Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-15 / 191. szám
6 A Itt-Hon 1995. Augusztus 15., Kedd Névnapján szeretettel köszönti KONYOR ANDRÁSNÉT Szalaszenden Fia, menye Zsuzsa, Jutka, Lali és a legdrágább dédijét, Juditka és Vivien *72579/1H* NAGYI KA! 53. SZÜLETÉSNAPOD ALKALMÁBÓL MAGYOM SOK SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK. ERŐT. EGÉSZSÉGET. BOLDOG. HOSSZÚ ÉLETET KÍVÁNUNK. SZEMED FÉNYE: PÉTER ÉS TÜNDÉRSZÉPEID: ANITA ÉS XÉNIA KARDOS JÓZSEF és KARDOS JÓZSEFNÉ Litka Drága édesanyám és édesapám 30. házassági \ évfordulótok alkalmából, valamint édesanyám névnapja alkalmából sok boldogságot, erőt egészséget és további szép éveket kívánunk szeretettel: Ilonka, Jóska, és Krisztina mmnw Az Észak-Piért RT. (Miskolc) nyilvános pályázatot hirdet az alábbi ingatlan értékesítésére: Abaújszántó, Rákóczi út 37. szám alatti telephely raktárépülettel együtt. A telephely területe 1725 m2. Az épület helyiségeinek alapterülete 900 m2, mely 1998. december 31-ig bérleti szerződés alapján bérbe van adva. A pályázónak szerződésileg vállalnia kell a már megkötött bérleti jogviszony fenntartását a szerződésben meghatározott feltételek szerint. A pályázónak a vételi szándék bejelentésével ajánlatot kell tenni a vételárra. Az ajánlott vételárra vonatkozóan bankszerű fedezettel kell rendelkeznie, (bankgarancia, bemutatóra szóló értékpapír, takarékbetétkönyv, stb.) melyet a pályázattal együtt kell leadni. A kiíró a legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt adásvételi szerződést. A kiíró fenntartja a jogát, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázatokat az Észak-Piért Rt. vezérigazgatójához kell zárt borítékban benyújtani. A borítékon kérjük feltüntetni az „Abaújszántói raktár" megjelölést (3501 Miskolc, 1. Pf.: 8.). A vételi ajánlat benyújtásának határideje: a hirdetmény megjelenésétől számított 10 nap. A pályázat eredményét a benyújtási határidőt követő öt napon belül közöljük írásban az érdekelt pályázókkal. A telephely megtekinthető a helyszínen munkaidőben, naponta 7-16 óráig. •72647/IH* 1995. Augusztus 15., Kedd Itt-Hon A 3 Permetezett, de nem hatott... Abaújban nem észleltek növényvédőszer-hamisítást Encs, Miskolc (ÉM - B.Gy.)- A tévében az Ablak riportja azt adta hírül, hogy nem hatott a permetezőszer a szőlőperonoszpórára Solt- vadkerten. Ennek kapcsán fellángolt a vita, hogy hamisítják a növényvédőszereket, mert igen drága. A szakemberek véleménye abban megegyezett, hogy a gazdák és a szövetkezetek egyaránt igyekeznek kispórolni a vegyszereket, és mindenképpen az olcsóbb változatot alkalmazzák. A tápanyag visszapótlása is igen sok kívánnivalót hagy maga után. A műtrágya mennyisége is jóval kevesebb a szükségesnél, és jóformán csak nitrogén tartalmú. Pataki László, az Encsi Mező- gazdasági Szövetkezet vezetője, s a Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség Borsod-Abaúj- Zemplén megyei elnöke is osztja ezt a véleményt: - Amíg 1990-ben 1500 hektár búza gyomirtásához 700 ezer forint értékű növényvédőszert vásároltunk, az idén 1350 hektárhoz három és fél millió forintot költöttünk el. A búza ára alig mozdult el, de a növényvédőszereké ötszörösére ugrott. Ennek ellenére muszáj irtani a gyomot. Érdemes vetőmagra áldozni, és csávázott búzát vetni. Abaújban egyedül mi produkáltuk a 35-ös sikértartamú búzát, és ez az eladási árban is érződik. A terméseredmények elmaradásáért nem a növényvédőszerek a hibásak. A új társaságok a pénzre utaznak, és igyekeznek minél gyorsabban a lehető legtöbbet kilopni. Ezért kisebb dózist alkalmaznak. De a földet nem lehet becsapni! A növényvédelem szakértelem és pénz kérdése. Ötször annyiba került nekünk a búza gyomirtása. De a minőség az exportárakban remélhetőleg realizálódik. A gázolaj ára is emelkedett, a műtrágyáé 210 százalékkal. A növényvédő szerek azonban nélkülözhetetlenek. A kapások, a kalászosok, a gyümölcsös, a szőlő, az almás is megérzik, ha nem a megfelelő módon kezelik, és ez a hozamban is megmutatkozik. Fodor Zoltán enesi növény- védelmi szaküzemmérnök:- Abaújban nem találkoztunk növényvédőszer-hamisítással. Mi megbízható partnerektől vesszük, így az Agrokertől. Általános gond - különösen a szeA kertészboltban Fotó: FM. gényebb vidékeken - a drágulás. A gyomirtásra azért Encs környékén odafigyelünk. Az egyéb károsítok ellen azért akad tennivalónk jócskán. Gyomirtószer-felhasználás nélkül szerintem nem lehetne termelni, hiába ellenzik a környezetvédők. A hamisítás ellen a legjobb módszer, hogy ne foglalkozzunk az ellenőrizhetetlen származású szerrel. Az eredeti csomagolás és a gyártó neve a garancia.- A műtrágyafelhasználásról csal annyit. Lehet egy darabig nélküle termelni, de nem sokáig. Területünk hetven százalékán használunk, de egyoldalúan csak nitrogén műtrágyát. Hat-hét évvel ezelőtt 240 kg hatóanyag jutott egy hektárra, most száz alatt van, vegyes hatóanyagra vonatkozva. Ennek természetesen financiális okai vannak. A másik: nem feltétlen az kell, hogy sok teremjen, hanem, hogy jövedelmező legyen! A napraforgótáblát többnyire nem műtrágyázzuk. Az egyoldalú növénytáplálásnak a tünetei már jelentkeznek. A kálium apránként elfogy, és ez gátolja a nitrogénfelvételt is. Hovatovább ezeken a helyeken felesleges pénzkidobás a nitrogén műtrágya használata is. Fehér István, az encsi körzet növényvédelmi felügyelője: - Én sem tapasztaltam növényvédőszer-hamisítást Abaújban. Az olcsóbb román, ukrán mérget néhány éve megvásárolták. A hatása se érte el a kívánatosat. Tápanyagellátási fronton Abaújban az a helyzet, hogy a rendszerváltás előttihez képest a műtrágya-felhasználás egy- harmadára, egynegyedére zuhant. Ebből a szempontból is a jobbak közé tartozik a her- nádkércsi mezőgazdasági szövetkezet és az encsi is, bár nagyobbrészt csak a nitrogént alkalmazzák. Ennek hiányát azonnal észreveszik a növények. A foszfor és a kálium nélkül egy darabig elmegy. Nem okoz látványos terméskiesést. Egy ideig még lehet zsarolni a talajban levő tápanyagot a talaj tápanyagkészlete rovására. Nagy úr azonban a muszáj, mert az abaúji mezőgazdaság jövedelemtermő-képessége csak ennyit tesz lehetővé! „Permetezett, de nem hatott” típusú észrevételekhez Vé- key István, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatóhelyettese az alábbi megjegyzést fűzte: - A termelők azt nem veszik figyelembe, hogy az idei év időjárása, a sok eső és a meleg rendkívül kedvezett a szőlőperonoszpóra- fertőzésnek. A nyékládházi eset kapcsán elvégezzük az analitikai vizsgálatot is, hogy eloszlassuk a jó készítmények iránti bizalmatlanságot. Meggyőződésem: a jelenlegi időjárási viszonyok közepette a hagyományos, az ún. kontakt növényvédőszerek nem védték meg az ültetvényeket a szőlőperonosz- póra ellen. Hiába permetezett bárki akár hússzor is Dithanét vagy Thiovotot, mert ezek csak a felszínen fejtik ki hatásukat. Legalább két alkalommal a felszívódó, úgynevezett szisztematikus készítményeket is be kellett vetni a siker érdekében, mert ezek a növény levelének a szövetébe is behatolnak.- Nem zárható ki teljes biztonsággal -jelentette ki Vékey István -, hogy valakik valahol ne hamisítanának növényvédő szereket, de ez csak konkrét vizsgálatokkal érhető tetten. Eddig megyénkben nem észleltünk hamisítást. - A legnagyobb baj, hogy az érintettek nem jól választják meg a körülményekhez szükséges alkalmazandó növényvédőszereket. Ennek oka a szakértelem és a pénz hiánya. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy humántoxikológiai szempontból a kevés méreg az ideális. - Még drasztikusabban visszaesett a kilencvenes évek elejétől a tápanyag-visszapótlás. Az árak drágulásával magyarázható ez is. Másrészt a bizonytalan tulajdonú ingatlanon kivár a tulajdonos. Nem akar pluszráfordítást. Ráadásul a gyenge termőképességű 10-15-20 aranykoro- nájú peremvidékeken a legrosszabb a helyzet,. Az idei búzatermés is megsínylette a tápanyag-felhasználás hiányosságait: átlagosan 1-1,5 tonnával lett kevesebb a vártnál a búza hektáronként. _HETl IEGYZET Istt/án Priska Tibor De hát mikor nem volt súlyos helyzet, történelmi időszak a magyarok létében1 Mindig is gond, baj, nehéz döntésekkel terhes, mindig is történelmi idő nehezült erre a népre. Az ázsiai sztyeppékén valahogyan meg kellett maradni a népvándorlás rettenetes viharában, elkerülni a nálunknál nagyobb, erősebb hatalmak olvasztótégelyét, valahol a mongol pusztákon a számunkra elveszett, vagy még meg nem talált időkben már dönteni kellett, hogy mi igenis mi vagyunk, éppen azok, akik így együtt táborozunk, akik közül mindenki ugyanazt a szót használja a lóra, az íjra, a nagyszarvú szürke marhára, a csodás termetű, bátorságé fehér kutyára, az okos, aprócska fekete kutyára, megértjük, ha közülünk bárki ellenséget, vagy barátot kiállt, igen, valahol már akkor is döntenie kellett valakinek megmaradásunk, összetartozásunk érdekében. És azóta itt, a Kárpát-medencében hányszor, de hányszor! Mégis, araikor a nehéz döntésekre, a súlyos történelmi időkre gondolunk, István jut eszünkbe. Az akkori legnagyobb váltás, az európaivá válás. Alakulásunk, formálódásunk egy merőben új, eleddig idegen, ismeretlen világhoz, figyelembe véve, méltányolva környezetünket, a köröttünk élő népeket. Más országokat, más népeket, melyektől sok mindent tanulhattunk, távehettünk, ezáltal erősödhettünk. István intelmeiből lapunkban gyakorta idéztünk egy részt, hadd álljon itt most is, mivel tanulságos, elgondolkodtató, íme: „A vendégek, a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén...Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokásé ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolít- sad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak." Az intelem magja jó talajba hullott, megfogant. Nyitottak vagyunk. Talán túlságosan is. Mindenkit befogadunk. Talán túlságosan is. De mindennek rendezése, a mérleg nyelvének ügyelése már a mi dolgunk, a maiaké. Hogy a ma ugyancsak súlyos döntésekre késztető, ugyancsak történelmi időszakában biztosítani tudjuk létünket, helyünket a következő évezredekre is. Közben kiálthatjuk ugyan a „Hol vagy István kiráiy”-t, de a feladata mindenkori maiakra bízatott.
