Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-03 / 233. szám
8 Z Itt-Hon 1995. Október 3., Kedd _ZEMPLÉNI PORTRÉ _ A kereskedő Rátka (ÉM - K.S.) - Kevés beszédű, halk szavú ember. Ha szükséges odamegy a vásárlóhoz, vár, s csak akkor segít, ha már döntött a vevő: mit akar vásárolni. Tirk István rátkai fiatalember jelenleg Abaújszántón dolgozik egy magánkereskedésben, szülőfalujából jár be dolgozni. Az 1960-ban született kereskedő az általános iskola elvégzése után Miskolcon tanult a kereskedelmi iskolában, majd a gyakorlatot a szerencsi kisvendéglőben szerezte meg. Abban a vendéglőben, mely ma már nincs, ugyanis a Népház helyén volt, amit elbontottak. Aztán következett a katonaság, majd leszerelése után a telkibányai Ezüstfenyő turistaházban lett vezetőhelyettes. Innen visszavitt az útja, pontosabban a munkahelye Szerencsre, ahol a Várkastély Étteremben helyezkedett el szintén vezetőhelyettesként. Mint oly sokan, abban az időben ő is munkanélkülivé vált, de csak átmenetileg, mert egy társával megpróbálkozott-vállalkozni. Ez nem sikerült, nem volt jövedelmező a vállalkozásuk. Szakmájával kapcsolatban elmondja, azért lett kereskedő, mert ez annak idején jónak tűnt. Egy darabig valóban így' is volt, ám mostanra kicsit megváltozott az erről alkotott véleménye... Mindenesetre azt mindenképpen pozitívnak tartja, hogy sok emberrel megismerkedett. Napjainkban nehéz a kereskedelemben talpon maradni - vallja -, hiszen ma már meglehetősen felhígult a szakma. Túl sokan vannak már... Persze, teszi hozzá, ha újra kezdené, ismét csak ezt választaná. Felesége pedagógus a szülőfalujában, két gyermekük van. Szabadidejében szőlészkedik, hiszen - s ez már hagyomány náluk - a családnak mindig is volt szőlője. Szüret Hegyalján Felújítás után ünnepi közgyűlés Gyerekek honi rajzasztala Baksy János Pálháza (ÉM) - Öt évig tartó felújítási és építési munkáért adott hálát a pálházi református gyülekezet a közelmúltban. Az ünnepi istentiszteleten Mészáros István, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét, buzdította a gyülekezetét a hálaadásra, az örömre. Az igehirdetés utáni ünnepi közgyűlést Börzsönyi József esperes nyitotta meg, majd az elvégzett munkákról esett szó. 1988-ban készült el az új parókia áldozatos munkával, de nem sokáig pihenhetett a gyülekezet, mert a templom felújítása is szükségessé vált - mind kívülről, mind belülről. Közben a parókia bővítését is tervbe vette a gyülekezet, s nagy' buzgósággal el is végezte. Az összes költség közel 900 ezer forint volt. Komoly támogatást kapott a gyülekezet az önkormányzattól, és az egyház- kerülettől. A még szükséges összeget a hívek adományozták. Felbecsülhetetlen társadalmi munkát végzett a gyülekezet Ködöböcz Jenő gondnok, Farkas László Farkas László- né presbiter-pénztárosok vezetésével, akiknek fáradozását külön is megköszönte a lelki- pásztor. A beszámoló után Lesovics Miklós, a község polgármesteKfvül-belül megújult a pálházi református templom re szólt a jelenlévőkhöz, majd Szabó Dániel az, egyházkerület főgondnoka, a testvéregyházak képviselői, valamint a vendég lelkipásztorok egy-egy igével köszöntötték az ünneplő gyülekezetei. Az ünnepségen Peteresák Katalin és Körmön - di Zoltán szavaltak, ezután pedig a népes gyülekezet szere- tetvendégségen vett részt, (A szerző a pálházi református lelkipásztor.) Rajzolta: Sztakora Balázs 5 éves, Tokaj AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ZEMPLÉNI MELLÉKLETE •1995. október 3- • HL élf. 40. szám Már megkezdődött a szüret Sokan elkezdték a szőlő szüretelését Hegyalján is. Hogy milyen lesz az idei termés, az majd a végelszámolásnál derül ki... Fotó: Fojtán László A monoki várkastély sorsa A füzéri szlovák tájház is megigényelhető Monok (ÉM) - Ha nem is egyedülállóan sok, de azért jelentős egyházi és világi műemlékkel rendelkezik megyénk. A rendszerváltást követően megjelent egy rendelet, amely tételesen felsorolta azokat a kastélyokat, műemlékeket, amelyek tartós állami tulajdonban maradtak. A közelmúltban egy újabb, 51/95. kormányszámú rendelet módosította ezt a listát. Ennek a melléklete öt olyan műemléket sorol fel megyénkben, amelyek önkormányzati tulajdonba adhatók. Ezek közé tartozik a dél-bükki részen fekvő Kács községben található vízimalom és kendertörő. A Kács patakra épített, annak vizét felhasználó malomépületet korábban rendbe tették, s az szinte működőképes állapotban megmaradt egyként ama sok közül, amely a dél-bükki patakok mentén hajdan települt és működött. A „szabad listára” tett műemlékek között két kastély is szerepel. Az egyik a Kossuth szülőfalujának jelentős műemléke, az egykori Monaki család várkastélya, amelyet többször átépítettek, illetvé rendbe tettek, A XIV. századbeli gótikus várkastélyt később reneszánsz, majd utóbb klasszicista elemekkel bővítették. Erődfal övezi, s a szomszédságában lévő barokk gazdasági épület népi műemlék. A másik jelentős kastély- épület a boldogkővár aljai Péchy-Ziczhy kastély. A nagyméretű barokk kastély egészségügyi feladatot lát el. A megye zempléni részén, Füzér községben lévő szlovák tájház is megigényelhető az önkormányzat részére csakúgy, mint az ugyancsak zempléni részeken lévő regéd várdomb. _A TARTALOMBÓL Szüreti nap Mádon bál szépével ,A történelmi korok, szőlősorok, híres ásványi porok” volt mezővárosában, Mádon szüreti napot rendeztek. Az esti bálon megválasztották a bál szépét is. (2. oldal) Támogatás tüzelőolajjal fűtőknek Főleg azok a háztartások kaphatnak egyszeri, nagyobb összegű támogatást - az átmeneti segélyre vonatkozó eljárási szabályok szerint -, ahol tüzelőolajjal fűtenek ugyan, de valamilyen takarékosabb rendszerre próbálnak átállni. A községeknek juttatandó összegeket ismertetjük mellékletünkben. (3. oldal) Táncosok a hegyaljai faluban Rátkán megrendezték a második nemzetiségi fesztivált. (4. oldal A kézírás - rögzített mozgás Tudjuk, nogy sokszor elárulják az embert arckifejezései. Ugyanígy van ez a kézírással is, hiszen az nem más, mint rögzített mozgás, így sokkal mélyebbre áshatunk az ember lelkében. (6. oldal) Mókusok és gyerekek kedvence Az erdőket járók nem csupán az ehető gombákat, hanem a mogyoróbokrok beérett terméseit is begyűjtik. Nálunk korábban csak az erdei mogyorót szedték, s használták fel. (6. oldal)
