Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-25 / 21. szám

LII. évfolyam, 21. szám A bliccelők rémálma Bár a helyközi buszokra az első ajtón kell felszállni, és csak jegy vétel után lehet be­jutni, a bliccelők számtalan trükköt ismernek. (4. oldal) Sokba kerül az ingyenes tömés Az elképzelések szerint csak azoknak a biztosítot­taknak járna, akik vállalják, hogy rendszeresen ellen­őriztetik fogaikat. (5. oldal) BORSOD - ABAÚ] - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Ára: 21,90 Ft / 1996. január 25., csütörtök Sikeres év után a tervekről Eddigi történetének legsi­keresebb évét tudhatja ma­ga mögött a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Céljuk a va­gyon gyarapítása. (9. oldal) Csúcsközeiben az influenzajárvány Budapest (MTI) - Az elmúlt héten tetőzött hazánkban az influenzajár­vány. Ebben az időszakban csak­nem 81 ezer ember fordult orvos­hoz, csupán valamivel több, mint az azt megelőző hét napban - tájékoz­tatta az újságírókat szerdán Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosa. Azokon a területe­ken - Baranya, Somogy és Tolna megyében -, ahol elsőként jelent meg a vírus, már csökkent a bete­gek száma. A keleti, délkeleti me­gyékben viszont még felfutó ágban van a járvány. Az elmúlt héten 385 személyt kellett kórházba szállíta­ni, 28-an pedig meghaltak az influ­enza következtében. A legtöbb halá­los áldozatot Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében követelte a járvány. Mint a főorvos elmondta, a betegek száma Vas, Komárom és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb. Az 5 hete tartó jár­vány összesen csaknem 270 ezer embert döntött ágynak. Szakértői bizottság a szlovákságért Budapest (MTI) - Hegyesiné Or­sós Éva címzetes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hi­vatal elnökének vezetésével szer­dán tartotta alakuló ülését a Ma­gyar-Szlovák Szakértői Bizottság. Á testület feladata többek között a Magyarországon élő szlovákság helyzetének javítását célzó cselek­vési program megvalósításának elő­mozdítása, segítése, a hazai szlo­vákság szükségleteinek, igényeinek feltérképezése. A hivatal tájékozta­tása szerint a 12 tagú állandó bi­zottság elsősorban a hazai szlovák­ság képviselőiből tevődik össze. A bizottság rövid és hosszú távú fel­adatainak munkatervét március végén tárgyalja meg. Európa-diploma az ősleleteknek Ipolytarnóc (MTI) - Európa-diplo­mát adományozott az Európa Ta­nács a Miniszterek Tanácsa döntése alapján az ipolytarnóci ősleleteket őrző természetvédelmi területnek - az okmányt várhatóan márciusban Budapesten adják át. Az elismerést szerdán Ipolytarnócon jelentették be. A 30 éve alapított diploma ezút­tal első ízben kerül Magyarország­ra: az ősleletek mellett a Budai Táj­védelmi Körzethez tartozó Szénás­hegyek részesült az öt évre szóló elismerésben. j ' , y, '/< Justizmord-díj Bokros Lajosnak Budapest (MTI) — Bokros Lajos pénzügyminiszternek ítélte a Füg­getlen Jogász Fórum (FJF) választ­mánya az idei Justizmord-díjat. Az „elismerést” - amelyet idén adtak át először — az kaphatja meg, aki­nek az adott évben a legnagyobb szerepe volt rossz vagy alkotmány- sértő jogszabályok előterjesztésé­ben és/vagy elfogadásában, és alp ezzel egyúttal a jogállamiság elveit is megsértette. Aválasztmány egy­hangúlag szavazta meg, hogy az 1995-ös tevékenységéért a pénzügy- miniszter legyen az első jutalma­zott. A díj - üres postai küldemény, rajta „törékeny”, „romlandó” felira­tokkal — a gazdasági stabilizáció kapcsán kezdeményezett jogszabá­lyok „tulajdonságára” utaló, szim­bolikus Bokros-csomag. A fékbetét a közös nevező A perkupái trehányság nem mérhető a kazincbarcikai esethez Letakart szennyező anyag - az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában Fotó: Bujdos Tibor Szabó Nóra Perkupa, Miskolc (ÉM) - Enge­dély nélkül, helytelen módon tárolják a veszélyes hulladékot a perkupái Bókőnél, kimutatha­tók a környezetre veszélyes anyagok. Az tény, hogy a 150 tonnányi kevert hulladéknak bizonyos része fékbetétőrle­mény, ennek pedig egyötöde az­beszttartalmú. „Kérem a sajtót, ne csináljanak be­lőlünk Kazincbarcika-kettőt” - kezdte a beszélgetésünket Horkai István, a Bódvavölgyi Kőfeldolgozó Kft. felszámolóbiztosának helyi megbízottja, akit nemes egyszerű­séggel ügyvezető igazgatónak cél­szerű titulálni, hiszen a felszámolás előtt is ő állt a Bókő élén. Az egyéb­ként márvány, gránit és egyéb kőla­pokat és termékeket gyártó perku­pái vállalkozás egyik legfőbb tevé­kenysége az is, hogy speciális Maxe- com malomban ásványi eredetű anyagokat, kőzeteket - úgymint mészkő, kohászati alapanyagok, üveg, koksz - őrölnek meg, s ezzeí eddig nincs is semmi gond. Ponto­sabban nem volt, amíg a ’90-es évek elején szerződést nem kötöttek a kazincbarcikai azbesztbotrány kap­csán már ismerős kisvárdai Karof- lex Kft.-vel évi 400 tonna fékbetét őrlésére. Az első kötelezettségmulasztás akkor történt, amikor a cég nem je­lezte az önkormányzatnál, hogy te­vékenységét kiegészíti. Igaz, az ön- kormányzat sem sokat kereste őket ezügyben. A fékbetét sajátossága, hogy mátrixvédelemmel nem kör­nyezetszennyező, viszont őrlemény formában - összetevői miatt - na­gyon is az. Harmadik veszélyességi osztályba sorolt hulladék. Található benne néhány nehézfém, fémsó, né­mi fenol, nem beszélve a barcikai botrány főszereplőjéről, az azbeszt­ről. Horkai úrnak fogalma sem volt arról, hogy nemcsak az azbeszttar­talmú, hanem az azbesztmentes fékbetétőrlemény is komoly veszé­lyes hulladéknak minősül, ámbár a törvény nemismerése ugye nem mentesít...- A szerződésben nem szerepelt azbeszttartalmú fékbetét, és én úgy tudtam, hogy ez nem veszélyes hul­ladék. Később derült ki, hogy a Kis­várdai szállítmány 20 százaléka az­besztet is tartalmazott - magyaráz­za az igazgató. A szerződés szerint mindent vissza kellett volna szállítaniuk a Karoflexhez, az igazi bonyodalom azonban azzal kezdődött, hogy a malom tisztításakor és a munkafo­lyamat során keletkezett hulladék más fölösleges anyagokkal együtt mindig kikerült a telephelyre, csak úgy, összesöpört formában. Ebből az évek során a környezetvédelmi hatóság szerint 150, az ügyvezető szerint közel 180 tonna homogén őr­leményhulladék gyűlt össze a tele­pen két kupacba gyűjtve. Ezek időn­ként mészkóborítást kaptak, amió­ta a bejelentések és a vizsgálatok el­kezdődtek, azóta fóliatakarás is került. (Folytatás a 3. oldalon) A hangulat jó, a hálózsák szűk Négy nappal később lesz kész a műszaki alakulat szálláshelye Okucani (MTI) - Keleti György honvédelmi miniszter szerda délelőtt szemlét tett a magyar műszaki alakulat horvátországi szálláshelyén, az Okucani köze­lében lévő táborhelyen. Okucaniban nagy erőfeszítéseket tesznek a NATO keretében tevé­kenykedő magyar egység bázisának mielőbbi kiépítésére. Az időjárás, a kemény fagy miatt azonban nehe­leg február elsején fogadhatja majd a főerőt. Jelenleg mintegy 100 ma­gyar katona dolgozik a szálláshely kialakításán. Dobó Péter tábornok, az anyagi és technikai főcsoportfő­nök helyettese és Tóth László alez­redes, a már kinn tartózkodó alaku­lat parancsnoka tett jelentést Kele­ti Györgynek. Élmondták, hogy a szálláshely építése rendben folyik, a katonák hangulata jó, és hogy fegyelmezet­ten végzik a munkát. Éjszaka jár- őröznek, nappal szerényebb őrséget adnak, biztonságban érzik magu­kat. Egyedül a hálózsákokra pa­naszkodtak, szűknek találják őket és ezért cserét kértek. A kivitelező elmondta, hogy a munkálatok a ja­nuár 27-ére tervezett határidőhöz képest egy napot csúsznak, de a közművek beüzemelése miatt összesen négynapos késés lesz, és február elsején lesz csak fogadóké­pes állapotban a tábor. A miniszter a jelentéstétel után szemlét tett, elbeszélgetett a kato­nákkal, majd hazaindult zen haladnak, és a tábor valószínű­Megismertették a miniszterrel a táborhely terveit is Fotó: Nagy Gábor (ISB) ív •V ■KOMMENTÁR A legjobb üzlet Szabó Nóra Tény, hogy a perkupái környezet­szennyezés kapcsán kavart egy kis vihart a sajtó. A „balhé" elszenvedői számára a nyilvánosság a legkeservesebb talán az egészben, mert - az újságíró dilemmája éppen ez - attól nem javul a konkrét hely­zet, hogy leírjuk. Vagy mégis? Kimutatták, de ezt már kimutatni sem kell, hogy a világ legjobb üzlete a fegyver és a kábítószer mellett a veszélyes hulladék. Annak tartotta a dolgot 1993-94 telén az Észak-magyarországi Hulladékgazdálko­dási Kft. (Kazincbarcika) akkori vezetője is. És dőlt az azbesztpor teherautószámra az éjszaka leple alatt. Lehet, hogy még ma is dőlne, ha nem derül rá fény. Hulladék­kal foglalkozó szakemberek állítják, a ve­szélyes anyagot csak tisztességesen sza­bad kezelni. Mert úgy is nagyon nagy üz­let, de nem lehet belebukni. Gondoljuk csak el: a barcikai azbesztet az ország egyetlen veszélyes hulladéktelepén, Aszódon tonnánként 90 ezer forintért he­lyeznék el. Nem mintha a helyben ártal­matlanítás olcsó mulatság lenne, „mindössze" 30 milliójába kerül a cégnek, vagyis 15 milliójába a fele tulajdonrésszel rendelkező városnak. S akkor még nem említettük az erkölcsi kárt, a botrány ugyanis nemcsak a cégre, hanem a város­ra is bélyeget nyomott, mint ahogy koráb­ban a higany, vagy a kábítószer-alap­anyag. S vajon milyen erkölcsi kára szár­mazott a kft. akkori vezetőjének, aki már szabadlábon van, s nem mondhatjuk rá, hogy „szegény emberi"? Számomra a két eset egyetlen közös ne­vezője valóban a Karoflex, s ha mára prob­lémák gyökerét keressük, nem ártana itt is szétnézni egy-két vétkes után. Igaz, a per­kupái ügy sem éppen tegnapi, még csak nem is tegnapelőtti; három-öt éve történt. De lehet, hogy az ország, vagy éppen Bor­sod más pontjain is ott a rákokozó látha­tatlan szálacskák tömege a levegőben, csak még nem derült ki. No jó, nem kel­tünk pánikhangulatot! Perkupán a cégve­zető hozzáállása különben is szimpatikus. Több forrásból tudom, beismerésének szí­vélyessége nem csak póz, egyébként meg úgysem lenne értelme elutasítóan, faragat­lanul, fenyegetően viselkednie, mint ahogy azt a fent említett cégvezetőtársa tette másfél-két éve. Ez a jó üzlet sokba kerül a Bókőnek is. Vajon a kisvárdai Karoflex megússza-e, hogy a szerződést megszegve azbesztet is küldött Perkupára? A végén kiderül, hogy ők sem tudtak a fékbetétőrlemény veszé­lyességéről, hiszen nem szóltak róla. Ja, és az anyagiak sem őket terhelik... Illetéktelen illetékszedés Budapest (MTI) - Személybiztosítási illeté­ket szednek az ukrán határon az országba be­lépő utasoktól. Krisán Attila ezredes, a Határ­őrség szóvivője szerdán elmondta, hogy január’ 23-ától valamennyi külföldi számára személy- biztosítás megkötését írták elő az ukrán ható­ságok. Ennek ára 2000 kupon, azaz 200 forint. A biztosítás 15 napig érvényes, az összeg átvé­teléről elismervényt adnak az ukrán határ­őrök. Szergej Borogyenko, a budapesti ukrán nagykövetség sajtóattaséja viszont úgy nyilat-' kozott, hogy nem hivatalosan szednek sze­mélybiztosítási illetéket az országba belépő utasoktól. Szerinte a vízum nélkül beutazó külföldiektől követelnek pénzt - feltételezése szerint utazási irodák -, hogy így „gondoskod­janak” a beutazók védelméről. Borogyenko azt tanácsolja, hogy ne fizessék meg az illetéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom