Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-05 / 55. szám

4 Ms ItT'Hon 1996. Március 5., Kedd „Programatámat Ady Endre Művelődési Ház (Árpád u. 4.) Február 29-től március 10-ig, de. 9-18 óra: Hüllőkiállítás - élő állatok (ágá­lnák, krokodilok, leguánok, skinkek, varánuszok, óriáskígyók, mérges kí­gyók, különleges teknőcök, egzotikus rovarok, gekkók, kajmánok) Március 5. du. 5 óra: Agykontroll tan­folyam, ismertető előadás (ingyenes) Március 6. du. 5 és este 7 óra: Veszé­lyes kölykök - amerikai film Március 11. du. 5 és este 7 óra: Tracsa- tella - magyar film Március 12. du. 5 óra: Indián művé­szet, mesztic kultúra Latin-Ameriká- ban című kiállítás megnyitója Március 12. este 7 óra: A Los Andinos együttes koncertje Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri kapu 27.) Március 8. du. 5 óra: Diákok formáci- ós táncversenye a Miskolci Városi Sportközpontban a város és a megye középiskolás és az általános iskolák felsőtagozatos tanulóinak részvételé­vel. Március 9. du. 3 óra: Elődöntő: Formá- ciós táncok ranglista versenye Március 9. este 7 óra: Döntő - gála Tanfolyamok: Szövőtanfolyam indul március 6-án du 4.30 órakor, Virágkötő tanfolyam 30 órában kezdők részére március 23-tól, szombatonként du. 1-4 óráig Kazinczy Értelmiségi Klub (Széchenyi u. 14.) Március 5. du. 5 óra: Miskolc gazda­sági és kereskedelmi életének történe­te, emlékei - Ea: Gyulai Éva Március 7. du. 5 óra: Zenei élet Mis­kolcon - Beszélgetés Sír Lászlóval, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazga­tójával és Gonda Ferenc főtanácsossal, a Nemzeti Filharmónia észak-ma­gyarországi vezetőjével. Március 11. du. 5 óra: MR (Rádió ri­porter) klub, vezeti: Jakab Mária Március 12. du. 5 óra: Sikeres élet­utak, vendég: Terplán Zénó, a Miskol­ci Egyetem nyugalmazott profesz- szora. Rónai Művelődési Központ (Mindszent tér 3.) Március 6. de. 10 óra: Mesemozi - Baby - amerikai film Március 11. du. 5 óra: Filmsikerek - Gyilkosság lólépésben (amerikai -német krimi) Vasas Művelődési Központ (Andrássy u. 36.) Március 10. de. 10 órától: Ki mit tud? és Amatőr Gála megyei elődöntője nép­tánc, modern tánc és formációs kate­góriákban. E/2 klub (Miskolc-Egyetemváros) Március 7. Este 7 órától Görög táncház - vezeti Kis Attila Miskolc történelmének kis tükre II. Gyöngyösi Gábor A múlt mélységesen mély kút- jában kutakodva, minél mé­lyebbre ás a történelem fagga- tója, annál nagyobb homályba kerül. A miskolci monográfiák, s azok az írások, amelyek a helység részletes történelmével foglalkoznak, eddig sem kerül­hették meg és ezután sem hagyhatják figyelmen kívül azokat a bizonyítékokat, ame­lyek a város és környékének la- kottságát a legrégibb időkig ve­zetik vissza. Foglalkozniuk kell az avasi kovabányákkal, szerszámkészí­tő műhelyekkel, a város terüle­tén talált kőeszközökkel, a Bár­sonyház alapásásakor előkerült kőszakócákkal, a dárda és nyíl­hegyekkel, a kelta jellegű ék­szerleletekkel, a kotinus - kel­ták fejlett fémművességének nyomaival, amely Tacitus Ger­mániája szerint is vasbányá­szattal, ezüstfeldolgozással, fegyverkészítéssel foglalkozó népcsoport volt. De nem kerül­hetik meg annak taglalását sem, hogy a római korban s majd az úgynevezett népván­dorlás korában is voltak nyo­mukat hátrahagyó lakosai e tájnak. Maradtak itt Septimi- us Serverus császár idejéből (Kr. u. 193-211.) származó 110 darabos ezüstdénár és más pénzlelet, a hun, avar időkből gyönyörű szíjvégek, övdíszek, Hejőcsaba területéről, majd a honfoglaló magyarság tárgyi emlékei a térségből igen csak nagyon szép számmal. Ezek, egyebek mellett mind azt bizo­nyítják, hogy Miskolc területe és közvetlen környéke soha nem volt néptelen táj, sőt ellen­kezőleg, igen sűrűn lakott he­lye volt a magyarok lakta tér­ség eme részének. De kicsit bátrabban következtetve az elő­került leletekből, akár a tarca- li aranyozott kardmaradvá­nyokból, azt is nyugodtan állít­hatjuk, hogy ez a Tisza, Sajó, Hemád vidék és környéke, az első ezredforduló előtt jóval na­gyobb szerepet játszhatott a magyarság életében, mint a ké­sőbbi időkben. Természetesen a borsodi és ezen belül a miskolci részek la- kottságát és a honfoglaláskori magyarság életében betöltött szerepét tekintve, a tárgyi lele­teken kívül bizonyos leírások is adhatnak eligazítást. Ezek, - közöttük a legjelentősebb ép­pen a mi Anonymusunk - úgy beszélnek enni a vidékről mint jól ismert helyről, amelynek je­lentőségét nem kell külön hangsúlyozni. Ezért, az esemé­nyek leírása közben Anonymus is nagyobb hangsúlyt fektet az elnevezések eredetére, az itt ta­lálható helységek pontos felso­rolására, mint arra, hogy a hely lakottságát, népesedettségét bi­zonyítsa, amit más területek le­írásakor viszont megtesz. De nem alaptalan itt Bölcs Leo bi­zánci császárt vagy Liutprand írásait sem emlegetni. Bölcs Leót mint a magyarok, - nála turkok- szokásainak, karakte­rének és hadviselési módjának alapos ismerőjét, aki Taktika című művében arról értekezik hosszan, hogy a magyarokat esetleg meg Tehet verni, de le­győzni szinte lehetetlen. Liutp­rand pedig arról beszél művé­ben, hogy a magyarok 899. évi hadjáratukra készülve, egész télen át fegyvereket készítet­tek. Ez azért érdekes, mert ez az Arunulf római császár biz­tatására induló Lombardiát megcélzó hadjárat a császár hatalmában lévő Pannónián át vezetett, amelyet mint tudjuk, a magyarok akkor még nem szálltak meg. A felkészülés te­hát itt, a Dunától keletre eső területeken folyhatott, s nincs okunk elvetni azt a gondolatot, hogy a fegyverkészítés ott tör­ténhetett, ahol a magyarok ar­ra alkalmas anyagot találtak, s ahol a fegyver, nyíl, kard, ló­patkó stb. készítésének volt né­mi hagyománya. Erre pedig a borsodi részeknél kevés hely volt alkalmasabb. E kérdés körül különben is igen nagy volt mindig a ködö­sítés. Jelenkori politikai füg­gőségünk szerint, hol német, hol szláv tulajdonságnak igye­keztünk feltüntetni az ilyenfé­le munkákra való alkalmassá­gunkat, illetve alkalmatlansá­gunkat, hol ezt, hol azt a né­pet nevezve ki tanítómeste­rünknek a fóldművesség és a kézművesség eltanulását illető­en. Holott Anonymus is elég vi­lágosan beszél, amikor Árpád e vidéken történő tartózkodásá­ról és átvezető útjáról ír az or­szág nyugatibb részei felé. Ár­pád pedig, mint tudjuk, csak 907-ben halt meg, tehát vezé­rei a Dunántúl elfoglalása előtt csakis itt készülhettek lombar­diai hadjáratukra. (folytatjuk) Ki mondta? - Miért mondta? A magyar nyelvben bőségesen találunk, köz­napi beszédünkben, írásunkban állandóan használunk elődeinktől örökölt, vagy más kul­túráktól átvett fordulatokat, mondásokat, szállóigéket. S milyen kevésnek ismerjük az eredetét, keletkezése körülményeit. Ki mond­ta és miért is mondta azt, hogy: Eb ura fakó! A szólást mindenki az ónodi országgyűlés­hez kapcsolja, amikor 1707. június 14-én ez­zel a felkiáltással fosztották meg trónjától I. József királyt: „Eb ura fakó! Mai napságtul fogvást József nem királyunk, abrenunciál- ván mindenekben ellene; inkább egy óra alatt elveszünk, semmint örökös jobbágyságban él­jünk!” A szólás egyébként nem ebben az időben keletkezett, hanem sokkal korábban. Van a mondásnak „eb ura kurta” változata is. Mind a fakó, mind a kurta kifejezés ebben a szólás­ban kutyát jelent. A nyelvészek többsége meg­egyezik abban, hogy a „fakó” szó a „fa” szó­ból származik és faszínűt, fából valót jelent. Sárga színű állatokra is használták ezt a ki­fejezést. így a fakó jelenthetett lovat, farkast és kutyát is. E szólásunkban egyértelműen kutyáról van szó: vagyis a kutya csak a ku­tyákon uralkodjék! Ezt húzza alá az „eb ura kurta” mondás is, mert a kurta ebben az eset­ben kurta farkú kutyát jelent. A címadó szólás tehát nem az ónodi or­szággyűlésen született, hanem a trónfosztó nyilatkozat, illetve felkiáltás használt egy ré­gi, ízes magyar mondást a felgyülemlett in­dulatok kifejezésére. 1996. Március 5., Kedd Itt-Hon Ms 5 Könyvbemutató a Black Midben Nem minden kocsma, ami annak Játszik Miskolc (ÉM - T.M.) - A na­pokban hangzott el a Ka­zinczy Értelmiségi Klub elő­adásán, a miskolci iroda­lomtörténet hagyományait elemezve, hogy sajnos a me­gyeszékhely igen szegényes irodalmi múlttal dicseked­het. Épp ezért kell megbe­csülnünk azokat a művésze­ket, írókat, költőket, művé­szetbarátokat, akik nem kis erőfeszítések árán tartották és tartják életben a helyi irodalmat. Az Új Holnap újraéledése, a ' Kazinczy Klub egyre népsze­rűbb működése arra utal, hogy a bölcsészegyetem jelenléte új lendületet ad városunk irodal­mi, művészeti életének. Tehát bizakodva nézhetünk a jövőbe: él a helyi irodalom. És valami új van születőben. A kultúra terjesztésének új for­mája. Ennek az újfajta kezde­ményezésnek a helyszíne az Újgyőri főtértől néhány méter­re található Black Mici neve­zetű jazz-klub. Ki gondolná, hogy a Vasgyári úton sorako­zó kocsmák közt megfér egy ilyen kulturális programoknak Az ifjú költő helyt adó, hangulatos kis klub is. Itt gyülekezett február 22- én, csütörtök este az a szép­számú közönség, amely látni akarta Miskolc legifjabb költő­jének bemutatkozását, könyv- bemutatóját. Farkas Gábor harmadikos gimnazista verses kötetét - a kiadáshoz támogatót találva - magánkiádásban jelentette meg. Ahhoz, hogy verseinek ki­adását valamelyik kiadó felvál­lalja, még várnia kell. De vár­ni oly nehéz annak, akit feszí­tenek gondolatai, akit szelleme nem hágj' nyugodni. És jól tet­te, hogy nem várt! Az élő könyvbemutatón nemcsak egy ifjú költőt ismer­hettünk meg, hanem égj' kivá­ló előadót is, aki verseit part­nerével, Árvái Judittal magas színvonalú előadással jelenítet­te meg. Ez a két fiatal olyan produkcióval lepte meg közön­ségét, amivel akkor is figyelmet keltettek, ha valaki nem áll túl közel a lírához. Előadásukat élő zene, zongora és Gergely Eni­kő szaxofon kísérete egészítet­te ki. Van aki a szívébe zárta őket, van aki csak elismerően nyugtázta a tehetségüket, de mindenki elégedetten és kelle­mes érzésekkel távozhatott a bemutató után. A szakmai szempontok szerinti kritikát meghagyom az irodalmárok­nak, és remélem ők is értéknek és érdemnek ismerik el a tisz­ta és szép szavakkal kifejezett, tiszta és szép gondolatokat. Befejezésként elismeréssel kell szólnom Farkas Gábor is­kolájáról, a Miskolci Katolikus Gimnáziumról is, ahol feltehe­tően kiváló irodalmi oktatással segítik a tehetséges diákokat. A gimnázium méltán lehet büszke diákjára. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Német város la­kója. 9. Germán tavaszisten. 12. Szülői. 13. Ady kedvese. 15. Harmatcsepp! 16. Közlekedési tábla. 17. Határozatlan. 19. Te­herautó márka. 20. Török fő- hivatalnok. 21. Kotorászva ke­resgél. 22. Határozószó. 25. Rézfúvós hangszer. 26. Föléje. 28. Tanít. 31. Magad. 34. Pá­ratlanul úszó! 35. Létrehozó, készítő. 36. Némán toló! 37. Lé­pés, angolul. 39. Tűzfegyvert lö­vésre előkészít. 41. Nehezen érthetően beszél. 43. -hoz pár­ja. 44. A paprikának van. 46. Kikapar. 48. Delejez. 49. Mu­zeális darab! 50. Belélegez. 51. Neurotikus. 52. Hatszög köze­pe! 53. Téli sportot űz. Függőleges: 1 Joseph Jou- bert (1754-1827) aforizmá­ja (zárt betűk: E, E, É, K) 2. Sólyomisten az óegyiptomi mi­tológiában. 3. Nekem mindegy! 4. A hét hetede. 5. Detroit ré­sze! 6. Nem kell több, 7. Kaszá­lói 8. Gyártási forma. 10. Tábo­ri kórház. 11. Skribális. 14. Dürrenmatt színműve. 17. Pa­zarló, pocsékoló. 18. Háló felett továbbítja. 20. Baranya megyei település. 23. Fűszerez. 24. Pár­_Itt-Hon-Konyha Túró Rudi A tészta hozzávalói: 24 dkg liszt, 15 dkg margarin, 1 evőkanál cukor, 2 evő­kanál kakaó, 1 dl tejföl, 1 késhegynjá szódabikarbóna, 1 tojássárgája, pici só. A töltelék hozzávalói: 1/2 kg túró, 4 tojássárgája, 20 dkg cukor, 1 vaníli­áscukor, 3-4 evőkanál búzadara, 10 dkg mazsola, pici só, a tojások felvert habja. (Ez utóbbit az összeállított töl­telékhez óvatosan keverjük hozzá.) A jól összegyúrt tésztából akkora szélességű és hosszúságú levelet nyújt­sunk, hogy az az előzetesen kivajazott őzgerinc formát három oldalon teljes magasságig kibélelje, míg a negyedik (hosszanti) oldalon a későbbi befedés­re elegendő mennyiségű tészta marad­jon. Ezután a sütőedényben egyenlete­sen terítsük szét a tölteléket, borít­suk rá a kimaradt tésztát és körben jól nyomkodjuk össze. (Egyeljünk arra, hogy a tészta egyenletes vastagságú le­gyen.) Sütőben kis lángon megsütjük. Amikor kihűlt, a formából kiborítjuk és szeleteljük. Kefir - házilag Vegyünk 1 pohár kefirt és 2 liter 1,5 százalékos zsírtartalmú tejet (ebben kevesebb a koleszterin). A tejet for­raljuk fel 80 Celsius-fokra, hogy a kó­rokozók elpusztuljanak, aztán hagyjuk langyosra kihűlni. 12 kefires vagy tej­fölös műanyag pohárba töltsünk ká­véskanálnyi kefirt, majd öntsük fel langyos tejjel a tetejétől egy ujjnyival alábbig. Ezután a kefirt és a tejet ke­verjük össze, majd hagyjuk a pohara­kat meleg helyen egy napig, hogy tar­talmuk megkocsonyásodjon. Másnap tegyük be a hűtőbe. Ezután reggelire, vacsorára búzacsírával, zabpehellyel, müzlivel gazdagítva fogyaszthatjuk. Különleges omlett Hozzávalók: 30 dkg húsragu, 3 dkg vaj, 4 tojásból omlett, zsír, fél dl tejszín, 1 tojássárgája. A csirke- vagy sertésragu maradé­kot megdaráljuk, egy kevés vajjal be­sűrítjük, és melegre állítjuk. Palacsin­tasütőben személyenként két vékony lepényt sütünk. A lepényeket megken­jük a raguval, négyrét hajtogatjuk, majd a jénai tál közepére helyezzük. A tejszínt elkeverjük a tojássárgájával, meglocsoljuk vele a lepényeket, és né­hány percig a már előmelegített sütő­ben sütjük. Zöldborsóval és spárgával köríthetjük. Petrezselymes tekercs 35 dkg sertéshúst 15 dkg sertésmájjal együtt ledarálunk és 2 tojással, 3 dkg vajjal, 2 evőkanál zsemlemorzsával összedolgozzuk. Sóval, őrölt borssal, majoránnával ízesítjük. Egy megvaja­zott alufólialapra téglalap alakban ujj­nyi vastagra kinyújtjuk. Petrezselyem­mel megszórjuk és összetekerjük. Püs­pökkenyér formába fektetjük és 35 per­cig sütjük. Majd a fóliából kibontjuk, a tojással a tetejét megkenjük és meg­pirítjuk. , baj eszköze volt. 27. Kifizetés számláról. 29. Küzdőtér, csata­tér. 30. Magasságban felülmúl valamit. 32, Nyomdaipari szak­munkás. 33. Fél dollár! 37. B. Brecht hőse. 38. Tolna megyei város. 40. Nyílvesszők tokja. 42. Búzánál igénytelenebb ga­bonanövény. 43. Kérdőszó. 45. Antik. 47. Római X. 48. Az egyik mesterséges nemzetközi nyelv. 51. Iktatni kezd!

Next

/
Oldalképek
Tartalom