Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-03 / 233. szám
4 M Itt-Hon 1995. Október 3., Kedd Őszi programok, a Vörösmartyban Miskolc (ÉM - N.J.) - A Vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza nagycsoportos óvodásoknak ajánljaelőkészítő” jelleggel is a Zeneóvoda foglalkozásait. Mottója: Kodály Zoltán: „A zeneértést nem lehet a levegővel beszívni anélkül, hogy a zene elemeit meg ne tanulja az ember.” A tanfolyam célja: a zene megszerettetése, a zenei anyanyelv megalapozása, a sokféle ismeret, hallás, ritmus, a dallam, a mozgás fejlesztése. Az ének-zenei készségfejlesztő gyakorlat keretében a gyerekek jókedvűen énekelnek, sokat játszanak. A tanfolyam vezetője: Erdős Judit óvónő, a Judith és barátai együttes énekese. A szabás-varrás iránt érdeklődőknek ajánlják a kezdő és haladó szintű tanfolyamokat, délelőtti és délutáni csoportokban. A 3 hónapos tanfolyam a női ruhák készítésére, a 2 hónapos tanfolyam a gyerekruhák készítésére oktat. Elkényelmesedés, kalóriadűs táplálkozás, fáradékonyság, ülő életmód ellen: testformáló torna harmincon túli- aknak is! Javítja a közérzetet, erőnlétet, kellemes kikapcsolódást biztosít. Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást ígér az érdeklődőknek a Magányosok Klubja. Társaságot, partnert találhatnak itt az egyedülállók. A zenéről a Signál együttes gondoskodik. A klub vasárnaponként 18 órától fogadja a szórakozni vágyókat. Hagyományos bakancsos túrázás mellett a kirándulás, természetjárás, tájékozódási verseny és teljesítménytúrák iránt érdeklődőket várnak a Természetjáró Baráti Kör tagjai körébe. A művelődési ház osztálytalálkozók, érettségi bankettek, baráti találkozók, üzleti megbeszélések, tanfolyamok részére kulturált vendéglátással helyet biztosít. Mándoki György: Madarak torkában Madarak torkában köd terem, készül a homályban jégverem. Csontöklű szél jár a he'gyeken, didergő állat a szerelem. Rohadnak koronás királyok, csúfságba görnyedő virágok, föld alatt foszlik a döglött nyár, varjúhad, fekete konda száll. A diósgyőri plébánia története Balázs József Miskolc (ÉM) - A Szinva-pa- tak hídján áthaladva a közút elágazik. Jobbra a római katolikus templom, a Puskás Tivadar utca, amit előbb Pázmány utcának neveztek. A másik balra ível, és a plébánia keleti szélénél csatlakozik a Bartók Béla utcába. Az elágazásnál a Pálos kolostor hagyatéka: magas oszlop tetején „Boldogságos Szúzmária” szobra és lábazatánál szoborcsoport, Ez utóbbiakat gonosz kezek - sajnos - már többször megrongálták. A pálosok 169 év után, 1739-ben települtek vissza Felsőgyőrbe, Majlátra, kolostoruk felújítása után a szoborcsoportot a bejárat előtt helyezték el az ünnepélyes megnyitóra, 1742. május 27-re. Mostani helyére 1811. július 31-e előtt került a templomtorony építésének befejezése alkalmával. Restaurálták 1926-ban. Már a hídról betölti nézőterünket a plébánia északi kerítésének hossza, a lábazatból kiemelkedő zömök oszlopok és köztük a léckerítés. A főbejárat most a templom felől van, de valamikor a keleti oldalon volt. A kerítés mögött akácfák árnyékolják be a telek keleti felén levő észak-déli irányú plébániát, aminek déli vége megtörik nyugat felé. Alakját és külső formáját tekintve magán viseli az elmúlt évszázadok alatt történt bővítéseket; pl.: a Bartók utcához csatlakozó vége félkör alakú, a többi megtörve sík felületű. Legrégebbi részének alapja még akkor készült, amikor gerendavár állt a szikladombon. A diósgyőri egyház az egri püspökség hatókörében a legrégebbi alapítású. Erre utal a templom tetején látható kettős kereszt is. Plébánosainak nevét az 1563 előtti időkből bizonyosan nem ismerem. Az említett évszám előtt Diósgyőr egész lakossága a római katolikus vallást követte, és más vallásfelekezet nem volt. Azután - folyamatosan - az új vallási irányzatot a kálvinistát, a reformátust vették fel. Az egyetlen templom maradt, de benne a berendezés, valamint a szertartás megváltozott. Más vallásfelekezet továbbra sem volt. A hitújítás, a reformáció papjait két és fél évszázadon át prédikátoroknak nevezték, a plébániát pedig parókiának. A parókiát a következők lakták: Körtvélyesi János 1577, Makai György 1579, Őri István 1582, Ungvári András 1594, Foktövi Szoborcsoport a Szűz Máriával Fotók: Fajtán László Máté 1597, Rétfalvi Izsák 1598-ban. Az évszámok az előtalált bizonylatok idejét jelzik. Az időjárástól megviselt parókiát a 16. század végén - a templomhoz hasonlóan - Diósgyőr várkapitánya, Enyingi Török István királyi tanácsos felújíttatta. A várat 1596-ban török támadás érte. A tőlük való félelem miatt a prédikátort a parókiáról elköltöztették a várhoz közelebb levő Klobusotzki Pálné házához. Azokat 150 éven át emésztette az idő, mert kijavítani nem látták értelmét az egri török katonai helyőrség alakulatainak ismétlődő portyázásai, rablásai miatt. Nehéz évszázadot élt a lakosság. Végül a Rákóczi-féle szabadság- harc idején - kb. 1708 - a romos parókia telkére fából új lakóházat építettek, és oda visszaköltözött az akkori prédikátor Jósvai Mihály. 1712 után özv. II. Haller Sámuelné sz. Barkóczy Juliánná a váruradalom birtokosának pártfogásával megkezdődött a vallási térítés a római katolikus egyház újra történő megalakítása céljából. Az istentiszteletet, a szertartásokat a vár lovagtermében tartották 1753-ig. Hivatalosan 1737. május 14-én alakult meg a római katolikus egyház, akkor iktatta be Deák Ferenc eg,A diógyőri római katolikus plébánia és a templom ri kanonok az első plébánost, Gallovits Jánost. A Királyi Kamara 1737. május 27-én levelet küldött „Nemes Zathuretzki László úrnak a felséges Mátyás császári és királyi prefektusának, fiskálisának és a diósgyőri Korona Uradalom bérlőjének, tisz- telendőnknek.” Néhány mondat a levélből:,,...szükségessé vált Diósgyőr városában újból kijelölni egy telket híveink számára. Kívánatos az általatok ajándékozott ingatlanhoz a szomszédos telkekből tartozékaival együtt - közgyűlési határozattal - még hozzácsatolni.” Ennek értelmében új plébániát építettek, aminek leírását az 1746. évi „Canonica vi- sitatió” egyházlátogatási jegyzőkönyv tartalmazza. Lényege; az épület nagy, „kívül-belül jól megtapasztott”, tetőzete zsindely és szalma, alatta pince, udvarán kamara, istálló, szekérszín, a kertben gyümölcsfák. Helye a vár közelében volt. Diósgyőrnek 1737-től két egyháza volt, a többségi református és a római katolikus. A tagok aránya 1847 után változott. A reformátusoktól 1843-ban jogilag átvették a romos parókiát, a templomot és a használatban lévő iskolaépületet. Helyette telket adtak az uradalom területéből - 1995-ben Nagy Lajos király útja 34. és 36. számú házastelek -, amin a reformátusok parókiát és iskolát építettek 1750-re. A katolikusok a romos parókiát és templomot felújították, a plébános a vár mellől oda átköltözött. A templomot Barkóczy Ferenc egri püspök 1753-ban felszentelte. Később a templomhoz tornyot építettek 1809. május 30. és 1811. július 31-e közötti időben. A plébánia és a templom 1995-ben külső megjelenésében a törődést és a jó gazda gondosságát bizonyítja. 1995. Október 3., Kedd Itt-Hon M 5 Fél évszázada fogy a város zöldterülete A belváros sűrű kőrengetegében szinte nincsenek zöld, üde fás, bokros szigetek Fotó: Laczó lózsef Horváth Béla Miskolc (ÉM) - Minden település, így Miskolc megjelenését is döntően az épületek elrendezése és egymáshoz való illeszkedése, a tetők kialakítása, az úthálózat és végül, de meghatározó módon a zöldterületek nagysága és minősége határozza meg. 1961. szeptember 28-30. között átfogó ankét foglalkozott a zöldterületi ellátás helyzetével. Ennek keretében Gulácsy Béla részletes elemzésével tudományos alapossággal bizonyította és vázolta a feladatokat. Az 1977-ben megjelent 11/1977. ÉVM-OTSH együttes utasítás szerint, és a szerző számítása alapján a város zöld- területi hiánya 350-450 hektár között alakult. A rendelkezésre álló zöldterület a rendelet megjelenése időszakában 180 hektár volt. A völgyi fekvésű város kapcsolata táji környezetével, vagyis zöldterületi illeszkedése soha nem valósult meg. Mi több 1940 óta a zöldterületek egyre fogynak. Ennek legfőbb területei: védősávok és zöldfelületi kapcsolatok kiépítésének elmaradása, a vízfolyások menti zöldterületek hiánya, a temetők fásításának elmaradása, a meglévő közösségi zöldterületek rekonstrukciójának elmaradása, a kivezető útvonalak mentén kiépült fasorok és a la- kóutak fasorainak pusztulása, pótlásának hiánya, a rendezési tervekben előirányzott zöldfelületek megvalósításának elmaradása és a zöldfelületek helyén kialakult földszintes sorgarázsok kiépítése, az iparterületek zöldfelülethiánya. Az utóbbi másfél évtizedben a zöldfelületek egyre fogytak (benzinkutak, sorgarázsok, intézménybővítések és az előírások a normabetartás hiánya, a beépítési százalék túllépése miatt). A város zöldfelületi története jól nyomonkövethető. így 1859. november 23-án a Minoriták kertjük egy részét sétahelyül adták át, ami az 1844. április 18-ai felhatalmazás alapján 1885. december 7-én vétellel is kiegészült. 1863. szeptember 13-án avatták a Kálváriát a mai Görgey Artúr utcában, 1873. április 26-án az Avas védelmére rendeletet alkotott a város. 1877. február 19-én készítette el Hadady Dániel műkertész a Népkert első telepítési rendezési tervét. 1878. április 18-án a tanács jóváhagyta a Népkert Bizottság által előterjesztett növényadakozási-tervet. 1878. október 17-én a tanács 160 forintot biztosított üvegház létesítésére. 1890-ben Albori Jenő hadosztályparancsnok támogatásával közvetlenül Musitzky Lucián egy utász csapategység parancsnoka megvalósította az Avas északi domboldala szabályozását és rendezését, utak, teraszok rendbetételét, azok fásítását és futórózsák, padok telepítését is elvégezték. 1913-ban készült el a Szemere-kert. 1935-ben tervbe vették nagyszabású szabadtéri színpad létesítését az Avas tetőn, de az egykori „Miskolci-Hét” ezen létesítménye már nem valósult meg. 1973-ban a Népkertre készített komplex felújítási program már nem valósult meg, közben a Népkert területe egyre csökkent, és egykori emlékművei is (Erzsébet-szobor, országzászló) eltűntek, vagy helyüket mások, így az 1969. évi munkásmozgalmi emlékmű foglalta el. A 80-as évek elején megkezdett szoborsétányt a rongálok gátolják a kifejlődésben. A város legújabb kori történetének zöldterületi fejlesztési eredménye a Majálispark és Vadaspark, az autóbusz-végállomás melletti Nemzeti parki bemutató, a Hejő-liget és az egyetemváros zöldterülete. Ez utóbbi megvalósításában és fenntartásában Bojtos Ottóné szakmai munkássága maradandó értékeket eredményezett. 1977-ben átfogó, az egész várost egybefoglaló zöldövezeti terv készült az Erdőrendezőség és mások közreműködésével, amelynek megvalósítása révén a város tájba illesztése és környezetvédelme korszerűen lett volna alakítandó. Helyi eredmény a Fonoda területének és a Hősök tei’e újjáépítése, de e területek karbantartása is egyre hiányosabb, és nagy mértékben pusztul. Az intézmények zöldfelületének fenntartására alig jut, így a bérházak területének zöldfelületei is messze alatta van színvonalban más városokénak, de az oktatási létesítmények (óvodák, általános és középiskolák) területe és környezete is több törődést, ápolást és védelmet igényelne, mert ezeknek példaértéke is van. Az Avas alatti Nádasrét területére ugyancsak a 70-es évek második felében Mőcsényi Mihály, professzor készített átfogó rekultivációs tervet, amely sport és kiállítási terület kialakítását irányozta elő. Miskolc zöldterületi színvonalát 1910-1940 között Bara- bits Fülöp, (1887-1940) kertészeti főfelügyelő munkássága alapozta meg. A város arculatát napjainkban többségében az elhanyagolt zöldterületek, felületek jellemzik. A kaszálatlan dudva és gyom lepte el a lakó- és intézményterületek környezetét. Az utak menti fasorok egyre ritkulnak, pótlásukról gondoskodás nincs. Az út menti zöldsávok, terelőszigetek, védősávok sem a városképjavítást és az épített környezet védelmét, színvonalát, hanem az ápolat- lanságot és a lehangoltságot erősíti. A munkanélküliség adott méretei mellett kézenfekvőnek látszana - presztízsberuházások helyett - a környezet rendjével, ápoltságával a munkanélkülieket nagyobb mértékben foglalkoztatni, mert a fák, növények 10-15 év múlva képesek csak kedvező környezeti hatásukat kifejteni. Az Itt-Hon konyhája Boszorkányleves májgombóccal Hozzávalók: 1 evőkanál Boszorkány- konyha ételízesítő. A májgombóchoz: diónyi margarin, 1 evőkanál vöröshagymakrém, 1 db. tejben áztatott, kifacsart zsemle, 10 dkg sertésmájkrém, 1 tojás, csapott kávéskanálnyi Boszorkánykonyha ételízesítő, kevés majoránna, mustár, őrölt bors, pirospaprika, 2 evőkanál zsemlemorzsa. Először a májgaluskát készítjük el. A margarinon a vöröshagymakrémet megfuttatjuk, a kifacsart zsemlét belemorzsoljuk, majd a májkrémet is hozzáadjuk. A tojást beleütjük, megfűszerezzük, és a zsemlemorzsával (amennyit felvesz) összekeverjük. A liszt is megfelelő. Hűtő- szekrényben 1 órán át pihentetjük. Ezután bő 1 liter vizet felforralunk. Az ételízesítőt beleszóljuk, majd a lisztes kézzel megformázott májgombócokat belefőzzük, ettől a levesnek tökéletesen hagyományos íze lesz. Kemencés burgonya Hozzávalók: 8-10 db burgonya, 12 dkg sonka, 1 tojás, 5 dkg vaj, 2 dl tejföl, 8 dkg reszelt sajt, pirospaprika, só, őrölt bors. Az egyforma nagyságé burgonyákat héjában, enyhén sós vízben megfőzzük. Megtisztítjuk és hosszában kettévágjuk, belsejét kikaparjuk. A kikapart részt áttöijük és összekeveijük a darált sonkával, tojással, pirospaprikával, őrölt borssal, sóval, és ezzel a burgonyákat megtöltjük. Vajjal kikent tűzálló tálba rakjuk, tejföllel körülöntjük, rárakjuk a burgonyát, tetejére reszelt sajtot és vajdarabkákat teszünk. Forró sütőben pirosra sütjük. Gombás sajtsaláta Hozzávalók: 20 dkg sajt, 20 dkg gomba, 1 citrom, 2 evőkanál ketchup, 1 fejes saláta, 1 főtt tojás, 12 dkg majonéz, 1 dl tejszín, bors, só. A kockára vágott gombát citromos, sós vízben megfőzzük, levét leszűrjük és a gombát kihűtjük. A sajtot kockára vágjuk, a tojást felszeleteljük. A majonézt a tejszínnel simára keverjük, hozzáadjuk a ketchupöt, sóval, törött borssal, citromlével ízesítjük. Az elkészített mártásba belekeverjük az összevágott anyagokat, és jól lehűtve, salátalevélen tálaljuk, citromkarikával díszíthetjük. A fenti ételek után asztalra tehetünk sült almát melyet mikrosütőben is elkészíthetünk, valamire azonban nagyon vigyáznunk kell: almát, burgonyát csak villával, vagy túvel sűrűn megszurkálva helyezzünk a lapra. Különben a feszes héjú gyümölcsök, zöldségek mikrosütőben szétrohadnak.
