Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-22 / 197. szám

2 B Itt-Hon 1995. Augusztus 22., Kedd „NEKÜNK ÍRTÁK Szendrőről szólva Tisztelt Szerkesztőség! Az Itt-Hon mellékletben Szendrő nagy­községről ecsetelt gondolatokat, misze­rint néhány évtizeddel ezelőtt szó volt róla, hogy Szendrőt kellene várossá fej­leszteni, hisz földrajzilag is a tájegység központja. Igen, ez így igaz, és ez a rang ma is jobban megilletné, mint Edelényt. Az is igaz, hogy nem az ügyesség ré­vén lett Edelény város, hanem a ha­talmi pozícióval, az acsarkodással. Az akkori járás vezetése mindent Edelény- be vitt, azonban néha bizonyos okoknál fogva löktek Rudabányának és Izsófal- vának is valamit. Szendrő viszont az intézményeit alig tudta fenntartani ke­resztapa híján. Az egyik akkori vezető kijelentette, hogy „két évig legyenek csendben, addig rendbe teszik Edelényt, és utána követ­kezik Szendrő mint a járás második legnagyobb települése, a fejlesztést il­letően. Hát nem két év, hanem évek múlva sem adtak fejlesztésre semmit, igaz csúnyán rá is fáztak. 1969. év feb­ruárjában tartották a járási tanácsü­lést, az 1968. évi zárszámadás, a 69. évi terv és költségvetés és a 70. évi prog­ram napirendjével. Vagy 150 ember gyűlt öszsze, és az első tárgyhoz első­ként a hozzászóló lehúzta a keresztvi­zet a járási vezetésről, Szendrő elsor­vasztása miatt. (Az is igaz, hogy a hoz­zászóló is bezárta maga után a kaput.) Ezután még egy rudolftelepi tanács­tag szólt a témához, aki csupán az előb­bit igazolta. A járási elnök azonnal be­záratta a tanácsülést. Hatalmas bot­rány következett.Pedig a krónika so­kat ír Szendrőről, volt már város is, já­rási székhely is, hatalmas vára kettő is (alsó, felső) és ha az ember fellapozza a „Szendrő, képek a volt város és vá­rának történetéből” című monográfiát (a megyei nyomda adta ki 1959-ben) nagyon sok értéket és igazolást talál ab­ban rangjának emeléséhez, ami egyéb­ként csak a századfordulóig terjed. Erőfeszítések találhatók még a „Szen­drő 25 éves fejlődéstörténetének 1970- ben kiadott vázlata” írásaiból is, ami csupán pályázat útján látott napvilá­got. Érdemes lenne a krónikásoknak ilyen csodálatos múlttal rendelkező és szép fekvésű települést patronálni, hogy elfoglalhatná Szendrő is méltó helyét ebben az országban. Tisztelettel: Lukács János Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580 Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Telefon: 49/343-316 Boszorkánygyűrűt szőnek az őzek A sutára, a gidákra érvényes a tilalom (ÉM-KL)-A címet elolvas­va ne gondoljon senki olyan va­rázskörre, amelyet az embert, állatot megrontó személyek vonnak maguk körül, hogy ne essen bántódásuk. Bár még napjainkban is so­kan hisznek egyes személyek rontás-tudományában, senki sem látott seprűnyélen boszor­kányszombatokra repülő ba­nyákat, akik a tokaji Nagyko­paszon tartják összejövetelük­et, mégis egy-egy váratlan, megmagyarázhatatlannak tű­nő esemény láttán hajlamosak hinni a babonában. Ez a boszorkánygyűrű sok­kal egyszerűbb, természeti ere­detű. Különösen megyénk dé­li, alföldi jellegű vidékén figyel­hető meg. Eredete, jelentése pe­dig a vadászok szótárában ke­resendő. Ugyanis ők nevezik így azt a jelenséget, amikor is a párzás időszakában az őzba­kok hajtják a sutákat. Ez az a bizonyos „boszor­kánygyűrű”, amelyet a vadá­szok, természetjárók tapasztal­hatnak, többek között a mezó- csát környéki csenderesekben, ligeterdókben, csakúgy, mint a Szerencsi Állami Gazdaság vadászmezőin. Azért elsősorban ezeken a síkvidéki helyeken, mert az utóbbi években ez a szelíd, kedves, rőtbama állat elhagy­va az erdőségeket, elsősorban síkvidéki nemesvaddá szelí­dült. Új otthona a síkvidéki er­dőségek, az ártéri ligetek. A vadászok tapasztalata szerint új lakóhelye előnyösen válto­zott meg a természetben is. Nevezetesen, hogy erőtelje­sebb, szebben gyöngyözött tró­feát, agancsot nevel, mint er­dőn élő társai. Különösen azo­kat a helyeket kedveli, ahol a dús táplálékszerző lehetőség, a jó legelési viszonyok mellett kisebb facsoportok nyújtanak védelmet számára.Hagyomá­nyosan május az őzbak vadá­szat igazi ideje, azonban őzba­kot jelenleg is puskavégre le­het kapni, elsősorban a selejt- jét kívánatos kilőni. A sutára és a gidákra vi­szont érvényes a kilövési tila­lom. Megszerezhető vízimalom és várdomb A szabadlistán két várkastély is található (ÉM - KL) - Ha nem is egye­dülállóan sok, de azért je­lentős egyházi és világi mű­emlékkel rendelkezik me­gyénk. A rendszerváltást követően megjelent egy ren­delet, amely tételesen felso­rolta azokat a kastélyokat, műemlékeket, amelyek tar­tós állami tulajdonban ma­radtak. A közelmúltban egy újabb, 51/95. kormányszámú rendelet módosította ezt a listát. Ennek a melléklete öt olyan műemlé­ket sorol fel megyénkben, ame­lyek önkormányzati tulajdonba adhatók. Ezek közé tartozik a dél­bükki részen fekvő, Kács kö­zségben található vízimalom és kendertörő. A Kács patakra épített, an­nak vizét felhasználó malomé­pületet korábban rendbe tették, s az szinte működőképes állapot­ban megmaradt, egyként ama sok közül, amely a dél-bükki pa­takok mentén hajdan települt és működött. A „szabad listára” tett mű­emlékek között két kastély is szerepel. Az egyik a Kossuth szülőfalujának jelentős mű­emléke, az egykori Monoki család várkastélya, amelyet többször átépítettek, illetve rendbe tettek. A XIV. század­beli gótikus várkastélyt ké­sőbb reneszánsz, majd utóbb klasszicista elemekkel bőví­tették. Erdófal övezi, s a szomszédságában lévő barokk gazdasági épület népi műem­lék. A mási jelentős kastély- épület a boldogkőváraljai Péchy-Ziczhy kastély. A nagyméretű barokk kas­tély egészségügyi feladatot lát el. A megye zempléni részén, Füzér községben lévő szlovák tájház is megigényelhető az önkormányzat részére csa­kúgy, mint az ugyancsak zempléni részeken lévő regé­éi várdomb. ff» rész alatt fecske fészek... Mi* Legalábbis a dal szerint, amelyből kiderül, hogy ezek a kedves, villásfarkú mada­rak a falusi házak eresze alatt építették meg fészkeiket. Ám az idő változását ezek is megérzik, s nemcsak a falu­si porták, de a városi há­zak is otthonukká váltak. Azok, akik akár a miskolci Kilián-lakótelepen, akár a Petneházi-bérházak környé­kén laknak, az erkélyek alatt szemlélhetik a fecskefészkeket, csakúgy, mint Sátoraljaújhely régi, avagy újabb bérházainak arra alkalmatos párkányain. Megtelepedtek Tiszaújváros há­zain is, ahol a közeli nádasok, vízparti füzesek szúnyogjai bő táplálékkal szolgálnak. Egykor csak a verebet tartot­ták városi madárnak, napja­inkban azonban már tanúi le­hetünk, hogyan háziasodnak a korábban csak erdőn-mezőn ho­nos madarak. Ezek közé tarto­zik a feketerigó, amely egyes vá­rosrészekben, a verebeket meg­hazudtoló számban futkározik a füves-gyepes részeken. A téli hónapokban is a parkok bokrai alatt meghúzódva vészeli át a zimankós időket. A bérházak árnyékában költi ki fiókáit. Ezek aztán megerő­södve, felnőve sem hagyják el szülőhelyüket. A Bükk közeli lakótelepein a Majális-park környékén, a Be­rekalján, a papírgyárnál csa­kúgy, mint a tapolcai részeken, Görömböly környékén a nyári időszakban is megfigyelhetők a sárgarigók, a csízek, de lehú­zódnak a cinkék, a vörösbegyek is eredeti otthonukból. Azok pe­dig, akik nyitott ablaknál alsza­nak, nem a vekker csengé­sére, hanem a vadgalam­bok, balkáni gerlék igen­csak hangos ébresztőjére kelhetnek. Úgy látszik, a nagyvárosi élethez idomul­nak az énekesmadarak szo­kásai, életmódjuk is. De nem csak nyári vendégek ezek a kedves kis madarak a városi lakótelepeken. A havas télben is láthatók, kiegészítve az egyes te­reket csapatosan ellepő fekete tollú varjúsereggel. zek már szinte menet­rendszerűen érkeznek a zimankós időjárást is előre je­lezve. De ne fessük az ördögöt a falra, messze még a zimankó a melegtől. Nótárius Madaraink |§p5 s ' 7 . ^ ,v v & 1995. Augusztus 22., Kedd Itt-Hon B 7 Felkészítő munka az ifjúsági táborban Tiszalök (ÉM - FB) - Három település - Felsődobsza, Mo­hács és Tiszaújváros - diákjai birtokolják most a tiszalöki if­júsági tábort zömében tornász- lányok, míg a felsődobszaiak csupán üdülni jöttek. A három csoport vezetőjét kérdeztük a gyerekek közérzetéről, napi fel­adataikról. Krajncz László pedagógus egy éve tarnt Felsődobszán. Ti­zennyolc gyerekkel - többségük felső tagozatos - érkezett Tisza- lökre. Első alkalommal vannak a táborban, s mint mondja, ki­váló a környezet. Szeretnék jö­vőre is igénybe venni a tiszalö­ki lehetőségeket, mert a táboro­zás költségei is lehetőséget ad­nak erre. Evek óta a telkibányai karate táborba jártak, így van összehasonlítási alapjuk. Az el­múlt napon kerékpártúrán Ti- szadobon jártak, s annyira meg­tetszett a gyerekeknek, hogy megismételik az utat. A mohácsi tomászlányokat Mirko Zoltán testnevelő tanár­edző kísérte el. A Bradarics-té- ri testnevelő tagozatos lányok A mohácsi lányok bemelegí­tenek a napi gyakorlatok előtt vegyes életkorúak. Három kor­csoportot 7-14 éveseket képvi­selnek, a felnőtt csapatbeli 18 éves lányok segítenek a gyakor­latok kivitelezésében. Már má­sodik alkalommal vannak itt, és csak a legjobb jelzőkkel tud­ják illetni a tiszalöki feltétele­ket. Gyakori vendégei az Or- fui Sporttábornak, s ezt a lehe­tőséget felajánlották a tiszaúj- városi hunyadisoknak is. Kopcsó Józsefné, Csöpike 24 tomászcsemetével érkezett Ti- szaújvárosból. A csoportban minden korosztály megtalálha­tó, így az edzéseket ennek is­meretében tartják napi két al­kalommal délelőtt, délután. Négy év óta rendszeresen ide járnak. A nyári felkészülés ke­mény erőpróba, de jó fizikai fel­készülést kínál a tanév kezde­tére is. Az itt-tartózkodás pon­tos napi beosztása lehetőséget kínál ügyességi, szellemi vetél­kedőkre is, amelyeknek jutal­ma minden esetben egy kis nyalánkság. A táborozok 80 százaléka rendszeres visszajá­ró, sőt több nyolcadik osztályt elvégzett is szívesen jön Tisza- lökre. Két segítőtársa Hegedűs- né Tégel Szilvia pedagógus és Oláh Mária főiskolai hallgató szintén azon fáradozik, hogy hasznossá, derűssé váljanak az itt töltött napok. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Wemer Gyula A név lehet, hogy nem minden­kinek ismerős, pedig korának elismert írója volt. Ónodon szü­letett, 1962-ben. Több mint har­minc kötete jelent meg, de iga­zi elismerést csak történelmi té­májú regényei hoztak számára. Ezek címei találhatók rejtvé­nyünk kiemelt meghatározásai alatt. VÍZSZINTES: 1. Legna­gyobb sikerű művének a szabadságharc a témája 11. ... iacta est! 12. Elektromosan töltött elemi részecske 13. Fa fúvós hangszer 14. Némán ki­jár! 16. Paprikának is van 17. Félig akad! 19. Ez a könyve Attila népével foglalkozik 23. Nem kívánatos növény 24. Nagy angol költő 25. Reza Pahlavi is ez volt 26. Régi ró­mai pénz 27. Egy kis hiány! 28. Sokat reklámozott marga­rin 29. Német elöljáró, magya­rul rag 31. Török iparváros 34. Gallium vegyjele 35. Hatal­mas ország 36. Festő volt, ke­resztnevének kezdőbetűjével 37. Kalcium 39. Vég angolul 40. Keresztül hajít 41. Támad a kígyó 42. Japán drámai mű­faj 43. A pohár is ez 45. Fa­siszta szervezet volt 46. Szap­pan márka 47. Irodai kapocs 49. Gemini 51. Zenei félhang 53. Egy darab a fatörzsből FÜGGŐLEGES: 1. Édes spa­nyol bor 2. Tova 3. Csuk tár­sa, Gajdar regényében 4. Ré­gies költői kérdés 5. Pityereg 6. Motor forgó része 7. Anto­nov repülőgépe 8. Nagy írónk 9. Fokozott figyelem 10. Japán társasjáték 15. A bűvös koc­ka feltalálója (Ernő) 16. Párat­lanul elhuny! 18. Hazárd sze­rencsejátékok intézménye 20. Ez is Werner Gyula regé­nye 21. Ennivalód 22. Vene­zuela fővárosa 30. Német kö­tőszó 32. A mitológiai név ellenére a Bach-korszak- ban játszódik a regény cse­lekménye 33. Népcsoport az Araitól délre 35. Még egy re­gény az írótól 38. Női név 40. Hírhedt intézmény volt 43. Férfi név 44. Nincs megsütve 46. Idegen levegő 48. MOÁ 50. Hosszmérték röv. 51. Magán­hangzó páros 52. Fordított névelő 54. Félhang! Körzeti válogatottak mérkőztek Tiszakeszi (ÉM - TM) - A mezőcsáti és a mezőkövesdi körzet labdarúgó-vá­logatottjai augusztus 13-án Tiszakeszi- ben rendezték meg visszavágó mérkő­zésüket. Mindkét csapat teljes erőbe­dobással készült erre a találkozóra. Mindez meglátszott az első félidő ered­ményén is, ami 1-0 volt a Csátiak örö­mére. A kis létszámú közönség ennek ellenére jó mérkőzést láthatott. A ma­guk módján a szurkolók lelkesen buz­dították mindkét részről a csapatokat. A végeredmény pedig 3-1 re alakult a mezőcsátiak javára. Összességében a visszavágó sportszerű volt, s ehhez hoz­zájárult a játékosok fegyelmezettsége. Góllövők: Sepsi (2), illetve Nótár (1) a mezőcsátiaktól, míg Balázs (1) a me­zőkövesdi csapatból. A mérkőzést Kiss László vezette, a két határjelző Apos­tol József és Keresztúri Tibor volt. A meccset estebéd követte, amelyen megbeszélték a jövő évi programot, s megállapodás született abban is, hogy jövőre is megrendezik a körzetek kö­zötti labdarúgótornát, amely kiteljed a két körzet játékvezetőire is. Iskolai néptánc oktatás Mezőkövesd (ÉM - SZ.S.) - A helyi Szent Imre Általános Iskola igazgató­ja kérelmet nyújtott be a városi kép­viselő-testülethez, amelyben az 1995/96-os tanévvel kezdődően néptánc oktatásának bevezetéséhez kért enge­délyt. Az intézményben két éve szak­körben történik a néptánc oktatása, s amellett, hogy ilyen módon biztosítják a Matyó Néptáncegyüttes utánpótlá­sát, a kezdeményezés a szülők és a ta­nulók körében is nagy sikert aratott. A szervezők szeretnék megismertetni a gyermekekkel a magyar nép hagyo­mányait, erősítem kötődésüket hazá­jukhoz, s az integrált művészeti kép­zésen keresztül személyiségük is fej­lődik. A mezőkövesdi képviselő-testület el­fogadta a javaslatot, és hozzájárult, hogy kísérleti jelleggel bevezessék a néptánc oktatását szeptembertől kez­dődően. A gyerekek eddig szakkörben sajátí­tották el a néptánc ezernyi figuráját. Fotó: Szepesi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom