Észak-Magyarország, 1995. december (51. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-14 / 294. szám
4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995» December 14., Csütörtök Atombomba: nem, katasztrófák: igen Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - Megalakulásának 60. évfordulóját ünnepli a kezdetben légoltalomra, később a polgári védelemre hivatott szervezet. Az évforduló alkalmából beszélgettünk Stie- gelmayer Sándor polgárvédelmi alezredessel, a megyei Polgári Védelmi Parancsnokság parancsnokhelyettesével. □ Honnan indult a polgári, védelem? • A polgári védelem jogelődje a légoltalom volt. Az I. világháborúban a légi támadó eszközök harcbaállításával egyidejűleg szükségessé vált a szervezett védelem tető alá hozása. A hatósági légoltalom kiépítésére vonatkozó jogszabály előírta, hogy minden magyar állampolgár 14-től 60 éves kora betöltéséig nemre való tekintet nélkül légoltalmi kötelezettség alá esik. A II. világháborús bombatámadások megindulása után a légoltalom gyorsan és hatékonyan szervezte meg mindenütt a mentést, kárfelszámolást, a sérültek ellátását és a helyreállítást. □ Milyen változásokat hozott az 1947-ben Párizsban aláírt békeszerződés? • A magyar légoltalmat átszervezték. A szervezet a belügyminiszter irányítása alá került. Meghatározott célja: „az állampolgárok előkészítése az emberi élet, a nemzeti vagyon oltalmazására, valamint a légitámadások és egyéb ellenséges támadó fegyverek által okozott károk csökkentésére és felszámolására.” A változások sorába tartozik, hogy 1964-től a légoltalom helyett a polgári védelem nevét használjuk és az ellenséges támadó fegyverek közé bekerült az atombomba is. A magyar polgári védelem sikeresen felzárkózott a Varsói Szerződés tagországaiban működő hasonló szervezetek színvonalára. □ Aztán jött a rendszerváltozás. • A szocialista világrendszer szétesése, a Varsói Szerződés megszűnése, az atomháború veszélyének elhárulása új védelmi doktrína megvalósítását eredményezte. Az új világ, az új Kelet-Közép-Európa viszonyai alapján kell meghatározni a magyar polgári védelem időszerű feladatait. Hajói tudom, ma kezdi el tárgyalni a parlament az erre vonatkozó törvény- javaslatot, amit az Alkotmánybíróság előírása szerint december 31-éig el kell fogadni. Az új feladatok között nem szerepelnek egy esetleges atomháborúval kapcsolatos feladatok, de kiemelten megfogalmazódnak azok a teendők, amelyeket például a legutóbbi kassai katasztrófa esetében meg kellett tennünk. Megszűnnek az áramszünetek Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Az ÉMÁSZ illetékese szerint a jövőben nem kell számolniuk áramszünetekkel és feszültségingadozással a kövesdieknek, mivel befejezéséhez közeledik a munka, amelyik több kellemetlenséget okozott a helyieknek. Mindenekelőtt szeretném megköszönni a mezőkövesdiek megértését és türelmét - kezdte a beszélgetést Edőcs István, az ÉMÁSZ helyi ki- rendeltségének vezetője. Felidézte: hónapokkal ezelőtt kezdték el a városban' a hálózatszerelést és felújítást, s ez gyakorta hosszabb-rö- videbb áramszünetekkel járt, de a lakosság megértette: a munkát az ő érdekükben végzik. Még 1993 júliusában született egy megállapodás a Matáv és az ÉMÁSZ között, melynek lényege, hogy a telefonhálózat bővítése érdekében közös oszlopsoros hálózatot alakítanak ki. A kirendeltségvezető mindehhez hozzátette: az ÉMÁSZ még 1963-ban a föld feletti hálózat kiépítésével befejezte a villamosítást, az utcákon elfoglalták helyüket az oszlopok, egyéb szerelvények. Most, hogy a Matáv hozzálátott fejlesztéséhez, egyszerűbbnek tűnt a már meglévő villanyoszlopok újabb hasznosítása. Természetesen a szerződés a két vállalat között meghatározott műszaki feltételek, kivitelezési és működtetési tervek kidolgozása mellett jött létre. Az áramszolgáltató vállalatnak saját feladata ellátásához nem lett volna szüksége az oszlopok ilyen nagyszámú cseréjére, de a megnövekedett mechanikai igénybevétel ezt megkövetelte. A munka kivitelezője az ÉMÁSZ, a költségeket a Matáv finanszírozza. Az áram- szolgáltató vállalat mezőkövesdi kirendeltsége csak ez év szeptemberében értesült, hogy a távközlési cég megrendelte a munkálatokat, s nagy nehézséget jelentett egy ekkora volumenű szolgáltatás teljesítése. A szerelési osztály 16-20 dolgozója tevékenykedik folyamatosan, s igyekeznek, hogy a legkevesebb kényelmetlenséget okozzák a fogyasztóknak, s megfeleljenek a megrendelő elvárásainak is. A későbbi karbantartásra vonatkozó kérdésre Edőcs István elmondta: az ÉMÁSZ mint tulajdonos felel a tartószerkezetekért, az erősáramú hálózatért, valamint a közvilágításért, míg a Matáv feladata saját gyengeáramú felszerelésének ellenőrzése, karbantartása. A kirendeltségvezető reményei szerint e jelentős munkával idén decemberben végeznek. „Pofásodik” a barcikai uszoda Lubickolni egyelőre legfeljebb a befejezés feladataiban lehet Talán 1997 őszén lehet majd megmártózni a kazincbarcikai uszoda vizében Fotó: Bujdos Tibor Kazincbai’cika (ÉM - SZN) - Ismerősöm mondta a minap a 26- os úton az annyiszor „megénekelt” épület előtt elhaladván: nézd már, mintha pofásod- na a mi kis uszodánk. Való igaz, a látvány mintha impozánsabb volna, mint néhány hónappal ezelőtt, amikor inkább torzónak nevezték a sajtóban is (hogy egyéb helyeken hogyan, arról meg jobb nem beszélni). Az önkormányzat házon kívül újabban egyre többet vitatott döntése, amely a testület alakuló ülésén született, s felvállalta az egyik „legbarcikaibb” létesítmény ügyét, lassacskán az ínséges idők ellenére is végrehajtódni látszik, s ez szó szerint értendő. Mi is történt a közel egyéves időszakban, a döntés óta? Király Bálint polgármester szerint vannak még áthúzódó számlák, de a testület által céltartalékba helyezett 10 millió forintot sikerült - a mellékelt ábra szerint látványosan - elkölteni. Van kerítés, megtörtént az üvegtörők kedvencének újra-ablakozása is - a nyílászárókat ugyanis nem csupán üvegezni, hanem egészében legyártatni kellett. Befejeződött a kül- és beltéri állagmegóvás, magyarul festés, és ami nagyon lényeges: folyamatosan biztosította a városvezetés a terület kutyás őrzését éjjel és nappal, a jégpályával együtt. Áz önkormányzat átvette a Bor- sodChem Rt.-től a beruházáshoz korábban megvásárolt anyagokat, például óriási mennyiségű csempét, a vízforgató berendezést, különböző szerelvényeket, egyebet, s ezek raktározása is az uszoda területén történik. Megrendelték a tervek aktualizálását, méghozzá annál a cégnél, amely az uszoda eredeti terveit is készítette, tehát nem ismeretlen előtte a téma. Az önkormányzat részéről három külön kérés szerepel a megállapodásban, az első természetesen az, hogy minél olcsóbb legyen a befejezés (korábban terveztek elektromos eredményjelző berendezést, drága lelátót, stb., most minden sallang lekerült a napirendről). A második, hogy a távhőtől leválasztva, önálló, gázkazános rendszer biztosítsa a fűtést, s végül, de nem utolsó sorban: olyan helyiségeket kell kialakítani, amelyek vállalkozók számára kiadhatók, így amolyan komplex fittness-centrum létesülhet szaunával, szoláriummal, masszázzsal, fodrászattal és kozmetikával, s még lehetne folytatni a sort. Nem kétséges, hogy mind a három kívánság az olcsóbb üzemeltetést szolgálja, mert a hosszú távú működtetés az igazi mumus, nem a befejezés. Ä pénzügyi tervek 1996. január 31-ig vannak készen, minden további intézkedés a költségvetés függvénye. A műszaki tervek március l-jé- ig szólnak, a befejezés előreláthatólag 100 millió forintba kerül. Ez már több, mint a döntéskor volt, s még inflálódik, de az épület állaga legalább nem romlik tovább. A nyitás is egy évet csúszik a tavaly decemberi tervhez képest, talán 1997 őszén már lehet úszni, fürdeni. Addig azonban van még két esztendő, s ez alatt kellene az 50-50 milliót „kigazdálkodnia” a városnak. Értékpapíreladás, vagy ingatlanértékesítés? Mindegy, csak legyen fedezet, ne tolódjon tovább az ügy. Sokan már beletörődtek, csak néhá- nyan izzítják még fel a parazsat az uszoda témájában időnként. Momentán az a nagy kérdés: szabad-e feláldozni a város minden értéktartalékát az uszoda érdekében? A választ bizonnyal a jövő adja meg. > ■ Természetvédelmi törvényvita Miskolc (ÉM) - A természetvédelmi törvény tervezetéről rendez társadalmi vitát az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány. Az intézet miskolci irodájába, a Kossuth utca 13-ba váiják az érdeklődőket ma délelőtt 10 órára. Ruhát gyűjtöttek a rászorulóknak Miskolc (ÉM) - A Baloldali Nómozgalom az Avasi Nyugdíjasklubbal kedden ruhagyűjtést szervezett a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat részére. Támogatást kérnek a pedagógusoknak Miskolc (ÉM) - A szülők és nagyszülők támogatását kéri a pedagógusok érdekében a Levegő munka- csoport. Szerkesztőségünkbe eljuttatott felhívásukban a pedagógusok és a közművelődésben dolgozók munka- és élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében kérik a támogatást. Műkereskedelemről a teaházban Miskolc (ÉM) - Ma délután 5-kor a Fórum Teaházban Kishonthy Zsolt művészettörténész tart előadást Műkereskedelem és képzőművészet Magyarországon és a világban címmel. Az érdeklődőket a Széchenyi út 30.-ba váiják. A belépés díjtalan. Karácsonyi telefonszolgálat Budapest (ÉM) - A karácsonyi ünnepek alatt, délután 4 és éjjel 11 között lelkisegély-telefonszolgálatot működtet a Háttér Baráti Társaság a Homoszexuálisokért Egyesület. A szolgálat a budapesti körzet hívószáma után a 141-2977-esén hívható. Három kívánság helyett: három kihívás A Szent Ferenc Kórház rekonstrukciója már a befejezéséhez közeledik Buzafalvi Győző Miskolc (ÉM) - Befejezéséhez közeledik a miskolci Szent Ferenc Kórház rekonstrukciója. Az elmúlt időszakban átadták a „B” épületet, ahol a IV. tüdőosztály működik. Befejeződött a „B” és „C” épület homlokzati felújítása, és új helyére költözött az intézeti gyógyszertár. A földszinti ambulanciák a gyógyítás rendelkezésére állnak, s a szájsebészeti osztály helyén működik a tüdőgondozó intézet, igen jó körülmények között. A felújítást a Bau-Gép- Trade Bt. végezte, s a gyógyszer- tár megközelítését, illetve az áru- szállítás akadálymentes biztosítását szolgáló út a Strabag Kft. kivitelezésében épült. Saját rezsis kivitelezésben befejeződött az alagsori öltözők felújítása, és ugyancsak ebben a konstrukcióban folytatódik a folyosó és a helyiségek rendbehozatala. A kórház is fizetett A rekonstrukció a 220 millió forint címzett támogatásból, valamint több mint 46 millió forint önkormányzati támogatásból és 47,5 millió forint intézményi saját forrásból valósult meg. Ezek az adatok nem azt jelentik, hogy a tervezés során helytelenül állapították meg a kivitelezési költségeket, hanem amiatt volt szükség más források bevonására, mert az 1992- es árakon tervezett beruházáshoz a költségvetési törvény alapján további infláció-ellentételező központi támogatásra már nem volt lehetőség. A kórház valamennyi munkatársa nehéz körülmények között, megfeszített erővel végezte feladatait. Ezeknek az erőfeszítéseknek meglett az eredménye: a rekonstrukció megfelelő ütemben haladt, s ugyanakkor a gyógyítás területén - mind a fekvőbeteg ellátásban, mind a járóbeteg ellátásban - az előző évhez képest több beteget látott el a Szent Éerenc Kórház. A kórház életében nemcsak a rekonstrukciós körülmény közötti gyógyítás nehézsége keltett feszültséget, hanem az a bizonytalanság, amelyet a kórházi struktúraváltás előkészületei során kiszivárogtatott „félhivatalos” információk idéztek elő. Pesszimista j óslat- Csaknem beigazolódott a pesszimisták jóslata, hogy hiába hajtja végre a kórház 1992-ben mintegy önként a szerkezetátalakítást, annak a veszélynek leszünk kitéve - emlékszik vissza Kása Miklós igazgató -, hogy a későbbiekben - amikor országosan is sor kerül a struktúraváltásra, illetve az ágyszám csökkentésre - azt ismételten végre kell hajtanunk. Ugyanis már 1992-ben - a kórház szakmai programjának elkészítésekor - a meghirdetett egészségügyi reformoknak megfelelően megkezdtük fekvőbetegstruktúránk átalakítását és kapacitásunk szűkítését. Ennek során 225-ről 205-re csökkentettük a pulmonológiai ágyaink számát, a kardiológiai rehabilitációs osztályon a valós igényekhez igazítottuk az ágyszámot, figyelembe véve az ambuláns rehabilitációs ellátás bevezetését, s a szájsebészeti osztályt a progresszív ellátás elveinek megfelelően áthelyezték - mondja az igazgató, aki hozzáteszi: a struktúra-átalakítással egyidejűleg jelentősen fejlesztették diagnosztikai és terápiás lehetőségeiket, felszereltségüket, miközben a betegelhelyezés körülményeit komoly mértékben kom- fortosították. Mindezek azt eredményezték, hogy a kapacitások szűkítése ellenére a kórház teljesítménye, áteresztő képessége növekedett, s ez a bevételeik alakulásában is megmutatkozott. 30 százalék mínusz Az októberben megkötött finanszírozási szerződés előtt ismét felmerült: egyesíteni kellene az intézményt a Semmelweis Kórházzal. Időközben olyan elképzelések láttak napvilágot, hogy csupán 60 aktív finanszírozású ágyat tart indokoltnak az OEP - figyelmen kívül hagyva az időközben kifejlesztett diagnosztikai lehetőségeiket. Később az aktív és krónikus ágyak aránya többször változott, míg végül a szóbeli és írásbeli felszólalások eredményeképpen, az úgynevezett négyesbizottság a jelenlegi struktúrát fogadta el: 315 aktív és 172 krónikus ágy. Az új szerződésnek megfelelően első alkalommal valamennyi kórház december végén kapja meg az októberi teljesítményért járó finanszírozást.- Ennek mértéke előzetesen nem ítélhető meg, az azonban már sejthető, hogy a korábbi homogén betegségcsoportokon alapuló finanszírozás az újonnan bevezetett szakmai és intézményi szorzók következtében jelentős mértékben nehezíti körülményeinket - jelentette ki Kása Miklós. - Ennek érzékeltetésére például megemlítem, hogy a reumatológia területén 0,7-es szakmai szorzót vezettek be, amely annyit jelent, hogy ugyanolyan teljesítményre a korábbi 70 százalékát kapja meg az intézmény. Ez tetemes bevételkiesést idéz elő kórházunkban, ahol megyei feladatot látunk el. Ugyanakkor az elmúlt években igen jelentős előrehaladás történt ennek a szakmának a feltétel- rendszerében. Ma már rendelkezésre áll a DEXA laboratórium, ahol a csontsűrűség mértéke állapítható meg, a legfejlettebb technikai műszer segítségével. A kórházak életében az 1996- os év meghatározó jelentőséggel bír a jövő szempontjából. „Három kívánság” helyett három kihívásnak kell eleget tenni: a bevételek növelése, a kiadások csökkentése, s egyidejűleg a minőség biztosítása területén. Kása Miklós igazgató bízik abban, hogy a kihívásnak eleget tudnak tenni, hiszen a rekonstrukció során a kórház dolgozói már bizonyították áldozatkész munkájukkal, hogy a megváltozott körülmények között kiváló csapatmunkára képesek. Végéhez közeledik a munka a miskolci intézményben, ahol már a rekonstrukció alatt megkezdték a szervezeti átalakítást is Fotó: V. Cs.
