Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-30 / 76. szám

Március 30., Szombat ÉM-dosszié ÉM-hétvége Ili A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanácsa március 15-én technikai döntést hozott Magyarország csatlakozásáról. Tegnap Párizsban Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter aláírta a csatlakozásról szóló dokumentumot. A tagság végső ratifikálásához még szükséges a magyar Parlament jóváhagyása. Paye a magyar csatlakozásról Párizs (MTI) - Magyarország sok előnyös lehetőséggel, „adu­val" rendelkezik saját gazdasá­gának rendbehozatalához: pél­dául azért, mert mindig is egy kicsit külön utakon járt, s már több mint 20 évvel ezelőtt meg­értette a külfölddel szembeni nagyobb nyitottság szükséges­ségét. így olyan államnak szá­mít, amely (mint ahogy azt a je­lentős magyarországi befekteté­sek is tanúsítják) bizalmat éb­reszt maga iránt - hangsúlyozta magyar újságíróknak adott in­terjújában Jean-Claude Paye, a párizsi székhelyű nemzetközi intézmény, a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szerve­zet, az OECD főtitkára. Paye elismerte, hogy a ma­gyar gazdaságnak vannak még megoldandó problémái, makro- ökonómiai egyensúlyzavarai: ezek között említette például a túl nagy inflációt, illetve a jelen­tős költségvetési deficitet. - Ám úgy tűnik, hogy immár zajlik a megfelelő politika végigvitele, ennek érvényességét magyar részről a minapi pénzügymi­niszter-váltás ellenére is meg­erősítették, s ezt kell folytatni energikusan, kitartóan - szö­gezte le a francia gazdaságpoli­tikus. Konkrétan Magyarország csatlakozásáról szólva Jean- Claude Paye elmondta: az OECD részéről a szó jogi értel­mében nem voltak előfeltételek, hanem azt vizsgálták, hogy mennyire egyértelmű, meny­nyire átlátható a magyar jog­rendszer, amely a gazdasági tevékenység kereteként szol­gál - azaz Magyarország elég­gé hasonlít-e már a szervezet többi tagországához ahhoz, hogy felvételi kérelmét elfo­gadhassák. Azt a tényt, hogy a közép-eu­rópai térségből Csehország ju­tott be elsőként (még Magyaror­szág előtt) az OECD-be, Paye nem a két gazdaság helyzetének esetleges különbségeivel ma­gyarázta, hanem egyszerűen az­zal, hogy Prága előbb kezdte el a kibővítési folyamatot. Az OECD szerepéről szólva Jean-Claude Paye hangsúlyoz­ta: ez az intézmény nem rendel­kezik nemzetek feletti hatalom­mal, nem oszt pénzt, hanem a kormányok közötti együttműkö­dés szervezete. - Az a célunk, hogy együtt gondolkodjunk a felmerülő problémákról, meg­próbáljuk megtalálni a helyes politikát, s azután kollektíván ellenőrizzük a végrehajtást - mondta. Az OECD főtitkára sze­rint a határok megnyílása, a konkurencia általánossá válá­sa, a távközlés, a szállítások gyorsaságának növekedése, az új technológiák létrejötte, no meg a politikai értelemben vett globalizáció, a kelet-nyugati szembenállás megszűnése együttesen egy teljesen új kere­tet teremtett a gazdasági tevé­kenység számára. OECD-tagság: a tőke számára bizalom Miskolc (ÉM - ME) - Magyar- ország a csatlakozási doku­mentum tegnapi aláírását követően 27. tagállama lett az Organisation for Econo­mic Cooperation and Deve- lopment-nek, vagyis a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek, közismert nevén az OECD- nek. Kocziszky Györggyel, a Miskolci Egyetem rektorhe­lyettesével, tanszékvezető egyetemi tanárral, a tagság­gal járó előnyökről beszél­gettünk. QBekerülni a gazdasági elitklub­ként. emlegetett szervezetbe a lai­kus számára annyit tesz: mi is ■ gazdagok vagyunk. Aztán az or­szág helyzetének ismeretében az em ber máris elhessegeti magától ezt a gondolatot, és azon kezd tű­nődni, hogyan kerülünk mi ebbe az élcsapatba? • Pontatlan az a meghatározás, amely a fejlett, gazdag országok klubjaként emlegeti az OECD-t. Ez egy gazdasági együttműkö­dési és fejlesztési szervezet, amelynek tagországai között je­lentős gazdasági, kulturális, társadalmi különbségek van­nak, ám kialakult közöttük egy együttműködési, kommunikáci­ós rendszer. Az említett külön­bözőségek egyébként már az alakulás pillanatában is meg­voltak. Gondoljunk csak arra, hogy a 60’-as évek eleje Spanyol- országban a Franco tábornok nevével fémjelzett diktatúra, Portugáliában pedig a Salazar- hoz kötődő korszak. De ha a töb­bi alapító, például Görögország, Törökország vagy Németország és Svédország gazdasági muta­tóit vizsgáljuk, akkor is kiderül, hogy merőben eltérő helyzetű államokról van szó. Ám ezek az országok megtalálták a közös pontot, egészen konkrétan a gazdasági jogrendszerben, és vállalták azokat a feltételeket amelyek bizonyos kötöttségek, korlátok lebontását jelentették. □ A csatlakozás milyen előnyö­ket jelenthet hazánk számára? • Ügy gondolom, nem kell sem túlértékelni, sem alulértékelni a csatlakozás jelentőségét. Ma­gyarország 1990 óta dolgozik azért, hogy ennek a közösségnek a tagjává váljon. Tulajdonkép­pen az európai integrációhoz ve­zető útról van szó. Belekerül­tünk egy olyan közösségbe, amely a világ gazdasági potenciáját je­lenti. Úgy is fogalmazhatnék, hogy egy szemléletmódot, gaz­dasági, kultúrabeli közelítést je­lent. Ezzel elismerték a gazda­ság átalakítását célzó tevékeny­ségünket, azt, hogy az ország a piacgazdaság útjára lépett. Hogy konkrétan milyen elő­nyökkel jár? Nos, először is az­zal, hogy információk birtokába jutunk, ami ma kétségtelenül óriási hatalom. Az OECD külön­böző bizottságaiban születnek meg azok a szabályok, szabályo­zók, amelyek alapvetően megha­tározzák az elkövetkezendő évek, sót évtizedek gazdasági fejlődését. Nem beszélve arról, hogy ha részt veszünk ezeknek a normáknak a kidolgozásnál, ak­kor egyrészt tájékozódunk ró­luk, másrészt lobbyzni tudunk azért, hogy saját érdekeink is megjelenjenek. Ami a tőke szem­pontjából kézzelfogható haszon; az a bizalom. Egy tőkebefektető számára - és itt most a külföldi kis- és közepes vállalkozásokról beszélek - már önmagában is hi­telt, hitelességet jelent, ha egy ország tagja az OECD-nek. Ha egy ilyen befektető - akinek ak­kora tőkéje ugyan nincs, hogy azt kockáztassa, de szeretne ter­jeszkedni - Magyarországot vá­lasztja célpontjául, akkor a tag­ságból következően mái- eleve tudja, hogy nálunk bizonyos gaz­dasági stabilitást talál, amit a jog garantál. □ Tehát egy pozitív országképet jelent számunkra... • Pontosan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a belépés „húzó” hatással van az adott ország gazdaságára, vagyis azokon a területeken, ahol lemaradás van, gyors és látványos fejlődés indul meg. Az együttműködési szervezet története Az OECD alapító okmányát 1960. december 14-én írták alá Párizsban, ezt követően a szer­vezet 1961 szeptemberében kezdte meg működését. Az OECD az OEEC (az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) jogutódja, amely eredetileg 1948-ban a Marshall- terv lebonyolítására és a háború utáni gazdasági konszolidálás elősegítésére jött létre. Alapító tagjai a húsz volt OEEC-állam: Ausztria, Belgi­um, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország. Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lu­xemburg, NSZK, Norvégia, Olasz­ország, Portugália, Spanyolor­szág, Svájc, Svédország, Török­ország, valamint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok. Megalakulása óta hat állam csatlakozott a szervezethez, 1964-ben Japán, 1969-ben Finnország, 1971-ben Ausztrá­lia, 1973-ban Új-Zéland, 1994- ben Mexikó és 1995-ben Csehor­szág. Ä szervezet székhelye Párizs, hivatalos nyelve az angol és a francia. Az OECD fő célkitűzésének tekinti a tagországok magas szintű gazdasági növekedésé­nek és foglalkoztatottságának elérését, az életszínvonal növe­lését, a pénzügyi stabilitást és a világgazdaság fejlődéséhez való hozzájárulást. Ugyancsak cél­nak tekintik, hogy a gazdasági fejlődés folyamatához egészsé­ges expanzióval járuljanak hoz­zá. Elő kívánják segíteni a világ­kereskedelem bővülését a disz­krimináció mellőzésével, nem­zetközi kötelezettségek betartá­sával. Megegyezési alapon mű­ködik, az erkölcsi nyomáson kí­vül semmilyen szankcionálási hatalommal nem rendelkezik. A TÉNYÉK... 1991. június: július: 1992. szeptember: 1993. december: 1994. április: 1994. november: 1995. szeptember: 1995. december: 1999. január: 1996. február: 1996. február: 1996. március 14.: 1996. március 29.: ...ÉS A VÁRHATÓ ESC/ 1996. április: 1996. május: Együttműködési Megállapodás a visegrádi-országokkal Megjelenik az első oiszágtanulmáiiy Magyarországról Második országtanulmány Magyarországról A teljes jógii tagság iránti kérelem benyújtása Magyarország részt vesz a Nemzetközi Beruházások cs Multinacionális Vállalatok Bizottságában. Csatlakozunk a nemzeti elbánásról szóló deklarációhoz. Megkezdődnek a teljes jogú csatlakozási tárgyalások és az azzal kapcsolatos vizsgálódások Megjelenik a harmadik országtanulmány Magyarországról Számunkra pozitív eredménnyel befejeződik a környezetpolitikai vizsgálat Számunkra pozitív eredménnyel befejeződik az adópolitikai vizsgálat Számunkra pozitív eredménnyel befejeződik a pénzügyi liberalizációs vizsgálat Bokros Lajos lemondása után I lom Gyula levelet n az OECD-nek, amelyben kifejti, hogy nem változik a magyar gazdaságpolitika Az Állandó Tanács ülése Dunai Imre ipari minisztei aláírja a csatlakozástól szóló okmányt NYÉK A magyar parlament ratifikálja a csatlakozási okmányokat, amelyeket azután a franc la kormánynál letétbe helyeznek A miniszteri értekezlet szentesítheti a magyar GECO-tagságot Az alapító okirat szerint a tagállamokra általános kötelezettségek hárulnak, amelyek a következők: □ a gazdasági erőforrások hatékony felhasználása, ü a kutatás és a szakképzés elősegítése a tudomány és a technológia szintjén, J a belső és külső pénzügyi stabilitás mellett megvalósuló gazdasági növekedés, _1 az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, valamint a folyó fizetések teljesítéséi gátló akadályok mérséklése és ellörlése, a tőkemozgás liberalizációja. □ <i gazdaságfejlesztés elősegítése. A már belépett és a csatlakozásra váró kelet-európai országok fontosabb gazdasági mutatói A GDP alakulása (változás reálértékben az előzó' évhez képest, %) 1991. 1992. 1993. 1994. 1995.* Csehország-14,2-6,4-0,9 2,6 4,5 1AG Magyarország-11,9-3,0-0,8 2,8 2,0 imp Lengyelország m » mm 2,6 3,8 5,1 6,0 Szlovákia-14,5-7,0-4,1 4,8 4,5 A munkanélküliségi ráta alakulása (%) 1991. 1992. 1993. 1994. 1995.** TA r Csehország • ÁG Magyarország 4,1 2,6 3,5 3,2 3,1 7,8 13,2 12,6 10,9 10,3 VÁR Lengyelország 11,8 13,6 16,4 16,0 15,2 Szlovákia 11,8 10,4 14,4 14,8 13,2 A külföldi tőke teljes és egy főre eső állománya Teljes állomány (millió USD) Egy főre eső állomány (USD) rVol*»Art''»Ái t TAG Szlovákia * (előzetes adatok) **október Csehország 5 900 571 Magyarország 12 700 1 245 Lengyelország 6 800 176 700 131 Forrás: WIIW és nemzetközi statisztikák Felépítés és működés Az OECD legfőbb szerve a tanács, amely minisz­teri szinten általában évente egyszer ülésezik, résztvevői a témáktól függően a gazdasági, pénz­ügy- vagy külügyminiszterek. Rendszeresen ülé­sezik azonban a misszióvezetőkből álló Állandó Tanács. A tanács évenként választ elnököt és két elnökhelyettest. A tanács munkáját a 14 tagú végrehajtó bizott­ság segíti, melyben hét ország (Egyesük Király­ság, Franciaország, Japán. Kanada, Németor­szág, Olaszország és az USA) állandó tagsággal rendelkezik, a többi hét tagot pedig a tanács jelöli ki rotációs alapon. Munkájában bármely tagál­lam képviselője részt vehet akkor is, ha az adott évben a végrehajtó bizottságnak nem tagja. A ta­nács elé kerülő előterjesztéseket is a végrehajtó bizottság vizsgálja meg, amelynek azonban dön­tésijogköre nincs. A szervezet adminisztratív teendőit nemzetkö­zi titkárság látja el (mintegy 1500 fő). Ennek élén a tanács által öt évre kinevezett főtitkár áll. A fő­titkár a tanács alárendeltje és ellátja annak elnö­ki funkcióit amikor a tanács az állandó képviselők szintjén ülésezik. A főtitkári posztot jelenleg Jean-Claude Paye, 1996júniusától Donald Johns­ton kanadai politikus tölti be. A szervezet tevékenységében minden állam egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben vala­melyik tagállam tartózkodik egy adott döntés, vagy ajánlás megszavazásától, ez nem akadályoz­za meg a döntés vagy ajánlás elfogadását, de azok érvénye rá nem terjed ki. Az OECD-nek több mint 200 szakbizottsága és munkacsoportja van. Tevékenységük felöleli a gazdaság- és szociálpolitika teljes területét. A bizottságokban a tagországok legkiemelke­dőbb szakértői dolgoznak, közülük számosán egy­ben hazájuk OECD-hez akkreditált állandó dele­gációjának is tagjai. Ezek a delegációk normális diplomata misszióként működnek, élükön egy nagykövettel. Áz OECD-üléseket általában Párizsban tart­ják a nyilvánosság kizárásával. A főtitkár által összeállított napirendet minden tag kiegészítheti egy ponttal, majd a végleges napirendet a jelenlé­vők többségi jóváhagyással fogadják el. A szerve­zet költségvetéséhez a tagállamok járulnak hozzá bruttó nemzeti termékük nagyságának arányá­ban. Új állam csatlakozásához a tanács egyhangú beleegyezése szükséges. Kivételes esetben azon­ban - a tagok egyetértésével - tartózkodás mel­lett is elfogadható a csatlakozási kérelem. Az OECD-hez tartoznak autonóm és félauto­nóm szervezetek is, továbbá számos nemzetközi szervezettel tart fenn szoros kapcsolatot. Az Ame­rikai Államok Szervezete (OAS) tanácsadói stá­tusszal rendelkezik, az EU Bizottsága és az EFTA képviselői részt vehetnek a szervezet ülésein, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése vitafórum­ként szolgál az OECD számára. Egy 1962. március 13-i tanácsi döntés értelmé­ben nem kormányközi nemzetközi szervezetek is kaphatnak t anácsadói státust. Ez idáig ezt a jogot szakszervezeti, ipari és mezőgazdasági szövetsé­gek kapták meg (B1AC - Munkáltatók Szövetsé­ge; TUÄC - Szakszervezetek). A megváltozott kelet-közép-európai helyzet ha­tására 1990. március 29-én az OECD Tanács dön­tést hozott egy, az európai átmeneti gazdaságok­kal együttműködő OECD-központ felállításáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom