Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-12 / 87. szám
8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1995. Nagyhét Hajdú Imre A virágvasámapot követő hetet egyházi elnevezés alapján országszerte nagyhétnek nevezik. A keresztények szerint ez a megtisztulás ideje, az ünnepekre való testi, lelki készülődés időszaka. A nagyhét ilyetén jellege már a II. század körül kialakult. A katolikusok a hét első két napját nemigen illették külön névvel, de már nagyszerdát elkülönítették, s azt követően minden napot megilletett a nagy jelző. A középkorban a nagyhét az ájtatosságok időszaka volt, nagyheti keresztjárásokkal, körmenethez hasonló késő esti, éjszakai - szent helyeken történő - imádkozásokkal. E korban született például az Aranymi- atyánk, az az elmélkedő imádság is, amelyben Jézus elmondja édesanyjának, Máriának, mi fog történni vele a nagyhét különböző napjain. „- Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mi le- szesz te azon a szent Nagyhétfőn?- Legkedvesebb anyám, azt én mindjárt megmondom neked: gyönge és beteg leszek, többé senki sem fog tiszteim, senki sem segít a templomhoz járni.- Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mit teszel te azon a szent Nagykedden?- Legkedvesebb anyám, én azt neked mindjárt megmondom. Szegény vándor leszek, és vándorolni fogok egyik városból a másikba, és éjjelenként nem fogom fáradt fejemet álomra lehajtani.- Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mit mívelsz te azon a szent Nagyszerdán, és az egész Nagy hétben?- Legkedvesebb anyám, azt én neked mindjárt megmondom: fölmegyek az Olajfák szent hegyére, álom nem jövend szememre a nagy félelemnek miatta. Kisértetni fogok egyik bírótól a másikhoz. Annástól Kaifáshoz, Karfástól He- ródeshez, és Heródestől Pilátushoz...” Az egyház lelkére kötötte híveinek, hogy évente legalább egyszer, ilyenkor, húsvét táján szülessenek újjá, gyónjanak, áldozzanak, járuljanak a szentségekhez. A Thewrewk-kódexben fellelhető egy nagyheti ájtatosság „imakövetelménye” is. E szerint a jámbor lélek „Nagyhétfőn 33 Miatyánkot és Üdvözlégyet, 1 Hiszekegyet annak emlékezetére, hogy az Üdvözítőt földi életének 33. esztendejében tulajdon tanítványa eladta. Nagykedden 30 Miatyánkot és Üdvözlégyet, 1 Hiszekegyet, hogy 30 ezüst pénzen adta el. Nagyszerdán 15 Miatyánkot és Üdvözlégyet, 1 Hiszekegyet azoknak a fájdalmaknak emlékezetére, amelyeket Jézus fején a töviskorona okozott.” _ÉM-portré Aki kintről hallgat Miskolc (ÉM - DK) - Füle félig a koncerten van. Bach János-passióját hallgatja addig is, amíg beszélgetünk. Mesél, mesél, aztán néha megáll, s mondja, hallgassam csak, milyen szép ez a rész is...- Bár munkaköri kötelességünk, hogy itt legyünk, de a kollégákkal meg tudunk egyezni, mikor ki megy be az előadásra - mondja Pócsik Jánosné, a Miskolci Nemzeti Színház ruhatárosa. - Tudják, hogy nekem kötődésem van a zenéhez, sokszor „zavarnak” is be. Szatmárban, Sonkádon született. Fehér- gyarmaton járt közgazdasági iskolába, majd Kölcséden egy gépállomáson dolgozott, egészen addig, míg egyszer eljött Miskolcra látogatóba a barátnőjéhez. És itt megismerkedett a férjével. „O is nagyon szerette a zenét. Két gyermekünket már másodikos koruktól taníttattuk zenélni, sokan emlegetik ma is, akik ismernek, milyen szép volt, mikor kézenfogva mentünk a gyerekekkel koncertre. Vettünk egy zongorát is Izsófalván, ahol laktunk, a két gyerek sokszor négykezest játszott nekünk. En a kurityáni Habselyem- és Kötöttárú Gyárban dolgoztam, programokat is szerveztem a fiataloknak. így kerültem kapcsolatba a színházzal, s kértem, ha nyugdíjba megyek, hadd jöjjek majd ide dolgozni...” Nyugdíjba ment, s immár négy éve, hogy a színházban dolgozik. Legjobban a koncerteket szereti, de megnéz szinte minden színházi előadást is. „Nagyon elszomorodtam, mikor azt olvastam, hogy a kormányunk a színházi meg a zenei támogatást meg akarja vonni. Ha ez kiesik az emberek életéből, akkor nem. is tudom, hová jutunk. De én azt hiszem, minden szülőnek kötelessége, még ha lemondással is jár, hogy vigye a gyermekeit színházba. Akinek nincs érdeklődése sem a színház, sem a zene iránt, nagyon üres lelke lehet...” Versek pontokból és vonalakból Illusztrációs kiállítás nyílt a költészet napja alkalmából Miskolc (ÉM - DK) - Legkedvesebb versem címmel nyílt illusztrációs kiállítás a költészet napja alkalmából tegnap délelőtt Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A kiállítók gimnazisták: az Avasi Gimnázium, a Hennán Ottó Gimnázium, a Kossuth Lajos Gimnázium és a Zrínyi Ilona Gimnázium tanulói. Igen, a középiskolában még biztosan „szembejön” a diákkal egy-két vers. De talán az az utolsó hely. Mert aztán „magára marad” az ember. Ha már nem kötelező, nincs aki (ami) levéteti a polcról a kötetet, akkor nem is nyúlunk utána. A vers a polcon marad, a gondolat a versben. Az viszont a gimnáziumban is ünnepi alkalom, hogy a gondolatból még a papírra is futja, amely ezáltal színessé lesz, vagy fekete-fehér jelekből áll össze rajta egy kép. Illusztráció - mondjuk, csak ez nagyon leegyszerűsíti az egészet. De Feledy Gyula grafikusművész megnyugtatja az így gondolkodókat a kiálhtásmegnyitón: - Nem tartom kérdésnek azt, mely művészeti ág fontosabb az ember számára. Én kínlódtam azzal a problémával, lehet-e például egy költeményt illusztrálni, árnyalhatja-e a képzőművészet bármelyik társművészet mondandóját a maga saját eszközeivel? Ha a rajzoló, festő ember krumplit rajzol vagy fest, akkor is képes a képen túli szuggesztiókat létrehozni. Nagyon fontos ihletője, indító mozzanata lehet a képzőművészetnek a költészet és minden társművészet. De ugyanez visszafelé is igaz. Se szeri, se száma azoknak az inspirációknak, melyeket a társművészet kapott a képzőművészettől. A képzőművészet a költéVersek a falon szettől leginkább egyfajta szabadságot és asszociatív erőt kap... Hogy melyek a legkedvesebb versek? Van itt Brecht, Stoica, Székely Magda, Illyés Gyula, Petőfi, Radnóti, Maupassant, Villon, Szabó Lőrinc, Oscar Wilde, Jékely Zoltán, Tóth Árpád, Weöres Sándor, Jack London, Vas István, Karinthy Frigyes, no és természetesen néhány József Attila.- Szerintem minden gyereknek van kötelező verse - mondja az egyik gimnazista látogató. És társaival együtt megegyeznek abban, hogy az.illusztrált vers nem feltétlenül a kötelezők közül való. Hogy érthetőek-e az ábrázolások? - Azok a rajzok, amelyek ismertebb versek alapján készültek, hozzánk is jobban eljutnak, napotok: Dobos Klá:a gyobb élményt nyújtanak - mondják. - Viszont amelyik saját vers alapján készült, azt kevésbé tudjuk, mi akar lenni. Hogy lehet-e egyáltalán ábrázolni a verset? - Ha elképzeli valaki a verset, le is tudja rajzolni. De egy lapon nem lehet az egészet ábrázolni, esetleg csak egy jelenetet. (Ezen aztán kis vita kerekedik, hiszen a többség azt mondja, nem a jelenet, hímem az érzelem a fontos, s akkor a vers lehet akár egy vonal, vagy egyetlen pont is.) Hogy miért olyan sok a fekete-fehér rajz, s miért kevesebb a színes megfogalmazás? Mondják, az talán könnyebb, és az kötődik az illusztrációhoz. De én inkább a tudósokra hivatkoznék, akik állítják: feketefehérben álmodunk... A tomboló siker ezúttal elmaradt Johann Sebastian Bach jános-passiója a miskolci színházban Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - A Szezonbérlet utolsó előtti hangversenyén, hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban Johann Sebastian Bach János-passióját játszotta el a Wolfgang Gabriel vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar Szécsi Edit (szoprán), Halmai Katalin (alt), Marosvári Péter (tenor), Bordás György (bariton), Pálfy László (basszus) valamint a Magyar Állami Énekkar közreműködésével. A barokk legnagyobb mestere, Johann Sebastian Bach nem igyekezett mindenáron meghódítani hallgatóságát. Szigorú következetességgel, már-már némi makacssággal ragaszkodott a formai követelményekhez, jottányit sem engedve a tömegízlésnek (bár hogy ez utóbbit is lehet művészi színvonalon kielégíteni, arra számos példát mutat Handel munkássága). A János-pas- sió is ezen alapelvek jegyében fogant, klasszikus felépítésű mű, amelyben minden hang alárendeltetett a műfaji és a formai követelményeknek. A János-passióban kiszámíthatóan követik egymást a szinte csak jelzésszerű hangszerkísérettel ellátott recitativók és a hatalmas ívű, szárnyaló kórusjelenetek. Éppen ezek miatt nagyon kell rajongani Bachért annak a koncertlátogatónak, aki ezt a tömörsége ellenére is több mint kétórás művet az első pillanattól az utolsóig odaadással tudja végigkövetni. Ez az utóbbi megállapítás abban az esetben természetesen fel sem vetődik, ha olyan avatott művészek segítenek a kalauzolásban, akik minden egyes rezdülésükkel a székhez tudják bilincselni a hallgatóságot. Szécsi Edit szopránja ezen az estén túl csillogónak tűnt. Hangja sokkal inkább emlékeztetett egy mezőn virágot szedő bájos, naiv kis- láíiy énekére, mint a Jézust sirató és a világ fájdalmát magából kiéneklő nő tragédiájára. Halmai Katalin altja a magasabb fekvésekben fiatal korához képest meglepően érettnek, teltségében is csillogónak hatott. Kár, hogy ugyanez még nem jellemző a mélyebb fekvésekre, ahol a hangja egy kissé eltompult, néhol el is fátyolosodott. Marosvári Péter tenorista teljesítményé egyrészt fantasztikus volt, hiszen a Mester rá, az Evangélistára bízza a legmeg- terhelőbb feladatot, tulajdonképpen egyedül meséli el a mű cselekményét. Ebből következően Marosvári Péter több mint másfél órán keresztül használta a hangját, ami egy barokk mű esetében igencsak megterheli a hangszálakat. Az már más kérdés, hogy a mai közönség még a passiók hallgatása közben is a szép, „placido domingós” tenorhangokra vágyik, és nem akar azzal törődni, hogy a Mester ilyen „kappanszerű”, a magas fekvésekben kamaszosan kiabáló tenorra írta a művét. Bordás György (bariton) talán már nem elég fiatal ahhoz, hogy átütő erejű Pilátust formáljon meg. Esetenként nehezen követte a művet, ez is eredményezhette, hogy az egyetlen nagyáriájába belezavarodott. Mindezt nem ellensúlyozta míves artikulációja, ami hatásosnak bizonyulhat egy magyar nyelvű előadásban, de egy német szövegkönyv kínosan magyaros interpretációja esetén már majdhogynem bántóan hat. Pálfy László (basszus) Jézusa kicsit önsajnáltatóra, patetikusan szenvedőre sikeredett. Az énekművész túl „operásan” énekelt, az általa megformált hangok hemzsegtek a zön- géktől, körülöblösítve a Mester által megkomponált hangjegyeket. A Magyar Állami Énekkar megfelelő szinten teljesített, attól az egyetlen apróságot leszámítva, hogy a szoprán szólamban egy, a nézőtérről nem beazonosítható hölgy rendre precízen a karmester intésével együtt lépett be - megelőzve ezzel a kórus összes többi tagját. Wolfgang Gábriel karmester és csembal- lóművész igyekezett hármas funkcióját (zenekar- és kórusmozgatás, valamint hangszerjáték) ellátni. Az ő dirigálásában esetenként zakla- tottnak, sietősnek tűnt a produkció. Az első részben mindent rendkívül kategorikusan, pattogósán vezényelt, csak a mű második felében váltak mozdulatai a lírai részekben is lágyabbakká. A kibővített kamarazenekarrá avanzsált szimfonikusok ezúttal többnyire kísérőzenekarként funkcionáltak. Kivételt képez ez alól az a néhány zenész, akik kifejezetten szólista feladatokat láttak, közülük is kiemelkedő teljesítményt nyújtott Iván Klára (gordonka). A hétfői koncerten a Magyar Állami Énekkar énekelt Április 12-, Szerda írók és olvasók Tiszaűjváros (ÉM) - Rendhagyó irodalomórát tart ma délelőtt 11 órától a tiszaújvárosi Hunyadi Mátyás Általános Iskolában Fecske Csaba költő, délután 2 órára pedig a Városi Könyvtár gyermekrészlegébe váija olvasóit. Április 24-én, hétfőn délelőtt 11 órától Odorics Ferenc irodalomtörténész tart rendhagyó irodalomórát a tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium és Szak- középiskolában. Szavalóverseny Rudabánya (ÉM) - A rudabányai Gvadányi Kulturális Társaság által a költészet napja tiszteletére rendezett szavalóversenyen a következő eredmények születtek: 5-6. osztályosok között első lett Kovács Ágota (Rudabányai Ált. Isk.), második Lakatos Anita (Izsó Miklós Ált. Isk. Izsófalva), harmadik Baffi Zsuzsa (Rudabányai Ált. Isk.). A 7-8. osztályosok között Szobota Ágnes (Rudabányai Ált. Isk.) lett az első, Juhász Virág (Rudabányai Ált. Isk.) a második és Andó Viktória (Izsó Miklós Ált. Isk.) a harmadik. Nyelvvizsga Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem Idegennyelvi Oktatási Központja értesíti az érdeklődőket, hogy Miskolcon 1995. júniusában angol, francia, német és orosz nyelvből lehet alap-, közép- és felsőfokon A, B, és C típusú nyelvvizsgát tenni. Jelentkezési határidő: április 30. A nyelvvizsgával kapcsolatban a 360-155-ös telefonszámon kérhetnek bővebb felvilágosítást az érdeklődők. Terrakották Pusztáné Létay Anikó pedagógusképzőművész terrakotta szobraiból nyílik kiállítás április 13-án, csütörtökön délután 5 órakor Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban. A kiállítást Körtvélyesi Erzsébet, a Well 392 reklámügynökség ügyvezető igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe. Elsősöknek Miskolc (ÉM) - A hejőcsabai Gárdonyi Géza Általános Iskola az 1995/96-os tanévben az 1. osztályosok számára a következő lehetőségeket nyújtja. Általánosan: Tolnai- né-féle olvasási és anyanyelvtanulási módszer; képességfejlesztő matematikaoktatás; tartásjavító, gerincferdülést megelőző tréning. Választhatóan: angol nyelv- és zeneoktatás, mozgáskultúrát fejlesztő testnevelés. Az iskola tantestülete április 13-án, csütörtökön délután 3 órára képességfelmérő ismerkedésre várja leendő elsőseit. Life rythm Miskolc (ÉM) - Magyarország egyik legismertebb jazz-zenekara, a Fúzió Jazz quartette vendégszerepel Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban április 13-án, csütörtökön este 7 órától. Az együttesről egyébként régóta nem hallhattak a rajongók, hiszen vezetőjük és dobosuk, Szendrőffy Péter sokáig Amerikában volt, ahol ösztöndíjasként folytatott zenei tanulmányokat. Koncertjükön bemutatják majd új CD-jüket, a Life rythm címűt, melynek ősbemutatója a napokban volt Budapesten a Rockszínházban.
