Észak-Magyarország, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-17 / 90. szám
Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1996. Április 17. Zöld Oldal Zöld technológia - tiltott találmányok... Fülep Dániel Miskolc (ÉM) - Egely György a Miskolcon megrendezett környezet- és természetvédő mozgalmak országos találkozóján előadást tartott, a vákuumenergiáról. Mint hangsúlyozta, ez az energiaforrás a környezetet és a pénztárcánkat egyaránt kímélné, kimeríthetetlen, elterjedését azonban minden erejével gátolja a kőolaj- és szénmonopóliumok által irányított gazdasági és a tudományos vezetés... Egely György 1950-ben született Sátoraljaújhelyen. A természettudományok iránti vonzódása már az általános iskolában megmutatkozott. Emellett ma is érdekli a történelem, a közgazdaság, szívesen olvas novellákat. Szerencsen járt gimnáziumba, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. Közben beutazta Európát. Az egyetem után a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) munkatársa lett, az atomenergiával foglalkozott. Majd ösztöndíjasként Amerikába utazott, s ez életét gyökeresen megváltoztatta. Egészen addig elkötelezettje volt az atomenergia-kutatásnak, munkatársaihoz hasonlóan kiváló energiatermelési eljárásnak tartotta. Az Egely György, az ezredvégi eretnek? Egyesült Államokban azonban olyan információkhoz jutott, amelyek Magyarországon akkoriban igencsak komolytalannak számítottak. Megismerkedett a parajelensé- gekkel, a gömbvillám problémájával, itt olvasott először az energiát tisztán termelő találmányokról. A Brookhaven-i Nemzeti Laboratórium nagykönyvtárában rádöbbent, hogy atomkutató lévén kis csavar egy olyan gépezetben, mely az embereket gyakran félreinformálja. Rengeteg időt töltött olvasással, bár az addigi munkájának eredményeképpen erős szkepticizmussal fogadta a szennyezésmentes energia- kicsatoló berendezésekről szóló írásokat. Mikor tüdőrákban meghalt egy barátja, akkor értette meg igazán, hogy az energetika közvetlenül vagy közvetve számtalan halálesetért felelős, és ezt a folyamatot ő is segíti. Visszatérve az Egyesült Államokból teljesen új gondolkodású emberként, szorongva lépett be a KFKI kapuján. Minden pénzét arra költötte, hogy kiutazhasson a British Museum és a S.P.R. könyvtáraiba, és minden fellelhető anyagot elolvasson a parajelenségekről és a zöld energiaforrásról. A sokszáz áttanulmányozott esetleírás után bib- energia-méréssel, gömbvillámkuta- tással kezdett aktívan foglalkozni. Felettesei e dolgokat ostobaságnak tartván megtiltották „tudóshoz méltatlan” tevékenységét. Egely természetesen tovább folytatta a tényfeltáró és vizsgáló munkát, amiért állásával fizetett. A KFKI-nál minden ajtó bezáródott, az ELTE-n dolgozó Szász András professzor azonban lehetővé tette Egely számára a parajelenségekről, a környezetszennyezés-mentes energiaforrásról szóló szemináriumok tartását. Természetesen ezt is betiltották, de végre összeállt egy tíz fős csoport, amelynek tagjai többek közt a környezetszennyezés-mentes energia- forrással foglalkoznak. Pénzt a kutatásaikra a hivatalos szervektől egyáltalán nem kapnak, a laborokban ilyen témában nem dolgozhatnak. Á Szabadalmi Hivatal elnöke, Szarka Károly a televízióban a „Tiltott találmányok” című műsorban azt nyilatkozta, hogy amenv- nyiben valaki azzal a bejelentéssel fordul az intézményhez, hogy a vá- kuumenergiát. teljesen tisztán ki tudja csatolni egy már működő berendezéssel, azt mindenképpen elutasítják. Az ilyen készülék - vallja - nem működhet, ezért meg sem nézik. Egely György és társai megalakították a Zöld Technológia Csoportot, s azóta együtt próbálkoznak áttörést kezdeményezni a jelenleg működő „fekete energetikában”. Pénz hiányában azonban ez nem megy, hiába is van már a kezükben olyan berendezés, amelyből a füstmentesen kicsatolt vákuumenergia hozzáadásával a bevezetett energia 130 százaléka (!) nyerhető ki. Ezt még tovább lehetne fejleszteni, de ehhez körülbelül húszmillió forintra lenne szükség... Esovizgyujto A háztetőről az ereszen át általában a földre csorog az esővíz. Bár kiskertekben előfordul, hogy összegyűjtik egy tárolóban, és locsoláshoz használják az esővizet. Viszont a kiállításon bemutatott esővízgyűjtő berendezés, meg is szűri a vizet, s így a föld alá telepíthető tartályba már olyan tiszta folyadék kerül, ami nyugodtan használható mosáshoz, mosogatáshoz, mosdáshoz. Vannak olyan berendezések is, amelyek ivóvíztisztaságra szűrnek, ám itt az a gond, hogy ebben a vízben nincsenek ásványi anyagok. Viszont pótlásuk már különféle tablettákkal lehetséges. Németországban, Franciaországban már sok példa van arra, hogy négyemeletes házak vízellátását így oldják meg. Pince helyett a ház építésekor megfelelő ciszternát alakítanak ki. A vízhasználat 70 százalékát (WC-öblítés, mosdás stb...) ki tudja váltam az esővíz: Ez a megoldás egyrészt olcsóbb, másrészt környezetkímélő. Szippantás helyett... A Sanosil Hungária kft. csak környezetbarát termékeket gyárt és forgalmaz. Két tevékenységi körük van, a Sanosil élelmiszeripari fertőtlenítőszer és az ahhoz kapcsolódó technológiák, a másik terület pedig Sanosil biológiai termékek. A Sanosil szabadalmaztatott, többkomponensű fertőtlenítőszer. Oxidációs szerként a hidrogénperoxid szolgál, amely ezüsttel és stabilizátorokkal komplex oldatot képez. Ä termék gyors és hosszú ideig tartó fertőtlenítő hatással rendelkezik a vírusok, baktériumok, algák, gombák ellen. Az alkalmazott töménységben tökéletesen íztelen és szagtalan. Adagolt állapotban nincs toxikus hatása, nem rákkeltő és nem mutagén. Környezetbarátsága abban is megnyilvánul, hogy nem terheli a szennyvizet, hiszen alkalmazáskor vízzé és oxigénné alakul át. Az ivóvíz a Sanosiles fertőtlenítés után csíramentes, íztelen és szagtalan. Az élelmiszeripari gépek, berendezések élelmiszerrel érintkező felületeinek fertőtlenítésére minden mellékhatás nélkül kiválóan alkalmas. Vezetékeket, szivattyúkat, üvegeket is teljesen szag- és üledékmentesen lehet Sanosillal fertőtleníteni. Ä biológiai termékeknél fontos, hogy nem tartalmaznak emberre vagy állatra nézve veszélyt jelentő csírákat, és biológiailag tökéletesen lebonthatók. A Prolifoss nevű termék például speciális baktériumkultura, házi emésztőgödrök, oldómedencék kezelésére ajánlják. Az anyagokat elfolyósítja, az emésztőgödrök szippantását feleslegessé teszi. A Prolibac pedig növényi és állati zsírok természetes úton való lebontását segíti elő. Használható vágóhidak, húsüzemek, éttermek valamint szennyvíztisztítók zsíros iszapjának hatékony kezelésére. * / Nemrégiben rendezték meg a környezetvédő egyesületek találkozóját Miskolcon. Ennek, keretében — mert a városlakókat is szerették volna belevonni a programba — környezetbarát technológiákat mutattak be a Tudomány és Technika Háza előtt. Hogy> túl sokan nem látogattak ki, annak remélhetőleg a hideg idő volt az oka, nem pedig az érdektelenség. Mi most megpróbálunk, egy-két ott látott ötletet bemutatni. Aki többet szeretne ezekről tudni, az érdeklődhet az Ökológiai Intézet munkatársainál, ahol hozzájuthat a mostanában megjelent Környezetbarát technológiák adatbázisa című füzethez is. (Miskolc, Kossuth u. 15. TeL:46/352-010) 'niiiiiirr'iiriiii'riiin'iiiii'iii'i'iii'i m 11n ii—i i iniiiii imiiii mim iiiiiimiwwrn Faelgázosítás A faelgázosító fütőkazán lényege, hogy nem égetjük el hagyományos módon a fát. A régi hagyományos égetésnél keletkezett gázokat kiengedték a kéménybe. Ennél a technológiánál a gázokat egy turbótárcsán keresztülfiíjjuk, itt összekeveredik a levegővel, és az így keletkezett levegő-gáz elegyet elégetjük. Az elegy égésénél 1200 fok hőmérsékletet is mértek már. Ennél az elégetési módnál fele annyi fa elégetésével tudunk annyi hőenergiát nyerni, mint egyébkent a hagyományos elégetésnél - mondja a szakember. - Maga a kazán német anyagból magyar munkával készült, egy részét Magyarországon, másik részét Németországban adjuk el. □ Vagyis ha jól értem, kettős haszna is van ennek az eljárásnak környezetvédelmi szempontból. Kevesebb fa kell hozzá, és a melléktermékekből sokkal kevesebb kerül a levegőbe... • Sokkal kevesebb szennyeződés jut a levegőbe. A német szabvány szerint mérjük be, de a kaliforniai szabványt is messze kielégíti. □ Az egy komolyabb szabvány? • A világ legkeményebb szabványa. □ Mennyire elérhető ez a nem éppen gazdag magyar embereknek? Természetesen az árra gondolok. • Használják Magyarországon. A 25 kW-os kazán nettó ára 232 500 forint. □ Ez idővel bejön ? • Mondok egy „kézzelfogható” összehasonlítást: száz forintért tudok annyi meleget adni ebből a fagázból, mintha 800 forintot tüzelünk el olajból. □ Nagyobb helyeken is lehet alkalmazni, vagy csak kisebb családi ház méretekben? • A kazán 15-50 kilowattig készül. Ha mondjuk két 50 kW-osat egymás mellé teszünk, az már egy nagyobb óvoda, vagy egy négylakásos társasház fűtéséhez is elég. □ Tehát ha elterjedne, ez nagyon praktikus lenne... • Elég szépen teljed Magyarországon. De van még egy érdekesség. Házasítjuk a kazánt napkollektorral. Tavaly készült el az első referenciamunkánk. Itt maga a napkollektor az elsődleges, tehát a napból nyert hőenergiát használjuk fel az épület fűtésére, és akkor amikor nincs a Napban hőenergia, befűthe- tünk a kazánba. □ így együtt viszont már tényleg nagy összeg lehet... • Hét év megtérülést számoltunk tavalyi áron, amikor is Nyíregyházán egy 24 négyzetméteres kollektorfelületnél februárban 830 kilowattóra energiáét vettünk le a Napból. Eqely Dobos Klára Szép lenne, ha igaz lenne. Még azt a hallgatói megjegyzést sem tartom igazán jogosnak, hogy az emberiség még nem nőtt fel az ingyen-energiához, visszaélne vele, az őserdők helyén is autósztrádákat építene... De mégis nagyon gyanús az egész. Nem kételkedem a tudományos megalapozottságban, ahhoz- itt-ott- elég érthetetlenül beszélt Egely György. De az elővigyázatosságát túlzottnak tartom. Azt, hogy nem hozott semmi megmutatnivalót (persze nem vártam, hogy majd egy ilyen vákuumenergiával hajtott autón érkezik), s ezt azzal indokolta, hogy ellophatják a találmányt. Mert ugye a világban már több eset volt, hogy valaki hasonló dolgot feltalált, aztán nyomtalanul eltűnt. O, és a szerkezete... Na ja, az „energialobby"... Tulajdonképpen nem szeretnék én is beállni a hitetlenek táborába, nem akarok a fizikus ellen szólni. Elhiszem neki, hogy vannak 170 százalékos hatásfokkal működő szerkezetek is a világban. (A „földhözragadt" fizikusok szerint ez persze képtelenség, hiszen mi van akkor az energiamegmaradás törvényével?! Energiát szaporítani márpedig nem lehet. Még kenyeret is csak Jézusnak sikerült...) Elhiszem, hogy sok mindent nem tudunk a vákuum- vagy nullpont-energiáról, a mágneses monopólusról, s elhiszem azt is, hogy működhet ilyen elven egy szerkezet (mint ahogy az előadó bizonyította is létezését egy Amerikában készült filmrészlettel, melyben a szkeptikus tudós egy feltalálóhoz menetelmeséli, hogy ez képtelenség, aztán mikor meglátja a szerkezetet, csak mosolyog, de mikor méréseket végez, leesik az álla. A happy end pedig az a képsor, amely tűzoltókat mutat, akik az így előállított melegvízzel zuhanyoznak). Hogy Egelyék hol tartanak a kísérletekben, az sem derült ki egyértelműen az előadásból. Azt viszont elmondta, hogy 15 éven át kilincselt tudósoknál és cégeknél, nem volt olyan előszoba, ahol ne állt volna. Az előadását azzal fejezte be, hogy bízik abban, hogy vannak azért még értelmes emberek ebben az országban, és egyszer meg is találja őket... O meg remélhetőleg ezt az igazi „környezetbarát" energiát... A zsebakku haszna A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat adatai szerint a budapesti háztartások hulladékába évente 590 tonna elem kerül. Ebből egy durva számítással megbecsülhetjük, hogy országosan milyen hatalmas mennyiségű elemet használunk fel és dobunk kimerülésük után a szemétbe. Az elem kidobva veszélyes hulladékká válik, mert az élővilágra (így' az emberre is) parányi koncentrációban is káros anyagokat, főleg nehézfémeket tartalmaz (ólom, higany, kadmium stb.) A visszagyűjtés szorgalmazása ezért rendkívül fontos feladat. Ezt a hulladékproblémát azonban - a többihez hasonlóan - úgy oldhatjuk meg a leghatékonyabban, ha csak a legszükségesebb esetekben használunk elemet, s így kevesebb kerül a szemétbe. Ha pedig elkerülhetetlen a rendszeres elemhasználat (például a kismagnónál, zsebrádiónál, elemlámpánál), célszerű zsebakkumulátorokra átállnunk. Egy ceruzaelemnek megfelelő miniakkumulátor darabja háromszáz forint körül mozog, s egy kis töltőberendezés hozzávetőlegesen hétszáz forintért megkapható. Az ár egy kicsit borsosnak tűnhet, de számoljunk csak utána, hogy az elemek árához viszonyítva az egész mondjuk tíz-tizenkét töltés után megtérül. Onnantól kezdve pedig gyakorlatilag ingyen működtethetjük sétálómagnónkat vagy zseblámpánkat. Ez mondható el más akkumulátorokról, a „bébiről” és „góliátról” is. Egy zsebakku általában ezerszer tölthető újra, így' valószínűleg az akkuk és a töltő megvásárlása után évekig nem lesz elemgondunk. Zsebakkumulátort használni nemcsak roppant gazdaságos dolog, de ezzel a környezetért: is teszünk valamit. A Miskolcon megrendezett országos környezet- és természetvédelmi találkozó bemutatóján nem véletlenül kapott helyet a elemeket helyettesítő akkumulátor is. JL
