Észak-Magyarország, 1996. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

1996» Január 2», Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Fent apad, lent mérsékelten árad Fakadóvíz, talpszivárgás a Bodrog- és a Taktaközi szakaszon A megáradt Tisza nem kímélte az ártéri épületeket Fotó: KM Mégis drágább a miskolci tarifa Miskolc (ÉM) - Szombati szá­munkban arról adtunk hírt, hogy Miskolcon csak később tudják al­kalmazni a magasabb közlekedési tarifákat, mivel az ausztriai nyom­da a rövid határidő miatti az önkor­mányzat december 21-én döntött a január 1-jei emelésről) nem tudja időben elkészíteni a jegyeket, bérle­teket. Az MVK Rt. illetékesei által hozzánk eljuttatott levélből viszont kiderül, hogy bár valóban nem ké­szültek el az új tarifákkal nyomott biléták, ez nem akadályozza az emelt díjtételek alkalmazását. El­nézést kérünk mindazoktól, akik­nek kellemetlenséget okoztunk a fenti félreértés nyomán. Kongresszus előtt a vállalkozók pártja Kecskemét (MTI) - A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Párt­jának országos elnöksége az év vé­gén Kecskeméten tartott ülésén Gonda József személyében megbí­zott elnököt választott a közelmúlt­ba:’, lemondott Zwack Péter helyé- b'. Gonda József - aki kecskeméti Vfci.di'glőtulajdonos, városszerte is­mert közéleti ember - arról is tájé­koztatta az MTI munkatársát, hogy a párt március 23-án a politikai tö­mörülés bölcsőjének tekintett Debre­cenben tartja majd kongresszusát. A tanácskozásra annak jegyében ké­szülnek fel, hogy a vállalkozók párt­ja nem tervezi összeolvadását más pártokkal, hanem megerősítve szer­vezetét önálló politikai tényezőként képviseli a vállalkozók érdekeit. Példás együttműködés Budapest (MTI) - Csaknem 82 millió forintba kerültek eddig az ár­hullámok miatt szükségessé vált védelmi munkák, melyekben napi átlagban 2 ezer 500, összesen 14 ezer 561 fő vett részt. A Tiszán és a Körösökön példás együttműködés alakult ki a kormányzat, a vízügyi szakemberek, a honvédség, a polgá­ri védelem, az önkormányzatok, a rendőrség és a lakosság között. Üdvözlő távirat a nemzeti ünnepre Budapest (MTI) - A Kubai Köztár­saság nemzeti ünnepe alkalmából Göncz Árpád táviratban köszöntöt­te Fidel Castro Ruzt, az államta­nács és a kormány elnökét. Kovács László külügyminiszter Roberto Ro- baina González külügyminiszter­nek küldött üdvözletei. Miskolc (ÉM - FL) - Elsősorban a Felső-Tisza, a Bodrog és a Sza­mos vízgyűjtő területein lehul­lott nagy mennyiségű csapadék következtében erőteljesen meg­duzzadtak a folyók. Annyira, hogy a víz elöntötte a hullámté­ri területeket, első, sőt helyen­ként másodfokú árvízvédelmi készültséget is el kellett rendel­ni, de az áradás eddig (hétfőn az esti órákig) jelentősebb kárt nem okozott. December 30-án, 31-én a Tisza és a Bodrog külföldi vízgyűjtőjén, vala­mint megyénk területén ismét ha­vazás kezdődött, de mindezek csa­padékértéke nem haladta meg a 10 mm-t. Ennek megfelelően a Tisza árhulláma 31-én hat és négy óra kö­zött 754 cm-rel tetőzött. A tetőzés jelenleg Tokaj térségében észlelhe­tő, így fölötte a vízállások apadóak, míg alatta mérsékelten áradóak. A Bodrogon az áradás tovább folytató­dott, melynek mértékét erősen befo­lyásolja a Tiszán levonuló árhullám - tudtuk meg Ombódi Istvántól, az Észak-magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság műszaki igazgatóhelyette­sétől. Mint elmondta, jelenleg a Ti­szán Újlőrincfalva és Tokaj között I. , Zalkod és Zemplénagárd között II. fokú készültség van érvényben. A Bodrogon Viss és Sárospatak kö­zött, valamint a Sajó-Taktán Inér- hát és Kesznyéten között ugyan­csak I. fokú a készültség. A készült­ségben lévő védelmi szakaszok ösz- szes hossza 260 km. Budapest (MTI) - Több áru és szolgáltatás ára is emelkedik ja­nuár 1-jétől a fogyasztási adóté­telek növekedése illetve más központi intézkedések hatásá­ra. Az átlagos áremelkedés mér­téke 20 százalék körüli lesz eb­ben a körben. A benzin ára januártól 11 forinttal, a gázolajé pedig 9 forinttal növek­szik. Az áremelkedés indokaként az illetékesek az adótartalom növeke­dését jelölték meg, ugyanis a terme­lői ár nem változik. A fogyasztási adó literenként 6 forinttal, az áfa 2,20 forinttal, míg az útalapba befi­zetendő összeg 2,60 forinttal növek­szik. így a motorbenzin és a gázolaj árának mintegy 70 százalékát már a különféle adók és járulékok teszik Az elöntött hullámtéri területek december 30-tól január 1-jére 11 245 hektárra növekedtek. Ä káros ái-vízi jelenségek elsősorban a Bod­rogközi és Taktaközi védelmi sza­kaszok mentén erősödtek. Fakadó­víz mintegy 31 szakaszon, összesen mintegy 3700 folyóméter hosszban, talpszivárgás pedig 10 szelvényben észlelhető. A vízügyi igazgatóság dolgozói a készültségi fokozatoknak megfelelő ki. A Mólnál a 91-es oktánszámú benzin 111,90 forintba, a 95-ös 114,90 forintba, míg a 98-as 121,90 forintba kerül. Növekszik a gépjár­mű-felelősségbiztosítás díja is. Ezért a szolgáltatásért átlagosan az autósoknak mintegy 25 százalékkal kell többet fizetniük. Biztosítónként és járműfajtánként azonban az emelés mértéke eltérő. Január ele­jétől kell Magyarországon először autópályadíjat fizetniük az autó­soknak az Ml-es Gyór-Hegyes- halom szakaszán. A személyautók egyszeri úthasználati díja 900 fo­rint lesz, de az autóbuszokért ennek négyszeresét kell majd fizetni. Ä távolsági autóbusz-utazás is drágul, átlagosan 22 százalékkal. A vonatjegyekért januártól 17,5 szá­zalékkal kell átlagosan többet fizet­őn és figyelőszolgálatot látnak el. Egyben folytatják a töltéskoroná­kon és a megközelítő utakon a hóel­takarítást, valamint az esetleg szükségessé váló védekezési be­avatkozásokhoz a védelmi anyagok, homokdepóniák, homokzsákok elő­készítését. Ez ideig konkrét árvízi beavatkozásokra nem került sor. Az árvízlevezetési munkákban össze­sen 274 vízügyi dolgozó vesz részt - tudtuk meg Ombódi Istvántól. ni. A MÁV vonalain a tanulók ked­vezménye 75 százalékról 70-re csök­ken. A Posta az év első hónapjától szolgáltatásaiért átlagosan 20 szá­zalékkal kér többet. A telefondíjak átlagosan 28 százalékkal növeked­nek, beleértve a Mobil-készülékek tarifáit is. Az állami vízművek egy köbmé­ter vízért 25 forinttal kér többet ja­nuár 1-jétől. A csatornadíj 30 forint­tal emelkedik köbméterenként. A gyógyszerekért is többet kell adniuk a rászorulóknak, mintegy 25 százalékkal. Ezután az áremelés után - az ígéretek szerint - már nem változik 1996-ban a gyógysze­rek ára. Az élvezeti cikkek - példá­ul a sör, az égetett szesz és a ciga­retta - árai átlagosan 10-20 száza­lékkal lesznek magasabbak. A fogyasztási adó miatt növekszik az ár Január: az autópályadíj premierje Magyarországon Történelmi évforduló és számvetés (Göncz Árpád beszédének folyta­tása az 1. oldalról) A múlt, a jelen és a jövő szakadat­lan időfolyam, még ha a sodra oly­kor fölfoghatatlanul meggyorsul is. Mint az elmúlt esztendőkben. Tudjuk: a Szovjetunió összeomlá­sa - önrendelkezésünk és szabad­ságunk visszanyerésének történel­mi forrása - egyben piacaink jóré­szének elvesztését, piacváltást, korszerűtlen iparunk versenyké­pességének csökkenését jelentette. Termelésünk öt év alatt majd negyven százalékkal esett vissza, s drámai módon megnőtt a munka- nélküliek és eltartottak száma. Mezőgazdaságunk szétzilálódott, iparunk gyökeres szerkezetváltás­ra szorul. Már a rendszerváltás­nak jelentős adósságteherrel vág­tunk neki - azóta az állam terhei csak nőttek, s a termelés folyama­tos csökkenése mellett ezeket újabb és újabb hitelekből volt kénytelen fedezni. Tavaly tavasz- szal kis híján ránkszakadt a gaz­daság adósságteher alatt megrop­pant épülete. Az összeomlás kü­szöbén, a világgazdaság bizalmát elveszítve szinte egyik napról a másikra eldugult a hazánkba irá­nyuló tőkeáramlás, zökkenve elakadt a magánosítás. De hosszú évek késlekedése után - Istennek hála, még éppen hogy időben - si­került megfékeznünk e gazdasági­lag máris egy vesztes háborúval felérő folyamatot. Ám annak az árát, hogy a világgazdasághoz ezer szállal kötődő,zsenge piacgazdasá­gunk visszaszerezze és megőrizze életképességét, s hogy mind­annyian — ismétlem: mindannyian együtt - megússzuk a legrosz- szabbat - ma száz és százezrek nyögik. Mindenekelőtt a szegények, a szegényedő középrétegek. Érthető hát, ha az ország felhördült fájdal­mában, s csak most kezd ráocsúd­ni a keserve valós okaira. Az alkal­mazkodás kényszerére. Hadd vall- jam be: magam is alig mertem hin­ni, hogy a goromba - oktatást, kul­túrát, egészségügyet, s mi több: a családi létet - mellékhatásként károsító gyógyszer életmentőnek bizonyul. De annak bizonyult: élet- veszélyes fizetési mérleghiányunk meredeken csökken. A költségve­tés hiánya szintén. Valutatartalé­kunk nő. A tőkebeáramlás - hála a helyreállt bizalomnak — folytató­dik. A magánosításból több folyt be - az utolsó évnegyedben! - mint öt év alatt összesen. Exportunk emel­kedik. Az ipar termelése, termelé­kenysége folyamatosan növekszik. Mezőgazdaságunk mintha kezde­ne életre kapni. A gazdaság - egyetlen eszközünk, amely elóbb- utóbb pótolni képes a kényszerin­tézkedések okozta fájdalmas ki­eséseket - nem omlott össze, él, sőt, minden jel szerint izmosodik. A válság mélypontján - a kénysze­rű alkalmazkodás megrázkódtatá­sán - talán már túlvagyunk. Ha a magunk bőrén még nem is érez­zük, európai létünk ezerszázadik, újkeletű világgazdasági honfogla­lásunk első megalapozott és szeré­nyen emelkedő esztendeje, semmi kétség, kínkeserves év lesz, ha re­mélhetőleg nem rosszabb is a tava­lyinál. Épp a tavalyi év jóvoltából. Mert az ország tavaly jelesre vizs­gázott. Türelemből, szívósságból, és bölcsességből. Ötletességből, életerőből. Az érdekképviseletek tették a dolgukat: körömszakad- tig, de nem mindhalálig képvisel­ték tagságuk veszélyeztetett ér­dekeit. A helyi és területi önkormány­zatok a demokrácia frontvonalán - szűkebb közösségeik önállóságát és létbiztonságát védelmezték. A pártok is tették amit a dolguknak véltek: koalíción belül és ellenzék­ből késhegyig menő viták során, helytálló és helyt nem álló érvek­kel hadakoztak a maguk résziga­záért. S a családapák, család­anyák? - mi mást tehettek volna - a föld alól is, néha maguk sem tud­ták hogyan, előteremtették a gye­rekeiknek a betevőt. Persze: tarto­zom vele az igazságnak, hogy szép számmal voltak, akik nem falat kenyérért, de nagy szelet kalácsért vívtak vérre menő harcot. A társa­dalom ellen. A kormány mindeköz­ben nehéz szívvel, s olykor az övön alul rámért csapásoktól meg-meg- tántorodva védte a hite szerinti közérdeket. Ha nem is mindig ügyesen. De az egyik is, másik is úgy, ahogyan az a demokrácia nagykönyvében meg vagyon ii-va. Mert a mindenkori közérdek nem más, mint a részérdekek változó egyensúlya. Mit várunk hát mi - a nagybe­tűs TÁRSADALOM - egyiktől is, másiktól is a jövő évben? A kormánytól erélyt és követke­zetességet, tervszerű előrelátást, a megkezdett reformfolyamat végig­gondolt folytatását, érdemi és al­kotó párbeszédet, nyitottságot és őszinteséget, hogy tudjuk, ma és holnap hányadán állunk? Mert magabiztos kormány nélkül sem létbiztonság, sem közbiztonság nincsen. Sem a nemzet egészét képviselő kiegyensúlyozott szom­szédpolitika, sem előretekintő Eu­rópa- és biztonságpolitika. E há­rom, mely együtt a magyarság jö­vőjének záloga. Az önkormányza­toktól, hogy a kormány öntudatos partnerei legyenek, jogaik birtoká­ban és tudatában vállalják és véd­jék helyi vezetőszerepüket. S mit várunk az Országgyűléstől? Jó, végrehajtható törvényeket. Ame­lyek szolgálják a társadalmat. És megegyeznek az értékítéletével. Hát önmagunktól? Hogy éljünk úgy magunk is, ahogyan másoktól elváljuk. Erre koccintsunk ma, s bízzunk a jövőben. Végül is ki má­son múlik az, ha nem mirajtunk? Önmagunkon. S nézzünk egy pillanatra né­mán önmagunkba: tengernyi gon­dunk közt él-e még bennünk a sze­retet? Mert a szeretet erő. Isten adománya. Az új esztendőre kér­jünk hát szeretetet tőle. Mind­annyian mindannyiunkért. Horn szerint jó úton haladunk Budapest (MTI) - Nemsokára szakértői egyeztetés kezdődik arról, miként lehet a legcélszerűbben felhasználni a terveken felül befolyt privatizációs pénzeket. A konkrét javaslatot január végén kaphat­ja meg a szocialista frakció és a párt koa­líciós partnere, de a végső döntést az Or­szággyűlés mondja ki. Erről Horn Gyula beszélt a Kossuth rádió hétfő délelőtti élő adásában, amelyben az elmúlt év ered­ményeit és az ország idei kilátásait összegezte. A miniszterelnök elmondta azt is, felszólította Bokros Lajost és Suchman Tamást: a privati­zációs pénzek felhasználásáról folytatott nyil­vános vitát fejezzék be. Horn Gyula hangsú­lyozta: mérlegelni kell, hogy ebből a pénzből az államadósság csökkentése mellett milyen be­ruházásokhoz kezdhet a kormány. Végső vá­laszt azonban csak a számítások elvégzése után lehet adni. A kormányfő úgy vélekedett: a kabinet ta­valy teljesítette azt, amit az év elején vállalt. A kormány tevékenységének eredménye, hogy megállt a válság mélyülése és az ország jó útra lépett. Horn Gyula ugyanakkor elismerte: március előtt hosszú ideig tétovázott a gazda­ságpolitikai döntések meghozatala előtt, mivel a kormány előtt nem volt olyan meggyőző ere­jűjavaslat, amely mellett ki lehetett volna áll­ni. Márciusban azonban Bokros Lajos és Surá- nyi György olyan terveket tett az asztalra, amelyeket vállalni lehetett. A döntések nyo­mán csökkent a munkanélküliség és egyre több ágazat indul meg az átalakulás útján. A változásokat azonban kevesen érzik, de biztos, hogy a piacgaz­daságra való át­térésnek egyre több nyertese lesz. A feketegaz­daság elleni harcról a minisz­terelnök elmond­ta: attól nem le­het azonnali és látványos ered­ményeket várni. Nagy gond az is, hogy ezekben az ügyekben a vád­emeléstől hosszú idő telik el a bíró­sági ítéletek megszületéséig. Horn Gyula korábbi kormányátalakítási terveiről elmondta: nem csinált kabinetkér­dést az ügyből, nem engedte meg, hogy a koa­líció emiatt kettészakadjon. A változtatásokra azért volna szükség, mert kellene egy erős csa­pat, amely szakmailag alaposan előkészítené a döntéseket. A sztrájkok és tüntetések kapcsán a mi­niszterelnök leszögezte, hogy a megmozdulá­sok ,kemény, de nem sokkoló” hatással van­nak rá, ugyanis megérti az embereket, ismeri problémáikat. A sztrájkolok és demonstrálok sokszor teljesíthetetlen követeléseket fogal­maztak meg, annak ellenére a kormány és az érdekképviseleti szervek is keresték a meg­egyezés lehetőségét. így született meg a meg­állapodás a kabinet és az egészségügyi dolgo­zók között, és remélhetőleg a vasutasokkal is létrejön egy három évre szóló egyezség. Horn Gyula reményét fejezte ki, hogy további meg­állapodások lesznek a jövőben, és 1997-tól a reálbérek is növekedni fognak. A kormányfő egyúttal cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a kabinet oktatásellenes lenne. Mint mondta: a kormányzat nem a tanári kar leépí­tését akarja, hanem az ágazat mostam rend­szerének az átalakulását kívánja elérni. Az ellenzék és a kormány együttműködésé­ről Horn Gyula elmondta: a kabinet annak el­lenére is próbál megegyezésre jutni a kisebb­ségben lévő pártokkal, hogy azok 1994-ben egy órányi türelmi időt sem adtak az új testület­nek. Ugyanakkor hozzátette: az ügyek többsé­gében az ellenzék is kész a tárgyalásokra és a kompromisszum keresésére. Horn utalt arra is, a pártoknak egymás szidalmazása helyett nemzeti összefogásra kellene törekedniük. A kormányfő elismerte: az értelmiség egy jelentős része eltávolodott a koalíciós pártok­tól. Ennek oka, hogy az emberek nagy része annak alapján dönt: mi van a zsebében. Sze­rencsétlen volt az a terv, amely a honoráriu­mokat akarta kiegészíteni a tb-járulékkal - tette hozzá Horn Gyula. Ugyanakkor leszögez­te: tapasztalata szerint az emberek többsége szeretné, ha a kormány végigvinné reformjait. Horn Gyula a kormány külpolitikájáról el­mondta: azt minden nyugati partnerünk for­dulatként értékelte; a szomszédos országokkal a feszültségek mellett is javultak kapcsolata­ink. A Budapestre küldött Clinton-levélről szólva leszögezte: Washington elismerése fo­kozhatja a külföldi befektetők bizalmát. A kor­mányfő beszámolt arról is, februárban áll fel az a munkacsoport, amely a magyar delegáci­ót készíti fel az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalásokra. A mostani politika eredményei 1997-re be kell, hogy éljenek. Amennyiben a kormány lé­pésről lépésre javít a helyzeten, akkor a balol­dal a következő választás után is meghatározó ereje maradhat az országnak - jelentette ki végül a miniszterelnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom