Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-21 / 68. szám

1996. Március 21., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Közalkalmazotti bér: átlagban 10 százalék Budapest (MTI) -. Amennyiben az Országgyűlés a terveknek megfele­lően április közepén módosítja a közalkalmazotti törvényt, álékor a jogszabály által érintett mintegy 650 ezer állami dolgozó a következő fizetésével átlagosan 10 százalékos béremelést kaphat február 1-jéig visszamenőleges hatállyal. A fize­tésnövelésre mintegy 18 milliárd fo­rintot irányzott elő a költségvetés - hangzott el a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcso­portjának sajtótájékoztatóján. Pető: Hosszú távra szóló döntések Kalocsa (MTI) - Radikális változá­sokra szükség van továbbra is, de már nem a stabilizációs cél az elsőd­leges - amit például az úgynevezett Bokros-csomag szolgált hanem a hosszú távon eredményt felmutató reformdöntések kerültek előtérbe; ezek a társadalombiztosítási és az egészségügyi rendszerre, illetve az önkormányzatok és az oktatás fi­nanszírozásra irányulnak - han­goztatta Pető Iván, a Szabad De­mokraták Szövetségének elnöke Kalocsán sajtótájékoztatóján. Főszerkesztő nélkül a Magyar Hírlap Budapest (MTI) - Jürg Marquard, a Magyar Hírlap kiadója felmondta Vince Mátyás főszerkesztő munka- szerződését, és a további munka­végzés alól felmentette. A kiadó döntésével a szerkesztőség egyetért - áll abban a közleményben, ame­lyet a szerkesztőség szerdán este hozott nyilvánosságra. Az új főszer­kesztő kinevezéséig a kiadó által megbízott - az orgánum vezető munkatársaiból alakítandó - szer­kesztőbizottság irányítja a lapkészí­tést. Vince Mátyást 1994. augusz­tus 16-án nevezték ki a Magyar Hír­lap élére. Az üggyel kapcsolatban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mint tudatta, a későbbiekben fog reagálni a történtekre. A tőke leginkább Magyarországra jött Budapest (MTI) - A közép-európai térségbe befektetett működőtőke közel 43 százaléka Magyarországra érkezett. Ez a magas arány elsősor­ban annak köszönhető, hogy ha­zánkban indult meg elsőként a pri­vatizáció erős külföldi részvétellel, valamint a zöldmezős külföldi beru­házások feltételei is itt teremtődtek meg legszélesebb körben a kilencve­nes évek elején. Ezt a Privatizációs Kutató Intézet jelentése állapítja meg, amely az 1995 végéig Magyar- országon végrehajtott külföldi beru­házásokról készült.-Mozaik ___ • AZ IDÉN TÍZ NATO békepart­nerségi gyakorlaton vesznek részt a magyar katonák. Ezek közül is ki­emelkedik a magyar területen júli­usban megtartandó légi hadgyakor­lat, ahol kutató-mentő és humani­tárius feladatokat gyakorolnak. • AZ EU PHARE segélyprogramja keretében 594 millió ECU - évente mintegy 100 millió ECU — értékű támogatásban részesült Magyaror­szág 1990 és 1995 között - hangzott el az Országgyűlés Európai Integrá­ciós Ügyek Bizottságának ülésén. Az 1995 és 1999 közötti évekre szó­ló előirányzat 425 millió ECU. • A MEGYEI ÖNKORMÁNYZA­TOK határozottan ellenzik, hogy a kormány a területi államigazgatási szervek reformjával olyan kor­mányhivatalokat hozzon létre a me­gyékben, amelyek a központi állami befolyást erősítik - jelentette ki Ba­logh László, a Megyei Önkormány­zatok Szövetségének elnöke. • A KORMÁNY GARANCIÁT vállalt az ágazatban dolgozók 20 százalékos béremelésére, aminek fedezetét semmiképpen nem lét­számleépítésből fedezik - erősítette meg a Népjóléti Minisztérium poli­tikai államtitkára szerdán egy deb­receni szociális fórumon. • AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZO­CIÁLIS és Egészségügyi Bizottsá­ga támogatta azt az indítványt, amely a biztosítási időtől függetle­nül szolgálati időnek minősítené azt az időszakot, amikor a szülő gyer­. ruekgondozási segélyt kap. Gazdasági önállóságot is kértek Horn Gyula találkozója a történelmi egyházak képviselőivel Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök és a négy törté­nelmi egyház képviselőinek szerdai találkozóján a felek köl­csönösen megerősítették 1995. május 31-i megállapodásukat, nevezetesen, hogy a volt egyhá­zi ingatlanok természetbeni visszaigénylésének törvényben meghatározott határideje 2001 maradjon, a pénzbeni kártala­nítás végső időpontja pedig to­lódjon ki 2011-ig. Az egyházak elfogadták azt a javas­latot, hogy a Miniszterelnöki Hiva­tal mellett az állam és az egyházak közötti aktuális témák megtárgya­lására hozzák létre az Egyházi és Vallási Kapcsolatok Országos Kol­légiumát. Platthy Iván, az Egyházi Kap­csolatok Titkárságának vezetője a megbeszélést követően elmondta, hogy eddig az összesen több mint 6 ezer visszaigényelt ingatlanból mintegy 2 ezer ügye rendeződött. A számítások szerint a „maradék” 4 ezer ingatlan tulajdoni helyzetének rendezése összesen több mint 100 milliárd forintba kerül az államnak. Gellért Kis Gábor, az Emberi Jo­gi, Kisebbségi es Vallásügyi Bizott­ság elnöke közölte: megvitatták az egyházak finanszírozásáról szóló törvény tervezetének alapelveit. A legfontosabb, hogy szűnjön meg az a formális függő viszony, amely az évenkénti költségvetés megalkotá­sakor az állam és az egyházak kö­zött létrejön. Követelmény, hogy az uj jogszabály feleljen meg az állam- háztaxfási reform elveinek és előí­rásainak, biztosítsa az egyhazak működéséhez szükséges minimális feltételeket. Üj elem, hogy ajogsza- bály az egyházak gazdasági önál­lóságát is tegye lehetővé a későbbi­ekben. Seregély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar elnöke hangsúlyozta: az egyházak sem ha­talmat, sem vagyont nem akarnak, ám elveszítették mindazt az anyagi forrást, amiből szolgálataikat el tudták látni. Hegedűs Lóránt püspök, a Ma­gyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökének be­számolója szerint ígéretet kaptak arra, hogy megszüntetik azt a diszkriminációt, miszerint az álla­mi egyetemeken tanulók támogatá­sa sokkal magasabb, mint az egyhá­zi felsőoktatási intézményben. Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke hangsúlyozta: nem a régi ingatlana­ikhoz és intézményeikhez ragasz­kodnak, hanem az új körülmények­nek és kihívásoknak megfelelően akarnak iskolákat létrehozni. Feldmajer Péter, a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetsé­gének elnöke kijelentette: a Mazsi- hisz nem tudja elfogadni - és a töb­bi történelmi egyház is támogatja őket hogy az egyházak új támoga­tási rendszere az állampolgárok bármilyen nyilvántartásához kö­tődjék. A vályogvetéstől a versekig Horváth Gyula a „susinkaarcú" vidéki irodalom derűjéért Miskolc (ÉM - FG) - Nagyon so­kan összeaszottnak, susinkaar- cúnak tartják a vidéki irodal­mat, mondta Horváth Gyula tegnapi irodalmi estjén a TIT Kazinczy-klubjában. Majd pe­dig barátai segítségével ennek éppen az ellenkezőjét bizonyí­totta, felmutatva saját költésze­tének gazdagságát. Horváth Gyula az alsóvadászi ci­gánytelepről indult. Első verseit az Észak-Magyarország közölte. Azóta három kötete jelent meg, és el is kelt minden példánya. A tegnapi irodalmi esten Serfőző Simon költő, az Új Holnap szerkesztője kérésére előbb pályakezdéséről, családjáról, majd pedig az általa vezetett Sorsok Alkotóközösségről, a barátság meg­tartó erejéről beszélt. Ezt követően Duvalovszky Éva idézte fel találko­zásait Horváth Gyulával. Az első történet a bojtos sapkás újságárust, a második a teknővájóról, tésztado- bálóról, vályogvetőről mesélő csillo­gó szemű cigány fiút mutatta, aztán Horváth Gyula és Kotricz György a költőt idézte, és a versekről, a megélt és megírt tragédiákról be­szélt. De Horváth Gyula nem pa­naszkodott, huncut mosollyal me­sélt életéről, gyermekeiről, majd dalba kezdett. Kotricz György buzu­Fotó: Végh Csaba kin kísérte rekedtes énekét. Aztán megszólaltak a versek. Szerelmek­ről, csalódásokról, a cigánytelepről, a hazáról, a „megfagyott országról”, s mindarról, ami miatt köteteim lett a felkiáltás: Szégyen, gyalázat! A Budapest Bank 12 milliárdjáról Törvényes tőkejuttatás szabálytalan előkészítéssel Budapest (MTI) - A Budapest Bank (BB) 12 milliárd forintos tőkejuttatása nem járt költség- vetési kihatással, és szükséges volt a pénzintézet negatív ered­ménytartalékának rendezésé­hez, a BB privatizációjához - többek között ezt állapította meg a Budapest Bank állami tő­kejuttatásával foglalkozó parla­menti vizsgálóbizottság, amely szerdán véglegesítette jelenté­sének szövegét. Kosa Lajos, a bizottság elnöke a zárt ülést követően újságíróknak el­mondta: végleges formájában a tő­kejuttatás törvényes, a hatályos jogszabályoknak megfelelő volt, az előkészítés folyamatában azonban több szabálytalanságot is felfedez­tek a képviselők. A testület jelenté­sét és a tapasztalatok alapján összeállított határozati javaslatot az Országgyűlés a közeljövőben ple­náris ülésen vitatja meg. A jelentésből kiderül, hogy a bank menedzsmentjének nem fűző­dött közvetlen anyagi érdekeltsége a tőkejuttatáshoz. A Pénzügymi­nisztérium és a bank között szüle­tett egy végrehajthatatlan megálla­podás, ami nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a bizottság csak a tőkejut­tatás végső formáját találta törvé­nyesnek. A számviteli szabályok is sérültek, mert a tőkejuttatás idő­pontja más a pénzintézet és más az ÁPV Rt. nyilvántartásaiban. A ha­tározati javaslat indítványozza a számviteli törvény felülvizsgálatát, a hasonló esetek elkerülésére. A testület azt is kifogásolta, hogy a privatizációs szerződések csak an­golul készültek el, így nehezebb a kormány és az Országgyűlés ellen­őrző feladatának teljesítése. Ugyan­csak hiányosságokat fedeztek fel az ügylet dokumentálásában. A testü­letnek az elnök elmondása szerint nem volt feladata a privatizáció gazdaságpolitikai értékelése, így ez nem is történt meg az ülésen. Szin­tén nem mondott a testület véle­ményt a tőkejuttatás gazdasági cél­szerűségéről. A feltárt szabályta­lanságokkal kapcsolatban nem álla­pítottak meg személyi felelősséget, mert ezt a kormány feladatának te­kintik. Pulitzer-díj: csak szakmai alapon A magyarországi Joseph Pulitzer Emlékdíjat idén Bossányi Katalin­nak (Népszabadság), Baracs Dé- nesnek (MTI), Fábry lános karikatu­ristának (Magyar Nemzet), életmű­véért Gáli Ernőnek (Korunk) és Szi­lágyi Jánosnak (Magyar Rádió), a Korunk és a Szabad Föld szerkesz­tőségének, valamint a Magyar Tele­vízió Száz éves a mozi sorozatának elkészítéséért Szabó Istvánnak és Wisinger Istvánnak (képünkön) ítél­te oda a Joseph Pulitzer Emlékdíj Alapítvány kuratóriuma. Az elisme­réseket hatodik alkalommal adták át szerdán, a Gellért Szállóban. Vá­sárhelyi Miklós sajtótörténész, a kuratórium elnöke egyebek között árról beszélt, hogy a díj kizárólag a demokrácia és a szakmai értékek iránt elkötelezett. Fotó: Nagy C. Kamarai elismerés az ÉM újságírójának Budapest (ÉM) - Idén először írt ki pályáza­tot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a köztestület tevékenységét bemutató írott saj­tóban megjelent, illetve a rádióban, televízió­ban elhangzott anyagok készítői számára. A sajtónap alkalmából tegnap adták át a külön­böző kategóriák díjait Budapesten, a kamara székházában. Az írott sajtó kategóriájában I. díjat ezúttal nem adtak ki. A második díjat a Magyar Tá­virati Iroda és a Népszabadság munkatársai kapták. Harmadik helyezett lett az Észak-Ma- gyarország rovatvezetője, Marczin Eszter; va­lamint a Világgazdaság és az Új Dunántúli Napló egy-egy munkatársa. A rádióműsorok kategóriájában a Ráadás című műsor készítő­it, a televíziós hírműsorok közül pedig a Duna TV Híradóját és az MTV Üzlet című program­ját díjazta a bírálóbizottság. Szerencsen nem lesz tőkeemelés Budapest (MTI) - Meghiúsult a tőkeemelés a francia Eridania Béghin Say három magyar- országi érdekeltségénél, a Szerencsi, a Szolno­ki és a Mátravidóki Cukorgyárnál, miután a kisebbségi tulajdonos, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nem szavazta meg a tőke­emelést. Erről szerdán, a cégek közgyűléseit követően nyilatkozott a külföldi befektető kép­viselője. A tőkeemelésére a három cukoripari vállalat pénzügyi helyzetének megszilárdítása miatt lett volna szükség - indokolták tervüket a többségi tulajdonosok. A részvények 51 szá­zalékával rendelkező Eridania Béghin Say és magyarországi cége, az Eridania Budapest Kft. összesen 2,876 milliárdos zártkörű tőke­emelésre tett javaslatot. Ebből 1,75 milliárd jutott volna a szolnoki gyárnak, 926 millió a szerencsi, 200 millió pedig a matravidéki cég­nek. A tőkeemelésben nem kívánt részt vermi az együttesen 25 százalék plusz egy szavazat­tal rendelkező ÁPV Rt. és a Magyar Befekteté­si és Fejlesztési Bank Rt., valamint az önkor­mányzatok sem. A többségi tulajdonos szerint a tulajdonostársak döntése veszélyeztetheti a cégek további működését. NATO-csatlakozás es ratifikáció Prága (MTI) - „Az Egyesült Államok nem csupán érdekelt a kelet- és közép-európai tér­ség biztonságában és stabilitásában, hanem arra is kész, hogy ezt előmozdítsa. Washing­ton ezeket az országokat partnernek, sőt po­tenciális szövetségesnek tekinti” - állapította meg Kovács László magyar külügyminiszter a szerdai prágai találkozó után adott sajtónyi­latkozatában. A cseh fővárosban Warren Christopher, az amerikai diplomácia irányító­ja a térség 12 államának külügyminiszterével, illetve külügyminiszter-helyettesével találko­zott. Összegző nyilatkozatában a magyar kül­ügyminiszter elmondta: ezen a találkozón a NATO bővítése kapta a legnagyobb figyelmet. A résztvevők hangsúlyozták saját országuk csatlakozási készségét a NATO-hoz, és azt is, hogy ezt nem Oroszország ellenében, hanem Moszkva partnersége mellett célszem megva­lósítani. Christopher elmondta, az idén még nem határozzák meg a bővítésbe bevonni kí­vánt országok első körét, de két értekezleten is összegzik a konzultációk tapasztalatait. A Juraj Schenkkel folytatott eszmecserén Kovács László kifejezte reményét, hogy a pozso­nyi par-lament most már napokon belül megerő­síti a szlovák-magyar- alapszerződést. Schenk szerint ez meg fog történni, és egyben felvetette egy kormányfői találkozó lehetőségét. A hajósiak mégsem szóltak a koalícióról Nyíregyháza, Budapest (MTI) - Az úgyne­vezett „hajósi szocialisták” közül többen meg­keresték Szekeres Imrét, az MSZP parlamenti frakcióvezetőjét, és arról tájékoztatták, hogy - a híreszteléssel ellentétben - a csoport nem fo­gadott el semmiféle állásfoglalást. Ugyanak­kor a Magyar Szocialista Part országgyűlési képviselőinek egy csoportja Nagy Sándor kísé­rőlevelével 15 oldalas nyilatkozatot hozott szerdán nyilvánosságra. A „márciusi nyilatko­zat” minden bizonnyal annak az ezzel azonos címet viselő nyilatkozattervezetnek a végleges formája, amelyet hétfő este vitattak meg a ha­jósiak. Igaz, míg a hétfőn kiszivárgott hírek arról szóltak, hogy a koalíciós szerződés felül­vizsgálatát is szorgalmazzák, a mostani nyi­latkozat egy szót sem ejt a koalícióról. Leszöge­zik viszont: jóval nagyobb figyelmet kell szen­telni a döntések várható társadalmi hatosai­nak. Kiemelik többek között az államháztartá­si reform megvalósítását, a nyugdíjbiztosítási, az egészségbiztosítási, egészségügyi ellátási rendszer átfogó megújítását, az inflációellenes politikát , a szociális jogok garantálását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom