Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-30 / 76. szám
Március 30., Szombat ÉM-dosszié ÉM-hétvége Ili A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanácsa március 15-én technikai döntést hozott Magyarország csatlakozásáról. Tegnap Párizsban Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter aláírta a csatlakozásról szóló dokumentumot. A tagság végső ratifikálásához még szükséges a magyar Parlament jóváhagyása. Paye a magyar csatlakozásról Párizs (MTI) - Magyarország sok előnyös lehetőséggel, „aduval" rendelkezik saját gazdaságának rendbehozatalához: például azért, mert mindig is egy kicsit külön utakon járt, s már több mint 20 évvel ezelőtt megértette a külfölddel szembeni nagyobb nyitottság szükségességét. így olyan államnak számít, amely (mint ahogy azt a jelentős magyarországi befektetések is tanúsítják) bizalmat ébreszt maga iránt - hangsúlyozta magyar újságíróknak adott interjújában Jean-Claude Paye, a párizsi székhelyű nemzetközi intézmény, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD főtitkára. Paye elismerte, hogy a magyar gazdaságnak vannak még megoldandó problémái, makro- ökonómiai egyensúlyzavarai: ezek között említette például a túl nagy inflációt, illetve a jelentős költségvetési deficitet. - Ám úgy tűnik, hogy immár zajlik a megfelelő politika végigvitele, ennek érvényességét magyar részről a minapi pénzügyminiszter-váltás ellenére is megerősítették, s ezt kell folytatni energikusan, kitartóan - szögezte le a francia gazdaságpolitikus. Konkrétan Magyarország csatlakozásáról szólva Jean- Claude Paye elmondta: az OECD részéről a szó jogi értelmében nem voltak előfeltételek, hanem azt vizsgálták, hogy mennyire egyértelmű, menynyire átlátható a magyar jogrendszer, amely a gazdasági tevékenység kereteként szolgál - azaz Magyarország eléggé hasonlít-e már a szervezet többi tagországához ahhoz, hogy felvételi kérelmét elfogadhassák. Azt a tényt, hogy a közép-európai térségből Csehország jutott be elsőként (még Magyarország előtt) az OECD-be, Paye nem a két gazdaság helyzetének esetleges különbségeivel magyarázta, hanem egyszerűen azzal, hogy Prága előbb kezdte el a kibővítési folyamatot. Az OECD szerepéről szólva Jean-Claude Paye hangsúlyozta: ez az intézmény nem rendelkezik nemzetek feletti hatalommal, nem oszt pénzt, hanem a kormányok közötti együttműködés szervezete. - Az a célunk, hogy együtt gondolkodjunk a felmerülő problémákról, megpróbáljuk megtalálni a helyes politikát, s azután kollektíván ellenőrizzük a végrehajtást - mondta. Az OECD főtitkára szerint a határok megnyílása, a konkurencia általánossá válása, a távközlés, a szállítások gyorsaságának növekedése, az új technológiák létrejötte, no meg a politikai értelemben vett globalizáció, a kelet-nyugati szembenállás megszűnése együttesen egy teljesen új keretet teremtett a gazdasági tevékenység számára. OECD-tagság: a tőke számára bizalom Miskolc (ÉM - ME) - Magyar- ország a csatlakozási dokumentum tegnapi aláírását követően 27. tagállama lett az Organisation for Economic Cooperation and Deve- lopment-nek, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek, közismert nevén az OECD- nek. Kocziszky Györggyel, a Miskolci Egyetem rektorhelyettesével, tanszékvezető egyetemi tanárral, a tagsággal járó előnyökről beszélgettünk. QBekerülni a gazdasági elitklubként. emlegetett szervezetbe a laikus számára annyit tesz: mi is ■ gazdagok vagyunk. Aztán az ország helyzetének ismeretében az em ber máris elhessegeti magától ezt a gondolatot, és azon kezd tűnődni, hogyan kerülünk mi ebbe az élcsapatba? • Pontatlan az a meghatározás, amely a fejlett, gazdag országok klubjaként emlegeti az OECD-t. Ez egy gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet, amelynek tagországai között jelentős gazdasági, kulturális, társadalmi különbségek vannak, ám kialakult közöttük egy együttműködési, kommunikációs rendszer. Az említett különbözőségek egyébként már az alakulás pillanatában is megvoltak. Gondoljunk csak arra, hogy a 60’-as évek eleje Spanyol- országban a Franco tábornok nevével fémjelzett diktatúra, Portugáliában pedig a Salazar- hoz kötődő korszak. De ha a többi alapító, például Görögország, Törökország vagy Németország és Svédország gazdasági mutatóit vizsgáljuk, akkor is kiderül, hogy merőben eltérő helyzetű államokról van szó. Ám ezek az országok megtalálták a közös pontot, egészen konkrétan a gazdasági jogrendszerben, és vállalták azokat a feltételeket amelyek bizonyos kötöttségek, korlátok lebontását jelentették. □ A csatlakozás milyen előnyöket jelenthet hazánk számára? • Ügy gondolom, nem kell sem túlértékelni, sem alulértékelni a csatlakozás jelentőségét. Magyarország 1990 óta dolgozik azért, hogy ennek a közösségnek a tagjává váljon. Tulajdonképpen az európai integrációhoz vezető útról van szó. Belekerültünk egy olyan közösségbe, amely a világ gazdasági potenciáját jelenti. Úgy is fogalmazhatnék, hogy egy szemléletmódot, gazdasági, kultúrabeli közelítést jelent. Ezzel elismerték a gazdaság átalakítását célzó tevékenységünket, azt, hogy az ország a piacgazdaság útjára lépett. Hogy konkrétan milyen előnyökkel jár? Nos, először is azzal, hogy információk birtokába jutunk, ami ma kétségtelenül óriási hatalom. Az OECD különböző bizottságaiban születnek meg azok a szabályok, szabályozók, amelyek alapvetően meghatározzák az elkövetkezendő évek, sót évtizedek gazdasági fejlődését. Nem beszélve arról, hogy ha részt veszünk ezeknek a normáknak a kidolgozásnál, akkor egyrészt tájékozódunk róluk, másrészt lobbyzni tudunk azért, hogy saját érdekeink is megjelenjenek. Ami a tőke szempontjából kézzelfogható haszon; az a bizalom. Egy tőkebefektető számára - és itt most a külföldi kis- és közepes vállalkozásokról beszélek - már önmagában is hitelt, hitelességet jelent, ha egy ország tagja az OECD-nek. Ha egy ilyen befektető - akinek akkora tőkéje ugyan nincs, hogy azt kockáztassa, de szeretne terjeszkedni - Magyarországot választja célpontjául, akkor a tagságból következően mái- eleve tudja, hogy nálunk bizonyos gazdasági stabilitást talál, amit a jog garantál. □ Tehát egy pozitív országképet jelent számunkra... • Pontosan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a belépés „húzó” hatással van az adott ország gazdaságára, vagyis azokon a területeken, ahol lemaradás van, gyors és látványos fejlődés indul meg. Az együttműködési szervezet története Az OECD alapító okmányát 1960. december 14-én írták alá Párizsban, ezt követően a szervezet 1961 szeptemberében kezdte meg működését. Az OECD az OEEC (az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) jogutódja, amely eredetileg 1948-ban a Marshall- terv lebonyolítására és a háború utáni gazdasági konszolidálás elősegítésére jött létre. Alapító tagjai a húsz volt OEEC-állam: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország. Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, NSZK, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, valamint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok. Megalakulása óta hat állam csatlakozott a szervezethez, 1964-ben Japán, 1969-ben Finnország, 1971-ben Ausztrália, 1973-ban Új-Zéland, 1994- ben Mexikó és 1995-ben Csehország. Ä szervezet székhelye Párizs, hivatalos nyelve az angol és a francia. Az OECD fő célkitűzésének tekinti a tagországok magas szintű gazdasági növekedésének és foglalkoztatottságának elérését, az életszínvonal növelését, a pénzügyi stabilitást és a világgazdaság fejlődéséhez való hozzájárulást. Ugyancsak célnak tekintik, hogy a gazdasági fejlődés folyamatához egészséges expanzióval járuljanak hozzá. Elő kívánják segíteni a világkereskedelem bővülését a diszkrimináció mellőzésével, nemzetközi kötelezettségek betartásával. Megegyezési alapon működik, az erkölcsi nyomáson kívül semmilyen szankcionálási hatalommal nem rendelkezik. A TÉNYÉK... 1991. június: július: 1992. szeptember: 1993. december: 1994. április: 1994. november: 1995. szeptember: 1995. december: 1999. január: 1996. február: 1996. február: 1996. március 14.: 1996. március 29.: ...ÉS A VÁRHATÓ ESC/ 1996. április: 1996. május: Együttműködési Megállapodás a visegrádi-országokkal Megjelenik az első oiszágtanulmáiiy Magyarországról Második országtanulmány Magyarországról A teljes jógii tagság iránti kérelem benyújtása Magyarország részt vesz a Nemzetközi Beruházások cs Multinacionális Vállalatok Bizottságában. Csatlakozunk a nemzeti elbánásról szóló deklarációhoz. Megkezdődnek a teljes jogú csatlakozási tárgyalások és az azzal kapcsolatos vizsgálódások Megjelenik a harmadik országtanulmány Magyarországról Számunkra pozitív eredménnyel befejeződik a környezetpolitikai vizsgálat Számunkra pozitív eredménnyel befejeződik az adópolitikai vizsgálat Számunkra pozitív eredménnyel befejeződik a pénzügyi liberalizációs vizsgálat Bokros Lajos lemondása után I lom Gyula levelet n az OECD-nek, amelyben kifejti, hogy nem változik a magyar gazdaságpolitika Az Állandó Tanács ülése Dunai Imre ipari minisztei aláírja a csatlakozástól szóló okmányt NYÉK A magyar parlament ratifikálja a csatlakozási okmányokat, amelyeket azután a franc la kormánynál letétbe helyeznek A miniszteri értekezlet szentesítheti a magyar GECO-tagságot Az alapító okirat szerint a tagállamokra általános kötelezettségek hárulnak, amelyek a következők: □ a gazdasági erőforrások hatékony felhasználása, ü a kutatás és a szakképzés elősegítése a tudomány és a technológia szintjén, J a belső és külső pénzügyi stabilitás mellett megvalósuló gazdasági növekedés, _1 az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, valamint a folyó fizetések teljesítéséi gátló akadályok mérséklése és ellörlése, a tőkemozgás liberalizációja. □ <i gazdaságfejlesztés elősegítése. A már belépett és a csatlakozásra váró kelet-európai országok fontosabb gazdasági mutatói A GDP alakulása (változás reálértékben az előzó' évhez képest, %) 1991. 1992. 1993. 1994. 1995.* Csehország-14,2-6,4-0,9 2,6 4,5 1AG Magyarország-11,9-3,0-0,8 2,8 2,0 imp Lengyelország m » mm 2,6 3,8 5,1 6,0 Szlovákia-14,5-7,0-4,1 4,8 4,5 A munkanélküliségi ráta alakulása (%) 1991. 1992. 1993. 1994. 1995.** TA r Csehország • ÁG Magyarország 4,1 2,6 3,5 3,2 3,1 7,8 13,2 12,6 10,9 10,3 VÁR Lengyelország 11,8 13,6 16,4 16,0 15,2 Szlovákia 11,8 10,4 14,4 14,8 13,2 A külföldi tőke teljes és egy főre eső állománya Teljes állomány (millió USD) Egy főre eső állomány (USD) rVol*»Art''»Ái t TAG Szlovákia * (előzetes adatok) **október Csehország 5 900 571 Magyarország 12 700 1 245 Lengyelország 6 800 176 700 131 Forrás: WIIW és nemzetközi statisztikák Felépítés és működés Az OECD legfőbb szerve a tanács, amely miniszteri szinten általában évente egyszer ülésezik, résztvevői a témáktól függően a gazdasági, pénzügy- vagy külügyminiszterek. Rendszeresen ülésezik azonban a misszióvezetőkből álló Állandó Tanács. A tanács évenként választ elnököt és két elnökhelyettest. A tanács munkáját a 14 tagú végrehajtó bizottság segíti, melyben hét ország (Egyesük Királyság, Franciaország, Japán. Kanada, Németország, Olaszország és az USA) állandó tagsággal rendelkezik, a többi hét tagot pedig a tanács jelöli ki rotációs alapon. Munkájában bármely tagállam képviselője részt vehet akkor is, ha az adott évben a végrehajtó bizottságnak nem tagja. A tanács elé kerülő előterjesztéseket is a végrehajtó bizottság vizsgálja meg, amelynek azonban döntésijogköre nincs. A szervezet adminisztratív teendőit nemzetközi titkárság látja el (mintegy 1500 fő). Ennek élén a tanács által öt évre kinevezett főtitkár áll. A főtitkár a tanács alárendeltje és ellátja annak elnöki funkcióit amikor a tanács az állandó képviselők szintjén ülésezik. A főtitkári posztot jelenleg Jean-Claude Paye, 1996júniusától Donald Johnston kanadai politikus tölti be. A szervezet tevékenységében minden állam egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben valamelyik tagállam tartózkodik egy adott döntés, vagy ajánlás megszavazásától, ez nem akadályozza meg a döntés vagy ajánlás elfogadását, de azok érvénye rá nem terjed ki. Az OECD-nek több mint 200 szakbizottsága és munkacsoportja van. Tevékenységük felöleli a gazdaság- és szociálpolitika teljes területét. A bizottságokban a tagországok legkiemelkedőbb szakértői dolgoznak, közülük számosán egyben hazájuk OECD-hez akkreditált állandó delegációjának is tagjai. Ezek a delegációk normális diplomata misszióként működnek, élükön egy nagykövettel. Áz OECD-üléseket általában Párizsban tartják a nyilvánosság kizárásával. A főtitkár által összeállított napirendet minden tag kiegészítheti egy ponttal, majd a végleges napirendet a jelenlévők többségi jóváhagyással fogadják el. A szervezet költségvetéséhez a tagállamok járulnak hozzá bruttó nemzeti termékük nagyságának arányában. Új állam csatlakozásához a tanács egyhangú beleegyezése szükséges. Kivételes esetben azonban - a tagok egyetértésével - tartózkodás mellett is elfogadható a csatlakozási kérelem. Az OECD-hez tartoznak autonóm és félautonóm szervezetek is, továbbá számos nemzetközi szervezettel tart fenn szoros kapcsolatot. Az Amerikai Államok Szervezete (OAS) tanácsadói státusszal rendelkezik, az EU Bizottsága és az EFTA képviselői részt vehetnek a szervezet ülésein, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése vitafórumként szolgál az OECD számára. Egy 1962. március 13-i tanácsi döntés értelmében nem kormányközi nemzetközi szervezetek is kaphatnak t anácsadói státust. Ez idáig ezt a jogot szakszervezeti, ipari és mezőgazdasági szövetségek kapták meg (B1AC - Munkáltatók Szövetsége; TUÄC - Szakszervezetek). A megváltozott kelet-közép-európai helyzet hatására 1990. március 29-én az OECD Tanács döntést hozott egy, az európai átmeneti gazdaságokkal együttműködő OECD-központ felállításáról.
