Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-19 / 221. szám
6 A Itt-Hon 1995. Szeptember 19., Kedd Hornyok Piroskának Encsre születésnapod alkalmából hosszú életet, gyermeked felneveléséhez sok erőt, egészséget kíván kicsi fiad és párod Zupkó Istvánt Aszalón születésnapján szívből köszöntjük, további jó erőt, egészséget, hosszú életet kívánunk. Felesége, fia és családja Tudatom, hogy az encsi Tüdőgondozó-épületében Enes, Vasút út 7. 1995. szeptember 4-én megkezdte reumatológiai magánrendelését Dr. Hutkai Zsuzsanna reumatológiai és fizikoterápiás szakorvos Rendelés: H-P: 10-13 óráig Gyógytorna, fizikoterápiás kezelés, masszázs biztosított. Rendelés: H-P: 14-17 óráig Telefon: 46/385-011 m m GAZKESZUUK-BEMUTATO ÉS ENGEDMÉNYES VÁSÁR 1995. szeptember 21-23-ig, 8-17 óráig Encsen a Művelődési Központban □ TERMO ÖV öntvény gázkazánok □ JUNKERS. RADSON gázkészülékek □ ÓCEÁN olasz kombicirkók, □ FÉGTHERM bojlerek, cirkok, és más készülékek. Vásárolja meg áremelés előtt a kitűnő minőségű öntöttvas-tagos TERMO ÖV gázkazánt, gyári áron. Az öntvény hőcserélőre 15 év garancia! Szeptember 22-én, a TERMOMAX Kft. és a JUNKERS cég szakemberei válaszolnak kérdéseire. A készülékek megvásárolhatók üzletünkben is: LUTHERM BT. Gázkészülékbolt, tervezés, kivitelezés, szerviz. 3860 Encs, “Petőfi út 17. Nyitva: H-P: 8-16.30, Szó: 8-12 Tel.: 46/385-387, 06-30/435-176 s Gázkészülék hibabejelentése éjjel-nappal! f Gáztervezéssel, szereléssel, gázkészülékekkel kapcsolatban forduljon szakembereinkhez bizalommal! 1995. Szeptember 19., Kedd Itt-Hon A 3 Kár, hogy elöregedett Hernádszurdok Az utóbbi időben többet fejlődött, mint két évtized alatt Hernádszurdok (ÉM - B.Gy.) - Most még ugyan csak föld- hányások „ékesítik” a határ menti kistelepülést, Hemád- szurdokot, de a munkálatok hamarosan befejeződnek, és minden család vezetékes és egészséges ivóvizet fogyaszthat. A vezetékes ivóvízhálózat kiépítését ugyanis a napokban fejezik be a községben. Konyha Béla polgár- mester az ünnepélyes átadásra meghívja a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés korábbi elnökét, a jelenlegi népjóléti minisztert, Szabó Györgyöt is. A beruházás igazán nagyjelentőségű a falu életében, már csak azért is, mert a helybelieknek egyetlen fillérükbe sem került az ivóvíz. A 26 millió forintos fejlesztést az önkormányzat pályázatokból szedte össze. A kilencven százalékot a vízberuházás állami céltámogatásából, a fennmaradó részt pedig a Megyei Vízügyi Alap és a CKK alap bocsátotta rendelkezésükre. Az önkormányzat gazdálkodását dicséri az is, hogy Hernádszurdok bekapcsolódhatott a Zemplén-Abaúj gázvezeték kiépítésbe. A belső vezetékeket szintén most építik ki. De a gázaláhelyezés csak jövőre történik. Ahhoz, hogy az észak-abaúji településre is behozzák a gázt, 35 családnak kellett volna befizetni a fejenként jutó ötvenezer forintot. Hernádszurdok mivel eléggé elöregedett falu (a polgármester vicces kifejezése szerint nagy bánata, hogy az átlagéletkor legalább olyan vén, mint személye), csupán 19-en vállalkoztak a bevezetésre. A hiányzó összeget az önkormányzatnak kellett előteremtenie. Szerencsére volt mihez nyúlni. A falu rendelkezett egy Ids tartalékkal: Matáv-részvényekkel, amit sikerült jó áron értékesíteni. Több mint egymillió forinttal lettek így gazdagabbak. A több éve húzódó vagyonmegosztásra is pontot tettek az idén a hajdani társközségekkel, Hidasnémetivel és Tomyosnémetivel. Az egyik ingatlanra, egy lakásra is akadt már vevő, ami újabb 815 ezer forintot jelentett. Konyha Béla polgármester szerint egyébként a pici Hernádszurdok az utóbbi pár esztendőben többet fejlődött, mint az elmúlt húsz esztendő alatt összesen. Többek között 1992- ben épületfelújítással, négymillió forintos beruházással orvosi rendelő, új posta épült. Sajnos lassan el lehet mondani, hogy nem lesz kinek igénybe venni. A faluból az egyre növekvő munkanélküliség miatt ugyanis egyre többen elvándorolnak. Főleg a fiatalok keresnek, máshol megélhetést. Új házak nem épülnek errefelé. A gyerekáldás itt ritkaság- számba megy. Pedig munkahelyteremtésben a helyi önkormányzat igyekszik minden tőle telhetőt megtenni. A közhasznú foglalkoztatás nyújtotta lehetőséget kihasználja, de érthetően új munkahelyeket képtelenek teremteni a 254 lelkes Hemádszurdokon. Szanticska, az Európa-díjas falu Szanticskai harangláb Fotó: ÉM-repró Szanticska (ÉM B.Gy.) - ,A környezeti nevelés eredményei és aktuális feladatai térségünkben” címmel kétnapos szakmai tanácskozást tartottak szeptember 8-9. között a festői környezetben levő Szantics- kán. Górcső alá vették a környezetvédelmi oktató- központok működését régiónkban és a most kezdődött tanévben is igyekeztek megtalálni a környezeti nevelés helyét és szerepét. A kétnapos szakmai tanácskozás része volt a VI. Szent István Tábor programsorozatának. Megnyitó beszédében Baross Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója hangsúlyozta a természeti és környezeti nevelés fontosságát és kijelölte ebben a regionális oktatóközpontok feladatait. Szólt a nemzeti parkkal való együttműködésről is. Az Aggteleki és a Szlovák Karszt - mondotta - eséllyel pályázik a világörökség kitüntető cím elnyerésére. E természeti ritkaságot nem véletlenül keresik fel évente kétszázezren. És ennek 15 százaléka külföldi. Akár félmillió turistát is fogadhatnának Aggtelek környékén, ennek persze igen sok összetevője van. Azok a diákok, akik felkeresték a Baradlát, követei lesznek annak a szemléletnek, hogy természeti kincseinket meg kell óvnunk az utókornak is. A megyei önkormányzat helye és szerepe a környezet- és természetvédelemben címmel Fenyvesiné Szathmáiy Erzsébet főtanácsos tartott előadást. A Gömör-Tomai Karszt értékeiről Gordon László, a pelsőci Területi Környezetvédelmi Felügyelőség kutatója értekezett. Szan- ticskát, az Európa-díjas falut ezután Pál István táborvezető mutatta be a jelen levő szép számú közönségnek. Ezt követően Kiss Balázs, a kazincbarcikai regionális oktatóközpont vezetője számolt be arról, hogy a környezetvédelmi oktatóközpontok egyévti- zedes múltra tekinthetnek vissza. Ismertette az óvodai és az általános iskolai szekció munkájának jelentőségét. Elismerését fejezte ki a megyei önkormányzatnak, az Aggteleki Nemzeti Parknak és az OTP megyei igazgatóságának, mert támogatják a környezeti nevelés hét regionális központjának működését. A szponzorálásra a jövőben még inkább szükség lesz, ebben számítanak a vállalkozók segítségére is. Pál István táborvezető irányításával szeptember 9-én terepgyakorlaton ismerkedtek a résztvevők Cserehát természeti és kultúrtörténeti értékeivel. Gyalog tették meg Szanticská- tól Felsővadászig a nyolc kilométeres távolságot. A visszaérkezés után az 1995/96-os tanévben végzendő környezeti nevelés legfontosabb tennivalóit, irányait határozták meg és összeállítottak egy programtervet is. _HETI TEGYZFT Források Priska Tibor Örömmel fogadom szendrői olvasónk megtisztelő észrevételét, ki Víztérképek című jegyzetünkkel kapcsolatosan emlékeztet régebbi történésekre. Hírül adtuk, hogy hamarosan gyerekek, tanítók segítségét kérik eleddig csakis helybéliek által ismert, bárminő kis vizek feltérképezéséhez, megismeréséhez, hogy a már „beállt",tehát élettel teli holtágak, kubikgödrök, aprócska kiöntések is számba vétessenek. Nyilvánvaló, hogy az apró tocsogók, nem túl nagy nádasok, sással benőtt, vízi élettel gazdag süppedékes, mocsaras részek is értékeket őriznek, életeket nevelnek, és az is nyilvánvaló, hogy ezeket a kis vizeket főként a helybéliek ismerik. Ezért is kérik majd a felmérők a gyerekek, az ügyszerető tanítók segítségét. Olvasónk - kissé rezignáltan - a források felmérésnek, megtisztításának, kiépítésének tervére emlékeztet. Mely ugyancsak szép tervhez szintén a gyerekek segítségét kérték, de sajnos - nem a gyerekek miatt - nem sok minden valósult n)eg belőle. Való igaz. Jómagam is - ott lévén, tehát tudósítva ama megyei tanácsülésről - emlékszem a sok évvel ezelőtti, talán tíz, vagy annál is régebbi felhívásra. Tanácstag javasolta: írjuk össze forrásainkat! Hegyek lábainál, csalitosok hűvösében, sziklás részeken, vagy bárhol fakadó, mégoly kicsinyke forrásainkat is jegyezzük fel, majd megfelelő terv alapján tisztítsuk meg, építsük ki és gondozzuk, vigyázzuk őket, mert kincsnek számítanak. Akkortájt esett sok szó a környezetvédelemről, vizeink szennyezéséről, kútjaink pusztulásáról. Nagyon is jó ötletként hangzott el a források felderítése, kiépítése, gondozása. Természetes, hogy a felszólaló is a gyerekekre gondolt, meg a természetet járó, kedvelő tanítókra, akik nélkül ez a munka el sem képzelhető. Mert igaz, hogy kirándulásnak, vidám napnak ígérkezik a forrás felkeresése, esetleg öregek elbeszélése, visszaemlékezése alapján felkutatása, kiásása, újjáélesztése, de egyben munka is. Méghozzá értékes, rangos munka! Melynek majd lesz látszata, eredménye! Akkor mindenki lelkesedett is érte, helyeselte, elvileg támogatta, de valamiért többre nem futotta. Hiányzott valami szervező erő, vagy ember, aki azt mondja, no, kezdjük el! A víz azóta drágult és egyre drágul, ma már végképp nem kapjuk ajándékba a természettől, hanem leginkább iparilag állítjuk elő, mint bárminő más terméket. Pedig...Pedig még körűi lehetne nézni forrásügyben is sokszínű megyénk bármely részén, és valószínű találnánk is...
