Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-11 / 161. szám
1995. Július 11., Kedd 6 B Itt-Hon ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Tiszaújváros, Bártók Béla út. 7.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG című napilapba (keretes vagy apró) illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 3 050 Ft+áfa 1/8" 6 100 Ft+áfa 1/4" 12 100 Ft+áfa 1/2" 23 950 Ft+áfa 1/1" 47 900 Ft+áfa 2/2" 48 600 Ft+áfa 2/1" 97 200 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 06/49/343-316 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon.^ Kérésükre felkeressük Önöket! £ HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! I HÍREKET VÁRUNK Az ITT-HON várja az egyesületek híreit! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékletünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. Várjuk maximum 5 soros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információkat rendezvényeikről, az egyesület életével kapcsolatos eseményekről, az egész megye területéről. Híreiket térségük regionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: ITT-HON SZERKESZTŐSÉG Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Tel.: 49/343-316 Az egyesület neve: .......................................................................................... C íme:........................................................................................ T elefonszáma:........................................................................... H ivatalos képviselő neve:.......................................................................................... Szöveg:..................................................................................... ■ É PMapf A mellékletben megjelenő a megjelenést megelőzőhét közepéig (legkésőbb szerdáig) mám szeri 1 Ilit címére. ' ' -7 Zi '> ,, , X ' ''' ' ' '£ '■? 'y \S''','-.'*''' á' V Tiszaújváros, Bartók Béla út 7.- - ,:v. - V . . Ujj jj \f .. > . • v . ?'■/&■ ■ ' ' 1995. Július 11., Kedd ...............— ...................~ Itt-Hon Ő rzik-védik az államhatárt (EM) - Mindenütt ott vannak, ahová a kötelesség szólítja őket, ahol a szolgálat igényt tart fel- készültségükre tapasztalataikra. Az elmúlt négy év alatt mind szervezeti formában, mind pedig a feladatok meghatározásában, ellátásában bekövetkezett változások, fokozott igényt fogalmaznak meg a határőrséggel szemben. Ma milyen formában, milyen tevékenységeket látnak el a Miskolci Határőrség Igazgatóságéihoz tartozó egységek? — Kérdeztük Juhász Frigyes őrnagytól.- A miskolci Határőr Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási határain belül, magyar-szlovák viszonylatban őrzi a Magyar Köztársaság államhatárát. E határszakasz hossza: 292.1 km, amelynek őrizetét, forgalmi ellenőrzését, a határrend fenntartását hét határőrizeti és négy határ- forgalmi kirendeltséggel biztosítja. 1991-től valamennyi határőrizeti és határforgalmi ki- rendeltségen hivatásos állomány teljesít szolgálatot. Az igazgatóság határszakaszán valamennyi domborzati viszony megtalálható, azonban meghatározó az erdős, hegyes, nehezen járható terep. A teljes határszakaszból 219,1 km szárazföldi és 73 km a vízi. A határőrizeti kirendeltségek viszonylag kis létszámmal, 27-56 km-es határszakaszon látják el feladataikat. A kirendeltségek az igazgatóság működési területén meghatározott irányokban, így a Bodrogközben, a Hegyközben, a Hemád, a Böd- va és a Sajó völgyében őrzik az államhatárt. Több kirendeltség a határvonalon határutakkal rendelkezik, amelyeknek őrizete, ellenőrzése jelentős feladatot jelent. Az államhatár közvetlen közelében a kirendeltségek működési területén nagyobb városok — mint például Sátoraljaújhely, Ózd - és számos kisebb település található, s 71 önkormányzattal tartanak kapcsolatot. Az igazgatóság együttműködik a Megyei Rendőr-főkapitánysággal, a Borsod és Heves megyei Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Magyar Honvédség 3. számú kerület parancsnokságával. A határőrizeti feladatok jellemzői A határsértők mozgásában 1990-től a kifelé irányultság a meghatározó, elsősorban Sátoraljaújhely, Hidasnémeti és Bánréve térségben. Ezzel egy időben az embercsempészek tevékenysége is megélénkült. Több esetben működtek közre külföldi állampolgárok, nagy létszámú csoportj ainak külföldre juttatásában. A tiltott határátlépési kísérlet, illetve az államhatár illegális átlépését a határsértők elsősorban a nemzetközi közúti határátkelőhelyek körzetében követték el. Változás a határforgalom ellenőrzésében Az igazgatóság működési területén négy határforgalmi kirendeltség van, tíz átkelőhellyel. Valamennyi átkelőn a szlovák határőrizeti szervekkel közös az ellenőrzés. 1991. szeptember közepéig a határállomásokon egyoldalú ellenőrzést végeztünk. Mindkét fél a tőle kilépő utasokat és a járműveket ellenőrizte. Az átkelőhelyek felváltva magyar, illetve szlovák területen vannak. Új szervezeti egység: határvadászok A Kelet-Közép-Európában bekövetkezett politikai, társadalmi változások egyik jelentős köFotó: Ádám István vetkezménye volt, az európai biztonsági rendszer átalakulása. Megváltoztak azok az érdekviszonyok, amelyek meghatározzák a szomszédos, illetve más országokkal való kapcsolataink tartalmát és formáját. A helyzet 1989 elejétől gyorsuló ütemben vált egyre bonyolultabbá. A közbiztonságot súlyosan veszélyeztető jelenségek, a nemzetközi szervezett bűnözés behatolása az államhatáron keresztül hazánkba, az ember-, fegyver-, kábítószer- , árucsempészet és a veszélyes szállítmányok csempészete - ugrásszerűen megerősödtek. 1991 novemberében a kormány határozatával sajátos rendeltetésű kettős feladatrendszerű, az államhatár azonnali lezárására képes alegységek, a Határőrség szervezetébe történő felálhtását rendelte el. Ennek érdekben a Miskolci Határőr Igazgatóságon 1992 szeptemberéig két határvadász század felállítására került sor, amelyek rendszeresen részt vesznek az államhatár őrzésében, az ember- és árucsempészek elleni akciókban. Csúcsforgalmi időben a zsúfoltabb határátkelőhelyeken forgalomirányítási, biztosítási feladatokat látnak el. Alkalmazásuk nélkülözhetetlen az államhatárok biztonságának fenntartásában. A századok hivatásos és az előválogatás után bevonult sorozott állomány kiképzése az alkalmazási elvekre épülő program alapján folyamatosan történik. A századok harcértéke lényegesen magasabb szintű a Határőrség korábbi sorállománynál. A századok szervezeti struktúrája és kiképzése biztosítja a kis kötelékberr történő alkalmazás lehetősége mellett a zászlóalji, illetve osztagban vagy harccsoportban történő alkalmazás lehetőségeit. B 3 HEU TEGY7FT A falu halottja Nagy József Jó néhány évvel ezelőtt tömegsírba tették, Miskolc város költségén temettet- ték el azokat, akiknek elhantolásáról már hosszú ideje nem volt ki gondoskodjon. Nem kevesebb, mint 101 elhunyt földi maradványai kerültek végre földbe egyetlen szertartás keretén belül. Évek során halmozódott ilyen méretűvé az, ami eleinte csak apró gondnak látszott. A lakosság életszínvonalának drámai csökkenésével hozható összefüggésbe, miért is jelentkezik ilyen tömegesen a hozzátartozó nélkül maradtak elhalálozásából a városra szakadt temetésikötelezettség. Különben egyáltalán nem törvényszerű, hogy aki vénségére hozzátartozók nélkül marad, annak majdani elhantolása a város, vidéken a falu gondja legyen. Aki adott magára akkor, amikor még ereje teljében volt, annak fontos volt tudnia azt is, hogy emberi méltóságához hozzátartozik, méltóképpen temessék el, ha annak jön el az ideje, s ne a kutyák kaparják el. Napjainkban egyedül megöregedni, nyugdíjból élni, megvenni a félévente dráguló tejet, kenyeret, valljuk be, nem kecsegtet valami fényes kilátásokkal arra nézve, hogy abból ha lassacskán is, de előbb-utóbb összegyűjthető a temetés költsége. Temetni nagyon költséges, tízezreket vesz ki a családok zsebéből, már amelyiknek a zsebében van erre sok tízezer forint. A többségében ugyanis már nincs. Miközben a temetkezési vállalkozók, vállalkozások a számukra már-már tarthatatlanul alacsony árak miatt keseregnek, s itt a legolcsóbb gyászszertartásról beszélünk kizárólag. A város után most megjelent a temet- tetési kényszer a falun is. A napokban szégyenlősen mondta el az egyik polgármester, meghalt egy fiatal férfi, akinek családtagjai, rokonai már korábban jobblétre szenderültek, és most a község gondja lesz a temetés. Közben pedig attól tartanak a képviselők is, hogy nem ez lesz az utolsó ilyen gyász- szertartás a faluban, ugyanis ahol három felnőtt munkanélküli igyekszik fenntartani magát egy nadrágszíjnyi parcella terméséből, ott hasonló esetekre lehet számítani. Munkalehetőség pedig helyben nincs, a terméstöbbletből származó jövedelmek jó, ha a ruházat pótlásának legalsóbb szintjén elegendőek. Tartalékképzésről az ilyen családok nem is álmodhatnak. A napokban szegény-temetést tartanak az egyik borsodi faluban, a halott a falu halottja. A szegénység azonban a polgármesteri hivatalt is elérte, s ugyan nem tekinti saját halottjának az elhunytat, de gondoskodik az emberhez méltó elföldeléséről. Lehet, hogy ezzel a gesztussal új rovatot kell nyitni a helyi költségvetésben egyéb más, nagyon fontos kiadásokkal egy sorban. Szárazföldön gyalog és lóháton az államhatár északnyugati térségében
