá­kuumenergiával hajtott autón érkezik), s ezt azzal indokolta, hogy ellophatják a ta­lálmányt. Mert ugye a világban már több eset volt, hogy valaki hasonló dolgot fel­talált, aztán nyomtalanul eltűnt. O, és a szerkezete... Na ja, az „energialobby"... Tulajdonképpen nem szeretnék én is be­állni a hitetlenek táborába, nem akarok a fizikus ellen szólni. Elhiszem neki, hogy vannak 170 százalékos hatásfokkal mű­ködő szerkezetek is a világban. (A „föld­hözragadt" fizikusok szerint ez persze képtelenség, hiszen mi van akkor az ener­giamegmaradás törvényével?! Energiát szaporítani márpedig nem lehet. Még ke­nyeret is csak Jézusnak sikerült...) Elhi­szem, hogy sok mindent nem tudunk a vákuum- vagy nullpont-energiáról, a mágneses monopólusról, s elhiszem azt is, hogy működhet ilyen elven egy szer­kezet (mint ahogy az előadó bizonyította is létezését egy Amerikában készült film­részlettel, melyben a szkeptikus tudós egy feltalálóhoz menetelmeséli, hogy ez kép­telenség, aztán mikor meglátja a szerke­zetet, csak mosolyog, de mikor mérése­ket végez, leesik az álla. A happy end pe­dig az a képsor, amely tűzoltókat mutat, akik az így előállított melegvízzel zuha­nyoznak). Hogy Egelyék hol tartanak a kísérletek­ben, az sem derült ki egyértelműen az elő­adásból. Azt viszont elmondta, hogy 15 éven át kilincselt tudósoknál és cégeknél, nem volt olyan előszoba, ahol ne állt vol­na. Az előadását azzal fejezte be, hogy bízik abban, hogy vannak azért még ér­telmes emberek ebben az országban, és egyszer meg is találja őket... O meg remélhetőleg ezt az igazi „környezetbarát" energiát... A zsebakku haszna A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat ada­tai szerint a budapesti háztartások hulladéká­ba évente 590 tonna elem kerül. Ebből egy durva számítással megbecsülhetjük, hogy or­szágosan milyen hatalmas mennyiségű elemet használunk fel és dobunk kimerülésük után a szemétbe. Az elem kidobva veszélyes hulla­dékká válik, mert az élővilágra (így' az ember­re is) parányi koncentrációban is káros anya­gokat, főleg nehézfémeket tartalmaz (ólom, hi­gany, kadmium stb.) A visszagyűjtés szorgal­mazása ezért rendkívül fontos feladat. Ezt a hulladékproblémát azonban - a többihez ha­sonlóan - úgy oldhatjuk meg a leghatékonyab­ban, ha csak a legszükségesebb esetekben használunk elemet, s így kevesebb kerül a sze­métbe. Ha pedig elkerülhetetlen a rendszeres elemhasználat (például a kismagnónál, zseb­rádiónál, elemlámpánál), célszerű zsebakku­mulátorokra átállnunk. Egy ceruzaelemnek megfelelő miniakkumulátor darabja három­száz forint körül mozog, s egy kis töltőberende­zés hozzávetőlegesen hétszáz forintért meg­kapható. Az ár egy kicsit borsosnak tűnhet, de számoljunk csak utána, hogy az elemek árá­hoz viszonyítva az egész mondjuk tíz-tizenkét töltés után megtérül. Onnantól kezdve pedig gyakorlatilag ingyen működtethetjük sétáló­magnónkat vagy zseblámpánkat. Ez mondha­tó el más akkumulátorokról, a „bébiről” és „góliátról” is. Egy zsebakku általában ezerszer tölthető újra, így' valószínűleg az akkuk és a töltő megvásárlása után évekig nem lesz elem­gondunk. Zsebakkumulátort használni nem­csak roppant gazdaságos dolog, de ezzel a kör­nyezetért: is teszünk valamit. A Miskolcon megrendezett országos környezet- és termé­szetvédelmi találkozó bemutatóján nem vélet­lenül kapott helyet a elemeket helyettesítő ak­kumulátor is. JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom