Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-30 / 76. szám
81 ÉM-hétvége EM-iatóergű Március 30., Szombat _Állah Dolgok Fekete - fehér Gyöngyösi Gábor E lment a fehér, s vele együtt a feketék is eltűntek környékünkről. Eddig ez valahogy fordítva volt. A feketék még a fehér jövetele előtt megjelentek, jelezve, hogy a nap folyamán, de legkésőbb éjjel meg fog érkezni a fehér is. És legtöbbször kitűnő jósnak bizonyultak. Mert hogy az idén - volt alkalmunk ezt megfigyelni - ismét bebizonyosodott, hogy nincs jobb hóhullási előrejelzés a varjak repülési irányánál. Késő ősszel magasan repülnek az erdőkből, fészkelési helyeikről a vetésmaradványokkal borított mezei részek irányába, de a hó elől már lakott helyekre menekülnek. Ilyenkor lepik el a falvakat, városokat, ahol mindig találnak táplálékot a nagy havazások után is. Ablakomból két tágas udvarra, egy iskola, meg egy óvoda udvarára látni, amit a varjak is éberen szemmel tartanak. A fákon fázósan gubbasztó varjak szünetek után mohón csaptak le az eldobált kiflivégekre, kenyérmaradványokra, majd jóllakottan lustálkodtak tovább az ágakon. Visszatérni az erdőre, mezőre, eszükbe se jutott, most viszont, hogy elment a hó, eltűntek egy szálig. Persze, eszükbejuthatott az is, hogy elérkezett a fészekrakás ideje, amivel már el is késtek. Igaz, a fészekrakást megelőző aktusokat, udvarlás, párosodás, meg mindent, ami ezekkel jár, már elvégezték, hogy úgy mondjam a szemünk láttára, de a fészek megépítésével bizony elmaradtak. Április vége felé ezekből nem igen fognak tollas fiókák kiülni a fészek szélére, majd óvatosan a legközelebbi ágakra, mert addig talán ki sem kelnek. Pedig ilyen tájt az ország egyes részein, Szabolcsban, Szatmárban már vadászok tucatjai várják ezeket a napokat. A fiatal vetési varjak mellehúsánál errefelé nincs finomabb vadászcsemege, nem is hasonlítják hát semmihez, egyenesen azt lövik, szerzik be. Hogy milyen finom ez a hús, azt nem érdemes magyarázni, mert aki nem kóstolta még, el sem tudja képzelni. Ez a hús, állítólag húsz, huszonöt nap alatt szerveződik fogyaszthatóvá - ez a titka. Erre a teljesítményre - fészekaljanként öt-hat fiókát számolva - csak igen kevés szárnyas képes. Mifelénk tán’ egy sem. A varjak helyett viszont most megérkeztek a gerlék. Az alig rügyező ágakon már ügyetlen fészek-kezdeményeik is megjelentek. Egyikből hosszú, kazettásmagnó-szalag csüng alá, mintha valaki a gerléket lehallgatni készülne. Gerletur- békolásnál, gerlekacagásnál egyebet aligha hallhatna. Az igazi tavaszi zsongás még nem kezdődött el. Ami már hallható, az látható is, nem takarja még a lomb. K ülönben előre tudható, hogy az ágak közé rejtett fészekbe a zajos balkáni gerlemadár, amely kitartóan nyomul előre Európában, mindössze két tojást rak. A fényes fekete tollú, őshonos vetési varjak teljesítményére sose lesz képes. - Teret mégis ő nyer! Valóság Horpácsi Sándor * szociológia ma nem divatos tudomány. Igaz, arra a kér- désre is nehezen tudnék válaszolni, hogy melyik az. A JLApolitológia? Úgy gondolom, hogy az értelmiség elsőrendű kötelessége mindenkor az elemzés, válaszolni a kor kihívásaira, kérdéseire: mi ez? Mi történik (velünk)? Miért történik így. Az átlagember beérheti a jelenséggel, a felszínnel, a politika azonban jól teszi, ha kérdéseket tesz fel a szociológiának és odafigyel a válaszokra. A Valóság legutóbbi számában Andorka Rudolf tanulmánya - Új elméleti orientációk a világ szociológiájában - a marxizmus megroggyanása utáni helyzetet elemzi. A világot meglepte a szocialista rendszer összeomlása, a jövőkép elbizonytalanodott, tervezhetetlenné vált. Újra kell gondolni, hogyanjöttek létre, szűntek meg a totalitarista rendszerek, milyen esély van újak kialakulására. Milyen veszélyt jelent ebben az ideológiaszegény világban a mohamedán fundamentalizmus? - teszi fel a kérdést Járai Judit (Isten revánsa, avagy kell-e félni Allah harcosaitól?). A szerző szerint a mohamedánizmus, s egyáltalán a vallások tanítása nem agresszív. A történelem viszont azt tanúsítja, hogy Isten nevében öltek meg a legtöbb embert. A vallás tanításaival is vissza lehet élni, a politika is felhasználhatja manipulációra. Európa sem mentes ettől - lásd Szarajevó, Észak-írország. Érdekes - tűnődik Járai Judit -, hogy csak a Balkánon harcoló mohamedánokról esik szó, holott Szerbiában pravoszláv oroszok is beszálltak a testvérháborúba. Kik voltak Szent-Györgyi Albert ősei? Czeizel Endre családfái olyan kulisszatitkokat fednek fel, amelyek erősíthetik nemzeti önérzetünket, identitásunkat. Egyetlen „hazai” Nobel-díjasunk (Szent-Györgyi Albert genealógiája) ősei anyagi ágon híres orvosprofesszorok voltak (Lem- hossék), tehát volt mit hozni otthonról. Tehetség, akaraterő, szorgalom mellett szerencse is kell a karrierhez, sikerhez. Meglep viszont Czeizel állítása, miszerint Szent-Györgyi Albert (s általában minden nagy tudós) hajlamos volt a depresszióra. Vajon miért? Herman Ottó sokoldalú zseni volt: természettudós, politikus, író, tudományszervező. Szabadfalvi József most a kultúrpolitikust mutatja be a parlamenti beszédei alapján. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Herman Ottónak, felvetéseinek ma is helye van az országgyűlésben, mert az iskolaügynek, a tudománynak, a felsőoktatásnak, kultúrának ma is nagy szüksége, igénye lenne értő, harcos pártfogásra. P olitikus poi’trét rajzol Gazdag Ferenc (Hat évtized mérlege: portrévázlat Fracois Mitteran'd-ról). Mitterand évszázadunk egyik legmarkánsabb, legműveltebb politikusa volt. Örökségét - természetesen - még sokáig vitatják majd, de azt nem, amit a francia kultúráért, Párizs építéséért tett. Könyvtárak, színházak, parkok őrzik az emlékezetét. Boldog ország Franciaország, a francia kultúra... „Nem kell a vacsoravendéget nyakon önteni” i Nagy Sándor nem meglepetést: tisztességes vitát vár az MSZP kongresszusán Bujdos Attila Budapest (ÉM) - Bár a ’94-es választási siker aligha ismételhető meg, de ha a következő két évben az MSZP higgadt, körültekintő, a különféle véleményekre odafigyelő politikát folytat, 1998 után is kikerülhetetlen tényezője lesz a hazai politikai életnek. Ezt Nagy Sándor nyilatkozta lapunknak. Az ismert szocialista politikus pártja pénteken kezdődött kongresszusán a küldöttek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoportját vezeti. Személye azért is találgatásokra adhat alkalmat, mert meghatározó személyisége az úgynevezett hajósi csoportnak. Márpedig ez az az MSZP-s kör, amelyik a mostani kongresszusra készülve a majdani választási program szempontjából meghatározó egyetlen vitára érdemes dokumentumot, a Márciusi nyilatkozatot közreadta - mutatnak rá elemzők. □ Az ön számára aligha tartogat meglepetéseket az MSZP pénteken kezdődött kongresszusa, hiszen semmilyen tisztségre sem vállalta a jelölést. Persze, az is igaz, hogy elemzők párttisztségektől függetlenül is önt tartják az egyik legbefolyásosabb szocialista politikusnak. Egyetért velük? 9 Én is úgy vélem, hogy nem várható meglepetés. A Szocialista Párt - valószínűleg az idő rövidsége miatt — nem volt képes elvégezni a miskolci kongresszus után rá váró munkát. Pedig a kormányzás félidejéhez közeledve fontos lenne az elmúlt két évről egy nagyobb léptékű elemzés, illetve a választásokig hátralévő idő főbb gazdaságpolitikai-társadalmi irányait is ki kellene jelölni. Van egy olyan érzésem, hogy ezzel a mostani kongresszus is adós marad, hiszen nem zajlottak le az ehhez szükséges viták. A kongresszussal kapcsolatos várakozások - amelyeket bizonyos értelemben a sajtó hírei is táplálnak - a párt vezetésében esetleg bekövetkező kisebb strukturális átalakításoknak szólnak, nevezetesen mondjuk annak, hogy lesz-e elnökhelyettesi poszt. Bár soha nem tartottam jelentéktelennek a személyi változásokat, de a jelentőségüket sem akarnám túlértékelni. A kérdés második felére csak annyit mondhatok: sokan ismernek a pártban és azon kívül. Tapasztalom, hogy van érdeklődés az általam képviselt nézetek iránt. Annak azonban jelenleg nincsenek meg a feltételei, hogy tisztséget vállaljak. Szerintem ugyanis az a helyes, ha valamilyen kiérlelt álláspont megvalósítására vállalkozik az ember. Mivel a jelenlegi politikai mozgásokban nem látom, hogy milyen feltételek mellett lenne lehetőség az általam fontosnak tartott szempontok és értékek képviseletére, ezért nem hiszem, hogy nekem most kellene és lehetne vállalkoznom. □ Az ön tevékenységét értékelők fontos erényének tekintik a taktikai érzékét. Hiszen miközben - ahogy említette - az MSZP nem a stratégiai kérdésekkel foglalkozik, ön az úgynevezett hajósiak körével megalkotta a Márciusi nyilatkozatot. Mivel más, párton belüli csoportok a kongresszusig aligha állnak elő hasonlóval, s az MSZP-n belüli legkülönfélébb áramlatokból is azonosulhatnak ezzel az anyaggal, sokan máris úgy tekintenek e dokumentumra, mint az MSZP 1998-as választási programjának alapjára, önre pedig, mint az MSZP egyik lehetséges programadójára. • A Márciusi nyilatkozat nem az én személyemhez kötődik, hanem körülbelül 50 szocialistapárti képviselőhöz. E csoport holdudvara pedig sokkal nagyobb. □ Lát esélyt rá, hogy valóban ez a nyilatkozat legyen az MSZP ’98-as választási programjának alapja? 9 Egy választási program kidolgozása elmélyültebb munkát igényel. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a Márciusi nyilatkozat a benne megfogalmazott kérdéskörökben a problémák egyik lehetséges megközelítési és megoldási módja lehet. Hogy valóban azzá váljon, ehhez arra is szükség lenne, hogy ezekről a felvetésekről a párton belül időben szót váltsunk. Azt remélem, hogy a kongresszuson valamilyen módon a küldöttek reagálnak erre a dokumentumra. Akik aláírták, akár úgy is tekinthetik, hogy ez hozzászólás a kongresszus munkájához, hiszen tisztességes a szándéka, korrekt a hangvétele, konstruktivitásra törekszik. Joggal tart arra igényt, hogy mondjanak rá valamit. □ Az ön párton belüli személyes sorsának alakulása mennyire függ majd össze a. Márciusi nyilatkozat sorsával? 9 Közvetlenül semmilyen összefüggés nincs. Ha vonzana egyáltalán bármilyen pozíció, csak azért lenne így, mert azt vizsgálnám: ad-e lehetőséget annak a megvalósítására, amit helyesnek tartok. □ A Márciusi nyilatkozat hosszan foglalkozik a kormányzás gondjaival, egy lehetséges kormányzati alternatívával, ugyanakkor a párt helyzetét nem érinti ez az anyag. Mi ennek a magyarázata? 9 A Márciusi nyilatkozatban az ország dolgaival foglalkozunk, s ez nemcsak a pártra tartozik. Az viszont nem lett volna tisztességes, ha a nyilvánosság előtt mondunk bármilyen véleményt a párt belső ügyeiről. Ezt a pártfórumokon kell megtenni. □ Milyen kérdésekben? • Ha a miénk egy gyűjtőpárt, rendkívül erősen kell ügyelnie arra, hogy az olykor csak hangsúlyokban, máskor lényeges kérdésekben eltérő nézetek megjelenhessenek, és vitákban, nem pedig politikai-taktikai és hatalmi eszközök által rendeződjenek el. □ Ha jól értem. az ön szavait, akkor az MSZP jelenleg nem gyűjtőpártként viselkedik, hiszen vannak háttérbe szorított irányzatai. 9 Amit mondtam, kétség kívül a jelenlegi gyakorlat kritikájának is tekinthető. A választások idején az MSZP és felső vezetése fontosnak tartotta, hogy valóságos szövetségesként szólítsa meg a társadalom különféle rétegeit, csoportjait, köztük a szakszervezeteket is. A jelenlegi gyakorlatban azonban - hogy úgy mondjam - ez a fajta nagyon nyílt párbeszéd, a nézetek egyeztetése és a döntések előkészítésében való részvétel kívánnivalót hagy maga után. □ Ennek személyekben, vagy irányzatokban keresendő az oka? ® Is-is. Az irányzatok nem a polcon sorakozó kötetekhez, hanem személyekhez kötődnek. □ Nevesítené, hogy kire és mire gondol? 9 Nem vállalkozom arra, hogy mások nézeteit skatulyázzam. □ A Márciusi nyilatkozat a dokumentum megfogalmazóinak párton belüli helyét is kijelölheti. Nem. kizárt, hogy ez az anyag beemelheti önöket a párt centrumába. Játsz- szunk el a gondolattal: már ott is vannak. Ön szétnéz: kit és mit lá,t magától balra és jobbra? 9 Erre is ugyanazt mondhatom: egy pártban igen lényeges, hogy megismerhető legyen az egyes emberek álláspontja, véleménye, s ebből ki-ki levonhassa a maga következtetését. Bizonyos írásokban, nyilatkozatokban a hajósi kört is beskatulyázzák, hol baloldalinak, hol népinek nevezve azt. Az ilyesmi egyrészt szegényes fantáziára vall, másrészt nehezíti, hogy a különféle vélemények kikristályosodjanak, hogy a közvélemény tisztán lásson. □ Az önök nyilatkozata udvarias hangvételű. Bár nem nevezi nevén a kormány hibáit, de az olvasónak mégis az az érzése, hogy egy szociálisan érzéketlen, kellő szakértelemmel nem rendelkező, a döntéseket elszenvedők érdekeit, véleményét figyelmen kívül hagyó kabinetről írnak. 9 A dolgok sohasem fehérek és feketék. Nem véletlenül ilyen ennek a dokumentumnak a hangneme. Nem taktikai okokból nem élezzük a helyzetet. Egyszerűen bonyolult, szövevényes körülmények között kell megpróbálnunk tisztességesen politizálni. Márpedig minden kategorikus kijelentés pontatlan. □ A Márciusi nyilatkozat talán leghangsúlyosabb eleme, hogy nem. kérdőjelezi meg a stabilizációs politikát. Ugyanakkor a közterhek enyhítését tartja fontosnak, úgy is, mint az antiinflációs politika egyik lehetséges elemét. Akik ezt olvassák, és szeretnének bízni az MSZP-ben, nem arra gondolnak-e majd, hogy na, mégiscsak lesz 3,60-as kenyér... 9 Kemény gazdaságpolitikai és közgazda- sági realitásokról beszélünk, nem pedig holmi ígérvényekről. A dolognak az a lényege, hogy ha nem sikerül mérsékelni a közterheket, akkor nem sikerül javítani a magyar gazdaság versenyképességét, és nem sikerül mérsékelni a feketegazdaság szerepét sem. Az inflációellenes politika részeként az adórendszer szektorsemlegességére törekedve mérsékelni kellene a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékterheket, enyhíteni kellene a vállalkozásokra nehezedő nyomást. Itt tehát nem arról van szó, hogy 3,60-as vagy 36 forintos lesz a kenyér. □ Kívána tosna k tartják a szociális jogok garantálását. De vajon nem történtek-e az egészségügyi és szociális rendszer átalakítása közben olyan, visszafordíthatatlan változások, amelyek illuzórikussá teszik ezt? • Nem szeretném hinni, hogy vissza nem fordítható folyamatok zajlanak ebben az országban. Mert ha ezt kellene hinnem, széttárhatnám a karomat, tudomásul véve, hogy az ország szociálisan kettészakad, ezt pedig nemcsak hinni nem szeretném, de nem is fogadom el. Mi hosszú távú folyamatokról beszélünk, s inkább csak irányokat szerettünk volna jelezni, hogy miközben tart a nagy elosztó rendszerek átalakítása, akkor azokat ne a mai szorongatott helyzetünk logikája alapján gondoljuk végig. Az más kérdés, hogy egy ország pénzügyi helyzete mit enged meg az adott pillanatban. □ Amit viszont egy új szövetségi rendszerrel kapcsolatban írnak, az mégiscsak inkább rövid távú megoldásnak tűnik. Azokat a rétegeket szólítják meg, amelyek az utóbbi két évben nem. hallathatták a hangjukat, s amelyek véleményét nem vették figyelembe a fontos döntéseknél. Biztosíthat-e ’98-ban olyan támogatottságot ez a párt számára, amivel koalíció nélkül is kormányképesek lehetnek? • Ebben nem hiszek. Az 54 százalékos győzelem aligha ismételhető meg. Ráadásul az ország minden téren annyira tagolt, hogy az ilyen sokfajta érdek megjelenítésére leginkább a széles alapon álló koalíció lehet alkalmas. Természetesen csak akkor, ha az egyébként is együttműködni kész, az ország érdekét szem előtt tartó pártokban van erre készség. Ha tudom, hogy szilveszterkor szeretném meghívni vacsorára a szomszédomat, valószínűleg nem kell két nappal korábban a gangon nyakon öntenem egy vödör vízzel. □ Van-e olyan párt, amelyik az MSZP felől nézve nem férne bele egy ilyen koalícióba? 9 A kisgazdapárt bizonyosan ilyen. □ Ki lesz olyan helyzetben két év múlva, hogy más pártokat koalícióra kérhet fel? 9 Ha a következő két évben az MSZP higgadt, körültekintő, a különféle véleményekre odafigyelő politikát folytat, ki nem kerülhető tényezője lesz a hazai politikai életnek 1998 után is. Nagy Sándor: Az 54 százalékos győzelem aligha ismételhető meg... Fotó: Végh Csaba
