Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-15 / 191. szám
4 A Itt-Hon 1995. Augusztus 15., Kedd Filmajánló: Európa Szeles András Encs (ÉM) - Nem mindennapi élményben lesz része annak, aki megnézi péntek este a televízióban a dán Lars von Trier Európa című 1991-ben forgatott alkotását. A történet 1945 októbere és karácsonya között játszódik Németországban. (A Il.világháborű befejezését és egyben az új időszámítást érzékelteti a „nulladik év” szóhasználat a németek körében. Bár a pontosság kedvéért illik megjegyezni, hogy e kifejezés inkább a nagyhatalmak érdekeit jelzi, hiszen az új kezdet a németek számára a nyugati és orosz politikai berendezkedést, magatartásformát, sőt egy teljesen más értékszemléletet jelent . Ekkor jelenik meg a kollektív bűnösség gondolata is. Ilja Ehrenburg szerint nincs szebb egy német hulla látványánál. A „nulladik óra” tehát olyan szabadságot jelentett a németek számára, amely során szabadon „teljesíthetik” a győztes hatalmak kívánságait). Egy ilyen zűrzavaros, kaotikus helyzetbe csöppen bele a főhős, Leopold Kessler (Jean Marc Barr alakítja, a Luc Besson által rendezett Nagy kékség egyik főszereplője) német, de amerikai fiatalember, aki eljött újjáépíteni Németországot. Furcsa, nevetséges és kibírhatatlan helyzetek sokaságát éli meg bolyongásában. Ami azt illeti, nagy utat jár be: az újjáépítés nemes gondolatától vezérelve eljut a Werwolf (a megszállók ellen fegyveresen is fellépő német szervezet) kötelékébe. A film egyik alapgondolata, hogy a 2. világháború után nem ért véget Európa megalázása, s az európaiság is alaposan megkérdőjeleződött. A rendező (részben anyagi okok miatt) keveri a fekete-fehér és színes betéteket. Szinte hipnotikusnak tűnő (eredetileg a Bergman filmek sztárja, May Von Sydow hangjával illusztrált) narrátorhangot, újfajta látványt, vágást, térelosztást használ, ezzel is izgalmasabbá téve alkotását. Érdemes megemlíteni a mellékszereplőket is, a Fassbinder filmekből ismerős Barbara Suko- wát és az azóta több amerikai filmben szereplő Udo Kiért. A mű kellő távolságot tart az agyunkat elöntő olcsó, kommersz filmektől, de közben szerencsére nem esik abba a hibába, hogy a „lila köd”-szerű, mű- vészieskedő alkotásokat célozná meg. Igazi élményt tartogat számunkra. (A dánok 1992-ben népszavazáson mondtak nemet a masstrichti egyezményre, s ezzel az amerikanizált Európa ellenében az európai hagyomány sokféleségére voksoltak.) Az emlékek szebbek, mint a valóság... Ajándékműsor a Lavotta-díj tiszteletére Fotó: ÉM-archív Bakonyi Béla Abaújszántó (ÉM) - 10. Boldogkőváraljai Hunyadi János Tsz Férfikara: A ’70-es években kint voltam a szeretett községemben egy rokonom, Sedliczky Endre temetésén, s a görög katolikus 20 tagú férfikar csodálatosan énekelt. Oly szép telt hangzással, érthető szövegkiejtéssel, hogy elcsodálkoztam rajta. A temetés után a halottas ház udvarán rendezett halotti toron magamhoz hívtam a kórus tagságát és vezetőjét Glódi Ferenc barátomat, s gratuláltam a kiváló temetési szerepléshez, a szép hangzáshoz, a színes, dinamikus előadáshoz. Javasoltam, hogy alakítsák meg a Boldogkőváraljai Férfikart, s én szívesen átjárnék a vezetését ellátni. Nagyon tetszett a gondolat, s nem telt bele három hét, személyesen jöttek a lakásomra mondván, 32 taggal megalakították a Boldogkőváraljai Hunyadi János Termelőszövetkezet Férfikarát. Folyamatosan nagy eredményeket felmutatva működtünk öt éven át. Nagyon megszerették a több- szólamúságot. Soha nem hiányzott senki. Sikeres szerepléseink voltak: Sátoraljaújhelyen, Taktaszadán, Göncön, Garad- nán, Boldogkőújfaluban, valamint helyben több alkalommal. Öt év után a Termelőszövetkezet nem tudta anyagiak hiányában fedezni a fenntartási költségeket, s így a nagyszerű együttes beszüntette működését. A kórus hangzásának a 2-3 szólamú katonadalok és népfeldolgozások feleltek meg a legjobban. Megszerettem ezt az együttest. Amikor hófúvás volt, traktoron mentein ki, amit értem küldtek. Azóta is szeretettel gondolok rájuk. A tévében is szerepeltünk, a Faluról falura műsorban. 11. Abaújszántói Római Katolikus Férfikar: 1933-ban megbízást kaptam a római katolikus kántori teendők ellátására. Ekkor szerveztem meg az együttest néhány hónap alatt. Áz egyházi műveken kívül szerepeltünk még a 30 tagú együttessel a község ünnepségein is óriási sikerrel: népdalfeldolgozásokkal. 12. Szent Imre Polgári Iskola Gyermekkórusa: Mint énektanár, 1933-tól működtem a polgári iskolában. A 45 tagú fiú-lány gyermekkart tanítottam ki a legjobb hangú gyerekekből. Szerették az énekórákat, a kórust. Sokszor szerepeltünk a templomban, a kultúr- házban és a hősök szobra előtt. Legjobban a: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című művet szerették három szólamban énekelni. 14. Járási Pedagógus Vegyes Kar Szerencs: Amikor en- csi felügyelői megbízatásom véget ért, Gönczi Ferenc, a párt első titkárának javaslatot tettem, hogy kellene szervezni egy pedagógus vegyes kart. Minden támogatást megkapva, már egy hónap múlva énekeltünk. Negyven pedagógus verbuválódott össze. Először Hagymássy József volt a karnagy, utána én, majd Reményi János, jelenleg pedig Sándor Zoltán vezeti. Országos hírű lett a szerencsi és encsi pedagógus kórus 25 és 30 évi működés után. Nagy kulturális értéke ez a két város régiójának. Ez éltet egy ilyen visszaemlékezés után, hisz mindkét együttest én alapítottam meg, melyek szépen virágzanak. 15. Szerencs Város Munkáskórusa: A 30 férfiból álló együttest 20 éven át vezettem. Mint egy összeforrt család éltük életünket. Lelkesedésüket a dalolni akarás, az éneklési vágy fokozta. Minden kórustagnak megünnepeltük a névnapját, utána daloltunk zongora, vagy harmonika kísérettel. Nagyon szépek és hangulatosak voltak a névestélyek. Szerepeltünk saját gyűjtésű népdalcsokorral a Kossuth rádióban. Részt vettünk az ország különböző városaiban rendezett „Vándor Sándor Fesztiválokon”: Budapesten, Szombathelyen, Tiszaújvárosban, Miskolc- Égyetemvárosban egy’ pesti férfikarral közösen, Szlovákiában, stb. Szerencs városának nem volt olyan ünnepélye, hogy a Munkáskórus ne lett volna szereplésével a pódiumon. Az énekkar nagyon szerette a helyi gyűjtésű népdalokat, bordalokat, népdalfeldolgozásokat. Legsikerültebb műsorszámunk volt Verdi: Vitézek kara a Lom- bardok című operából. Erre a műre kaptuk meg az aranykoszorú minősítést. Gondolatban végigvezényeltem 15 volt énekkarom legszebb műsorszámait. Valaki azt is gondolhatná, hogy hogyan lehet ennyi kórust tanítani, s némelyiket 20-30 éven át. A hiteles válaszom: 1933-tól 1993-ig 60 év telt el. A felnőtt kórusokat esti órákban tanítottam, a gyermek- és ifjúsági kórust délelőtt, tanítási időben vagy délután. Szerettem ezt a munkát. Volt olyan időszak, hogy a hét csaknem minden napján az estém is kórustanítással telt el. Amire visszaemlékezésemben a 15 kórus végére értem elfogott az álom, s reggel egy életvitelemet meggyőző igazság gondolatára ébredtem: Az emlékek szebbek, mint a valóság! (Vége) 1995. Augusztus 15., Kedd Itt-Hon A 5 Gondolatok a félelemről Balassa Zoltán Kassa (ÉM) - Az a legvérfagyasztóbb benne, hogy az ember nem menekülhet el előle (hacsak nem emigrál). Függ tőle. Fizetését, szolgáltatásait, kulturális és ideológiai kínálatát, életszemléletét ő adja, ő sugallja, ő befolyásolja, manipulálja. Erőszakszervei (rendőrség, besúgóhálózat, hadsereg) behálózzák az egyént és a hatalmat védik vele szemben. Ez a helyzet állt fenn a 80- as évek végéig térségünkben. Ezért látunk annyi szorongást és belőle táplálkozó félelmet, sőt agresszivitást Európának ezen a térfelén. Filozófiai megközelítésben a félelem az alap hiánya. Nincs meg az az alappillér, melyre támaszkodni lehetne. Am az ebből fakadó bizonytalanságérzés feszültségét az is fokozhatja, hogy az ember, mint nyitott lény, a végtelenre vágyik. De anyagszerű testi mivolta miatt képtelen azt behozni. Szellemi működésünk anyagi törvény- szerűségek befolyása alatt áll, ezektől nem szabadulhatunk. Ezeket mindig figyelembe kell vennünk. Ez behatárolja, korlátozza az ember szabadságát, s ennek tudata félelmet okoz. E korlát ellenére, a szabadság tág terével rendelkezünk. Tehát cselekvési szabadságunk van, de félelmet vált ki annak tudata, hogy döntéseinknek mindig következményei vannak. Akár tudatosítjuk, akár nem, akár eltüntetjük a nyomokat és dokumentumokat, akár nem, ami egyszer megtörtént, az megváltoztathatatlan. Nem korrigálható, akár egy baráti sakkjátszma rossz lépése. Ez a felelősségérzet döntésünk iránt vezet a jövőtől való félelemhez. Hiszen a most hozott döntésemnek, a ma megtett lépéseknek eredménye csak holnap, a jövőben mutatkozik meg, később válik nyilvánvalóvá. Pedig az ember szeret tervezni. Otthont, házat, feladatokat, tehát a jövőt. Ám számtalan előre nem látható, fel nem becsülhető akadály gátolhatja meg, hogy tervét kivitelezze. Éz kapkodáshoz, idegességhez vezet. Általában az egyén ilyenkor bűnbakot keres. Ez lehet barát, vagy családtag, akár munkatárs is. A félelem bármilyen indíttatású, kollektív formát is ölthet és nagy általánosságban a bűnbak szerepét mindig a gyengébben, a kisebben, a szervezetlenebben éli meg. Sikertelenségét azon torolja meg. Az erősebbel, hatalmasabbal szemben ugyanis nincs sok esélye. A félelem ellenszere a stabilitás, a bizonyosság, a kiszámíthatóság. Ákkor nem kell saját magamat, családomat, a közösséget, melynek tagja vagyok félteni. Egyik feltétele a jövő kiszámíthatóságának a béke. Béke a lélekben, a családban és a társadalomban. Ekkor alakulhat ki az a belső és külső egyensúly, mely lehetővé teszi a boldogságot, mely minden emberi törekvés célja. De nem csupán embertársainkkal, de Istennel is békességben kell élnünk, hogy csökkentsük a bizonytalanság kockázatát. Az istenfélelem - paradox módon - nem alacsonyítja le az embert, hanem felemeli, mert erényt, értéket jelent. E félelem pozitív oldala, hogy lehetővé teszi Isten dicsőségének felismerését és ebből fakadó tiszteletét. Ennek elismerése, az üdvtörténet elfogadása teszi lehetővé az ember számára, hogy megalapozott szeretetben éljen. Természetesen, az istenfélelemnek van szorongást kiváltó oldala is. Feszültség van az emberi tökéletlenség és az isteni tökéletesség, az abszolút igazság között. Ráadásul az Isten is kiszámíthatatlan, megfoghatatlan, láthatatlan s ez is félelmet geijeszthet. A hit azonban előlegezett bizalom. Ez úgy válhat pozitívummá, ha a szol- galelkűség félelme fiúivá alakul át. így az a bűnbocsánat elnyerésére sarkall. A sötétbe való ugrás nehéz és keserves. Mivel az Isten előbb szeretett minket, nem kell oly nagy bátorság, hogy keresztényi módon szeressünk. Ha saját életünkön keresztül megtapasztaljuk annak gyümölcseit, akkor a hit tudássá, bizonyossággá alakul. A félelem leküzdésének, megváltásának leghatásosabb módja, ha másoknak élünk. Az Utolsó ítéletkor nem a hitvallást fogják számonkérni rajtunk, hanem azt, hogy gyűlöltünk-e. Ezért kell az ökumeniz- mus oldalán állnunk. A bűntől, nem az ördögtől kell félni. Az apró Dávid legyőzte a hatalmas és bivalyerős Góliátot, mert ügyesen, gyakorlottan és szakszerűen használta parittyáját. A gedeoniták maroknyi csapata ráijesztett a tengernyi ellenségre, s az fejvesztve menekült. A félelem képes ezernyi szállal lebénítani az embert, mint Gullivert a liliputiak. De miért félünk? Mert a másikat erősebbnek, hatalmasabbnak gondoljuk. Pedig csak hitünk kicsi. A világ hatalmasai mindig kihagynak valamit a számításból. A kisebbség is győzhet tehát. Ne féljetek! - hirdeti az Ige évezredek óta - és hozzáteszi, a hívő embernek minden a javára van. Ezt sokan fogadják kétkedve és nem veszik föl mérlegeléseik sorába. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hívő ember számára az automatikusan, erőfeszítés nélkül következik be. „Orcád verítékével...” mondja Mózes I. könyve. De munkálkodásunkat okosan kell végeznünk. Az okosságra is felszólít minket az írás. Tehát szellemi erőfeszítés árán érhetünk csak el kívánatos eredményt. Ha tudunk élni ezzel az ígérettel, hiszünk benne és bölcsen, higgadtan, célirányosan cselekszünk, le- győzhetetlenné válunk. Isten a világot saját képmására teremtette és Krisztust - az Atya földi inkamációját - sem sikerült legyőzni. Az Itt-Hon konyhája A szárnyasok közül legtöbbet a csirkéből fogyasztjuk. Az állat legnemesebb részének a melle, legfinomabb részének pedig a combja számít, mely anélkül szaftos, hogy közben zsíros lenne. Heti ajánlatunkban egyszerűen elkészíthető, mégsem mindennapi recepteket ajánlunk. Mediterrán csirkecomb Hozzávalók 4 személyre: 4 csirkecomb, 1 fej hagyma, 8 gerezd fokhagyma, 20 dkg fekete olajbogyó, 1 citrom, 5 dkg vaj, 2,5 dl száraz fehérbor, só, bors, rozmaring. A megmosott, szárazra törölt csirkecombokat sóval és borssal bedörzsöljük, majd nagyobb serpenyőben, forró olajon mindkét oldalán megsütjük. Lábosban felolvasztjuk a vajat, és üvegesre pároljuk rajta a kockákra vágott hagymát. A citromnak éles késsel levágjuk a megmosott héját úgy, hogy a fehér rész ne kerüljön bele. A párolt hagymához adjuk a kimagozott olajbogyóval, zúzott fokhagymával és néhány rozmaringággal együtt. Egy percig sütjük, majd felöntjük a borral és összeforraljuk. Beletesszük a csirkecombokat, és fedő alatt összepároljuk. Az elpárolgott nedvességet vízzel vagy húslevessel pótoljuk. Párolt rizzsel tálaljuk. Gombás csirke Hozzávalók 4 személyre: 4 csirkecomb, 30 dkg apró szemű csiperkegomba, 10 dkg margarin, 1 csokor újhagyma, 1,2 dl száraz fehérbor, 1 csokor petrezselyem, só, bors, kakukkfű. A csirkecombok bőrét lehúzzuk és az ízületnél kettévágjuk. Sózzuk, borsozzuk és forró margarinon barnára sütjük. A megtisztított újhagymát 1 centis darabokra vágjuk (a zöldjével együtt), a megtisztított aprószemű gombát szárastól félbe vagy negyedbe vágjuk. A húst kivesszük a serpenyőből, a visszamaradt zsiradékon megpároljuk a gombát és a hagymát. Felöntjük a borral, sóval, borssal, morzsolt kakukkfűvel ízesítjük és összeforraljuk. Visszatesszük a csirkét és összemelegítjük. ízlés szerint kevés tejszínnel vagy tejföllel is gazdagíthatjuk. Frissen vágott petrezselyemmel megszórva tálaljuk. Burgonyakrokettet kínálunk hozzá. Burgonyakrokett Hozzávalók: 30 dkg főtt burgonya, 4 dkg grízes liszt, 2 tojás, kevés reszelt szerecsendió, só, 10 dkg zsemlemorzsa. A főtt és szitán áttört burgonyát, a 2 tojássárgáját, a csipetnyi sót és a reszelt szerecsendiót összekeverjük, s liszttel meghintett deszkán henger alakú, rövid rudakra formázzuk. Lisztbe, felütött tojásba és zsemlemorzsába mártva bundázzuk, majd bőséges, forró zsírban kisütjük.
