Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-08 / 107. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Május 8., Hétfő TÉKA Kunt Ernő - képben, szóban Miskolc (ÉM - DK) - Kunt Ernő (1920-1994) Sopronban született. Gimnáziumi tanári oklevelet szerzett az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán. Az ózdi József Attila Gimnáziumban tanított 1946-1960-ig, majd haláláig Miskolcon élt. Kétszer kapott Munkácsy- díjat, és sok hazai és külföldi kiállításon jutalmazták különböző díjakkal alkotásait. A Miskolci Galériában március közepén nyílt (május végéig látható) kiállítás a festőművész alkotásaiból. Mikor - az elmúlt évben - a kiállítástervek közé felkerült Kunt Ernő tárlata is, még senki nem sejtette, hogy a mester már nem lesz ott a 75. születésnapja tiszteletére rendezendő kiállítás megnyitóján. Szomorú apropója lett így a kiállításnak: emlékezés egy nagy helyi művészre. S ugyanígy nem örülhetett már a kiadványnak sem, nem dicsérhette vagy kritizálhatta a Miskolci Galéria Könyvek című sorozat 3. kötetét, amely róla szól, amelyből megismerhetik őt a képzőművészet iránt érdeklődők. „Kunt Ernő, a miskolci képzőművészet legmarkánsabb alakja csendesen elment közülünk. Távozása ugyanolyan méltóságteljes volt, mint visszavonult magányossága, konok elszántsággal felépített életműve, szűkszavú bölcsessége... Vágyait, terveit valóra váltva, az élet titkait kutatva, felkereste a világ és a szülőföld számára oly régen áhított tájait. Ezekből az élményeiből teremtett itthon a rajz és a festészet nyelvén karakteres művészetet” - olvashatjuk a bevezetőben. A kötet további része már teljes mértékben „maga” a művész. A szerkesztő (Dobrik István) ugyanis nem idézi művészettörténészek, művészetkedvelők olykor túlzottan is kigondolt gondolatait, melyekből a művész néha talán úgy érzi, ez nem róla szól, ez valami más, a hangzatos gondolatokkal csak a beszélő akarja megmutatni magát... Kunt Ernő valamikor járhatott így, mert az biztos, hogy nem szerette, ha más beszélt, vagy írt alkotásairól. Kiállításai elé maga írt előszót, ő.nyitotta meg tárlatait, hangsúlyozva a képi közlés, a színek és formák kifejezőerejének elsődlegességét. (A Miskolci Galéria kiállítás-megnyitóján is tiszteletben tartották a művész személyiségét, s mert ő maga nem ajánlhatta a közönség figyelmébe munkáit, mások tették ezt helyette: a félhomályos teremben az ő gondolatait idézve.) A kötetben tehát Kunt Ernő írásait, megnyitóbeszédeit olvashatjuk, s közben „arcait” Fejér Ernő fotói idézik fel. Gondolataiba merülve, munka közben láthatjuk a művészt. A kötet második felében pedig természetesen a munka „eredményéről”, az alkotásokról is láthatunk reprodukciókat. „...Egyre kevesebb a mandulafa. Megállók a virágzó pompa előtt. Beszívom az illatát. Nézem a szirmok hullását. Elbúcsúzom. Barangolásaim ideje lejárt." (Kunt Ernő) ÉM-repro Selmeci diáknapok Miskolc (ÉM) - A Selmecbányáról elszármazott hazai intézmények hallgatói 1991-ben rendezték meg először a selmeci szellem megőrzése és a hagyományok továbbadása érdekében a selmeci diáknapokat. Az elmúlt hét végén a Miskolci Egyetem - mint a 260 évvel ezelőtt alakult Selmecbányái Egyetem jogutódja - Bányamérnöki és Kohómérnöki Karának jelenlegi és volt diákjai, oktatói ötödik alkalommal rendezték meg a diáknapokat. A Selmecbányáról elszármazott egyetemek és főiskolák - a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, a Soproni Egyetem Székesfehérvári Földmérő és Földrendezői Főiskolai Kara, a Miskolci Egyetem, a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara, a Montan Universitet Leoben (Ausztria), a Kassai Műszaki Egyetem, az Osztravai Műszaki Egyetem, a Zólyomi Erdészeti Egyetem (Szlovákia, Csehország) - hallgatóinak, oktatóinak találkozójára a miskolciakon kívül csaknem háromszáz volt diák és tanár érkezett a városba. A rendezvény megnyitóját pénteken este tartották, szombaton a magyar kohászat bölcsőjét, az ómassai őskohót keresték fel a résztvevők, majd hagyománytörténeti vetélkedőt rendeztek. Vasárnap megtekintették a Miskolci Egyetem híres Selmeci Műemlékkönyvtárát, majd műszerbemutatót, szakmai előadásokat és vitafórumot tartottak. A találkozó tegnap este a bányászok, kohászok, erdészek hagyományőrző szakestélyével fejeződött be. Gerjesztett gázok várbeli show-ja „Pontosan meghatározott szögben irányított intenzív, koherens és monokromatikus fénysugár előállítására szolgáló eszköz. Működésének lényege az, hogy anyagának atomjait gerjesztett állapotba hozzuk, hogy egy ideig ebben maradjanak, s a megszerzett energiafelesleget csak meghatározott módon (pillanatban) adják le. így az anyagból jelentős energiát lehet nyerni" - írja a lexikon a lézerről... A lézertechnikának a tudományban előkelő helye van, nagyon sok területen hasznosítják. S mert valaki át merte csalogatni a lézert a kultúra világába is, keletkezhetett egy modern műfaj zenéből és a hangulatot követő látványból. Ennek a műfajnak elsősorban a Planetárium az otthona, hiszen ott vannak meg igazán a jó minőséget biztosító technikai feltételek. Ott közelítheti a tökéletest a hangzás, sőt, a sötét is ott lehet tökéletes. Ennek ellenére harmadik éve, hogy szabadtéri előadáson láthatunk planetáriumi műsort a Diósgyőri várban. A Pink Eloyd-, majd a Queen-lézershow után az elmúlt hét végén Vangelis-zenére táncoltak a lézerfények. Fotók: Dobos Klára Elmélyülés a zenében és a versben Beszélgetés Koncz Zsuzsával napjainkról, a művészet dolgairól ZSIDAl PÉTER Miskolc (ÉM) - Koncz Zsuzsa tavaly bemutatott, úgynevezett unplugged-albumának műsorával járja az országot. Az új műfaj nemcsak a művészi értelmezésekben, hanem az új világhoz való viszonyunkban is szakít a hagyományokkal. O Az unplugged mit jelent valójában? Egyszerűen csak annyit, hogy akusztikus hangszereket használnak, vagy van ennek más zenei, esetleg érzelmi tartalma az ön számára ? • Az unplugged számomra valamiféle elmélyülést jelent a muzsikában és szövegben. A műfaj - halksá- gának köszönhetően - mélyebb, in- timebb viszonyt alakít ki az előadó és a közönség között. Másféleképpen több, mint az elektromos hangzás, a hangerő adta élmény. □ A hangerő elvesz valamit a dalokból, átformálja azokat? • A hangerőnek - bizonyos mértékig - másfajta közösségteremtő képességei vannak, hiszen elsöprő erejével kapcsolja egybe a közönséget. Az unplugged viszont meditatí- vabb, utat enged a gondolatoknak, az érzelmeknek. Az elektromos muzsikálás sokkal feszesebb, és sokkal kevesebb lehetőséget ad az előadónak és a nézőnek az elmélyülésre. □ A régebbi dalok hogyan állták ki az unplugged természetesebb zenei hangzására, való átírást? • Nagyon helyes játék volt kiválasztani a dalokát, és megnézni, hogy melyiknek hogyan áll az új forma. Voltak olyanok, amelyeket azért választottuk, mert a születésük hangzásvilága hasonló volt az új követelményekhez, de voltak kifejezetten elektromos gitárra írt dalok is, amelyeken megvizsgáltuk az akusztikus gitárok vagy a hegedűk hangzását. Az egész műfajnak valójában ez jelenti a kihívást, hogyan lehet ezeket a dalokat átformálni. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy zene csak egyféle van: jó zene, amit bármilyen keretek között el lehet jól játszani. □ Az őszinte bohóc című dalban, ami szintén felkerült az unplugged- repertoárba, a dalíró megpróbálja eloszlatni kedvesének az életről szőtt ábrándos elképzeléseit. Ón ezt a darabot miért tartja ars poetikusnak? • Ez egészében az, hiszen az ember világmegváltó tervekkel indul az életbe, de közben kiderül, hogy a világot nem lehet megváltam. Talán jobbá, élvezhetőbbé tehetjük, többé- kevésbé alakíthatunk rajta, de igazi megváltoztatásához sokkal nagyobb erő kellene. □ Ez a dal tehát nem csak az emberi kapcsolatokról szól? • Egyáltalán nem, sokkal inkább a művészet feladatáról, mi feladatunkról szól. □ A feladat, a dalok művészi kifejezése mennyiben változott meg a rendszerváltás óta? Akadnak új szemlélődési pontok, témák, amelyek. eddig nem voltak? • Úgy gondolom, hogy a rendszer- váltással sem mi, sem a közönség nem lett más ember, jóllehet bizonyos körülmények megváltoztak. De a dal nem szól másról, mint azelőtt: a mi érzelmeinkről, örömeinkről, bánatainkról, adott esetben pedig rajongásunkról’ vagy kritikánkról. □ Azért is kérdeztem ezt, mert nyilatkozataiban úgy fogalmazott, a mai világ nehezebben értelmezhető, mint az előző, ahol tisztán lehetett látni az irányokat. • Talán annyiban változott a feladatunk, hogy mi nem eligazítani akaijuk az embereket, és saját magunk sem eligazodni kívánunk, hanem egyfajta tükörként mutatni azt, hogy mi van kívül és belül. Nem gondolom, hogy a művészeteknek vagy a daloknak örökérvényű arany fonal at kellene az emberek kezébe adniuk az élethez. Az alkotás ugyanolyan esendő, mint bármelyikünk, tehát képes adni helyes és hamis impulzusokat. Rá kell bízni a közönségre, ő majd kiválasztja, hogy mi az, amit szeret, amit hallani akar. Éz a választás mindig irányadó. Nem hiszem, hogy feltétlenül jó lenne, ha a művész mindig a jövőnek dolgozna, a körülöttünk levőkkel is törődnünk kell. A rockzene, az unplugged pedig olyan műfaj, amely a jelenükről és rólunk szól, akik velünk együtt élik meg azt a világot. □ A politikum most mennyiben játszik szerepet a dalokban? Az előző rendszerben az ön dalait is rostálta a cenzúra. • A politika most már áll a maga lábán. A politika rendezze a saját dolgait, de ne róla szóljon az egész életünk. Az unplugged is ebbe az irányba mutat, ami persze nem azt jelenti, hogy a körülöttünk lévő dolgok kimaradhatnának az új dalokból. Szerencsére a politikának most már nincs olyan szerepe a művészetben, mint korábban. Ki lehet mondani bármit, és azt lehet helyteleníteni is. Kialakulóban van a politika köre, és egy olyan közvélemény, amely ezt ellenőrizni tudja. □ Annyi azonban bizonyos, hogy a politika az emberi, kapcsolatokat is próbára teszi, gondolom, erre célzott, amikor a koncerten az eltűnt barátairól beszélt. Kik ők, és hová lettek? • Egész konkrétan az Illés-zenekarról van szó, ami ugye feloszlott, de ennek a megjegyzésemnek semmiféle mögöttes szándéka nincs. Meggyőződésem, hogy nem sokára el fog jönni az az idő, amikor a hajdani barátok és munkatársak ismét beszélőviszonyba kerülnek. Az életnek ugyanis ez a rendes folyása. Amikor nagy változáson megyünk keresztül, szembesülnünk kell vele, hogy sokfélék vagyunk. Persze ezek nem mindig a megfelelő formában fejeződnek ki. De amire nincs szükség és nem érték, az egy idő után leülepszik, és ott marad a helyén, ahová való, miközben a felszínen minden folyhat tovább viszonylag normális kerékvágásban. Jól működő demokráciákban nem idegen ez a fajta magatartás. □ És nálunk? • Nálunk ez még nem működik, mert mindenki tanulóvezető. A politikusok, a művészek és egyáltalán mindenki tanulja ezt a rendszert, amiről a kezdetek kezdetén még úgy gondoltuk, hogy tudjuk, hogyan éljünk benne. Azonban hamm- kiderült, hogy nem megy egyik pillanatról a másikra, mert ki kell alakítanunk az új játékszabályokat, melyek alapján majd berendezzük az életünket. Hogy ez meddig fog tartani azt ma még nem lehet látni biztosan. Koncz Zsuzsa: „A világot nem lehet megváltani. Talán jobbá, élvezhetőbbé tehetjük, többé-kevésbé alakíthatunk rajta..." Emese álma Esztergom (MTI) - Az Emese álma - mítosz és történelem című, az Országos Honismereti Szövetség által középiskolások számára meghirdetett országos művelődéstörténeti vetélkedő szombaton a döntővel ért véget Esztergomban. A tudásfelmérő célja - amint azt Halász Péter, a szövetség alelnöke az MTI tudósítójának elmondta - az volt, hogy a 14-18 éves korosztály tagjai minél nagyobb számban ismeretekben és érzelmileg is felkészüljenek honfoglalásunk közelgő 1100. évfordulójára. A vetélkedőnek ezért a honfoglalás, a kalandozások, a fejedelmek kora, a kereszténység felvétele és az államalapítás volt a témája. A vetélkedőn több mint ezer, 3-3 fős diákcsapat vett részt, köztük 165 határunkon kívülről. Az országos döntőn a gimnazisták, a szakközép- és szakiskolák, valamint a határon túlról érkezettek mezőnyében értékelte az indulók produkcióit a zsűri. Első helyezettek lettek: a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, az esztergomi Szent István Szakközépiskola, a miskolci Eötvös József Szakmunkásképző Intézet és a Zentai Gimnázium tanulói. A fotóriporter képei Miskolc (ÉM) - Szabán Gabriella, a Déli Hírlap fotóriportere munkáiból nyílik kiállítás ma, hétfőn délután 5 órakor Miskolcon, a Mini Galériában (Kossuth u. 11.), a Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda szervezésében. Fráter-ünnepségek Sajólád, Sajópetri (ÉM) - Az iskola névadójának emlékére és a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére rendezték meg a Fráter György Iskolai Napokat Sajóládon és Sajó- petriben. A rendezvényre a sajóládi és a sajópetri óvodákon kívül meghívták az intézménnyel kapcsolatban álló társ- intézményeket, így a bocsi, a gö- römbölyi, az ónodi Lorántffy Zsuzsanna, a nyékládházi Kossuth Lajos, az alsózsolcai Benedek Elek, az alsózsolcai Herman Ottó, a felső- zsolcai Szent István, valamint a fel- sőzsolcai Kazinczy Ferenc Általános Iskolákat. A rendezvénysorozat nyitásaként dramatikus játék keretében Fráter György életét és munkásságát idézték a diákok. A programok között szerepelt iskolai sportnap, kispályás labdarúgó- torna, egészségügyi vetélkedő alsó és felső tagozatos tanulóknak, versmondóverseny mindkét tagozaton, bábszínházi előadás, KRESZ-ver- seny, történelmi vetélkedő, táncház és népi hangszer bemutató. A versmondók versenyén a következő eredmények születtek. 1-2. o.: I. Egri Krisztina (Sajólád), II. Forgács Tünde (Sajólád), III. Menyhért Éva (Sajólád). 3-4. o.: I. Pozbai Viola (Sajólád), II. Orosz Dénes (Alsózsol- ca, Benedek Elek Ált. Iskola), III. Bugyinké Judit (Sajópetri). 7-8. o.: I. Orosz Márton (Alsózsolca, Benedek Elek Ált. Iskola), Princ Norbert (Sajólád), II. Sivák Csilla (Nyéklád- háza, Kossuth Lajos Ált. Iskola), Dudás Adrienn (Sajólád), III. Fekete Adrienn (Alsózsolca, Herman Ottó Ált. Iskola), Csonka Miklós (Bocs). Nyári táborok Kazincbarcika (ÉM) - Diákok részére több nyári tábort is rendez a kazincbarcikai Egréssy Művelődési Központ. A háromnapos Egressy- tábor - június 30. és július 2. között - túrákat ígér az aggteleki Nemzeti Parkban, de a kirándulások mellett kulturális és sportprogramokat is szerveznek. A barokk olvasótáborban -július 13. és 22. Között - a felsős diákok megismerkedhetnek a barokk korral, annak képzőművészetével, zenéjével, irodalmával, kézművesmesterségeivel. A lovas- és kézművestáborba - július 17. és 22. között - a tíz évnél idősebb gyerekeket várják. Ennek keretében - a lovaglás és lóápolás mellett - kézművesműhelyekben ismerkedhetnek a gyerekek a népi mesterségekkel. Áz érdeklődők jelentkezését június 10-ig várják az Eg- ressy Művelődési Központban (Kazincbarcika, Fő tér 5. Telefon: 48/312-413, 312-736), ahol a táborokkal kapcsolatban bővebb felvilágosítás is kérhető.
