Észak-Magyarország, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-13 / 37. szám
6 Z Itt-Hon 1996. Február 13., Kedd MOBIL MŰREMEK A Vectra 1988 óta az Opel sikerautója a középkategóriában. És most itt az új Vectra, melynek minden adottsága megvan ahhoz, hogy még elődje diadalát is túlszárnyalja! Továbbra is élnek rendkívül kedvező részletfizetési és lízingfeltételeink. Opel Csősz Autóhazak Záhonyban és Nyíregyházán. Hogy Ön januárban is könnyen indítson! _____________________________________OPEL~0C SŐSZ AUTÓCENTRUM OPEL NYÍRMOBIL 1 4625 Záhony, 4-e* út 4400 Nyír»ffyháza, Rákóczi út 60. a 341. km-nét Tat: 42/343*55 Ta!.: 45/360-375, Tal./Fax: 45/360-384 Fax: 42/311-356 SOMOGYI GYULA és kedves felesége HUNYOR JOLÁNKA Miskolc, Aggteleki u. 6. házassági évfordulótok alkalmából nagyon sok szeretettel köszönt: Kófica, Palcsi, Juditka, Zoltán és dédunokátok Bianka Lí IttH SATORALJA LJHELY Az EM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Sátoraljaújhely, Dózsa Gvörgv út 12. Telefon/fax: 47/321-926 M unkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal kapcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt, Zempléni mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök I200-----TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon-----A Z MAGYARORSZAG -BAN SZILAGYI BARNA Erdőbénye születésnapod alkalmából szívből köszöntünk: Feleséged, lányaid, nejeid és unokáid. A mellékletben megjelenő hirdetéseket a megjelenést megelőző hét közepéig (legkésőbb szerdáig) kérjük eljuttatni szerkesztőségünk címére. Sátoraljaújhely, Dózsa Gy. út 12. . 1996. Február 13., Kedd Itt-Hon Z 3 A tallyai hímzőszakkör Az „úri hímzésre" specializálták magukat az asszonyok ’mmmssmt&r* •■mmmtmaim-mxs .......... ... ......................— ----------— S chneider Imréné és Szabó György, népjóléti-miniszter a szakkör egyik rendezvényén Fotó: A szerző Tállya (ÉM - SFL) - Szűkebb környezetünkben léteznek olyan önszerveződő csoportok, melyeknek tagjai egyfajta családias hangulatban dolgoznak, szép sikereket érnek el hazai és nemzetközi szinten, mégsem ismertek túlzottan. Ilyen a tállyai Népi és Történelmi Hímzőszakkör. A csoport megalakításának gondolata egy fiatal pedagógus, Kurucz Lászlóné fejéből pattant ki 1963-ban. Ekkor szerzett „C” kategóriás vizsgát díszítőművészetből, és tudását azonnal kamatoztatta. Egyszerű, a szépet szerető lányokból- asszonyokból alakította meg azt a szakkört, amelyben jelenleg is vannak alapítók. Ám csupán két évig vezette őket, majd Miskolcra költözött. Szerencsére nem szűntek meg, Magéra Éva tovább vitte a csoportot. Viszont - ilyen az élet - ő is elköltözött Tállyáról. Helyére Schneider Imréné lépett, aki a mai napig tanítja a szorgalmas asszonyokat. Most huszonhét éve vezeti hímzőstílusában átalakult szakkörét, amely ha a pontosságra törekszünk, elmozdult egy új irányba is. Schneider Imréné - Éva néni - 1980- ban gondolt egyet, felkereste a megye nagyon sok református templomát, rajzokat készített az úrvacsorák térítőiről. Királyok palástjait tanulmányozta múzeumokban, és a népi motívumok mellett elkezdte tervez- ni-varrni azokat a darabokat, amelyek egykor „úri hímzés” névvel közismertek voltak. Az arany- és ezüstszálakkal ékített stílussal hamar megbarátkoztak a szakköri tagok, örömmel sajátították el az új öltések technikáját. 1973-tól valamennyi jeles népművészeti kiállításon bemutatják munkáikat, és már ebben az évben díjat kaptak az Észak-magyarországi Kalárison. 1985-ben megkapták a Kiváló együttes címet, és innen számítva minden kiállításon begyűjtötték egy-egy trófeát. Két Gránát Alma, két országos I. díj és két nívódíj boldog tulajdonosai többek között. A legsikerültebb darabjaik közül néhány a Néprajzi Múzeumban látható Budapesten. A tállyai asszonyok munkái 1993-ban a Londonban megrendezett „Magyarország bemutatkozik” fesztiválon és 1994-ben Torinóban a Kossuth-centenáriumon arattak sikert európai szinten. Olyannyira, hogy programon kívül a történelmi hímzéseket Rómában is kiállították. Jelenleg az idei millecentenáriumra és az Országos Népművészeti Kiállításra készülnek, nehéz anyagi feltételek mellett. Szerencsére néha sikerül pályázati úton vagy magánszemélyektől támogatáshoz jutniuk. Az Éva néni által közel harminc éve vezetett szakkör működését nézve óhatatlanul felmerül a kérdés, egy száraz team, vagy egy vidám család dolgozik együtt? Utóbbi. Közösen ünnepük a név- és születésnapokat, karácsonyokat, farsangokat ......és meggyújtan ak egy szál gyertyát november 1-jén azoknak a tagoknak a sírhantjain, akik az élet végessége miatt már nem lehetnek közöttük. Üres mostanában az újhelyi piac. Nincs a már megszokott zsongás, nem hallani az alkuszok heves vitáját. Az árusok is viszonylag hamar összepakolnak, hiszen a hideg távoltartja a vevőket. Heti Jegyzet Irtás Bópisz Attila A zempléni rendőrök számára tálán a fatolvajok lefülelése jelenti a legnagyobb gondol - adtuk hírül lapunk egv korábbi számában. Ebben lehet valami, hiszen a tettenéréshez az erdők megközelítése nehéz és körülményes emellett a kapitányságok létszámához képest túl nagy területet kellene tol\ a- matosan ellenőrizni. A fatolvajoknak sokféle „típusa" van. Akad, akit szegénysége zavar az erdőbe. A legkevesebb problémát tálán ők okozzák, hiszen nem a rőzsehordo anyóka fogja kipusztítani az erdőt, nem miatta fog felbomlani az ökológiai egyensúly. Természetesen ezek eklen éré nem követendő a példa. A nagyobb gond és erkölcsileg is /óbban elítélendőek azok, akik szintén illegálisan, ám kereskedelmi, jövedelemszerző céllal irtják a fákat. Sokat hallani felkészültségükről és rafinériáikról. A tapasztalt „faorzó" derékban vágja fi a tűzrevalrít, hiszen igya rezgést elnyeli a fa anyaga, nem hallani messzire a baltacsapások hangját. Egyik rendőr kapitányságon hallottam annak a c sa- csinak a történetét is, amelyik egyedül húzta le a rönköt a hegyről. A gazdái ott leakasztották róla a terhet, a lenekére csaptak és már ment is vissza az erdőbe. Egy Idomárnak is a bee suletc- re válna! Aki egy kis erdei túrára, sétára vállalkozik rengeteg „kereskedelmi útvonalat" keresztez majd az útja, amelyek akkorák, hogy akár a fafeldolgozóipar telepítő tényezője is lehetne. Az illegális kereskedők sokrétű szállítási módszereit a nyomok igazoljak. A kistraktor kerekének barázdáitól kezdve a gőzölgő lócitromig mindent tel lehet találni. Mindezektől sokkal súlyosabb, amikor természetvédelmi területen végzik „áldásos” tevékenységüket a tatok-a- jok, ami amellett, hogy gazdasági és környezetvédelmi merénylet, amellett eszmei kárt is okoz. Amennyiben igv folytatódik, holnap II. Rákóczi Ferenc által ültetett többszáz éves Iák tűzönéi főzik majd az udvaron a krumplira malacnak, és ősborókás mellett sütik a szalonnát, valamint iksz ipszilon bárónő hosszú időn át szenvedélyesen gyűjtött különleges fagyűjteményéből lesz hidlásdeszka a disznóólban. Sokak véleménye szerint az erdőket igazából tulajdonosaiknak kellene megvédeni. Sajnos ezek a tulajdonjogi viszonyok máig nincsenek megfelelően tisztázva. Fia ez meglesz, reménykedni lehet az említett problémák megoldásában. Addig viszont - véleményem szerint--sem az erdészektől, sem a rendőröktől, sem pedig a polgármesteri hiv ataloktól nem lehet csodát várni.
