Észak-Magyarország, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-30 / 76. szám
ÉM-Snfferjú ÉM-dosszié Kilátó A dolgok sohasem Az OECD a világ A munka értéket teremt, fehérek és feketék. Nem gazdaságilag legfejlettebb függetlenül attól, véletlenül ilyen a Márciusi huszonhat országát hogy ki végzi. A szlovák nyilatkozat hangneme. tömörítetté. Mag) >arország vendégmunkások hada Nem taktikai okokból huszonhetedik tagja lett meghatározója volt nem élezzük a helyzetet. a szövetségnek. a gazdasági fejlődésnek. II. oldal III. oldal VII. oldal „Bokréta a nemzet kalapján" Fotó: Bujdos Tibor Á hét embere Kristóf György aki egyidős városával Szalóczi Katalin Tiszaújváros (EM) - Bár az elnöki pecsét március 31-én került a várossá nyilvánító levélre, a tiszaúj városiak mégis 1966. április 1-jét tartják számon mint településük újjászületésének dátumát. Ezen a napon egy várandós asszony az újdonatúj város egyik konyhájának asztalán a következő üzenetet hagyta: „Szülni mentem.” Aztán elballagott a mentőállomásra, ahonnan beszállították az egyik miskolci kórházba. Néhány óra múltán felsírt Kristóf György, az új város első szülöttje. Találkozásunk első perceiben gyors egymásutánban kétszer is meglepett. Először majd leesett az állam, amikor a tiszaújvárosi Katasztrófaelhárító Kft.-ben egy noha erőteljes, ámde erősen bicegő fiatalember mutatkozott be e néven. Hamarosan kiderült: nem a sánta tűzoltók eddig nem ismert csoportjának egyik tagját ismerhetem meg benne, csupán a napokban rosszul vetődött egy focimeccsen. Másodszor pedig akkor rántottam fel a szemöldököm, amikor azzal kezdte: harminc év alatt megjárta már a hadak útját. Eredetileg ugyanis attól tartottam, hogy fiatal korára hivatkozva nem lesz miről mesélnie.- Sok mindenbe belefogtam, sok mindent megpróbáltam. A szüleim már ’63-tól itt laktak, s én is csak „születni mentem be” Miskolcra. Itt jártam ki a nyolc általánost és a szakmunkás- képzőt. Igaz, hellyel-közzel megszakítottam az ittlakást. Mint kiderült ez utóbbi mondat meglehetősen eszenciálisra sikeredett. Kristóf György ugyanis - miután kitanulta a hegesztő szakmát - beállt Paks- ra az atomerőműhöz, vagy egy hónapra, aztán adódott egy'lehetőség: felvették a hivatásos katonai tiszthelyettes-képzőbe Debrecenbe, majd két év után őrmesterként Sárbogárdra került. Ezt a lépését egyértelmű félrelépésnek értékelve három esztendő múltán leszerelt. El ne feledjem: Sárbogárdon elvégzett három évet a dolgozók gimnáziumában, majd Pesten befejezte, és leérettségizett. Próbálkozott: volt sofőr és lakatos; dolgozott Székesfehérvárott és Dégen. Aztán „egy gondolattal” ’87-ben vissza-, hazajött. Beállt az autójavítóba, ezzel párhuzamosan Miskolcon, a dolgozók szakmunkásképzőjében egy év alatt autómotorszerelő lett. ’90 nyarán pedig megnősült. A felesége varrónőként dolgozott Polgáron. A fiatal pár Tiszaújvárosban telepedett le, albérletben.- Aztán jött egy kicsit húzó- sabb időszak, mert jövedelemmel nem voltunk nagyon eleresztve — fogalmaz, de aztán más emlékek is felelevenedhetnek benne, mert egy halvány mosoly kíséretében mindjárt szelídíti mondandóját:- Azért nem tudok arra az időszakra sem panaszkodni, mert végül is jól éreztük magunkat. Csak hát nem nagyon volt továbblépésre lehetőség, így kimentem Tengizbe. De csak fél évet voltam kint egyedül, aztán a feleségem is kijött utánam. 1994 nyarán együtt tértek haza, amikor is György beállt egy tiszaújvárosi játékklubba játékmesternek, de hamar rájött, ez nem az ő világa. „Rossz volt nézni, hogy az a sok családos ember az utolsó pénzét is eljátssza.” Felmondott. Nyolc hónapig volt munkanélküli - a feleségével együtt. De hogy ezalatt sem tétlenkedtek, annak hamarosan szemmel látható bizonyítéka lett: kisbabát vártak. Azonban még mielőtt megszületett volna, egy új vállalkozásról értesültek. Szerencséjük volt: nyolc nagyobb cég összefogott, és közös tűzvédelmük biztosítására létrehozták a kft.-t, amely alakulásától - '95 áprilisától - Kristóf György munkahelye lett. Itt teljesít szolgálatot: 24 óra munka, 48 pihenő. Tanulja a szakmát, s a szerződés szerint hamarosan egy 10 hónapos bentlakásos iskolát is el kell végeznie Pesten. Nevetve konstatálja, hogy noha annak idején nem akaródzott tanulnia - ezért adta fel 9 év után zeneiskolai tanulmányait, s ezért nem volt hajlandó gimnáziumba menni -, azóta is szinte folyamatosan nyomja az iskolapadot, s még csak a végét sem látja a tanulásnak. A kft.-nél most is rendszeres az írásbeli számonkérés, de ez már nem szegi kedvét.- Most érzem igazán, mit jelent a hivatás szó. Jó a csapat. Fiatalok, képzettek, jóindulatú- ak. Még olyan is kisegített most kölcsönnel, hogy saját lakáshoz juthassak, akitől nem is reméltem. Jó érzés, hogy az embernek van egy stabil pontja, amelyet ráadásul még szeret is. György és felesége bizakodón néznek a jövő elé: a most nyolc hónapos Dániel húsvét után már saját gyerekszobájában játszadozhat - míg meg nem kell majd osztoznia kisebb testvérével, aki ma még csupán a családtervezés szintjén létezik. Minden jel arra mutat, hogy a két utód is itt cseperedik majd fel, Tiszaújvárosban.- Engem ide köt minden. A gyerekkori élményeim, a barátaim, édesanyám. Mindig megkaptam itt minden lehetőséget. Amint Györgytől tudom, máskor ilyentájt már meg szokták beszélni a családban, hogy mikor, miként ünnepelnek. Ezúttal azonban még nem esett szó róla. Ebből úgy sejti, hogy most az édesanyja valami különös meglepetésre készül. De mint mondja, még ettől is jobban várja kisfia egyeves születésnapját. Dániel örömétől nagyobb örömöt el sem tud képzelni a maga szamara. Szelíd marhaságok Brackó István Mint karácsonyi, gyertyagyújtó ajándékozásra a gyerek, úgy készülök április elsejére. Furfangos triikkökön töröm a fejem, hogy a régi hagyománynak hódolva átverjek valakit, aztán csúfolódva skandáljam: április bolondja, felmászott a toronyba... Hétfőn az lesz az első dolgom, hogy fölhívom vérszívó hitelezőimet, s büszkén tudatom velük, megütöttem a lottóötöst, s amint kézhez kapom a pénzt, rögtön rendezem adósságaimat. Addig türelmet kérek. Az önkormányzattól és a zöldektől viszont elismerő oklevelet kérek. Közhírré teszem, hogy afrikai rokonomtól krokodilokat kaptam ajándékba, s beletettem őket a Szinvába. Ezek az undoknak vélt hüllők ökológiai génnemesítésen mentek át, s kizárólag döglött autógumival, szakadt matraccal, lyukas lavórral, műanyag zacskóval táplálkoznak, azaz csupa olyan holmival, ami megszentség- teleníti a józsef Attila megénekelte, ódái patakot. Tiszta lesz a meder. Ezek a szemétevő állatok az emberre nem veszélyesek, így dolguk végeztével áttelepíthetőek a parkokba és az utcákra is. Üsse kő, állom a köztisztaságiak kötelező narancssárga mellényének árát is... Fölrémlett bennem egy másik ötlet is, a közelítő húsvét kapcsán. Megfelelő igazolvány felmutatása esetén, pártállástól függően ingyen nyuszit osztogatnék. A szocialistáknak pirosszeműt, a kisgazdáknak üregit, a kereszténydemokratáknak csincsillát, a fideszeseknek csokoládéból valót, Lezsák Sándor illetve Szabó Iván híveinek guminyuszit (mert az nyúlik), Pető Iván követőinek pedig olyan műnyulat, amelyet az agárversenyen használnak... Az sem lenne rossz dobás, ha elhíresztelném, hogy Bokros Lajos levágatta a bajuszát. Azért kényszerült inkognitóba, s férfiúi díszétől való megválásra, mert miniszteri lemondása után népszerű lett, üldözik a nők, s folyton aláírást kérnek tőle. Tudom, badarság az egész, s senkit nem fogok beugratni április elsején. Kinek van kedve marháskodni most? S különben is, baj van a marhákkal. Az angliai kergekór miatt nem engedik a kontinensre a derék brit kérődzőket, illetve a belőlük készült élelmiszert, állattápot. jól befűtöttek a hamburgeres világcégnek! Ki az a marha, aki marhát eszik, tudva azt, hogy ez a nyavalya az emberre is átterjedhet, s Németországban már megbetegedést is regisztráltak?! Egy friss híradás szerint Albion farmjairól, vágóhídjairól szélnek eresztették az embereket, s - bár hivatalosan még nem rendelték el - megkezdődött az állatok elpusztítása és elégetése. (Nálunk nem kellett kergekór ahhoz, hogy a szarvasmarha-állomány megtizedelődjön. Elég volt egy kis szorítás. A támogatás csökkentése, a tartás költségeinek növelése. Hát nem humánusabb, illetve animálisabb ez a megoldás?!) Most a londoni hentesek 90 százalékkal olcsóbban kínálják a fartőt, a lábszárt, a bélszint. A kutya sem viszi... De nemcsak ez az oka annak, hogy a bolondok napján nem lesz késztetésem a marháskodásra. Hiába ingerel a Karinthy Frigyesnek tulajdonított, s a szigetországban most érvényes szlogen: Mondja marha, mért oly bús? Olcsóbb a hal, mint a hús... Fölteszem, hogy a hétfői parlamenti ülés sem nélkülözi majd Torgyán józsef napirend előtti felszólalását. Kár, hogy legjobb patronját már ellőtte. A kormányt kritizáló korábbi dörgedelmében azt állította, hogy „ezek az intézkedések egy fölfelé gördülő lavinát indítottak el". Ügyes. Mármint az időpont kiválasztása, amikor a terem csaknem tele, s a televízió élőben sugároz. Bezzeg ha a héten, kedden este szólt volna, amikor a gyorsírók, a vízhordók és a technikusok létszáma meghaladta a honatyákét, akkor nem lett volna ekkora sikere. Sőt! A csaknem teljes érdektelenségbe fulladt vita után (a munkaszolgálatosok kárpótlásáról tárgyaltak) egy kitartó képviselő állítólag megjegyezte: ha valamit el akarsz titkolni, azt mond el este nyolckor az Országgyűlésben... Fújhatsz hideget, meleget. Csak ez utóbbit ne egy olyan, a párkapcsolatokat jogilag is legalizálásra törekvő kisebbség (?) kapcsán, pláne a közkeletű, négy betűs szóval, amint azt tette a borrend lovagjává ütött frakcióvezető... De ez még semmi! A furcsa rögtönzéseiről, meghökkentő, s a korábbi diplomatára nem jellemző nyegle kijelentéseiről el híresült politikus így kommentálta a magyar-szlovák alapszerződés kitapinthatóan magyarellenes lábjegyzettel ellátott ratifikálását: a kiegészítés bennünket nem érdekel, s ilyen alapon a sztrapacska receptjét is mellékelhették volna a dokumentumhoz. A magyar miniszterelnök nyilatkozott így. Ilyet a legrafináltabb tréfacsináló sem találhat ki, bár ez a mondat nem április elsején hangzott el. Letaglózva hallgattam. A kergekóros angol marhákra gondoltam...
