Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-15 / 191. szám

A SZELLEM VILÁGA Az Eszak-Magyarország keddi melléklete * 1995. Augusztus 15. Tudomány Agyas rejtély Budapest (MTI) - Évek óta fürké­szik a kutatók, vajon nincs-e vala­milyen összefüggés bizonyos agyte­rületek elváltozása és a skizofrénia, e viszonylag gyakori elmebetegség kialakulása között. Iowai kutatók most egy különleges röntgenberen­dezéssel összehasonlították negy­ven skizofréniás és negyven egész­séges ember agyát. Minden vizsgá­latnál 124, mindössze másfél milli­méter vastag rétegfelvételt készí­tettek. Kiderült, hogy a skizofréniá- sok talamusa - az az agyterület, amely valamiféle kapcsoló központ és információ-szűrő szerepét játssza központi idegrendszerünkben - lé­nyegesen kisebb, mint az egészsége­seké. A talamus egyébként a testből érkező ingerületeket gyűjti össze és rendezi, majd az agykéreg különbö­ző pontjaihoz továbbítja. Az még rejtély, hogy a kisebb talamus kö­vetkezménye-e vagy okozója ennek a betegségnek. Tenger alatti kábel Budapest (MTI) - A múlt év szep­temberében fektették le a világ leg­hosszabb és legnagyobb teljesítmé­nyű nagyfeszültségű tenger alatti kábelét. Ez a Keleti-tengeren át a svédországi Krusrberget a Lübeck melletti Herrenvyk-kel köti össze, így lehetővé teszi az energiacserét a nyugat-európai és a skandináv elektromos hálózat között. Rádiós igazság Budapest (MTI) - Bizony, igaz a közmondás, miszerint a hazug em­bert hamarabb utolérik... Legalább­is igaz a rádióra. Richard Wieseman brit pszichológus kísérletileg kimu­tatta, hogy a valótlan állításokat a rádióhallgatók könnyebben felisme­rik, mint az újságokban az olvasók, vagy a televízióban a nézők. Wieseman kísérleti személyeket a rádióban, a televízióban és az újság­ban valós és valótlan interjúkkal szembesített. A rádióban a hallga­tók 73,4 százaléka felismerte a va­lótlanságot, az újságokban az olva­sóknak csak 64,2 százaléka. A tévé­nézők esetén ez a felismerés inkább csak véletlenszerű volt, 51,8 száza­lék. Wieseman végkövetkeztetése szerint egy állítás igazságként való elfogadtatásában fontos szerepe a taglejtésnek és a testtartásnak van, amit a televízióban a hazugság ja­vára is be lehet vetni. Gyors adatkapcsoló Budapest (MTI) - A berlini Hein­rich Hertz Híradástechnikai Kuta­tóintézetben egy szupergyors kap­csolót fejlesztettek ki az adatoknak üvegszálban való továbbításához. Az öt milliméter hosszú és fél milli­méter széles integrált chip kapcso­lófrekvenciája 40 gigahertz , ami je­lenleg világcsúcs. Ilyen kapcsoló szükséges, hogy az információt hor­dozó digitális impulzusokat egymást gyorsan követő fényfelvillanások formájában, egyik üvegszál kábelből a másikba át lehessen vezetni. A haszontalan hangyák haszna Amit az ember ültet, azt a hangyák tönkreteszik. Amit az ember tönk­retett, azt talán a hangyák rendbe hozzák? Erre a lehetőségre hívják fel a figyelmet brazil kutatók kísér­letei. A levélvágó hangyák óriási ká­rokat okoznak a brazil mezőgazda­ságnak. Főleg az eukaliptusz ültet­vényeit pusztítják. Az állatok hatal­mas, nem ritkán 50 négyzetméteres bolyokba szerveződnek, amelyek­ben akár hárommillió hangya is él­het. Nem meglepő, hogy e hangyák­kal kapcsolatos kutatások elsősor­ban az elpusztításuk lehetőségei­nek felderítésére irányulnak. Am azok a vizsgálatok, amelyeket mos­tanában az amazóniai esőerdők te­rületén végeztek, arra utalnak, hogy a hangyáknak hasznuk is van. A kutatók megvizsgálták a talajt egy 16 évvel ezelőtt letarolt esőerdő helyén. Az esőerdőket nagy iram­ban irtják a farmerek, mert így jut­nak legelőhöz. Sajnos, az esőerdő ki­irtása után egy-két évvel a legelők tönkremennek. A kutatók arra vol­tak kíváncsiak, hogy az ilyen le­pusztított területen hogyan élnek a hangyák, van-e hatásuk a talajra.. Ennek eldöntésére az Atta sexdens nevű fajt választották. Próbafúráso­kat végeztek a hangyabolyban és az attól távolabb fekvő földeken is. Megállapították, hogy ott, ahol han­gyák élnek, a talaj sokkal termőké- pesebb, nagyobb a humusztartal­ma. A növények is szívesebben eresztik gyökereiket a bolyba, mint a mellette levő kemény földbe. A boly területén tízszer több gyökeret találtak, mint azon kívül. Különö­sen szeretik a növények azokat a helyeket, ahol a hangyák elpusztult társaikat és az emészthetetlen le­vélmaradékokat tárolják. (Élet és Tudományj Nostradamus mint radarrendszer Budapest (MTI) - Normandiában a franciák megkezdték a Nostrada- mus-radar telepítésének előmunká­latait. Az új előrejelző radarrendszer 700-2000 kilométeres távolsági ha­tárok között méri majd be a közeledő hajót, repülőgépet, rakétát, stb. A Nostradamus transz-horizontális sá­vokban, azaz 360 fokban pásztáz, te­hát nem a szokásos 60 fokos sávban. A radarrendszert háromágú csil­lag alakban telepítik. Több száz ra­darantenna képezi ezt a rendszert és egyes antennákon keresztül ad­nak és vesznek is, tehát mérik a visszavert hullámokat, míg más an­tennákon keresztül csak adnak. A Nostradamus 3-30 MHz frekvencia- sávon működik majd, és megfelelő ionoszféra viszonyok mellett 2000 kilométer távolságon kívül is jelez. Földünk felső légkörének mint­egy 50 kilométertől 500 kilométer magasságig teijedő része a földi ionoszféra, amelynek ionizáló su­gárzását a szabad elektronok teszik lehetővé. A rádióhullámok terjedé­sét elsősorban a szabad elektronok képesek befolyásolni, mert töme­güknél fogva csak ezek képesek a rádióhullámok elektromos tere ál­tal előírt rezgést végezni. Az ionosz­féra elektronsűrűsége a magasság­gal változik, tehát nem „állandó tü­kör”, mert visszatükröző tulajdon­ságát térben és időben változtatja. Az ionoszféra bizonyos mértékben zavarhatja a rádiózást, a radar-be­méréseknél pedig előnytelenül ref­lektálhatja a rádióhullámokat, és mindezek befolyásolhatják a méré­sek pontosságát. A francia kutatók a Nostradamus-radar fejlesztésével párhuzamosan beható ionoszféra modellezéseket is végeznek. Az új ra­dar elsősorban mozgó célpontok be­mérésére lesz alkalmas. A tervek sze­rint 1997-ben állítják szolgálatba. Az ózonpajzs foltozásának esete Budapest (MTI - E.I.) - A SESA­ME sztratoszféra ózonréteg kutatá­si program nagyszabású nemzetkö­zi összefogással folyik: 21 ország összesen 55 kutatócsoportja vesz részt benne. A nemzetközi kutatás fő célja: kideríteni azokat az okokat, amelyek az ózonréteg ritkulását idézik elő Földünk északi féltekéje felett. Huszonöt meteorológiai ob­szervatóriumban, 30 ózonréteget szondázó állomásról folynak a mé­rések. Ezek az állomások igen nagy területet átfognak. Négy speciális meteorológiai kutatórepülőgép is részt vesz a programban. Az egyik részprogramban egy Concorde szu­perszonikus utasgépet repültetnek Skandinávia felett, és mérik a gép által kibocsátott gázokat, illetve a légörvényeket, amelyeket a gép kelt maga mögött. Egy másik részprog­ram során francia Montgolfier hő­légballont repültetnek szintén Skandinávia felett két héten át, en­nek segítségével a magaslég köri légáramlási folyamatokat próbálják mérni és pontosítani. A SESAME program méréseinek a feldolgozása már folyik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a klórtartalom növekszik a sztratosz­férában, ezzel párhuzamosan az Északi-sark felett kimutathatóan csökken az ózontartalom. Eddig is világos volt, hogy -78 Celsius-fok hőmérsékleten poláros légörvény, légáramlás övezetben sztratoszféra­felhők képződnek. Ezekben kémiai reakciók indulnak meg, ennek kö­vetkeztében jégkristályok képződ­nek, amelyek kíóros anyagokat ak­tiválnak, és ezek az anyagok a nap­fény hatására ritkítják az ózonréte­get. Amikor emelkedik a hőmérsék­let, ezek a felhők eloszlanak, az ak­tív klór és bróm atomok visszatér­nek nyugalmi állapotukba, és az ózonréteg bomlása megszűnik, illet­ve jelentősen csökken. A . lég- szennyezések miatt az északi félte­kén az ózonréteg évente 0,4 száza­lékos csökkenést mutat. Ennél azonban van egy megdöbbentőbb mérési adat: az elmúlt 10 év alatt az ózonréteg 4-8 százalékkal csök­kent Földünk felett a különböző szélességi körök mentén, tehát egész glóbuszunk viszonylatában rendkívül kedvezőtlen. Amennyi­ben az atmoszférában sikerülne stabilizálni a klórtartalmat, 2080 körűire remélhetné az emberiség, hogy az ózonhelyzet visszatér nor­mális állapotába, mondjuk az 1980-as értékre. Érzékszerveink és a Föld felszíne Mikrochip-hűtés Budapest (MTI) - Amerikai kuta- Ják a mikrochipek hűtésének haté­kony módját fejlesztették ki. Az el­járás azon alapul, hogy a folyadé­kok elgőzölögtetése nagy energia el­vonásával jár, miközben a folyadék hőmérséklete alig változik. A Par- duc Egyetem tudósai a forró leme­zekben levő piciny csatornákon hű- anyagként folyékony vizet vezet­jük át. Eközben a felforrósodott fo­lyadékban apró gőzbuborékok ke­letkeznek, és hő vonódik el a lemez­ből. A csatornákból kilépő hűtőfolya­dékot regenerálás után újból fel le­het használni. A kutatóknak így ^'00 W/cm2 világrekord hűtőtelje- Sltményt sikerült elérni. Az új mód- fZer alkalmazható a szuperkompu­terek, lézerek és röntgenkészülékek hűtésére. Az integrált áramkörök- ben a jobb hűtés lehetővé teszi az elektronikus kapcsolási elemek ed- . diginél szorosabb elhelyezését. Budapest (MTI) - Francia kuta­tók, akik műhold segítségével figyelik a Föld felszínének moz­gását, felfedezték, hogy a talaj fel-le mozog, mint a tenger... Toulouse-ban például naponta 40 centiméterrel emelkedik és süllyed a talaj. Tímár Gábor geofizikus vé­leményét kérdeztük e hírről. QEza napi 40 centiméteres mozgás, akkorának tűnik, hogy már szinte látni, legalábbis érezni kellene. • Sem látni, sem érezni nem lehet ezt a mozgást, mint ahogy az óceán vizén hajózva sem érezzük, hogy az árapály emeli a hajónkat, vagy apálykor lejjebb süllyed. Ugyanez a jelenség játszódik le a szárazfölde­ken is. Természetesen a szárazföl­dek kőzetei lényegesen kevesebb mozgást végeznek függőleges irány­ban, mint az óceánok vize. De ez a 40 centiméter nemcsak Toulouse- ban, hanem a Föld minden pontján jelentkezik, nálunk is. □ A hozzánk eljutott híradások ezt az észlelést nagy szenzációként tá­lalták. Ön pedig úgy beszél, mintha ez régóta jól ismert jelenség lenne. • Ami ebben a hírben újdonság, ami miatt ez tudományos szenzáció, az az, hogy műhold fedélzetéről vett jelekkel sikerült bizonyítani. □ Eddig feltételezés volt csupán? • Igen, feltételezés volt, hiszen egy 40 centiméteres mozgást, különösen, ha ilyen rendszerességgel ismétlő­dik, elég nehéz szintezéssel követni. Most viszont a Föld felszínétől több mint ezer kilométer távolságban le­vő műholdak észlelő rendszerei annyira érzékenyek, hogy ilyen kis távolságingadozásokat is felismer­nek, és a műszerek segítségével sike­rült bebizonyítani a Föld szilárd fel­színének hullámzását. A távolság- mérésnek ez a módszere azon alap­szik, hogy több műhold úgy van elhe­lyezve az űrben, hogy a földfelszín egy adott pontjáról egyszerre lássuk őket. A földre letett műszer állandó­an detektálja a távolságot ezektől a műholdaktól. És minthogy a műhol­dak helyzetét pontosan ismeijük, eb­ből visszafelé ki lehet számítani azt, hogy milyen távol is vagyunk tőlük pontosan. □ A geofizikus számára ennek mi a jelentősége? • Annak a gyakorlati jelentősége, hogy ilyen pontosságú műszerek lé­teznek, mindenki számára fontos, aki a föld felszínén, terepen mozog­va bármilyen okból szeretné tudni helyzetének a pontos koordinátáit. □ Miért nem lehet ezt a 40 centimé­tert legalább érezni? • Két oka van. Az egyik: azért ez elég lassú mozgás. Nagynak tűnik a különbség, de ha belegondolunk, hogy a 40 centiméteres változás ti­zenkét óra alatt történik, ez órán­ként csak alig több, mint három cen­timétert jelent. A másik oka pedig az, hogy az érzékszerveink pontosan ahhoz a felülethez kötődnek, amely együtt mozog a Föld felszínével. Pepi új piramisa Francia régészek nemrégiben egy több mint 50 méter magas piramist fedeztek fel Szakka­rában. Mára kiderült, hogy a piramist egy Mé­ret Ites nevű fáraónőnek építették. Az egyelő­re még titokzatos uralkodónőről csupán any- nyit tudni, hogy az óbirodalom 6. dinasztiájá­hoz (Kr. e. 264Ő-Kr. e. 2152) tartozott. Az óbi­rodalomnak és általában Egyiptom történeté­nek ez a legkevésbé ismert korszaka, jóllehet legnagyobb fáraóinak - többek között I. és II. Pepinek - a piramisait már a múlt század vé­gén megtalálták - nagyrészt a híres Gaston Maspero kutatásai nyomán. A francia kutatók figyelme 1987-től I. Pepi feleségeinek pirami­saira irányult. Végigkutattak 12 hektárnyi te­rületet, felfedezték Nubunet, Inenek és egy harmadik, eddig ismeretlen nevű fáraónő sír­ját. Ennek a programnak a keretében találták most meg Meret Ites piramisát. Egyelőre nem tudjuk, hogy melyik fáraó felesége volt, nevét is csak a megmaradt felirattöredékekból is­meijük. Elképzelhető, hogy I. Pepi rokona - esetleg éppen egyik felesége - volt, mivel a fá­raó piramisának a közelében leltek az épít­ményre. (Archeológia) (Hét) csodatorony Frank Goddio és Nicolas Grimal, a kairói fran­cia régészeti intézet munkatársai az elmúlt évben - alig 5 méternyire a tenger vízszintje alatt - megtalálták a világ hét csodájának egyikét, a Nagy Sándor által alapított egyipto­mi Alexandria előtt álló pharoszi világítóto­rony maradványait. A magmágneses rezonan­cia alapján működő mérőkészülék segítségé­vel sikerült a tengeri üledéknek és az egykori épület köveinek különböző sűrűsége alapján behatárolniuk a lelőhelyet. A felszínre hozott maradványokat most Grenoble-ban vizsgál­ják. A világítótornyot Kr. e. III. században I. Ptolemaiosz uralma alatt kezdték építem Pha- rosz szigetén Szosztratosz tervei alapján, és II. Ptoleimaiosz Philadelphosz fejeztette be. A sa­ját korában műszaki csodának számító torony - a tetején egy Zeusz-szoborral - éjjel-nappal világított. Egészen a XII. századig állt. Bár egy földrengés következtében vesztett eredeti, majdnem 150 méteres magasságából, de ak­kor még helyreállították. Később a középkor­ban a pogány hellenizmus egyre kevésbé volt kívánatos, s a toronnyal már senki nem törő­dött, mígnem a törökök, akik meghódították ezt a területet is, a XIV. században a torony köveiből mecsetet és egy erősséget építettek. Nem tudjuk pontosan, mi történt a világító- torony maradványaival. A legvalószínűbb az, hogy egy földrengés következtében Pharosz szigetének egy részével együtt víz alá került. Úgy látszik, hogy most több régészeti leletet is azonosítani tudtak: a tornyot díszítő szobrocs­kákat és egyéb kisebb tárgyakat. A pharoszi világítótorony maradványainak előkerülése azért is nagy fontosságú, mert a világ hét cso­dájából mára csak a piramisok maradtak meg, valamint Kária királyának a Kr. e. IV. század­ban Halikamasszoszban emelt snjának, a Mauszólosznak darabjai a British Museum- ban. Pheidiasz arany-elefántcsont borítású Ze- usz-szobrát az V. században rombolták le, Ar­temisz epheszoszi templomát 262-ben a gótok pusztították el. A rhodoszi Kolosszus, Heliosz 30 méteres bronzszobra 225-ben egy földren­gés következtében összedőlt, darabjait az ara­bok adogatták el 653-ban. Szemirámisz babi­loni függőkertjéből pedig mára természetesen semmi nem maradt. (La Recherche)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom