Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-15 / 191. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Augusztus 15., Kedd TÉKA Te vagy a négyzetem Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Megjelent négyzetalakban, tíz a négyzeten példányban a Négyzet című kiadvány. Ne keressék a könyvesboltokban! Úgysem találják. A szerzők kaptak egyet-egyet, kiosztottak néhány tiszteletpéldányt, a felmaradó két kötetet Budapestre, az írók könyvesboltjába vitték. Nagy közönségsiker tehát nem várható. Bár lehet, hogy igazat kell adnunk Hamvas Bélának: ha bárhol, bármikor, akár a világtól elzárt helyen is, de megszületik egy gondolat, az már létezik és hat. Persze Lukács György meg éppen valami olyasmiről beszélt, hogy ha nem találnak rá a milói Vénuszra, akkor arról nem tudna a világ, olyan lenne, mintha soha nem is létezett volna. A Négyzet viszont itt van, ha kevés példányszámban is, de létezik. A miskolci Új Bekezdés Irodalmi Alkotócsoport és Képzőművészeti Egyesület jelentette meg azt a pályázati felhívást, melyben arra kérték az alkotókat, hogy íijanak szövegeket Te vagy a négyzetem, avagy mi a rosszmodem címmel. És a szerzők írtak, rajzoltak. Négyszö- gesítették a kört, körbeírták a négyszöget, a mirelit-madárral a sarokpontoktól elrugaszkodva a magasba emelkedtek, jéghegymáglyákat építettek, behelyettesíthető, szabadon variálható szövegeket szerkesztettek. A jeligés pályázatokról zsűri mondott véleményt. A legjobbaknak Pető Tóth Károly és Pintér Sándor dolgozatai minősítettek, második lett Pető Tóth Károly, a harmadik Huzrik Anna és Szálai Katalin. Rajtuk kívül még számtalan jeles alkotó (vélhetően nemcsak pályázó) munkáját tartalmazza a kötet. zSIpst zen _ ö ze* tüze P * < ‘•Í8CP ÜZENSZ zen&zpj RCt Ä size ezé üze^Vaz zen&zn g&ö., pua Betűrendben: Almási Osváth Andrea, Balogh Róbert, Bányai Viktória, Bátai Sándor, Bertók László, Béres János, Biczó László, Bohár András, Bujdosó Alpár, Chris Cutler, Cselényi Béla, Cséka György, Csillag Ádám, Csutak Zoltán, Drozsnyík István, Fazekas Tibor, Fátyol Zoltán, Fenyves Marcell, Fenyvesi Tóth Árpád, Bartalomé Ferrando, Filó Vera, Giovanni Fontana, Gyukics Gábor, Határ Győző, Hegedűs Mária, Huzrik Anna, Jász Attila, Kábái Zoltám, k. kábái lorant, Le K’dar, Kampó Ig- ric, Kárpáti Zsolt, Kiing József, Láng Csaba, Láng Zsolt, L. Simon László, Madácsi István, Magén István, Nagy Pál, Novák Béla Dénes, Novák Valentin, Nyilas Atilla, Orosz Csaba, Pantl Mihály, Papp Tibor, Papp Sándor Zsig- mond, Pataky János, Pető Tóth Károly, Pintér Sándor, Séra Bálint, Síró Lajos, Somogyi Gyula, Sóváradi Valéria, Sőrés Zsolt, Szalai Katalin, Székelyhídi Zsolt, Szijj Ferenc, Szkárosi Endre, Tandori Dezső, Tomay Mari, Urbán Tibor, Vass Tibor, V. Dobák Leonóra, Vincze Csaba, Zilahy Péter. Remélem, nem maradt ki senki. És bocsánat, a hosszú felsorolásért. Csak a napilapnyi örökkévalóságért tettem, valamint a szerkesztők bosszantására. Hiszen a bevezetőből kiderül, nem akarták közölni, mert nem tartják fontosnak, hogy egy-egy „rosszmodem” művet ki csinált és kinek. És egyébként is olyannak képzelték ezt a „szövegelést”, melynek se eleje, se vége, a négyzetes újság szabadon lapozható, így is úgy is forgatható. A szövegeket bárki írhatta volna, „nem helyettesítve hanem miatto- 8Ítva.” De ezeket a szövegeket nem bárki írta, hanem a fentebb felsoroltak, épp csak a szerkesztők: Vass Tibor, Urbán Tibor és Székelyhídi Zsolt nem írták a szerzők nevét a szövegek fölé. Nem is sejtették, hogy a kevésbe rosszmodem olvasóknak újabb lehetőségeket adtak: ha megértettük, hogy mit, találgathatjuk, hogy éppen kit olvasunk. Ennyit a halhatatlanságról. És a hallhatóságról még annyit, hogy a kötet első húsz darabjához mellékelték a Sokapanasz Mezzo- foszfát című hangkazettát. A kérdőjeleket az élet teszi fel Beszélgetés Hegedűs Mária avantgárd (képvers)íróval * Székely Noémi Kazincbarcika (ÉM) - A mai magyar avantgárd kiemelkedő alakjait a Magyar Műhely című folyóirat Baráti Köre fogja ösz- sze. Szűkebb pátriánkból a hajdúdorogi születésű, Kazincbarcikán élő és alkotó Hegedűs Mária ennek a körnek évek óta tagja, „...a hószín papír: kihívás, a betűk és látványok gondolatokba torkolló mesterembere szeretnék lenni...” - írja egy kiállítására készült katalógus címlapján. □ Avantgárd. Mit jelent önnek ez a szó? • A jövőt. Tőlem nem idegen a hagyományos művészet sem, kétségtelen, hogy azt is lehet magas fokon műveim. De úgy érzem, a jövő nem ez. A jövő a számítógép, a határok elmosódása a régi műfaji normák között. Egy idézetet hívnék segítségül: „Az avantgárd nem stílusirányzat, hanem gondolkodásmód és magatartásforma.” Ilyen módon tekintem magamat az avantgardizmus- hoz tartozónak. Ez a magatartásforma azt jelenti, hogy lázadó, igyekszik minden formát és tartalmat megkérdőjelezni. Természetesen nem öncélúan, hanem azért, mert a kérdőjeleket maga az élet teszi fel. Ezért vetünk fel mi is kérdéseket önmagunk és a művészet felé. □ Milyen kapcsolata van a Magyar Műhellyel? • Egy időben részt vettem a szerkesztésben, de ez a távolság miatt nem megoldható. A műhelyesekkel egyébként először 1982-ben, Kalocsán találkoztam. Nagy mérföldkő volt ez, hiszen akkor kerültem először kapcsolatba ezzel a környezettel, másrészt első alkalommal rendeztek ilyenfajta összejövetelt Magyarországon. □ Mikor kezd egy képversíró írni? • Már négyéves koromban megismerkedtem a betűkkel, gyerekfejjel rengeteget olvastam. Tanyán nőtHegedűs Mária kiállított már Lyonban, Leuvenben, Kalocsán, és legutóbb lakóhelyén, Kazincbarcikán is. Fotó: Szathmáry Király Ádámné tem fel, meglehetősen zárkózott voltam. Ez a kettős dolog egy belső önkifejezési igénnyé fejlődött bennem, ezért tizenhat éves koromtól írogatok. Néhány művemet Illyés Gyulának is eljuttattam. Biztató válaszokat kaptam, ü És a képvers? • Nos, ezzel komolyabban akkor kezdtem foglalkozni, amikor rájöttem, a szöveget máshogyan is el lehet rendezni, nem csak sorokban. Ez rám úgy hatott, hogy teljesen felszabadította az addig bennem rejlő szavakat, gondolatokat. Az utóbbi időben bátortalanul már hangot is hozzá mertem tenni, ami egy újabb fázisát jelenti ennek a stílusnak. Bárhogyan is nézem a képvers modernségét, ez mindenképpen ősi dolgokat hoz felszínre. Elmesélnék egy fantasztikus élményt, amiben a legutóbbi keszthelyi műhelytalálkozón volt részem. Égy francia anyanyelvű embernek magyar szöveget kellett visszamondania hallás alapján. A francia - bár nem értette a szöveget - a saját anyanyelvén megpróbált neki valamilyen jelentést tulajdonítani. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a hallgató maga is alkotóvá váljon. Ehhez hasonlít az is, amikor a szavakat szándékosan félbetöröm, amivel az olvasót arra késztetem, hogy egészítse ki azt, alkosson ő is. □ Főállásban ritkán lehet költő az ember... • Az Irinyi János Műszaki Középiskolában főállásban könyvtáros vagyok, de emellett magyar órákat is tartok. Az ELTE magyar-népművelés szakán diplomáztam. Régen nem tudtam magamat elképzelni, amint reggel nyolcra megérkezem az irodába, nekem ettől kötetlenebb munkára volt szükségem. Tizenöt évig népművelőként dolgoztam: először Hajdúnánáson, majd Kazincbarcikán. Itt aztán mindennel kapcsolatba kerülhetett az ember, ami új és modem. A hajdúnánási művésztelepnek évekig szervezője voltam. Részt vettem a rajzórákon, ott voltam a műhelyekben. Ez felért egy képzőművészeti alapképzéssel. Aztán persze megismerkedtem a Magyar Műhellyel... □ Tanárként előnyben részesíti a modern írókat? • Nyilván vannak tantervi követelmények, amelyeket be kell tartani. Azt hiszem én máshogyan közelítem meg a hagyományos költészetet. Talán egy kicsit hibája a tanítási módszeremnek, hogy kevésbé foglalkozom irodalomtörténettel, inkább a műelemzést helyezem előtérbe. A lelkem persze akkor teljesedik ki, amikor negyedik osztályban a modem irodalomra kerül sor. De sajnos erre jut a legkevesebb idő. Mert ugye érettségizni mindenkinek kell. És ott nem csak az avantgárd művészekről kell tudni. Legnagyobb célom az, hogy a gyerekeket ráébresszem arra, hogy a nyelvet tudatosan kell használni, merjenek egy verset részekre szedni, majd újra felépíteni. Játsszon a nyelvvel, hiszen ennek veheti a legnagyobb hasznát az életben. Bozsó asszonyság és a televízió Horpácsi Sándor A Magyar Televízió az államé, azaz az adófizető polgárok tartják el. Az egyik feladata éppen ezért a nemzeti kultúra ápolása, a korszerű ismeretterjesztés lenne. Egy olyan országban, ahol egyetemi tanárokat tesznek utcára, könyvtárakat, iskolákat zárnak be, ahol a szegénység miatt nagy tömegeknek (nyugdíjasok, munkanélküliek, fiatalok) szinte egyetlen lehetőség a szórakozásra, kikapcsolódásra a tévénézés a műsorszóró doboz felelőssége fokozottan megnő. A Soros Alapítványé is. Enyhén szólva furcsának tartom, hogy ez az alapítvány, amely legjobb tudásunk szerint a kutatást, tudományt, könyvkiadást, a művészeteket támogatja miért adott pénzt Doszpod Béla az Egy nap a jósnő életéből című filmjéhez. Félreértés ne essék! Semmi bajom Bozsó- val, az Erdélyből idetelepült jósnővel, aki úgy próbál megélni, ahogy lehet. Kártyát vet „a stúdióban”, s a bajbajutott emberek - kinek menynyi van - pénzt adnak érte. Nem mondok véleményt a hiszékeny emberekről sem mindaddig, míg komoly napilapok is nem közölnek horoszkóp címen egy kaptafára gyártott sületlenségeket. Elvégre horoszkópot gyártani, olvasni szórakoztató is lehet. Aki hisz benne lelke rajta. Komoly tudósok is mondtak már egetverő szamárságot futurológia címen. De az ellen tiltakozqm, hogy a köztelevízió -.a kincstári - a kártya és tenyéijóslást így mutassa be. Mintha komolyan venné. Mindig megdöbbent amikor fiatalokkal beszélgetek, hogy mennyire nincs jövőképük. Ezt úgy értem, hogy elképzelésük, tervük a jövőre, a jövőről. Ennél súlyosabb kritikát nem tudok a mindenkori felnőttekről, beleértve az iskolát, templomot, pártokat, művészeteket is. Az emberek ma a nihilben élnek, a mának, s a jövőről nem szívesen gondolkodnak. Félnek tőle. Ez olyan lélektani helyzet, amivel vissza lehet élni, meg lehet lovagolni, s azt kell mondanom, hogy Bozsó asszonyság még az ártalmatlanabbak közé tartozik. Meg akar élni. Mindenféle munkát vállal - mondta, tehát jósolgat is. Magánügy. De nem lehet magánügy a tévéműsor! Gondoljuk csak meg, hogy a legeldugottabb faluban is ezt nézik, s amit látnak felértékelődik, értékénél nagyobb súlyt, jelentőséget kap. Szóval a jóslás - emlékszünk még a putnoki halottlátó Jo- lánka botrányára? - legitimált, az APEH által is számon tartott „szakma” lenne? Ezt is megértük az ezred végén, a liberalizmus diadalaként a butaság és a babonaság eszkalációját. Tudja Soros, mire adta a pénzt? Újkori kódexlapok a templomban A Zempléni Művészeti Napok keretében Kárpáti Zoltán festőművész tárlatát a sátoraljaújhelyi pálos-piarista templomban augusztus 21-én, hétfőn - a Capella Savaria kórus hangversenyének szünetében - Andrási Gábor művészettörténész nyitja meg. A fiatal festőművész középkori kódexlapokat, kottákat és alaprajzokat idéző, rendkívül érzékeny új művei igazi otthonra leltek a csodaszép templom kerengőjében. Lúci napok Tiszalúc (ÉM) - Az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódva több kulturális esemény is lesz Tiszalúcon. Augusztus 18-án este 9 órától a Tűzvirág Művészeti Egyesület tagjai az István, a király című rockopera zenéjére készült színpadi produkciót mutatják be. (Ezzel az előadással augusztus 20-án este fél 9- től a Diósgyőri várban vendégszerepei az együttes.) Augusztus 19-én este 9 órától a Jézus Krisztus szupersztár című rockopera feldolgozását adják elő a Petőfi Sándor Művelődési Házban a helyi ifjúsági klub tagjai és barátaik. Másnap, a Népkertben megrendezendő ünnepség délután 4 órakor kezdődik. A következő héten minden nap érdemes lesz felkeresni a művelődési házat. A kicsiket játszóházba, kézműves foglalkozásokra, filmvetítésre várják, különböző sportversenyeket rendeznek, lesz nosztalgia diszkó, a TIKSZE-tanyán vízparti twist-par- ty, és a hét végén, augusztus 27-én ismét bemutatják a Jézus Krisztus szupersztárt. Demjén a várban Miskolc (ÉM) - Demjén Ferenc ad koncertet a Diósgyőri várban augusztus 16-án, szerdán este 8 órától, az idei Miskolci Nyár zárórendezvényeként. Az est vendége: Ho- monyik Sándor, előzenekar az ELON együttes. Demjén Ferenc kísérőzenekarának tagjai élvonalbeli zenészekből állnak: Menyhért János (gitár), Zsoldos Tamás (basz- szusgitár), Demeter György (vokál), Závodi Gábor, Vass Attila (billentyűsök) és társaik. Orgonahangverseny Miskolc (ÉM) - Orgonahangversenyt rendeznek a miskolc-hejőcsa- bai Református Templomban augusztus 17-én, csütörtökön hét órától. Előadó: Andrássyné Mátyus Gabriella orgonaművész. Közreműködik: Virághné Fekete Katalin (ének), Fülep Márk (fuvola). Műsoron: N. Bruhns, J. S. Bach, J. G- Walther, Händel, Stradella művei. A hangverseny előtt áhítatot tart ifj. Virágh Sándor sárospataki lelkész. Az adományokat a templom felújítására fordítják. Egy beteg fiúért Kazincbarcika (ÉM) - Jótékonysági hangversenyt ad Kazincbarcikán az AFÉSZ-székházban a Bu- kovinszki házaspár augusztus 16- án, szerdán este 6 órai kezdettel. Műsorukon népszerű klasszikus muzsika és közkedvelt darabok lesznek hallhatók. A koncert szervezői az önkéntes anyagi felajánlásokat Fodor Gergő, súlyosan beteg kazincbarcikai kisfiú megsegítésére szánják. Hárman együtt Miskolc (ÉM) - Kőfalvi Etelka iparművészeti termékeiből, Sipos János tájképfestő képeiből, valamint Szabó Sándor gránit és márvány munkáiból nyílik kiállítás augusztus 17-én, csütörtökön délután 5 órakor a miskolci József Attila Könyvtár galériájában. Az alkotók - valamennyien a sajószentpéteri Paál László Képzőművészeti Kör tagjai - munkáit M. Kristóf Ágnes festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Az ősök útján Budapest (MTI) - A honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából Magyarországról két csoport is 1°' vas emléktúrát szervezett az ősök vándorló útvonalán. Az egyik lovascsapat ez év májusa óta halad Ufóból Budapest felé. A másik túra (a Magyar Forrás Alapítvány szervezésében) csak 1996-ban indul, de ennek az előkészítő expedíciója már útra kelt, s augusztus 6-án DnyeP" ropetrovszkban találkozott is a most vonuló lovascsapattal. A lovasok, továbbhaladva a Volga men- tén, augusztus 11-én érkeztek a Kama folyóhoz, ahol helyi történészek segítségével keresik a magyar emlékeket. Megtalálták a Kánra folyó pariján lévő „Madgyar” nevű települést, ahol sok érdekes információt gyűjtöttek. Tatárföldön több feltárt temetőről pontos leírás készült. j.
