Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-25 / 21. szám
2 ÉSZAK-Magyarország Világpolitika 1996« Tanuár 25., Csütörtök Újabb tanácsadó — a süllyedő hajóról Moszkva (MTI) - Szerdán Borisz Jelcin orosz elnök tanácsadó testületének újabb tagja mondott le, tiltakozva az elnök politikája ellen. Szergej Alekszejev akadémikus, az elnök mellett működő embeijogi bizottság tagja döntését indokolva hangsúlyozta: az utóbbi időszak oroszországi fejleményei arról tanúskodnak, hogy a vezetés letér a demokrácia útjáról és a problémákat erőből oldja meg. - Az orosz közélet számos képviselőjéhez hasonlóan nem * akarok ebben közreműködni. A csecsenfóldi háború kezdetén már megmondtam, hogy az ellentétes egy civilizált állam alkotmányos és jogi normáival. Pervomajszkoje, ahol ártatlan embereket öltek meg, megmutatta, hogy hova vezet ez a politika - idézte az ITAR-TASZSZ Alekszejevet. Jelcinnel az állampolgárok is elégedetlenek, igaz elsősorban anyagi okok miatt Fotó:AP A dagesztáni túszdráma és Pervomajszkoje településének a túszok életét semmibe vevő ostroma, illetve a reformerek vezetésből való eltávolítása után számos ismert orosz közéleti személyiség lemondásával tiltakozott Jelcin politikája ellen. Szergej Kovaljov, az elnök embeijogi megbízottja, és az elnöki tanácsadó testület tagja kedden vált meg mindkét tisztségétől. Korábban szakított Jelcinnel Jegor Gajdar, az első orosz reformkormány vezetője, illetve Jelcin tanácsadó testületének másik tagja, az ismert orosz publicista, Otto Lacisz. Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csömök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341-888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-834, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341 -700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341 -866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 465 forint, negyedévre 1370 forint, fél évre 2700 forint, egy évre 5100 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 21,90 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 01330357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., , 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 46/411-276 A HÍVÁS INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! Magyar-NATO megállapodás Februárban megkezdődnek a felvétel kétoldalú konzultációi Őrködő magyar katonák Okucaniban. A közvetlen IFOR-parancsnokság alá rendeléshez még egy lépés hátravan. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Brüsszel (MTI) - Simonyi András nagykövet, a brüsszeli Atlanti Összekötő Hivatal vezetője és Javier Solana NATO-főtit- kár szerdán aláírta a magyar katonai kontingensnek a boszniai béketeremtésben való részvételéről intézkedő megállapodást. Ezzel hivatalosan is véglegessé váltak azok a feltételek és biztosítékok, amelyek mellett a magyar egységek küldetése zajlik majd. A közvetlen IFOR-parancsnokság alá rendeléshez azonban még egy lépés hátra van: mint a nagykövet utóbb magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, a magyar honvédség parancsnoka várhatóan ezen a héten küld majd hivatalos levelet George Joulwan tábornoknak, a NATO főparancsnokának, hivatalosan is jelezve a magyar katonák IFOR-irányítás alá helyezését. Simonyi szerint szerdán voltaképpen két dokumentumot is aláírtak: az egyik a részvételi feltételeket számba vevő megállapodás, a másik a pénzügyi, finanszírozási kérdéseket szabályozó egyezmény. Ez utóbbi tisztázza, hogy milyen jellegű költségeket kell a résztvevő országnak állnia - ilyen például az élelmezés, az orvosi ellátás, az elhelyezés vagy az üzemanyag-ellátás költsége s melyeket a NATO-nak (például az IFOR-parancsnokság kiadásait). Az egyezmény értelmében a magyar egységek - összhangban az Országgyűlés vonatkozó határozatával - legkésőbb ez év december 31- ig maradhatnak IFOR-irányítás alatt. E kitétel újabb kölcsönös megállapodás alapján módosítható. A magyar nagykövet egyúttal elmondta: Joulwan tábornok külön levélben jelezte, hogy nagyra értékeli a magyar egységek felkészültségét, és teljes mértékben alkalmasnak tartja őket a részvétebe. * A NATO-tagországok nagykövetei szerdán, szokásos heti tanácsülésükön úgy határoztak, hogy a szövetség várhatóan már februártól megkezdi a rendszeres kétoldalú konzultációt mindazon kelet-európai országokkal, amelyek érdekeltek a későbbi taggá válásban - jelezték szövetségi források. A szövetségi meghatározásban „kétoldalú intenzív párbeszédként” emlegetett, több fordulós egyeztetés beindításáról az Észak-atlanti Tanács tavaly decemberi külügyminiszteri szintű ülése határozott. Ilyenre a tagság bánt érdeklődő országokkal kerül sor, és a megbeszélések keretében egységes akcióprogramba foglalva számba veszik mindazon kritériumokat, amelyeknek teljesítését a szövetség a csatlakozóktól elváija. A konzultációk módjáról, keretéből és témából, arról, hogy milyen szinten zajlanak majd, a NATO hétfőn tájékoztatja a kelet-európai partner országokat - jelezték az említett források. Tisztázni kell a tisztázó jelentést 1201-es: történelmi és területi feltételek, az állam törvényei Bukarest (MTI) - Több bukaresti lap is részletesen foglalkozott szerdán az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által kedden elfogadott, a kisebbségi jogokról szóló jelentéssel, amelyet a jogi bizottság tagja, Rudolf Bindig készített. Ez többek között a közgyűlésnek - a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés vitájában is fontos szerepet játszó - 1201-es ajánlásával kapcsolatban is tartalmaz pontosító értelmezést, amelynek alapján azt ajánlja, hogy a román-magyar alapszerződésbe is foglalják bele az erre az ajánlásra való utalást. A jelentés leszögezi, hogy az ajánlás sokat vitatott 11. szakaszában szereplő előírások „nem kumulatív” jellegűek, amikor a helyileg többségben élő nemzeti kisebbségek számára három lehetőséget sorolnak fel. Ezek a következők: saját helyi közigazgatás, saját autonóm közigazgatás vagy különleges státusjogállás. Adrian Severin, aki a Petre Roman volt miniszterelnök vezette Román Demokrata Pártot képviseli országa küldöttségében, ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ily módon az állam maga választhatja ki azt a változatot, amely megfelel saját törvénykezésének. Az 1201-es ajánlás nem vezet enklávék - nemzetiségi szigetek - kialakulásához vagy szecessziókhoz, az egyéni és nem a kollektívjogokat fejti ki”. Florin Radu- lescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője szerint viszont a Bindig-jelentés nem elég világos, továbbra is többféle értelmezést tesz lehetővé. Közölte, olyan indítványt kíván előteijeszteni, amely tisztázza annak a megfogalmazásnak a jogi tartalmát, amely szerint az állampolgárok lojalitással tartoznak annak az államnak, amelynek területén élnek. Az Evenimentul Zilei ismertetése szerint a Bindig-jelentés másfelől hangsúlyozza: 1201-es ajánlás előírja azt, hogy a megoldásnak meg kell felelnie a sajátos történelmi és területi feltételeknek és az állam nemzeti törvényeinek. Ami a nyelvi jogokat illeti, a jelentés szerint nem abszolút jellegűek, bizonyos számú korlátozásnak vannak alávetve, s az ajánlás sem elő nem írja, sem nem tiltja az anyanyelvű oktatásra vonatkozó általános jogot az állami iskolákban. Az ajánlásban felsorolt jogok vonatkoznak a többségi nemzet azon tagjaira is, akik egy helyi közösségen belül kisebbségben élnek - szögezte le a Bindig-jelentés. Mostar: az egyesítési kísérlet kudarca Belgrád (MTI) - Nincs esély arra, hogy egyezség jöjjön létre a mostari horvátok és muzulmánok között - jelentette be a her- cegovinai városban tevékenykedő EU-adminisztráció. A rövid nyilatkozat szerint Hans Koschnik, Mostar Európai Uniót képviselő polgármestere a jövő hét elején Brüsszelbe utazik, hogy tárgyalásokat kezdjen az EU külügyminisztereivel. Az EU-nyilatkozat gyakorlatilag annak beismerése, hogy nem sikerül újraegyesíteni Mostart, ahol a muzulmán-horvát összecsapások idején heves harcok dúltak a két nemzetiség hadserege között. A mostari kudarc megnehezíti a boszniai muzulmán-horvát föderáció működőképessé tételét is, hiszen a hercegovinál város státusa körül dúló viták miatt egyre mélyebb szakadék alakul ki a boszniai muzulmán és horvát vezetők között. A nyilatkozatot az után tették közzé, hogy Mostar muzulmán negyedének polgármestere, Safet Orucevic bejelentette: elutasítja a város felosztására vonatkozó javaslatokat, s felkéri az Egyesült Államokat, hogy döntőbíróként segítse a város státusának rendezését. A muzulmán politikus elsősorban azt kifogásolta, hogy a horvátok és az EU-adminisztráció által előterjesztett városfelosztási tervezetben egyetlen vegyes kerület szerepel, s az is nagyon kis területű lenne. A muzulmánok azt javasolják, hogy a várost hat negyedre osszák fel, amelyből két-két kerület lenne „egynemzetiségú”, míg két negyedben vegyesen élnének a két nemzetiséghez tartozók. Az ellenségből szövetségessé váló muzulmánok és horvátok között az új év első napjaiban éleződött ki ismét a feszültség, s a fegyveres incidensekben már ketten vesztették életüket, ketten pedig súlyos sebesüléseket szenvedtek. Az összetűzések kirobbanása után IFOR-kato- nák érkeztek a horvát és muzulmán negyedeket elválasztó térségbe, s azóta nem robbant ki újabb komoly fegyveres összecsapás. Mégsem lesz IRA-fegyverletétel London (MTI) - A brit kormányálláspont vereségével, ám nem egyértelműen az északír fegyveres köztársasági mozgalom (IRA) győzelmével ér fel az a jelentés, amelyet szerdán tett közzé az ulsteri félkatonai szervezetek fegyverzetének sorsát vizsgáló nemzetközi bizottság. A londoni és a dublini kabinet bábáskodásával jó egy hónapja életre hívott, George Mitchell egykori amerikai szenátor vezette szakértői csoport annak megállapítására volt hivatott: miképp békíthetó össze a hivatalos brit politika - amely legalább részleges IRA-fegyverletételt követel az érdemi rendezési tárgyalások kezdete előtt -, illetve a katolikus terrorszervezet véleménye, miszerint ez legfeljebb a békefolyamat végcélja, semmint előfeltétele lehet. A nyilvánosságra hozott verdikt: sehogy. George Mitchell szerdai belfasti sajtóértekezletén a jelentést ismertetve közölte: a bizottság vizsgálódásainak egyértelmű végkövetkeztetése az, hogy „a valóság talaján állva nem képzelhető el” a félkatonai szervezetek fegyvereinek beszolgáltatása a majdani, minden szembenálló felet tárgyalóasztalhoz ültető megbeszéléssorozat előtt. A jelentés nem jelent egyértelmű győzelmet a köztársaságiak számára sem, hiszen kimondja, hogy ha nem is az összpárti tárgyalások előtt, de azok folyamán mindenképpen kívánatos lenne a fegyverek beszolgáltatásának elkezdése. A brit kormány első reakciója meglehetősen hűvös: London „építő jellegű és reális választ” készül adni a jelentésben foglaltakra. A ír kabinet hírek szerint kedvezően fogadta a Mitchell-bizottság megállapításait. A magyar-albán kapcsolat jó Tirana (MTI) - Magyarország és Albánia politikai kapcsolatai jók, de szükség van rendszeres politikai konzultációkra, mert ez elősegítheti a kétoldalú kapcsolatok fejlődését és hozzájárulhat a stabilitáshoz - hangzott el Göncz Árpád magyar köztársasági elnök és Sáli Berisha albán államfő négyszemközti megbeszélésén szerdán Tiranában. A két államfő jelenlétében aláírták a két ország nemzetközi, közúti személyszállítási és árufuvarozási, valamint kölcsönös beruházásvédelmi egyezményét. Másfél év alatt palesztin állam Jeruzsálem (MTI) - Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság újonnan megválasztott elnöke úgy nyilatkozott: Izraellel folytatott tárgyalások útján egy, de legfeljebb másfél éven belül megvalósítható egy független palesztin állam. A palesztin állam létrehozásáig Arafat szerint négy fő problémát kell megoldani: Jeruzsálem jövőbeni státusát; a palesztin menekültek visszatérésének kérdését; a Jordán folyó nyugati partvidékén és a Gáza-övezetben élő zsidó telepesek jövőjét; valamint annak meghatározását, pontosan hol húzódjanak a jövőbeni palesztin terület határai. Izrael hivatalosan kétségbe vonja, hogy valaha is létrejöhetne független palesztin állam. Csecsen fenyegetés Pozsonyban? Pozsony (MTI) - A szlovák rendőrség szóvivője szerdán „szabályosnak” nevezte, hogy a pozsonyi orosz nagykövetség és a város egy másik, belvárosi pontján működő Aeroflot iroda körül napok óta „fokozott biztonsági intézkedések” jelei érzékelhetők. A rendőrség szóvivője ezt azzal kapcsolatosan mondta a szlovák hírügynökségnek, hogy kedden több lap arra következtetett: a pozsonyi orosz objektumokat névtelen - vélhetően csecsen - terroristák fenyegették meg. „Röviden _________ • VARSÓ - A katonai ügyészség szerdán bejelentette, hogy megindítja a vizsgálatot Józef Oleksy kormányfő ellen. Oleksy a napokban azt mondta: ha megindítják ellene a vizsgálatot,, benyújtja lemondását. 0 BELGRÁD - Muhamed Sacirbej boszniai külügyminiszter bejelentette, hogy kész Belgrádba utazni, s a szarajevói kormány arra is hajlandó, hogy fogadja Milan Milutinovic jugoszláv külügyminisztert. • JERUZSÁLEM - A Zsidó Világ- kongresszus jeruzsálemi plenáris ülésén szerdán megválasztották a szervezet európai végrehajtó bizottságát. Zoltai Gusztávot, a Magyar- országi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatóját újra beválasztottak a vezető testületbe. • PEKING - A pekingi külügyminisztérium szóvivője szerdán teljességgel alaptalannak minősítette azt az amerikai sajtóértesülést, amely szerint Kína figyelmeztette volna az Egyesült Államokat, hogy kidolgozta egy Tajvan elleni tárnarjóc fpwpf • WASHINGTON - Fokozott biztonsági készültséget rendeltek el a boszniai békefenntartásban részt vevő amerikai csapatoknál, miután olyan hírszerzési információk jutottak a kezükbe, amelyek szerint szélsőséges iszlám csoportok amerikai célpontok elleni támadásra készülnek a balkáni országban. • MOSZKVA - Borisz Jelcin elnök csillagászati összegeket kíván az idén költeni a polgárháború dúlta Csecsenföld újjáépítésére. Az elnök szerdai rendelete értelmében 16,2 billió rubelt és egymilliárd dollárt fordítanak helyreállításra. • WASHINGTON - A GATT- egyezmény keretében az előző kormány által tévesen beteijesztett mezőgazdasági exportszubvenciók ügyének megoldásához és az OÉCD-hez való magyar csatlakozás felgyorsításához kért támogatást az amerikai kormányzattól Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter Washingtonban.