Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-22 / 197. szám
8 B ItT'Hon 1995. Augusztus 22., Kedd _ BORSODI PORTRÉ A faszobrász mester Fotók: Fekete Béla Kesznyéten (ÉM - F.B.) - Míves munka, hozzáértés és a fa szeretete jellemzi az idős mester, Szabó Sámuel alkotásait. Samu bácsi - mert a köznép csak emígyen tiszteli - 1919-ben született Tiszalúcon. Helyben elvégezve az elemi iskolát, tizennégy évesen beállt bognár-kerékgyártó mesterséget tanulni a tiszapalkonyai Bártfai mesterhez. Három és fél év után megszerezve a segédlevelet, elindult „világot látni”, megtanulni mindazt, ami e mesterséget jellemzi. Hajdúnánás, Verpe- lét, Gyöngyös, Jászberény, Farmos, Budapest voltak a szakma állomásai, mígnem 1940-ben kézbe véve a behívó parancsot, komiszgúnyát öltött, s négyévi hadakozás után szovjet fogságba esett, de megszökött, és Kesznyé- tenbe érkezett. Nekifogott élete első szekerének elkészítéséhez, amelyet édesanyjának szánt. Am annyira jól sikeredett, hogy Polgáron azonmód elkelt. A sikertől szinte szárnyakat kapott, s így egymást követve gyártotta a különböző célú közlekedési alkotásokat, amelyekről már messziről lerítt egyedi kézjegye. Egymást követték a meghívások. Először Szentendrére, majd a Miskolci Erdőgazdasághoz szekérgyártás ügyében. A mestervizsgát 1948-ban tette le, s kiváltotta az ipart. 1950-ben egy tapolcai lányt vett el, házasságból két fia született. János, aki ma számítógépes mérnök, Budapesten él családjával, István pedig határőr-tiszt lett. A fafaragást 1960-ban kezdte, az Erdélyben töltött katonaévek alatti nosztalgiától indíttatva. 1989-ben adományozták számára a fafaragó népművész címet. 1960-tól járja a szűkebb, s tágabb haza fafaragó táborait, s mindenhol szeretettel várják, lesik el tőle a fafaragás fortélyait. Munkássága alatt háromszáz szekeret, harmincöt hintát, és ezernyi használati tárgyat készített. Ebbe csakúgy beletartoznak a rokkák, sulykolok, mángorlók, mint a ruhásszekrények, szövőszékek. Az elmúlt évi őszi Budapesti Nemzetközi Kiállításon külön helyiséget kapott, ahol az érdeklődők szeme láttára készítette a kulacsok tucatját. Kesznyétenben fafaragó szakkört alakított és segíti a felnövekvő tehetséges nemzedéket a fa megmunkálásának szeretőiére. Még mindig becsülete van a tűzifának (ÉM - KL) - Nap mint nap hallhatunk híreket, hogy hol itt, hol ott készül a gázvezeték, vagy már elkészült, s a korszerű követelményeknek megfelelő, „természetbarát”, a levegőt kevésbé szennyező fűtés teszi kényelmesebbé a lakosság életét. Ám ennek ellenére, nem veszített fontosságából, mondhatni népszerűségéből a tűzifa, különösen nem az erdőközeli településeken. Hogy mennyire kelendő, arról a napokban éppen Sajóládon nyerhettünk szemléletes példát, ahol eléggé el nem ítélhető módon lopták, irtották az erdőt, derékba fűrészelve a tűzre való fát. A kispénzűeknek nem kell azonban ilyen „rablógazdálkodással” megszerezni a téli tűz- revalót. Mint Varga Józseftől az Északerdő Rt. vezérigazgató-helyettesétől tájékozódtunk, az idén is lehetőség van a lakosságnak kedvezményes tűzifagyűjtésre. A bükki, a zempléni, valamint a megye egyéb területén található erdőségekben gyűjthetik össze a kereskedelmi ár töredékéért a tűzifát azok, akik nem sajnálják erre a fáradságot. Az erdészeteknél kell bejelenteni igényüket, s az erdész jelöli ki azt a területet, ahol a fát össze lehet gyűjteni. A fagyűjtési akció sikerét jellemzi, hogy a szlovák határtól a Tiszáig teljed. Erdőgazdasági területeken ebben az évben már mintegy 15 ezer köbméternyi hulladékfát gyűjtöttek össze, kedvezményes áron. A korábbi évek tapasztalata alapján a tél beállta előtt, az őszi hónapokban, amikor egyre közelebb kerülünk a fűtési időszakhoz, még körülbelül ugyanennyi fa gyűjtésével számolnak. Az Északerdő Rt. emellett természetesen továbbra is forgalomba hoz tűzifát, mégpedig a tervek szerint mintegy 20-30 ezer tonnányit, a kereslettől függően. Ahol tehát nem lesz „gáz”, ott sem kell majd fagyos- kodni a lakóknak. HÉTVÉGI ÜGYELETEK TÉRSÉGÜNKBEN ORVOSOK Sajószentpéter: augusztus 26-27-én (szombat-vasárnap) 24 órás ügyelet. Kossuth út 200. Tel.: 48/345-108. Kazincbarcika felnőtt ügyelet: Városi Kórház Május 1. út 56. (péntek 17-től hétfő reggel 8 óráig). Tel.: 311-000 Kazincbarcika gyermek ügyelet: Május 1. út 13. (szombatvasárnap 8 és 16 óra között). Tel: 311-411/322 mellék. Kazincbarcika fogászati ügyelet: Városi Kórház épületében Május 1. út 56. (szombat 8 és 14 óra között). Mezőcsát: augusztus 26-27-én Hősök tere 33. (szombaton 7 órától hétfő reggel 7 óráig). Mezőkövesd: augusztus 2&-27- én Mátyás király út 75. GYÓGYSZERTÁRAK Mezőkövesd: augusztus 26-27- én Szent László tér 6. Sajószentpéter: augusztus 26-27-én (szombaton 16 órától hétfő reggel 8 óráig) Kossuth út 218. Tel: 48/345-101. Kazincbarcika: augusztus 26-27-én Egressy út 3. (szombat-vasárnap 8-16 óráig, ügyelet 16 órától reggel 8 óráig). Mezőcsát: augusztus 26-27-én Hősök tere 22. (szombaton 16 órától vasárnap reggel 8 óráig délután 16 órától hétfő reggel 8 óráig). Szombat-vasárnap 6-16 óráig a Gyógyszertár rendes nyit- vatartással üzemel. Tel.: 352-324. ÁLLATORVOSOK Mezőkövesd: augusztus 26-27- én Jacsó Attila (szombat 9-11 óráig) Ady Endre út 36. Kazincbarcika: augusztus 26-27-én Jaczkó Géza (szombat-vasárnap 7.30-8.30 és délután 16.30-18.30 óra között). Berkenyi út 21. Tel.: 315-155. Gyerekek honi rajzasztala Utaznak az emberek Gáspár Adriána 6 éves, Mezőkövesd Amilyen szép és romantikus második legnagyobb folyónk a Tisza, sokszor mint megannyi tragédia színhelye is. Évente több tízezer azoknak a száma, akik vízitúrázóként, kempingezőként keresik fel, utaznak rajta, nem beszélve a horgászokról, akik rendre látogatják partjait. A vízirendőrség erejét felülmúló igyekezettel őrködik csendjén, biztonságán, de sokszor mindez kevésnek bizonyul. A meggondolatlan virtus, az alkohol nem egyszer életet követel. Csak legutóbb, július 22-én és 24-én két áldozatot is szedett a folyó a Tiszai Erőműnél, illetve Tiszapalkonya és Tiszatarján között. Fotó: Fekete Béla Helytörténeti kiállítás az évfordulón Kazincbarcika (ÉM - MF-né) - A gyűjtő Husonyicza Gábor állomásfőnök 1971-ben került a vasútállomásra. Indíttatása a szülői házból eredt, ugyanis édesapja 40 évig szolgált a vasútnál. A kiállító teremben nagyon sok tárgyi emlék, irat, fotó és dokumentum emlékeztet a majd másfél évszázadra. 1971-ben a kiállítás megnyitásakor újszerű volt, hogy egy magángyűjtő lehetőséget kapott, hogy gyűjteményét állandó kiállítás formájában tárja a nagyközönség elé. Az eltelt időszak bebizonyította a gondolat helyességét, mert számtalan, a műitat idéző ereklye, korabeli tárgy és fotó került elő, idézve az elmúlt 149 évet. Felsorolni is nehéz, mi található a gyűjteményben, de kiemelkedő az a karszalaggyűjtemény, amelynek legrégebbi darabja 1875- ből származik, s az állomás elöljárója viselte. A gyűjteményből hét karszalag a század környékéről származó, s itt van Győr állomásfőnökének II. világháborús, Kossuth- és Rá- kosi-címeres karszalagja is. Külön értéket képviselnek az 1956-os eseményekhez, a vasúti rakodásokhoz és a szovjet csapatok kivonásához kapcsolódó karszalagok. 1953-tól sikerült összegyűjteni a vasúti rangjelzéseket, amiknek egyedülállóságát az adja, hogy valamennyi vasúti szolgálati ág, hiánytalan sorozatát alkotják. így létrejött egy olyan gyűjtemény, ahol a vasúti segédmunkástól a vezérigazgatóig, vagy a mozdonyfűtőtől a MÁV-kórház igazgató főorvosáig a rangjelzések rendszerezve találhatók. Mindez óriási színkavalkádot alkot a kiállító terem tárlóiban. A vasutas egyenruhák tartozéka a sapka is. A Királyi Államvasutaktól napjainkig, és a különböző kitüntetések, melyek szintén a vasúttörténethez tartoznak, itt mind megtalálhatók. De egy kiállítás nem képzelhető el külföldi vasutak ereklyéi nélkül. A műgyűjtő féltett kincse az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó vasúti fuvarlevél, századfordulós arcképes igazolványok, vagy a Svéd Királyi Államvasutak dolgozóinak 50 évvel ezelőtti sapkája. Eltűnt település után kutatnak a régészek Az M-3-as autópálya nyomvonalán leleteket mentenek (3. oldal) _________________________________________________________________________________ _A TARTALOMBÓL Boszorkánygyűrűk A boszorkánygyűrű természeti eredetű, különösen megyénk déli, alföld jellegű vidékén figyelhető meg, eredeti jelentése pedig a vadászok szótárában keresendő. Ugyanis ők nevezik így azt a jelenséget, amikor is a párzás időszakában az őzbakok hajtják a sutákat. Ez az a bizonyos „boszorkánygyűrű”, amelyet többek között a Mezőcsát környéki csenderesekben, ligeterdőkben, csakúgy, mint a Szerencsi Állami Gazdaság vadászmezőin látható. (2. oldal) Eladósorban Egy újabb kormányrendelet melléklete öt olyan műemléket sorol fel megyénkben, amely önkormányzati tulajdonba adható. Ezek közé tartozik a dél-bükki részen fekvő Kács községben található vízimalom és kendertörő. A „szabad listára” tett műemlékek között két kastély is szerepel, ezek egyike Kossuth szülőfalujának jelentős műemléke, az egykori Monoki család várkastélya, a másik kastély-épület a boldogkőváraljai Péchy-Ziczhy kastély. (2. oldal) Betyármenedékhely A Bán-völgyének alsó szakasza mindig is híres volt kiteijedt szőlőjéről. Pincés helyei a határban, a szőlők közelében öt helyen is kialakultak. Ezeket az 1886- os katonai térkép is jelzi. A második világháború alatt, a katonaság megjelenése a faluban, vagy amikor az oroszok közeledésének híre eljutott, a családok kiköltöztek a pincébe. Ennek előtte a környékbeli betyárok gyakran bekopogtattak ennivalóért, borért, de főleg menedékért a pandúrok elől bujdokolva. (4. oldal) Edzenek, felkészülnek Három település: Felsődobsza, Mohács és Tiszaújváros diákjai birtokolják most a tiszalöki Ifjúsági Tábort, zömében tornász lányok, míg a felsődobszaiak csupán üdülni jöttek. A nyári felkészülés kemény erőpróba, de jó fizikai felkészülést kínál a tanév kezdetére is. Az itt- tartózkodás pontos napi beosztása lehetőséget kínál ügyességi, szellemi vetélkedőkre is, amelyeknek jutalma minden esetben egy kis nyalánkság. (7. oldal) ___:___________' • '___ ! ' / Á
