Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)

1995-12-14 / 294. szám

1995. December 14., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 á r bizottság előtt a megyei fejlesztés Budapest (MTI) - A nyugdíjkorha­tár emeléséről készített szakmi­nisztériumi eléteijesztést a kor­mányzati oldal javaslatára levették az Érdekegyeztető Tanács Munka­erőpiaci Bizottsága szerdai ülésé­nek napirendjéről. A kormányzati oldal további szakmai egyeztetést tart szükségesnek a bizottsági vitát megelőzően. A bizottság ugyanak­kor tudomásul vette a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei integrált szer­kezetátalakítási programról készí­tett tájékoztatót. Az előterjesztés többek között megállapítja, hogy a válságtérségekben jövőre 2,6 milli­árd forintos adókiesést jelentenek a különféle kedvezmények. így példá­ul a 15 százalék feletti munkanél­küliségű körzetek településein az adó teljes összegét öt éven át nem kell kifizetni, amennyiben a beru­házás exportnövelést vagy kereske­delmi szálláshely-gyarapodást eredményez. A vállalkozási öveze­tekben új kedvezmények segítik a beruházásokat. így például fennáll a 6 százalékos adóvisszatartás lehe­tősége a gépi beruházásokon kívül az épületberuházásoknál is. Ezek­ben az övezetekben az új gépbeszer­zések akár egy összegben az épüle­tek 10 százalékos mértékében is le­írhatók. Szolidáris az MSZOSZ Budapest (MTI) - Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa szolidaritását fejezte ki az Ikarus sztrájkoló dolgo­zóival, illetve a vasas szakszerve­zettel szerdai ülésén. A szakszerve­zeti szövetség székházára kitűzték a kék zászlót. Az ülésen a nyugdíj- korhatár emelésével foglalkoztak. Több hozzászóló határozott fellé­pést sürgetett a korhatár felemelé­sére vonatkozó szakminisztériumi előterjesztés visszavonására. A ru­haipar képviselője kijelentette: bár­mire készek ennek érdekében. A nyugdíjasok képviselője szerint ha nem sikerül megváltoztatni a javas­latot, akár 3 millió nyugdíjas is mozgósítható a demonstrációra. A szövetségi tanács délután zárt ülés keretében szervezeti kérdésekkel foglalkozott. Választervezet a román javaslatokra Budapest (MTI) - Elkészült a ma­gyar választervezet az 1995 szep­temberében átadott román javasla­tokra, amelyek a két ország kapcso­latainak továbbfejlesztését célozták - közölte szerdán a külügyi szóvivő. Szentiványi Gábor elmondta: a Kül­ügyminisztérium által kidolgozott dokumentumok között szerepel egy közös nyilatkozat a két ország kö­zötti megbékélésről és partnerség­ről. Megállapodás készült az ebből következő feladatok programjáról és az együttműködés mechanizmu­sáról, valamint egy dokumentum a két országban élő magyar, illetve román nemzeti kisebbségek helyze­tét szabályozó normákról. A válasz­tervezet eljuttatásának időpontjá­ról kérdezve a szóvivőt, kifejtette: a fenti dokumentumokról a külügyi vezetés hatpárti egyeztetést kezde­ményezett. Erre a zsúfolt parla­menti és diplomáciai naptár ellené­re várhatóan már a jövő héten sor kerül. A dokumentumokat ezt köve­tően diplomáciai úton juttatják el a román félnek. Biztató a recski aranylelőhely Recsk (MTI) - Az 1995-ben elvég­zett kutatófúrások eredményei azt mutatják, hogy a recski Lahóca lelő­helyen több mint 3,2 millió uncia aranyércvagyont rejt a föld mélye - nyilatkozta Földessy János a feltá­rást végző Enargit Kft. ügyvezető igazgatója. A kutatások 1994 júniu­sában kezdődtek meg Recsken. A múlt év végéig egy ötszázszor ezer méteres területen, mintegy 40 mélyfúrást végeztek. Ezek alapján megállapították: a lelőhelyen talál­ható érc tonnánkénti aranyérctar- talma, átlagosan 2,1 gramm. A szakemberek szerint a világon szá­mos olyan aranylelőhely van, ahol a recskinél alacsonyabb aranytarta­lom mellett bányásznak aranyércet. Lahóca esetében egyébként a dotá­ció, azaz az ércdúsítást követő lefö­lözés tűnik a legalkalmasabb eljá­rásnak a meddő különválasztására. Nyílt nap helyett nyílt hét Nem volt takargatni valója a Rendőr-szakközépiskolának Nem csak elméletben ismerkedtek a rendőrélettel Fotó: Vajda János Halmos Ildikó Miskolc (ÉM) - A Rendőr-szak­középiskola december 11-re nyílt napot hirdetett, de a nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők úgy döntöttek: a lá­togatók még három napon ke­resztül ismerkedhetnek az is­kolával. Rendőr-szakközépiskola 1992 óta működik hazánkban. A képzés Bu­dapesten kezdődött, Miskolcon és a miskolci iskola kihelyezett szegedi tagozatán egy évvel később kezdték meg az oktatást. Jelenleg 1001 di­ákjuk van, s mivel a rendőrség lét­számhiánnyal küzd, ezért minden­kinek tudnak majd munkát biztosí­tani - nyilatkozta lapunknak Bagi István rendőr őrnagy, a miskolci szakközépiskola tanulmányiosz- tály-vezetője.- Miért szerveztek nyílt napot? - kérdeztük tőle.- A Rendőrségi Törvény szerint 1994 október elseje óta Magyaror­szágon csak az lehet rendőr, aki rendőr-szakközépiskolai végzettsé­get szerzett, ezért szeretnénk, ha minél több fiatal megismerkedne a képzéssel s ezt a szakmát választa­ná. A törvénynek köszönhetően a rendőrök sokoldalú képzésben ré­szesülnek, tisztában lesznek jogaik­kal és kötelességeikkel, s remélhe­tőleg a társadalom bizalma megnő a rendőrökkel szemben. Az a célunk, hogy a rendcsináló szerepkör szol­gáltató szerepkörré alakuljon át. Eddig a mi világunk nagyon zárt volt, ezen szerettünk volna változ­tatni a nyílt napokkal is.- Mit láthattak, hallhattak az ér­deklődők a négy nap alatt?- Tájékoztató keretében ismer­tettük az iskola képzési rendszerét, az igen kedvező oktatási feltétele­ket - a diákok ingyen kapnak tan­könyveket, felszerelést, díjtalanul szerezhetnek jogosítványt, nyelvok­tatásban részesülnek, magas ösz­töndíjat kapnak... - de felhívtuk a figyelmet arra is, hogy csak az je­lentkezzen, aki komolyan elhatá­rozta magát. A tájékoztató után mindenkit körbevezettünk az isko­lában, s a másodéves hallgatók vá­laszoltak minden kérdésre.- A végzettek milyen eséllyel ta­nulhatnak tovább?- Sokan jelentkeznek a szakkö­zépiskola befejezése után a Rendőr- tiszti Főiskolára, de aki nálunk ki­tűnően végez, annak nem kell felvé­teliznie. Tavaly 16 diák szerzett ki­tűnő bizonyítványt, s már mind­annyian a Rendőrtiszti Főiskola di­ákjai. Sajnos sokan azért mennek főiskolára, mert nyomozók akarnak lenni. A fiatalok számára ez most a legvonzóbb terület - talán a sok kri­mi miatt - de később rájönnek: a nyomozók élete sokkal nehezebb, mint ahogy a filmeken látják. El­sődleges célunk az, hogy a közrend­őr is elnyerje a társadalmi elismert­séget, s véleményünk szerint ezt a magas szintű képzés biztosításával érhetjük el. „Eltolták” az Amatőr Gálát A Ki mit tud? elődöntői miatt későbbre kerül a megyei gála Miskolc (ÉM - FG) - Eredetileg a magyar kultúra napján szeret­ték volna megtartani az Amatőr Gála néven ismert megyei ver­senysorozat csúcsának számító színházi gálát. De a Ki mit tud? miatt - az átfedések, és a fölösle­ges kiadások elkerülése végett - ’96 januárja helyett április ele­jén rendezik meg a Miskolci Nemzeti Színházban az Amatőr Gálát. A megyei önkormányzat eredetileg 1,5 millió forinttal támogatta volna az idei, sorrendben negyedik Ama­tőr Gálát, végül ez az összeg 1,2 mil­lió lett. Ebből, ha nagyon szűkösen is, de megrendezhető a megyei Amatőr Gála, hallottuk a tegnapi sajtótájékoztatón Hazag Mihálytól, a megyei önkormányzat tanácsosá­tól. Viszont a szervezők nevében szóló Hanis Béláné, a Megyei Peda­gógiai és Közművelődési Intézet igazgatója hozzátette, hogy ez a tá­mogatás csak a költségek töredéké­nek fedezésére elég. Szerencsére a helyi önkormányzatok, a közműve­lődésben dolgozó szakemberek felis­merték az amatőr művészeti együt­tesek, az alkotóközösségek és az egyéni tehetségek mozgósítását szolgáló rendezvény fontosságát, így minden segítséget megadtak a Amatőr Gála és Ki mit tud? - versengésére hív mindkét embléma területi, illetve szakági bemutatók lebonyolításához. Az Amatőr Gálát ’95 júniusában hirdették meg, majd augusztusban a Magyar Televízió kérte az önkor­mányzatok segítségét a szeptem­berben meghirdetendő Ki mit tud? megyei fordulóinak megszervezésé­hez. Mivel a két rendezvénysorozat lebonyolításához sem az önkor­mányzatoknak, sem az együttesek­nek nincs pénze - gondoljunk csak az utaztatás költségeire - a szerve­zők úgy döntöttek, hogy összevon­ják a két versenyt. Szűcs Lászlónétól, a Megyei Pe­dagógiai és Közművelődési Intézet munkatársától, a két rendezvényso­rozat koordinátorától megtudtuk, hogy az idén az megyéből 180 pro­dukcióval 624 fő indul a Ki mit tud?-on, az Amatőr Gálán 217 pro­dukciót mutat be 1805 résztvevő. Természetesen közöttük vannak olyanok is, akik több kategóriában és mindkét versenyen indulnak. A hagyományoknak megfelelően az Amatőr Gála keretében az elő­adóművészet mellett a vizuális ka­tegóriát is meghirdették. Kovács Istvánné, az intézet munkatársa, a téma felelőse elmondta, hogy még a zsűrizés napja, január 26. előtt is nevezhetnek az alkotók. Idén nem sztrájkolnak a közgyűjteményiek Budapest (MTI) - Nem hirdet sztrájkot a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szak- szervezete (KKDSZ) karácsony és újév között. A dolgozók köré­ben végzett országos felmérés szerint a munkavállalóknak csupán alig több mint a fele tá­mogatná az év végi munkabe­szüntetést. Mivel csak komoly, szervezett meg­mozdulás adhatna esélyt a jogos kö­vetelések kikényszerítésére, az ada­tok ismeretében a sztrájk „lefújásáról” döntött a KKDSZ Or­szágos Ügyvivői Tanácsa szerdán, többórás vita után. Mindezt Vadász János, a szakszervezet elnöke jelen­tette be a tanácskozást követő sajtó­tájékoztatóján. Kifejtette: nem spon­tán, hanem egységes és jól előkészí­tett, a Szakszervezetek Együttmű­ködési Fóruma által egyeztetett munkavállalói engedetlenségi moz­galom érhet el eredményt. Az elnök hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a jövő év­ben több napos sztrájkok várhatók a közalkalmazotti területeken. A munkabeszüntetők számára „ked­vező” időpontokat -, amelyek egy­beeshetnek például a Budapesti Ta­vaszi Fesztivál napjaival is - forga­tókönyv szerint kell egyeztetni. A KKDSZ természetesen szolidaritá­sáról biztosítja a sztrájkoló pedagó­gusokat - szögezte le az elnök. Az országos ügyvivői tanács tárgyalt a közalkalmazotti törvény módosítá­sának tervezetéről, ezen belül a bér­rendszer változtatásának kérdésé­ről is. A tanács alapvetően egyetér­tett azokkal a módosítási indítvá­nyokkal, amelyek a kormányzati ja­vaslatban szerepelnek. Ugyanak­kor - mint az elnök elmondta - a testület hiányolta belőlük a munka- vállalói érdekképviseletek egyezte­tési jogának rögzítését az érdeke­gyeztető fórumok munkájában. A testület nem értett egyet a kor­mány előzetes bérrendszer-terveze­tével. A tanács úgy ítélte meg, hogy ez az elképzelés nélkülözi az össz­hangot a köztisztviselői és a közal­kalmazotti bérrendszer között, és egyértelműen hátrányosabb állapo­tokat rögzít a közalkalmazottak ro­vására. A PARLAMENTBŐL Kifulladt a költségvetési vita Budapest (ÉM - B.I.) - Tegnap befejező­dött a parlamentben a jövő évi költség­vetési törvény vitája. Aktuális felvezetője volt a részletes költségve­tési vita tegnapi lezárásának Dávid Ibolya (MDF) napirend előtti fólszólalása. A képvise­lő asszony kifogásolta, hogy miközben a kor­mány a lakosságra fölös anyagi terheket rak, közben folyik a pazarlás. Példaként az ÁPV Rt.-re hivatkozott, amelynek „kistafírun- gozása” 513 millió forintba került. Véleményé­hez csatlakozott a kereszténydemokrata Csá­pé Béla és a kisgazda Lányi, Zsolt, valamint a fideszes Pokorni Zoltán is. Újra fölemlegették a személyijövedelem-adó koalíciót megosztó 48 százalékra való emelését. A költségvetés ügye tulajdonképpen már eldőlt, hiszen a sarokszámok maradtak, és biz­tos pontja a bevételi oldalnak az sg'a 480 mil­liárd forintja. A 13 szakaszos vitához mind­össze 6 képviselő szólt hozzá. Hajdú Zoltán (SZDSZ) és Hegyi Gyula (MSZP) az egyházak, illetve az egyházi iskolák finanszírozásának növelésére kérte a honatyákat. Rusznák Mik­lós (KDNP) és Olasz János (MSZP) az elmara­dott térségek közlekedési támogatását kifogá­solta, különös tekintettel a bejáró diákokra. Szabad György (MDF) fölpanaszolta, hogy 21 javaslatot tett, megjelölve az igények pénzügyi vonzatának forrását is, ám nem értette és nem tudta elfogadni, hogy az előterjesztésben sze­replő „rendkívüli alap” miért ne szolgálhatna fedezetül jogos lakossági igények kielégíté­sére. Ezzel befejeződött, illetve kifulladt a költ­ségvetési vita. Döntés várhatóan december 21- én lesz, ami azt jelenti, hogy karácsony előtt elkészül az 1996. évi büdzsé. Polgármesterek találkozója Miskolc (ÉM) - Rudolf Schuster, Kassa főpol­gármestere látogatott tegnap Miskolcra, hogy a két város közötti együttműködésről tárgyal­jon Kobold Tamással, a megyeszékhely polgár- mesterével. A főpolgármester kifejtette, az a feladatuk, hogy lehetőséget teremtsenek a vállalkozók együttműködésére, a kulturális kapcsolatok felelevenítésére, a sporttevékenység össze­hangolására. Nemcsak polgármesteri szinten kell ezt végezni. A térségben élőket szeretnék erre mozgósítani, ösztönözni. A korábbi szer­ződéseket „le kell porolni”, ami jó volt bennük, azt meg kell hagyni és újakkal kibővíteni. Kü­lönösen gazdasági téren kínálkozik számos megoldás - vélekedett Kassa első embere. A két város közötti együttműködési megál­lapodás a tervek szerint a jövő év januárjában készül el, s azután szeretnék, ha a városok köl­csönösen bemutatkoznának egymásnak. Vá­sárok, kulturális találkozók szervezését terve­zik, hogy egymás eredményeit megismer­hessék. A délelőtti megbeszéléseket követően a kassai főpolgármester Kobold Tamás társasá­gában megtekintette az Ortodox múzeumot és templomot, ellátogatott a Herman Ottó Múze­umba, majd a szlovák érdekeltségű Drótáru és Drótkötél Ipari és Kereskedelmi Kft.-be. „Lefutották” a zsiványt Miskolc (ÉM - FJ) - Fehérvári István alezre­des, közrendvédelmi osztályvezetőtől újabb zsiványfogásokról, illetve kiemelkedő rendőri sportteljesítményekről értesültünk. így arról - a tegnap hajnalban történt - esetről, amikor a Király utcában cirkáló járőröknek egy Wart­burg csomagtartójából kikandikáló talppár szúrt szemet. Az egyenruhások segítőkészen siettek a kocsi mellé - mintegy ki tudja, mi le­het a gond alapon -, ám a két talp meglepe- tésszerú gyorsasággal emberi formát öltött, és heveny menekülésbe kezdett. Nem volt sze­rencséje az illetőnek: sportos zsaruk botlottak belé, s néhány száz méteren belül lefutották... A Martintelepen egy trafik mögött ólálkodó gyanús egyénre figyeltek fel a Miskolci Rend­őrkapitányság emberei. Az elszámoltatási szisztéma kísértetiesen hasonlít az előbb emlí­tetthez (közeledés, futás, elfogás...), és a zsaru­szimat sem csalt: a menekülés közben paj- szert, zsiványzsákot elhajigáló fiatalember szintén rosszban sántikált.-LAPZÁRTA • A PIROS (AZAZ TILOS) JELZÉS ellené­re akart áthaladni a gyalogosoknak kijelölt át­kelőhelyen (azaz zebrán) tegnap egy férfi Mis­kolcon, a Csabai kapuban. Nem sikerült neki. Egy - az éppen zöld jelzésen átigyekvő - autó­busz elgázolta őt. G. I. súlyos, nyolc napon túl gyógyuló serüléseket szenvedett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom