Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-11 / 161. szám

1995. Július 11., Kedd 4 B Itt-Hon ■MOZIMŰSOROK Július 11-től 18-ig Kazincbarcika 11-én: Double dragon. Színes amerikai sci-fi akciófilm (Kezdés: 18.00 óra) 13- 14-én: F.uss T.ovább W.ells! Színes amerikai krimi. (Kezdés: 18.00 óra) 15- 16-án: Álmaim asszonya. Színes amerikai film. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra) 17-18-án: Dzsungelháború. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés: 18.00 óra) Mezőkövesd 14- 15-én: Szimatnak szemét, szemét­nek szimat. Színes amerikai film. (Kez­dés: 19.00 óra) 16- án: F.uss T.ovább W.ells! Színes amerikai krimi. (Kezdés: 19.00 óra) Nyékládháza 14- én: I.Q.- A Szerelem relatív. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17.00 óra) Ózd 11-én: Ponyvaregény - Pulp fiction. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra) 13-18-án: Streetfighter. Színes ameri­kai sci-fi akciófilm. (Kezdés: 19.00 óra) Putnok 11-én: Tommy boy. Színes szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18.00 óra) 13-14-én: Rob roy. Színes szinkroni­zált amerikai film. (Kezdés: 18.00 óra) 15- én: Double dragon. Színes amerikai sci-fi akciófilm. (Kezdés: 18.00 óra) 17- 18-án: Szimatnak szemét, szemét­nek szimat. Színes amerikai film. (Kez­dés: 18.00 óra) Tiszaújváros 13-14-én: Báránybőrben. Színes szink­ronizált amerikai film. (Kezdés: 19.00 óra) 16- 17-én: Rob roy. Színes szinkroni­zált amerikai film. (Kezdés: 19.00 óra) Amatőr poéták Harminc év Váljon láthatóvá a szív és lélek együttes erővel tomboló villódzása. Nyargaló idő, váratlan fordulata a harminc év távlata. Hová lett álmaim kóbor, vándora, azt hittem vigyáz rám Ámor nyila. A szakadék szélén sokáig álltam, előttem a harminc év távlatában. Vége lett, belül sikít a szívem, de nem sütöm le pillám keservesen. Kínlódásom végén, nem hazudok, fáj! Harminc év emléke talán vigyáz rám. Zvada Lászlóné Kazincbarcika Különbözőségek, hasonlóságok a tárlaton Szatmári István Mezőkövesd (ÉM) - Első lá­tásra nagyon modernek a ké­pek, vagyis műértőknek rajzol­ták, festették. Azért érdemes elácsorogni előttük, és megfej­teni azt a bizonyos mondaniva­lót. Hiszen két nagy névről van szó, Párizst, Brazíliát hódítga- tó művészekről. A Galériában június 16-án megnyitott tárlaton, Koscsó László tusrajzait, Urbán Tibor pedig montázsokkal fűszerezett festményeit mutatta be a szűk baráti körnek. Ahogyan kifeje­zik magukat az különböző, de amit elmondanak, az nagyon is hasonló. Korunkról mindketten csak rosszat tudnak mondani. Koscsó nagy gonddal és pontossággal megrajzolt madárszámyai újra és újra feltűnnek a képeken. Madarak és repülők. A magas­ba vágyó ember tragédiája, hogy tépett madárként mindig lezu­han. Hullnak, peregnek a tépett madártollak, lelőtt repülők. Az antik mellszoborról eltűnt a gö­Cseh Károly megnyitója, a mű­vészek társaságában rög férfiszépség. Borostás, más­naposnak tűnő arc néz ránk. Az angyal is hátat fordít, távozik, már csak a talpát mutatja. „Minden egész eltörött”, és sem­mi remény. Urbán festményei sem old­ják a műélvezők szorongásait. Akár azt a címet is adhatnék kiállításának: „Víziók, lidérces álmok.” Ehelyett a művész „Kívül-belül” címet adta alko­tásának. Nem fért el a teljes so­rozat, talán ezért nem sikerült megtudni mi van kívül, és mi van belül. Mindenesetre kívül maradtak ezek a riasztó fest­mények. Kartonlapra festett, ragasztott képek. Mindenben az újat, a megszokottól eltérőt keresi Urbán. Nem attól lesz jó egy alkotás, hogy vászonra fes­tik - világosít fel. Sárga háttérben arc nélkü­li, szürke alakok. Egymástól elfordult, kihűlt kályhák ők, vagy talán gépekké váltak? Ragadozólába nő egy halnak, és bombaként csapódik a víz­be. Minden csak stilizált, szim­bolikus. Múltat idéző montá­zsok férfiakról, nőkről, az át­építésekkel járó rombolásról, múlandóságról. Rácsok, mi va­gyunk a rács belső oldalán.’Ör­dög, rózsaszín emberbőrben, és oválisok, amint átmegy az em­beri arc állatiba. Azért egy-egy tenyérnyi helyen átvilágít az ég kékje. Az emberi érintkezések íratlan szabályai „Vannak írott törvények és írat­lan szabályok. Az előzőeket be kell, az utóbbi­akat illik betartani.” Néha a ruha teszi az embert... (ÉM) - Munkahelyünkön ven­dégeket várunk, fogadáson, ün­nepi ebéden, vacsorán kell részt vennünk, és sokszor fő a fe­jünk: mit vegyünk fel? 1. Aranyszabály: kerülni kell a túlságosan feltűnő öltöz­ködést, az alkalomhoz nem il­lő ruhákat. Hivatalos minőség­ben látogató nő nem hordhat kihívóan dekoltált ruhát, hang­súlyozottan feszes pulóvert. Férfiak is alkatuknak, életko­ruknak megfelelően öltözzenek. S ha a fentiek érvényesek a vendégre, érvényesek a vendég­látóra is. 2. De nemcsak a túlöltözött- ség hiba, az ellenkezője is az. Fogadásra általában világos ut­cai ruha, színházba sportos öl: tözék kerülendő. (Persze figye­lembe kell venni az évszaki sa­játosságokat.) 4. Sötét ruhához nem hord­hatunk barna (még kevésbé sárga) cipőt, csak feketét. 5. Ingtanács: mintás öltöny­höz csak egyszínűt, alkalomra pedig duplamandzsettást hord­junk. A reprezentáló személy lehetőleg gyűrtelenített vagy puplin inget viseljen. 6. Az ápolatlan haj, sárfol­tos, pecsétes ruha megengedhe­tetlen, még akkor is, ha mun­kahelyünkről megyünk haza. Olajos, meszes, piszkos ruhá­ban vonatra, autóbuszra ülni - utazótársainkkal szembeni tiszteletlenség. Könnyen összekenhetjük azok ruháit. Jó napot kívánok! 1. Általában a fiatalabb köszön­jön előre az idősebbnek. De a köszönésnél aranyszabály: nem várjuk, hogy nekünk köszönje­nek, előzzünk meg másokat. 2. Ha társaságban megyünk az utcán, s a partnerünknek köszönnek, nekünk is viszonoz­nunk kell a köszönést, még ak­kor is, ha a köszönő számunk­ra ismeretlen. 3. Kalap van a fejünkön? Emeljük le, sőt, csak akkor il­lik visszatenni, ha már elhalad­tunk az üdvözölt személy mel­lett. Cigarettával a szájban, zsebre dugott kézzel köszönni illetlenség. 4. A kézfogást csak az kez­deményezheti, akit üdvözöl­nek. A férfi ne nyújtsa kezét a nőnek, a nők kézfogáskor ne húzzák le kesztyűjüket, a fér­fiak viszont igen. A kézfogás nem annak bizonyítása, hogy díjbirkózók vagyunk, ne szorít­suk meg acélosan, csontot ro- pogtatóan partnerünk kezét, de lagymatagon sem. A kéz­fogása csak rövid, két-három másodpercig tartson. A kéz hosszabb fogva tartása illetlen, sőt, gusztustalan. 5. Kézfogásos üdvözlésnél a férfiak mindig felállnak, a nők mindig ülve maradnak, kivéve, ha az érkezett nő az üdvözölt- nél lényegesen idősebb. 6. Bemutatnak. Mindig a „kisebb” személyt illik bemutat­ni a „magasabbnak”, vagyis a férfit a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek. Ilyenkor a beszél­getést vagy a bemutató kezdje el, vagy az akinek valakit be­mutattak. 7. Társaságban a nőt min­dig előreengedjük, kivéve a nyilvános szórakozóhelyet (színház, mozi előcsarnoka, vendéglő). Ilyen helyeken a fér­finak kell előremennie. Ha ezt a szabályt a férfipartner elfe­ledte volna, a tapintatos nő egy gyors hátralépéssel segítségére siet. Az asztalnál a nő foglal előre helyet. Színházban, mozi­ban szintén. 8. Figyelem, nők! Fésülköd- ni, sminkelni nyilvános helyen nem illik. 9. Gépkocsiban a fő hely a hátsó ülés jobb oldala. Nem il­lik a vendéget sem az első ülés­re betessékelni, sem a hátsó ülésen magára hagyni. Ha mi vezetjük a kocsit, a magános vendéget természetesen előre ültetjük. (folytatjuk) 1995. Július 11., Kedd Itt-Hon B 5 1765-ben már vállalkozásbarát politika II. A silány osztrák nyersvas-dömping negatív hatásai Uppony. Határában talált jó minőségű vasércre Fazola Henrik. Fotó: Dobosy László Kriston Béla (ÉM) - Valamennyi kincstári vasgyár elsősorban az állami bányákba szállított bányafel­szerelést, a pénzverőkbe külön­leges gépiberendezéshez nyúj­tott vasat, rúdvasat. Termelé­sük irányát Bécs szabta meg. Ha a bécsi udvar történetesen szükségesnek látta a kincstári vasgyárak termelvényeit előbb éveken át visszatartani, fölhal­mozni, majd egyszere piacra dobni, ezzel csapást mérhetett a magánkézben lévő vasgyá­rakra. Az osztrák tőke, a kincs­tári tőke behatolása hazánkba ezeken a vasgyárakon keresz­tül indult meg, s ezek váltak a külföldi tőke spekulációinak al­kalmas eszközeivé. Az 1765-70 között megindí­tott rövid lejáratú iparpártolás nyomán a magyar vasgyárak fokozták termelésüket, új vas­kőbányákat tártak fel, új, mo­dern vasgyár is alakult Kislő- dön, Sebela József kezdemé­nyezése folytán. Mindez még a felvidéki vasgyáraktól távol eső Dunántúlon is veszélyeztette az osztrák vas eddigi piacait. Ugyanakkor a hétéves háború befejeztével csökkent az oszt­rák vas iránti kereslet. A bécsi udvar, hogy a stájer vasnak Magyarországon piacot szerez­zen, hallgatólagosan vissza­vonulót fúvatott magyarhoni iparpártolásának, rendkívüli vámkedvezményekben részesí­tette a Magyarországra szál­lító osztrák vaskereskedőket, melynek hatására a stájer vas elárasztotta a magyar piaco­kat, s mivel silányságuk miatt olcsóbban is árusították, a ma­gyar vasgyárosokat igen nehéz helyzet elé állították. Egyes vasgyárak megbuktak, a töb­biek is a csőd szélére sodród­tak, miközben az egri világhí­rű lakatosmester, Fazola Hen­rik az uralkodói magyarhoni iparpártolás hitére szorgalma­san járta a Mátra és a Bükk erdeit, sikeresen kutatva ás­ványok után, majd miután rá­talált Uppony határában a vasércre, vasgyáralapításra szánta rá magát. Sajóhidvég szerepe a muhi ütközetben Sajóhidvég (ÉM) - 1241 áp­rilis 11-én végzetes napot ért meg Magyarország, különösen a község. Tatárok támadtak az országra. A döntő csata színhe­lye Muhi térsége volt, Sajóhíd- vég és környéke pedig a tatá­rok felvonulási területe. IV. Bé­la király korábban kapott híre­ket a tatárok szándékairól, de mivel szemben állt a birtokos urakkal, nem tudott kellő idő­ben csapatokat toborozni. A Ve- reckei-hágón beözönlő tatárok útját már semmi sem állíthat­ta meg. Az ország középső ré­sze felé igyekvő tatárok eljutot­tak a Sajóig. A tatárok egész sokasága ütött tábort a folyó túlsó oldalán, elrejtőzve a sű­rű erdőkben. A térképvázlat­ról is leolvasható, egészen má­sok voltak a 750 év előtti föld­rajzi viszonyok. A Sajó, a Her- nád és a Hejő ártere összefüg­gő mocsaras területet alkotott, s erdőkben gazdag volt a kör­nyék. Béla király csapatai a Sa­jó jobb partján táboroztak. A Sajó egyetlen hídját a ma­gyar csapatok nem rombolták le, hanem ezerfőnyi őrséget ál­lítottak védelmére, majd ezen a hídon szándékoztak átkelni, hogy a bal parton (Sajóhidvég és Köröm területén) megütköz­A végzetes csata térképvázlata zenek a tatárokkal. Batu kán, a tatárok fővezére április 10-én kiadta a parancsot: támadják meg a hidat. E tervéről egy ru­tén szökevény révén Béla is ér­tesült, s így a híd védelmét öccsére, Kálmán hercegre bíz­ta, akihez csatlakozott Ugrin kalocsai érsek csapataival. A történteket Rogérius ekképp mondja el: „Éjféltájban meg is érkeztek a hídhoz a tatárok, és az ellen­ség egy része már át is kelt raj­ta. Mikor a magyarok meglát­ták őket, tüstént rájuk rohan­tak, eléggé vitézül harcolva, legtöbbjüket megölték, máso­kat meg a hídhoz szorítva, a fo­lyóba fullasztották - s miután a hídfőhöz őröket állítottak, nagy újjongással visszatértek az övéihez. A magyarok a diadalmas esemény után nagy örömmá­morral tértek vissza, mintha már kivívták volna az első győ­zelmet. Lerakták fegyvereiket, és egész éjjel semmivel törőd­ve aludtak.” Végzetessé vált az elbizakodottság. Batu a Sa­jó alsó részén talált egy gázlót, átkelt, s a táborban alvó ma­gyarokat nyílzáporral ébresz­tette, s az utána történő pusz­títást majd egy évszázad múl­tával sem tudta hazánk kihe­verni. Az Itt-Hon konyhája „Vitaminéhség” fedezésére (ÉM) - A rendszeres bőséges táp­lálkozás után, olykor jólesik a szer­vezetnek egy kis pihentető kopla­lás, egynapos gyümölcskúra. Ah­hoz, hogy vonzóbbá tegyük a kú­rát, íme egy könnyen elkészíthető gyümölcstál, amely az egész család „vitaminéhségét” fedezi, annál is inkább, mert a tavasz végi, nyár eleji fáradtságot is enyhíti, ha he­tente beiktatunk egy gyümölcsna­pot. Vitamintál Hozzávalók: 1/2 doboz őszibarack be­főtt, 1/2 doboz ananászbefőtt, 5 db ba­nán, 2 db narancs, 5 db kiwi. Elkészítés: a meghámozott banáno­kat hosszában négyfelé vágjuk, majd apró kockára daraboljuk. A kiwit meg­hámozzuk, azt js négyfelé vágjuk, és felkockázzuk. Úgyanígy az őszibarac­kot, és az ananászt is kockára vágjuk, a narancsot cikkekre bontjuk, és ezt is feldaraboljuk. Üvegtálba óvatosan összekeverjük az egészet, arra vigyáz­zunk, hogy ne töijön péppé a gyümölcs, egy órára hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeéljenek. Egy óra múlva fogyaszt­ható. Ha valaki édesebben szereti, méz­zel kicsit megcsorgathatja, esetleg tej­színhabbal díszítheti, ha nem fél a plusz kalóriáktól. Ha az adagot dup­lájára emeli, egy négytagú családnak elegendő lesz. Jó étvágyat kívánok hoz­zá! Nagyon egészséges. Finomfőzelék (öttagú család adagja) Hozzávalók: 800 gr sárgarépa, 350 gr karalábé, 350 gr zöldborsó, 110 gr liszt, 55 gr zsír, 500 ml tej, 350 gr csont, 35 gr cukor, 17 gr só, 1 csomag zöldpet­rezselyem. A megtisztított sárgarépát, karalá­bét kis kockára vágjuk. A zsiradék egy részével, kevés cukorral, sóval, petre­zselyemmel, egy kevés csontlében fe­dő alatt puhára pároljuk. Közben a zöldborsót vízben puhára főzzük, és a főzőlével együtt a párolt zöldfőzelékhez keverjük. Ä megmaradt zsírral világos rántást készítünk, tejjel, csontlével fel­engedjük, simára keverjük, és a főze­léket berántjuk vele. Cukorral, sóval utánaízesítjük és felforraljuk. Ha ma­radt még egy kis sonka, ledaráljuk és a tetejére szórjuk. Lehet rántott hús­sal is tálalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom